Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-10-10 / 21. szám

NAGYKÁROLY.

Ezredparancsnoksági székhely Nagykárolyban.

Jól megbízható helyről értesültünk, hogy a m. kir. honvédelmi minisztériumban bevégzett tény, miszerint a m. kir. szatmári 12-ik honvédgyalogezred parancsnokságát, törzsét és zenakarát Szatmárról elfogják helyezni. Hogy hova? az még nincs elhatározva.

Az ezrednek 3-ik zászlóalja városunkban állomásozik. Az ezred törzsével együtt a szatmári 1-ső zászlóaljat és a 78-ik dandárparancsnokságot is át kell helyezni.

Minthogy, ismételjük, az uj állomás helye még nincsen kijelölve, czélszerünek tartanánk, hogy egy rendkívüli városi képviselőtestületi gyűlés hivatnék össze, mely elhatározná, miszerint az ezred- és dandárparancsnokságnak városunkban leendő áthelyezése iránt a m. kir. honvédelmi miniszter esetleg küldöttség utján is megkerestessék.

Hogy mily nagy horderejű volna ez városunkra nézve, azt bővebben fejtegetni felesleges.

A részletkérdésekre most kiterjeszkedni még korai volna és ezúttal csak annyit jelzünk, hogy a változással laktanyánkban egy 10—12 szobából álló uj épületre volna csak szükség, melynek létesítése, a már úgyis felépiteni határozott zászlóalj-parancsnoki stb. irodákkal kapcsolatosan volna keresztülvihető.

Ajánljuk e tervet illetékes helyeni megfontolásra.

Kupiék.

Keresztény-czuczilistáknak,

Imádkozó anyókáknak A kedvencze vagyok én,

Lelki mannát nyújtok én.

Aki rám néz: tudja menten,

Hogy hölgyekhez soh’ se mentem, Reverendám fekete:

Feljutok a menyekbe!

Endre, Endre, kegyesék Endréje, Nagykárolynak kincse, szeme fénye! Ha a jó ég nem küldi hozzánk: Sodornának sorsára jutnánk.

*

Lapvezérlő-bizottságnak,

És a rebach társaságnak Ellenszenves vagyok én,

Szoczi Ottó a bohém.

Aki rám néz tudja mentem,

Hogy én zseninek születtem, Mindenem csupa parföm: Chevreaux a czipöm.

Ottó, Ottó, Nagy Laczi Ottója, Debreczennek a joghallgatója.

Előre jut az aki halad:

Haladó volt, méqis elmaradt.

— Megyeosztás. Szatmárvármegye fiai, írja a zilahi „Független Újság“, úgy látszik, komolyan osztozkodni akarnak. A két versengő-fel: a szatmáriak és a nagykárolyiak. Persze a nagy osztozkodáshoz — egy-egy tervezgetés szerint — a szomszédság jussán hozzájárulnánk mi is: Bihar- és Szilágymegyék. Csak a napokban is olvastunk erről egyik szatmári lapban, így pl. az a megye, melynek Nagykároly lenne a központja, állana a mátészalkai, az erdődi, a nagykárolyi járásokból, a Szilágyság tasnádi és Biharmegye érmihály- falvai járásából. E kikeritendő megyének lenne mintegy 115,000 lakosa, közte- 25—30,000 oláh. A mostani Szatmárvármegye még megmaradt többi részé lenne aztán a másik megye Szatmárvárossal, mint székhely- lyel. S ez mintegy 270,000 lakost számlálná. Hát természetesen, ha Biharországból is elveszünk egy darabot, meg a Szilágyságból is, akkor csak lehet osztozkodni s megszűnhet a versengés Nagykároly és Szatmár között. Ámde ez ilyeténformán nekünk, szilágyságiaknak sehogy sem tetszetős, sem megyei, sem — s ez a fő — nemzeti szempontból. Mert mi nemcsak megyénk földben és népben talán legjobb részét veszitendők igy el, de egyik legmagyarabb vidékét is. S mi, akik bele vagyunk dobva egy óriási oláh áradatba s akiknek különösen szükségünk van minden kis magyar népterületre, vájjon meg tudunk-e küzdeni amaz áradattal az Érmellék nélkül ? Minket már amúgy is nagyon fenyeget e veszély. S fölöttébb komoly kérdés, hogy nemzeti szempontból fölérne-e a nagykárolyiak öröme avval az esetleges s csaknem kész bizonysággal bekövetkezendő kárral, amit Szilágyságunk magyarsága vészit az Érmellék elveszítésével. Respektáljuk a szomszédok kombináczióit, csak minket hagyjanak ki a játékból. Mert talán mégsem ama két város ambicziója az első, hanem a nemzeti érdek, a magyarság érdeke. Osztozkodjanak csak a magukéból! (Legyen nyugodt t. laptársunk. A kérdés fel lett ugyan vetve, de megoldása egyelőre még a jövő muzsikája. Hiszen szomszédok vagyunk. Tudhatná, hogy mi nagykárolyiak csak tervezni tudunk.)

— | Október 6- Az aradi gyásznapot kegyeletes ünnepségekkel ülte meg Nagykároly város közönsége. A templomi istentiszteleteken kivül a főgimnáziumban d. e. 10 órakor gyászünnepélyt tartottak. A program m számai szépen sikerültek. Feltűnést keltett Somossy Miklós Vili. oszt. tanuló emlékbeszéde, ki korát meghaladó, nem mindennapi tudással emlékezett meg a vértanú halált szenvedett 13 tábornokról.

HÍREK.

Kérjük olvasóinkat, hogy mától kezdődöleg a lapunkat illető mindennemű fizetéseket vagy posta utján, vagy kizárólag csak a lap-kihordó által átadandó nyugta ellenében teljesítsék.

A „NAGYKÁROLY“ kiadóhivatala.

— Személyi hírek. Hoffman Hugó honvédtábornok a múlt napokban Kassáról városunkba érkezett és szemlét tartott a helybeli honvéd-zászlóalj fölött. — Hausenblass Károly csendőrkerületi parancsnok a múlt hét csütörtökjén városunkban időzött a csendőrségi szakasz és őrs megszemlélése czéljából. — Csanády Frigyes honvédezredes e hó 9-én zászlóalj szemlére Nagykárolyba érkezett. — Plachy Gyula pénzügyigazgató három hétre terjedő szabadságát megkezdette s azt Budapesten fogja eltölteni.

— Zászlószeg beverés. A helybeli Kossuth Lajos asztaltársaság e hó 7-ére pót-szegbeverést hirdetett azok részére, a kik a zászlószentelési ünnepségen a szegbeverési processusnál nem lehettek jelen. Éz alkalommal Kun István alelnök s a választmányi s egyéb tagok jelenlétében beverték a szegeket: K u n Istvánné: — Hazáját úgy szeresse minden magyar nő, mint gróf Károlyi Györgyné szerette; akkor lesz Magyarország független. K u n é r y Kálmán a „Szat- mármegyei Közlöny“ felelős szerkesztője: — Világ csodájára, — a magyar haza és szabadság dicsőségére lengjél mindörökre. Frank Lajos: Minden magyarnak ki hazáját szereti, legyen jelképe, mert ennek szellemében lehet kivívni a haza függetlenségét. Dr. Sternberg Géza: — Kossuth szellemében él, kinek jelszava : „Haza, munka, szeretet.“

— Szüreti mulatság. A nagykárolyi szabómunkások és munkásnők szakegyesülete f. hó 7-én tartott szüreti mulatsága várakozáson felül sikerült. A mulatságon ott láttuk városunk iparos osztályának szine-javát. Az első négyest mintegy 70 pár tánczolta.

— Öngyilkos szolgabiró. Izik Vilmos szatmári szolgabirót, Ilosvay Endre nyug. főszolgabíró vejét, szombaton d é 1 b e n átlőtt fejjel találták lakásé n. A vizsgálat kiderítette, hogy Izik az öngyilkosságot 36 órával előbb követte el. Öngyilkosságának okáról többféle verzió kering. A legvalószínűbb az, hogy lelketlen emberek politikai üldözése miatt vált meg az élettől.

— Eljegyzés. Weisz József főpinczér, városunk fia, folyó hó 7-én eljegyezte Farkas Malvina kisasszonyt, Deutsch Farkas polgártársunk nevelt leányát.

— A „Polgári Olvasókör“ vendéglő-bérletére Horváth István városi Írnok is benyújtotta pályázatát. A tagok általános óhaja, hogy a vendéglői bérletet Horváth nyerje el, mint akiről feltételezik, hogy azt közmegelégedésre fogja majd vezetni.

— Csendélet Fényen. Múlt vasárnap este Fény községben a korcsmában több fiatal gazda mulatozott, miközben egyik társukkal összeszólalkoztak. A szóváltás vége az lett, hogy egy legényt, aki legnagyobb hangon szidta társait, meglőttek. A tettest elfogták és átadták a szatmári kir. ügyészségnek.

— Munkássors. Szabó Bertalan szatmári születésű 46 éves csizmadiasegéd, folyó hó 6-án déli 12 órakor gazdájának, Albanézi Mihály csizmadia-mesternek a Terem-utczán lévő lakásának fatartószinjében felakasztotta magat. Mire a házbeliek tettét észrevették már halva volt. Öngyilkosságának oka ismeretlen.

— Fellázadt községek. Porcsalma és Tyúkod községekben most folyik a tagosítás, amely ellen a községek lakói veszedelmes mérvben foglaltak állást az elmúlt napokban. Valóságos lázadás ütött ki a tagosítást vezető mérnök ellen, akit megakartak gyilkolni. Hogy életben maradt, csak az épp akkor ott időző csendőrök erelyes ellenállásának köszönhető. Amennyiben azonban a hangulat nem csendesült le végkép, a csendőrök a nagykarolyi szárnyparancsnokságtól segítséget kertek, a honnan 20 csendőr összpontosittatott.

— „Csekélyebb nezeteltérés“. Weiszmann Jakab órás, az üzleteben történt s lapunk múlt heti számában ismertetett verekedést egy nyílttéri nyilatkozatban „csekélyebb nézeteltérés“-nek minősiti. Jó. De ha Weiszmann ur és segédje a köztük felmerült „csekélyebb nézeteltérés“-t egy negyedórái kölcsönös pofozkodással szokták elintézni, kiváncsiak vagyunk mi történne akkor, ha ez a két ur egyszer egész komolyan megtalálna haragudni egymásra.

— Betörés egy vendéglőbe. A „Kispipa“ vendég lőbe e hó 5-én ismeretlen lettesek betörési kísérletet követtek el. Az udvar felőli ablakot verték be s azon akartak behatolni. A házbeliek az okozott zajra egyszerre talpon voltak s üldözőbe vették a váratlan látogatókat, akiknek idejekorán sikerült a kerítésen át megugraniok.

— Lesüppedt átjáró. Régi panasz tárgyát képezi a Rákóczy- és Pék-utcza lakóinak a Szabó Kálmán-féle ház előtti átjáró, mely lesüppedt és esős időben any- nyira meggyül rajta a viz, hogy a szabad közlekedést felette akadályozza és az az óhajuk, hogy a bajon mielőbb segittessék az átjáró feltöltésével, illetőleg teljes rendbehozatalával. Felhívjuk tehát e tárgyra polgár- mesterünk figyelmét. Figyelmeztetjük továbbá városunk gazdasági tanácsosát, hogy a régi baromvásártéren, Vida István háza elől hordássá el a föld és kőrakásokat, amennyiben ez nemcsak unesztétikus, hanem a forgalmat is nagyban korlátozza és a viz lefolyását megakadályozza.

— Rossz a világítás. Mindenki elismeri, hogy a mi villamos világításunk nem felel meg a jogos kívánalomnak. Legutóbb az a panasz merült fel — és pedig nem alaptalanul, — hogy a lámpák alig nyújtanak némi világosságot, mert az izzók kiégtek s igy csak sötét sárga fényt szolgáltatnak. Ezen a bajon uj izzók alkalmazásával könnyen lehetne segíteni.

— A hivatalos órák a pénzügyigazgatóságnál és az adóhivatalnál október 1-től kezdve reggeli 8 órától délután 2 óráig tartatnak.

— Üzleti záróra. A gencsi-utczai kereskedők egyik utóbb tartott megbeszélésük alkalmával, ifj. Ma- tolcsy Sándor füszerkereskedő indítványára elhatározták, hogy az őszi és téli hónapok alatt üzleteiket este 8 órakor bezá.ják.

— Női ruha szabászati tanfolyam városunkban.

Koch 1-ső szabásztanár, ki magyarország majdnem minden városaiban tartott női ruha szabászati tanfolyamot, városunkban rövidesen megnyitja országos jó- hirnevü tanfolyamát, hol alkalom nyílik hölgyeinknek a valódi és mindenféle divatu szabást elsajátítani. Ezen tanfolyamra lehet beiratkozni Koch I-sö szabász tanár megbízottjánál, ki házakhoz jár. Bővebbet lapunk legközelebbi számában.

EGYHÁZ ÉS ISKOLA.

— Az uj szatmári püspök beiktatása. Szatmárról jelentik: Boromissza Tibor dr. szatmári uj püspök installácziója vasárnap délelőtt a városi és megyei közönség és az egyházmegyebeli papság részvételével nagy ünnepiességgel ment végbe. Reggel 9 órakor a a püspök palotájából négyesfogatu diszhintón harangzúgás között a székesegyházba vonult, hol a főbejárónál a papság várta. Itten az archipresbiter az asper- torumot nyújtva, a püspök azzal úgy magát, mint a papságot és a népet meghintve, bevonult a templomba. A főoltárnál Szabó István prelátus felolvasta a királyi kinevezést és a pápai brévét, majd Kádár Ambrus latin nyelven a papság nevében üdvözölte a püspököt, mire ő szintén latin nyelven válaszolt. Azután az uj püspök az egybegyült papság hódolatát fogadta és minden egyes papot megcsókolva, az oltárhoz járult, hol a Veni sancte-t intonálták. A püspök azután misét mondott és az evangélium után magas szárnyalásu beszédet intézett a néphez. Mise után a pápai áldás, majd a Te Deum következett. Az installáczión a városi, polgári és katonai hatóságok, az összes egyletek és testületek, a különböző egyházak képviselői s ezrekre menő közönség volt jelen. Ott volt az Orsz. Kath. Szövetségtől Szentiványi Károly és Molnár János apát, győri kanonok, Boromissza István és Hofmann Károly kalocsai kanonok, a nagykárolyi oltáregyesület képviseletében Károlyi Gyula grófné, ezenkívül gróf Teleky Géza s az egyházmegye majdnem minden plébániája képviselve volt. Fél 12 órakor tisztelgés volt, amely alkalommal mintegy 30 egylet és társulat jelent meg. Ezután a püspök diszebédet adott, melyre 140-en voltak hivatalosak. Az első felköszöntőt a királyra és a pápára a püspök mondotta, az egyházmegyei papság nevében pedig Pemp Antal prelátus mondott beszédet.

Ipar kereskedelem közgazdaság.

— Szabóiparosok tanfolyama. A múlt héten nyert

befejezést városunkban a szabóiparosok szabászati tanfolyama, melyet a kereskedelemügyi miniszter engedélyezett. A tanfolyamra 18 jelentkező volt, de időközben hárman kileptek s igy tizenötön vizsgáztak le a szabászatból Vikár Béla előtt, akit a kereskedelmi miniszter küldött le ez alkalomból városunkba. Részt vettek a következő szabóiparosok a tanfolyamban: Bekker Orbán, Hancsics Illés, Szabó Endre, Matesz Pál, Szabó István, Klein Albert, Szendrei Viktor, Riskó György, Szilágyi Gyula, Szabó Ferencz, Ferenczi Ármin, Mandel József, Kun Ármin, Valuka László és Klein Lajos.

A vizsga várakozáson felül sikerült, amit a kereskedelmi kormány szakipari kiküldöttjének elismerése is igazol, megemlékezvén az említett helyi iparosok szorgalmáról és eredményéről. Gyakorlat teszi a mestert —• igy szólott Vikár Béla. — Törekedni kell manapság, hogy az iparos a mindinkább fokozódó igényeket kielégítse. A helyi ipar is csak igy fejlődhetik. A szakrajzok és a kérdésekre adott válaszok, a mérték utáni próbák kiválóan sikerültek. Más helyeken, igy például Miskolczon 18-an, Gyulafehérváron mindössze 7-en vettek részt hasonló tanfolyamon, ami nagyfokú negli- gencziát jelent. Örvend, hogy a város népességéhez arányitva, legalább tizenötön vettek részt, a miért az érdem az ipartestület elnökét illeti, aki részt vett maga is a tanfolyamon. Végül köszöni az elnöknek és a szaktanfolyam vezetőinek és szaktársaknak ügybuzgó fáradozásait.

Vikár szavait lelkes éljenzés követte.

Bekker Orbán, az ipartestület alelnöke a tanfolyamon résztvevők nevében mondott köszönetét az elnöknek és a tanfolyam vezetőjének, Csontos Imrének, mire Csontos válaszolva kijelentette, hogy neki kötelessége volt feladatát teljesítenie. Elismeréssel adózik a helyi iparosoknak s kívánja, hogy a tapasztalatokat az életben is hathatósan érvényesítsék s a közönség mindenkor tisztességesen legyen kiszolgálva.

Csontos szavait is lelkesen megéljenezték.

A tanfolyam záró-ünnepén részt vett Uray Jenő szatmári iparfelügyelő is.

— Birtokváltozás. Nagy Gusztáv és neje Török Juliánná helybeli lakosok megvették Schuszteritsch Ferencz nagykárolyi lakosnak a nagykárolyi 1186. sz. betétben a svábrészen levő fordulós földbirtokait és a hozzátartozó ugyanazon betétben A. II. 13. sorszám alatt felvett svábrészi legelőbőli 12—320. rész illetőségét 12000 koronáért.

— Elköltözött nagybérlő. Wagner Lajos városunk köztiszteletben álló polgára, aki éveken át bérelte a grófi uradalom u. n. korparéti tanyáját, a napokban Tiszafüredre költözött, a hol nagy birtokot bérelt ki.

Utóda Weisz Sándor gencsi földbirtokos lett.