Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-10-31 / 24. szám

HIRE K. — Hymen. Dr. Serly Jenő, a nagykárolyi kir. járásbíróság albirája folyó hó 27-én esküdött örök hűséget Schönpflug Irénke urleánynak, Dr. Schönpflug Richard vármegyei főügyész nagymüveltségü, bájos leányának. Az aktusnál az anyakönyvi teendőket He- tey Ábrahám h. polgármester, főjegyző látta el, az egyházi áldásban pedig Horvath Jenő róm. kath. s. lelkész részesítette az uj párt, akik még az nap hosz- szabb tartózkodásra a dalmát tengerpartra utaztak. — A városi színkör építése jövő tavaszon kezde­tét veszi. Az építkezést Bede Antal szolnoki (!) épí­tőmester nyerte el, aki 43,948 K 45 fillérért fogja azt eszközöltetni, szemben Nagy Jenő nagykárolyi épí­tőmester ajánlatával, aki 672 K 65 fillérrel többet kért a felépítésért. A leghatározottabban helytelenítjük a bizottság eljárását, midőn idegen vállalkozó­nak adta át a munkát pár száz korona árkülönbözet miatt, a helyett, hogy helybeli adófizető polgárnak jut­tatta volna. Ilyen körülmények között csakugyan nem marad más hátra iparosainknak, mint kivándorolni eb­ből a — faluból. —- Rákóczi-ünnepély. Amíg a helybeli Kossuth Lajos-asztaltársaság központjában megfeledkeztek arról, hogy megünnepeljék Rákóczi Ferencz és bujdosó tár­sai hazahozatalának emlékét, addig a Bordás Imre vendéglőjében, ahol a társaság 9-ik sz. fiókja van-, kegyelettel adóztak a nagy idők h ilhatatlan nevű hő­seinek. A társaság tagjai csaknem teljes számmal gyűl­tek össze említett helyen és hazafias szónoklatok, Rákóczi-dalok éneklése mellett emlékeztek meg az immár haza került hősökről. Lelkes beszédeket mon­dottak : Komódy Lajos, Járay József, Asztalos Sándor és még többen, miközben Rákóczi arczképét élővirág- koszoruval díszítették fel. Az ünneplés Kölcsey Hymnus-ának eléneklésével ért véget. — Kettős eljegysés Kovács Leo ny. honvédezre­des, szatmári lakosnak, aki nehány évvel előbb a vá- rosunkbeli honvédzászlóaljnak parancsnoka volt és közéletünkben előkelő szerepet játszott, egyik leányát, Leonkát, eljegyezte Molnár Imre dunagőzhajózási kapi­tány, a fiatalabbikat, Margitot pedig Dr. Veréczy Ernő szatmári ügyvéd. — A „Kölcsey-egyesület“ uj elnöke. A nagykáro­lyi „Kölcsey-egyesület“ e hó 21-én "gyűlést tartott, me­lyen elnökké egyhangú lelkesedéssel Dr. Falussy Árpád főispánt választották meg. Az uj tisztikar megválasztása az elnök által közelebb összehívandó gyűlésen fog vég­bemenni. _ — Ásatások Nagykárolyban. Vende Aladár, a „Szatmárvarmegye Monográfiája“ czimü könyv szer­kesztője, amint már megírtuk, a varmegye területén régészeti ásatásokat eszközöltet. Arról értesülünk most, hogy közelebb Nagykárolyba jön s az u. n. „kápolnái­kul“ lejárójától kiindulólag nálunk is fog ásatásokat rendezni. Hogy e munkát siker koronázza csaknem kétségtelen, mert tudvalevő, hogy a kápolnai kúton keresztül (állítólag az erdődi és ectedi várig) földalatti folyosó van, amely főleg a Rakóczi-korból igen sok történelmi relikviát tartalmazhat. — Uj ügyvéd. Dr. Tóth Zoltán ügyvéd, városunk szülötte, irodáját városunkban a napokban megnyitotta — Műkedvelő-előadás. A nagykárolyi status-quo izr. népiskola tantestülete november hó 3-án a Polgári olvasókör nagytermében iskolai felszerelések javára gyermekelőadással egybekötött estélyt rendez. Színre kerül „Jancsi és Juliska“ tündérrege. — Rákóczi ünnepély az iskolákban. A nagykárolyi összes iskolák kegyeletesen emlékeztek meg kibujdosott őseink felől hazahozataluk alkalmából. A hazafias ün­nepélyt az egyes vallásfelekezetek templomaiban tartott Isten-tisztelet előzte meg, mely után az iskolák termei­ben hazafias dalok éneklése, szónoklatok és versek elszavalása következett. Rákóczi és kibujdosott társai­nak hazahozatala napján előadások az iskolákban nem tartattak. — A régi kaszinó múlt pénteken a Kölcsey-utczá- ban épített díszes uj otthonába költözött. Az ünnepé­lyes megnyitás november 3-án lesz. — Házasság. Farkas Sámuel nagyszőllősi keres­kedő f. hó 28-án nőül vette Friedmann Bernát és neje nagykárolyi lakos leányát, Zsenit. —> ||. Rákóczi Ferencz dicső fejedelmünk és bujdosó társainak hamvai folyó okt. 28-án érkeztek a magyar haza földjére. Hogy a magyar szabadság hal­hatatlan nagy hősének életéről, hadjáratáról és annak szerencsétlen végéről olvasó közönségünk bő ismeretet szerezzen, felhívjuk figyelmüket, hogy mindezeket rövi­den és érdekesen megírva Nagykároly város történe­téből szerezheti meg, hol egyik főbujdosó: Tököli Imre szabadsághős története is ismertetve van. Nagy­károly város történetéből még néhány példány, — melynek bolti ára hat korona volt — fentmaradt s ez most, hogy minél szélesebb körben elterjedjen, egy koronáért nálam alulirt szerzőnél megszerezhető. — Asztalos György, ev. ref. lelkész. — Vonatkisiklás. E hó 27-én a szolnoki állomá­son az oda fél 10 órakor érkező budapesti gyors vo­nat kisiklott s nehány kocsi megrongálódott. A késés miatt a lapok és egyéb postai küldemények kézoesi- tése csak késő este eszközöltetett. A kisiklásnál sem emberéletben, sem sérülés miatt kar nem esett. — A .Magyar Védő-egyesület Nagykárolyban“ no­vember 3-án d. u. 4 órakor a polgármester hivatalos helyiségében ülést tart. — A rendezett tanácsú városok polgármesterei­nek értekezlete, mely eredetileg nov. 4 és 5-ére volt tervezve, nov. 10 és 11-ik napjára lett elhalasztva. — A városi népkönyvtárban elhelyezendő müvek a napokban mind megérkeztek s Így a könyvtár a jövő hét folyamán át lesz adva rendeltetésének. JL NAGYKÁROLY — Sorozás. A nagykárolyi hadkötelesek sorozása f. hó 23-án ért végett. Katonai czélra alkalmasnak ta­láltak 58 ujonczot, akik közül a közösökhöz 43,. a hon­védséghez 13 s a póttartalékba 2 ifjút vettek be. — A nagykárolyi műkedvelői zenekar tagjai f. hó 26-án közgyűlést tartottak, 'melyen elhatározták, hogy f. évi deczember 1-én hangversenyt rendeznek. Elhatá­rozta továbbá az értekezlet, hogy pártoló taggyüjtés iránt széleskörű mozgalmat indítanak. Felkérjük lapunk olvasóit e derék egyesület partolására. — Uj toronyóra. A nagykárolyi ref. templom to­ronyórája, mely éveken át pihent, utóbbi hetekben ki­cserélés alá került s a napokban el is készült. A fel­állítás költségeit az egyházközség fedezte. — Vendéglő átvétel. A nagykárolyi „Polgári olva­sókör“ vendéglőjében november hó 1-től változás fog beállani, amennyiben Lendek Pál eddigi bérlő —- mint említettük lapunkban — november l-től kezdődőleg a szatmári „Pannónia“ szállodát bérelte ki. A „Polgári olvasókör“ vendéglői bérletét több pályázó közül Fejes István városunk szülötte, técsői vendéglős nyerte el. — A nagykárolyi oroszszertartásu görög katho- katholikusok ügye közeledik a megvalósulás felé, amennyiben Radu Demeter nagyváradi gör. kath. püspök mar beleegyezett abba, hogy a károlyi hit­község a munkácsi egyházmegyéhez átcsatoltassék, miért is Firczák Gyula munkácsi püspök bizalmi embere, Papp Antal pápai prelátus, püspöki titkár és irodaigazgató a múlt héten városunkban járt és főispánunknál is tisztelgett, hogy itt a helyszínén az ügy állásáról teljes tájékozást és informácziót szerezzen. — Uj telefon-előfizetők. Grósz József bútor- raktáros 27. sz., Kondor Béla csemege- és fűszer- kereskedő 55. sz., Manyák és Tóth könyv- n y o m d á j a, a „Nagykárol y“ hirdetéseinek 'fel­vételi helye, a ..Szatmármegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala 56. sz. — Szövőgépek ingyen. Kossuth Ferencz keres­kedelmi miniszter megbízta Luby Géza orsz. képvise­lőt, hogy vármegyénkben 400 szövőgépet díjtalan használat mellett helyezzen el. Aki tehát ilyenre igényt tart, keresse fel levélileg említett képviselőt (Budapest', képviselőhöz), aki a szükséges felvilágosí­tással szívesen szolgál. — Találkozó. A nagykárolyi intelligens közönség állandó találkozó helye a „Központi kávéháziban van. Minden este czigányzene. — Franczia nyelvtanítás. Már több év óta a vá­rosunkban lakó, intelligens franczia születésű nő, fran­czia nyelvből előnyös feltételek mellett órákat ad. Ér­tekezhetni : Kossuth-utcza 7. szám alatt. — Hol szerezheti ön be kiváló minőségben kávé­szükségletét ? Mózes Soma füszerüzletében Nagykároly­ban, Fő- és Könyök utcza sarkán, ahol naponta frissen, gőzzel pörkölt kiváló kávéfajok állanak rendelkezésre. Kossuth rumnak nincsen párja, Magyar issza, magyar gyártja. Eredeti 1 literes, V2 és 1U Literes palaczkokban kizárólag Kapható Nagykárolyban: Kaufmann Jakab és Fia uraknál. 2—3 — Női szabászati tanfolyam városunkban. Koch Ignácz szegedi szakértő tanar a Polgári Olvasókörben tartja tanfolyamát nagy számú intelligens hölgyközönség előtt. Több oldalról értesültünk arról, hogy szakszerű oktatásaival hölgyközönségünk teljes megelégedését nyerte meg tövid idő alatt, azért ajánljuk közönségünk figyelmébe Koch szabaszati tanfolyamat, melyre még mindig lehet beiratkozni a tanfolyam helyiségében. Nyolez koporsó. Bejeit a levert kuruczok népdalának fájó vágya­kozása: „Szeret Magyarország, — óhajt Erdélyország. Holtig szán, holtig bán — még a gyermekük is — . tudom visszakivan ! — Mikor rég elmentem, — vissza- óh ajtótok, — mikor rég meghaltam, — akkor is sirattok. Haló poromból is — föltámasztanátok, — összeszednétek még porhanyó csontimat.“ Hálás kegyelettel, hódoló tekintettel, a nagyságos fejedelemnek és bujdosó társainak porhanyó csontjai magyar földben nyugosznak. Néhány szentsirral több van a magyarnak, ahova válságos időkben elzarándo­kolhat a honfiúi áhitat. Nyolez koporsóval gazdagabb a magyar, amelyek­nek hazatérése beigazolja Rákóczinak azt a bölcs intelmét, hogy „nincs az a nehézség, amelyet a bátor­ság könnyűvé ne tenne, ha erős akarat járul hozzá.“ Éppen olyan lelkesedéssel, mint mikor Lengyel- országból maroknyi haddal jött az ország fölszabadí­tására. Piros tafota zászlóját áhítattal csókolja a nemzet. Hiszen ki tudja, mikor kell elmondanunk újra : recrudenscunt gentis Hungáriáé — vulnera? Történelmet irni róluk szűk helyen kegyeletlenség lenne. Á mit e napokban tettünk, mikor poruk vissza­tért a magyar földre, nem lehet más, csak emlékezés rájuk. Magasztos szellemükre, dicső törekvéseikre, a mely < gerincze volt a magyar nemzet szabadság után velük való törekvésének. Jellemezni őket gyenge a mi tollúnk.: Hozzájuk hasonló magyarnak kellene lennünk, ha ezt akarnók tenni. Vagy lehet-e jobban beszélni Rákócziról, mint azt ő maga tette élete egyik legszomorubb napján, az ónodi országgyűlésen : —Hát ezt érdemeltem tőled, szolgálataimért ó haza ? Életemet, véremet, hitvesemet, gyermekeimet, föl áldoztam hajdan virágzó szabadságodért, s most ilyen hálát kell árulnom.? Te látod Istenem, szivem tisztaságát; te látod, hogy nem a magam hasznát kerestem törekvéseimben ... Édes hazám ne engedd, hogy rajtam száradjon az igazságtalanság. Vagy amit pátensében mond : édes hazánkért, j a régi szabadságért, a hatalmas Istenek segítségével, az ő hatalmas karjának erejével, tökéletes szívvel, leiekkel szenteljük életünket és készek leszünk vérün­ket ontani egyedül hazánk és nemzetünk szabadságá­ért, minden privátomnak vágyódása nélkül. Kell-e ezek mellé még magasztaló szó? Kelbe dicsérnünk ama Bercsényi Miklóst, aki hazajön a fejedelmet szolgálni s a kit a legnagyobb magyar diplomatának kell tartanunk. Bercsényi, akit Rákóczi­val együtt árulónak, az igaz szabadság felforgatójának mond az ezerhétszáztizenötös törvény. Hát lehet-e hazaáruló az, aki oly vehemensen szállt szembe a külföldiekkel, amikor azok a köztársaság kimondására bizgatták a magyar szabadság-hősöket. —- Nem alkuszunk ! — kiáltotta egy alkalommal Bercsényi, a diplomata, a hollandi követnek. Mi sza­badságot keresünk, nem sujkot. Érdekes, mint ismertette ő a külföldiekkel mega magyar közjogot. Stepney angol követnek a selmeczi értekezleten azt mondotta, hogy a magyarok olyan viszonyban állanak Ausztriához, mint Skóczia Ang­liához, mivelhogy saját külön alkotmányuk, kormány­zatuk, hadseregük, kincstáruk van. Megérttette vele, hogy Ausztria mégis úgy akar velük bánni, mint Angolország Irlanddal, azaz mint meghódított tarto­mánynyal. Azzal is meglehetősen fölösleges munkát vég­zünk, mikor ezt magyarázzuk. Különösen Ausztria nem akarja megérteni. Követi a fejedelmet felesége, Zrínyi Ilona, a legideálisabb lelkű magyar úrasszony, Munkács várának hősi védője is. És jön most már teljesen békében Thököly Imre is, Rákóczi mostoha apja is, akit bár a szultán magyar királynak is ki kiáltott, csak a fejedelem czimet tartotta meg magának, s aki dicsőséges beve­zetője volt a Rákóczi kornak, leghatalmsabb ellensége a „sakkfigura formájú“ Lipót császárnak. Nagy dicsőségek és nagy szomorúságok keveréke az ő élete pályája. Nyolez éves korában már Mármaros főispánja, húsz éves korában pedig bálványozott vezére a bujdosó hadaknak. Pedig ekkor még az egykorú leírás szerint „szép, hegyes termetű fiatal ember.“ Gyönyörű veres és fehér orczáju, egy kevéssé ritka bajuszu és barna hajú, kiálló és kövér szemű. Győzelmes csatáit egymás után vívja meg. Később azonban teljesen alámerül pályája. A tájai országgyű­lésen nem adnak a rendek neki se pénzt se katonát. XlVt Lajos a pápa parancsára elpártolt tőle, az or­szágnak sincs többé szüksége rá, mert látszólag alkot­mányt adott a császár; a török pedig két ízben is elfogja s Konstantinápolyba czipeli, mert Bécs héthetes török ostromának sikertelenségét az ő hibájának tulajdonítják. Közben azonban akad még egy dicső tette : elfogja Heiszlert és kiváltja vele a bécsi fogság­ban sínylődő feleségéi Zrínyi Ilonát. Rettenetes azonban ami ezután következik. A szultán kegydijából él kül­földi száműzetésben, itthon iszákosnak, tótnak, lutherá­nusnak gúnyolják, mostohafia II. Rákóczi Ferencz pedig azzal vádolja meg, hogy megakarta mérgezni. Visszatér Rákóczi idősebb fia, akit a bécsi udvar elszakított atyjától s akit életében alig is látott. Jön még két rendületlen hive a fejedelemnek : gróf Es terházy Antal és -Szavaskendi Sibrik Miklós, Rákóczi kedves udvarmestere, aki megosztotta a fejedelemmel a száműzetés keserveit s aki utána néhány hónappal meghalt. A nyolezadik koporsóban Székessy Bercsényi Miklósne szül. gróf Csáky Krisztina — az „előkelő és kegyes úrnő“ porai nyugosznak. Nem volna teljes ez a kép, ha néhány vonással nem jelemeznők gróf Esztcrházy Antal, Rákóczv e hatalmas oroszlán-bátorságu tábornagyát, aki 1703-ban még labancz és .Forgách Simonnal együtt szétveri ócskái hadát. A következő évben már a Nagyszom­bati csatában, mint a kuruczok balszárnyának parancs­nokával találkozunk vele. Fegyvere mindig szerencsés, vagy négyszer ért el diadalmas útjában Bécsig, Stahlenberg rettegett ellenfele, Jelachich Gábor csapa­tának fölapritója. Később azonban egy kicsit inni kezdett, Rákóczinak azonban igy is kedves maradt. Vele ment Franczia és Törökországba, és Rodostóban halt meg. Most visszatérésük napjaiban a fejedelem után mondjuk azt az imát, amelyet ő mindennap elmondott a hazáért: — Enged meg édes urunk és kegyelmes atyánk, hogy visszafogadván kebeledbe népedet: a te paran­csolataidnak útjairól el ne tévedjünk, hanem a te igazságodat megőrizvén, csendességben, békességben ami útjaink igazgattassanak! Pogány Béla. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. Meghívó. Az ipartestület elöljáróságának határozata folytán az összes iparosok által Nagykárolyban alakítandó „Iparosok szövetsége“ létesítése tárgyában 1906. évi november hó 4-én délután 3 órakor, az Ipartestület tanácstermében tartandó érte­kezletre t. ez. iparos urat tisztelettel meghívjuk. Kelt Nagykárolyban, 1906. évi október hó 17-én Az Ipartestület nevében: Járay József, Bekker Orbán, ipartestületi jegyző. ipartestületi alelnök. Kiadótulajdonosok: A szerkesztők. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom