Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-09-05 / 16. szám

NAGYKÁROLY

I

áldozatokat követelt, — mi elől kitérni nem lehetett, így a mai drága megélhetési viszonyok elodázhatatlanná tették, hogy a kisebb fizetésű tisztviselők és szolgaszemélyzet javadalmazása felemeltessék. Ezt a képviselő- testület belátván, a segéd- és kezelő-személyzet javadalmazását lakpénz czimen 100—100 K-val, — összesen 1500 K-val, a rendőrlegénység és szolgaszemélyzet javadalmazását pedig összesen 4200 K-val emelte. Ezenkívül a szolgaszemélyzet ruházati szükséglete is többet tesz ki 2200 K. 65 f-el, mivel jövőre a 3 évenkint adandó ruhadarabokról is gondoskodni kellett. Továbbá a szinkörépités czéljaira vásárolt telek vételár részlete fedezéséről is a képviselőtestület határozata folytán a költségvetésben kellett gondoskodni, mi szintén 2000 K-val emelte a szükségletet. Hozzá véve a vágóhídi mizériák megszüntetése czéljá- ból számításba vett 1200 K-t és a városháza tanácstermének gyökeres renoválására szánt 1500 K. rendkívüli szükségletet: — az 1907. évi több szükségletet bőven meghaladja ezen tételek összege.

Egyébb tekintetben a költségvetés ugyanazon keretekben mozog, mint az eddigi költségvetésünk, melynek egybeállításánál a legnagyobb körültekintéssel jártam el, szem előtt tartva, hogy egyrészt a fedezetül szolgáló bevételeknél a város háztartását csalódás ne érje, másrészt a szükségleti tételeknél oly összeget vettem fel, mit a város vagyonának kezelése, elvállalt kötelezettségének teljesítése és a közigazgatás zavartalan menete feltétlenül megkövetel.

Végül van szerencsém az 1907. évre összeállított községi közmunka költségvetést is 8759 K. 39 f. szükséglettel, ugyanannyi összeg fedezettel együttesen leendő tárgyalás czéljából beterjeszteni, azon megjegyzéssel, hogy a két utkaparó fizetésénél a fejenkénti 80 K. lakpénz a képviselőtestület 73—1906. kgy. sz. véghatározata alapján lett beillesztve.

Miután a költségelőirányzatot a közgyűlés általánosságban elfogadta, következett annak részletes tárgyalása.

Ezek szerint

Rendes bevételek.

I. Pénztári maradvány

........................25 K. 72 t.

Jogok és jövedelmekből.

II. Vásárvám évi béréből 6/n-ed rész 8,624 K. 72 f.

Piacztisztitási dij .................... 10,552 „ — „

Sz

eszfogyasztási adópótlékból . . 6,600 „ — „

III. Városi ebadóból........................1,000 „ — „

IV. I

ngatlanok jövedelméből.

(a Szántóföldek után:

Korparéti tagbérletből ...... 1,739 „ — „

Lövöldékért bérletéből.................... 1,000 „ — „

Te

rem-uti szántóföld bérletéből . . 129 „ — „

Honvédségi lőtér haszonbéréből . . 180 „ 36 „

b) Épületek után:

Honvédlaktanya haszonbérletéből 11,295 „ 69 f.

„ régi törzsépület után 616 „ — „

„ markotányoslakból . 640 „ — „

„ fürdőhelyiségekből 171 „ 64 f.

„ kocsiszín bérletből . 130 „ — „

Vágóhídi beleslakásból....................100 „ — „

V. Cselekvő tőkékből :

A 734,000 K-ás kölcsön évi 35,916 K. 22 f. terhéből a vámos-közúti alapot terhelő 46-2496°/o rész megtérüléséből . . . 16,667 K. 02 f.

VI. Tanügyi bevételekből, a) Főgimnáziumból:

Tandíjból.................................... 12,000 K. — „

Beir

atási díjból............................ 1,270 „ — „

b) Polgári leányiskolából.

Tandíjából..........................................3,160 „ — „

Tüzifavisszatéritésből........................ 54 „ — ,,

c) Iparos tanoncziskola javára :

Ipardijból....................................... . 920 ., — „

Ál

lamsegélyből............................... 1,000 „ — „

d) Gazdasági ism. isk. javára: . . 500 „ — „

VII. Vágóhídi jövedelemből.

Levágott állatok utáni vágóhídi

dijakból.................................................... 5,000 „ — „

VI

II. Tűzoltó-intézményből.

Tüzoltó-adó és váltságdíjból . . . 5,000 „ — ,,

IX. Gazdasági bérletekből.

Állami mének takarmányozásából . 380 „ — „ Tüzoltó-dijból . . . . •................ 250 „ — „

X. Kertészetből.

Oltványok, díszfák stb. eladásából . 670 „ — „ XI. Közigazgatási bevételekből.

Adóbehajtási illetékből.................... 2,000 ,, — „

Te

rménymázsálásból..............................100 „ — ,,

Ál

latmázsálásból...................................120 ,, — „

Dobolás

i jövedelemből..........................70 „ — „

Já

rlatok....................-.....................1,6000 ,, — ,,

To

lonczköltség téritményből .... 600 „ — „

XII. Vegyes bevételekből.

Kiselejtezett tárgyak eladásából . . . 300 ,, — „ Villamos-mű adó és illetékből . . . . 52 „ —- „

XIII. Községi adóból.

A hiány fedezésére felvett összeg 98,022 „ 05 f.

XIV. Rendkívüli bevételek.

Állami fogyasztási adó kezelésből

nyereség............................................ 7,000 „ — „

Fo

gyasztási adó kezelési költség

téritményből................................................. 706 „ — „

Kőgy

alogjárda költség téritményből . . 70 „ — „

XV. Átfutó bevételek.

Földhordóhelyek jövedelméből . . . . 80 K. „

Előlegekből................................ 5,000 „ — „

Tisztviselők fizetéselőleg téritményéből................................................ 1,5000 „ — „

Intési illetékből.....................................100 „ — „

Állami fogyasztási-adókezelésből . 55,000 „ — „

Rendes, rendkívüli és átfutó bevételek összege............................ 165,3457 K. 16 f.

(A kiadások kimutatását jövő számunkban hozzuk.)

A közgyűlés egyébbiránt következő határozatokat hozta :

A városi szervezeti szabályrendelet módosíttatott, amennyiben a képviselő-testület elrendelte volt a szolgák és rendőrök fizetésének javítását, továbbá a kezelő- és segédszemélyzetnek lakbért állapított meg. Ezen intézkedések bevétettek a szervezeti szabályrendeletbe.

A nyudijügyi bizottságba, elhunyt Serly Ferencz helyébe Dr. Jékel László választatott meg.

A városi egészségügyi-bizottság uj, kiegészítő tagjai lettek: Dr. Czukor Lajos, Dr. Cservenyák Káról}', Dr. Roóz Elemér, Bunda Miklós, Brichta Miksa, Csőkör Ferencz, Nagy Elek, Dr. Somossi Ignácz és Lochmájer Márton.

A város 1904—1905. és 1906. évi zárszámadását jóváhagyó törvényhatósági bizottsági határozat tudomásul szolgált.

A városi pénzek gyümölcsöző elhelyezésére nézve abban történt megállapodás, hogy azok a helybeli négy pénzintézetnél he'yeztetnek el, valamint tudomásul vétetett a városi gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése tárgyában hozott határozat is. Nehány kisebb jelentőségű ügy elintézése után elnök üdvözölve a kevés számmal jelenvoltakat (Lett volna csak valami irnokválasztás, majd többen lettek volna ! Szerk.), a gyűlést bezárta.

Piaristák rendkormánya — Bátor, hős legények, Városunkon, nem is oly rég, Nagy csúfot tevének.

De a Tanács meg se mozdul, Mert politikája:

Nem az a legény aki üt, Hanem aki állja.

— A vármegyei hatvanas bizottság ülése. A vármegyei bizottsági tagok kebeléből alakult hatvanas bizottság, mely a letűnt sötét idők alatt állandóan permanencziában volt, ma délután 5 órakor a vármegye- háza kistermében ülést tart. Hallomásunk szerint a bizottságban ez alkalommal az általunk felvetett és a Gyer- mekmenhelyre vonatkozó indítvány is megbeszélés tárgyát fogja képezni.

Dalok.

1.

Lekaszáltuk már a rétet,

Nem hajt többé bogáncsot.

Oh, bocsásd meg László bátyánk,

Mit rád szórtunk: a gáncsot.

Nincs mandátum, közjegyzőség,

Azt se tudjuk, mit tegyünk . . .

Fáj a szivünk, elkopott a „Tollhegyünk“ !

II.

Mikor még honmentők voltunk,

A kapuba kiállottunk,

Egyet-kettőt kurjantottunk:

Mindjárt tudták, hogy mi voltunk.

Most, hogy mamelukok vagyunk, A kapuba kiállhatunk,

Mint a sakál ordíthatunk:

Még se tudják, hogy mi vagyunk !

Ä nagykárolyi Kossuth-asztaltársaság.

Alig egy éve múlt csupán, hogy városunkban Kossuth Lajos asztaltársaság czimen társulat alakult azon nemes czélból, hogy mig egyrészt a hazafias szellemnek propagandát csináljon, másrészt az elaggott és önhibáján kívül elszegényedett iparosokat segélyezze és a szegény, árva gyermekeket téli ruhával lássa el.

szikladomborulathoz, mondjuk kődudorodáshoz vezet az' ösvény, — ha ugyan az uttalan irányt, melyet követtünk, ösvénynek nevezhetjük — a melyet a barlang feltalálói „F ö 1 d g ö m b n e k“ kereszteltek el.

Fölöttébb érdekes, sőt megkapó e szikla felületének ezer hajszálvonalnyi repedezettsége, a melyet sima peatinával vont be az az egyenletes finom viz- fátyol, a melyik sajátos ellentétképen szinte leheletszerű permetezéssel füröszti állandóan e kőkolosszust.

Innen kezdve a barlang egy hosszú szorosba szűkül össze, ahol már typikus cseppkőies alakulatok vannak.

Eozénszerü képződések csodás világa tárul itt elénk. Ellentétben a barlangnak előző részeiben tapasztaltakkal, ahol a cseppkövek ritkábbak, de szokatlan terjedelműek, helyenkint majdnem embernagy- ságuak; itteni alakzataik sűrűk és szubtilisek, mintha mindmegannyi szál gyertyák volnának, melyeknek végén a meg-megtelő kristálytiszta vizcseppek a rájok vetített erős fényben gyémántszemekként világítanak.

Sajnos, itt már oly keskeny a sziklafalak között tér, hogy csónakon sem lehet átjutni; az egyedül lehetséges ut, a patak medre pedig e helyütt több méternyi mély.

Lapunk szerkesztője végigfeküdt a csolnakban s erős acetylen-reflektorral elég messze bevilágított. Gyönyörűséggel konstatálta, hogy alabastrom fehérségű cseppkövekben gazdag falakkal szegélyezett kisebb tó képezi a barlang folytatását; mig odább kihamvadt kohósalak fényüek s több színben játszók az oldalfalak, s a háttérben a megkapó látképet egy fehér csipke- függönyszerü fal zárja be.

________________________

Re

ndkívüli nehézségekkel kellett megküzdenünk ! Lehetetlen helyeken kellett apparátusainkat átjuttatni s főleg mesterség volt állványainkat a sziklás szűk helyeken úgy megtámasztanunk, hogy podgyászainkat reá helyezhessük. A megcsúszásnak, a vizbeesésnek, az összezúzásnak folytonos veszélyében forogtunk mindenütt.

A barlang temperaturája mérsékelten meleg volt, sőt a viz is, holott az, az ottani nép állítása szerint, nyáron jéghidegen tör elő a sziklafalak alul. Alig hogy feltáratott a barlang, a néphit már is babonát fűz hozzá; azt tartják, hogy „nem jó a vízből inni, mert nagyon hamar megéhezik az ember tőle“.

Figyelmes kutatás után megállapítottuk, hogy a barlang belsejében sem flórának sem faunának semmi nyoma nincsen. A bővizű patakban nehány órai ott tartózkodásunk alatt — legalább is a sekélyebb részében — sem halat, sem békát, bogarat vagy más élő lényt nem találtunk ; ellenben a sziklafalak és üregek régióiban egy egész denevérhadat riasztottunk fel, amelyek szegények eszeveszetten szállongottak folyton körülöttünk, nem egyszer belénk is ütközvén a fel-felcsapó erős acetylen és magnesium-fény hatása alatt, amelylyel olyan félelmesen zavartuk meg komor néma birodalmukat.

A révi barlangnak eddig feltárt bejárható része alig lesz hosszabb 500—600 méternél, de kétséget nem szenved, hogy jóval tovább terjed, mert a reflektor fényében tisztán kivehettük, hogy további szikla- folyosószerü nyitások torkolnak a tóba, a melyeken át kitudja, mennyire lehetne beljebb hatolni 1 ?

Továbbá határozott hitünk az is, hogy mikép az aggteleki barlang, úgy ez is, minden valószínűség szerint mértföldekre terjed. Nevezetesen sok azon a vidéken az elvesző s a hirtelen felbuggyanó patak, amikre mindeddig nem vetettek ügyet. Tizfalu határában is van egy barlang, Révhez 8—10 kilométernyire, a melynek szintén van patakja. Mióta a révi barlangot felfedezték, több ízben tettek kísérletet, hogy vájjon a Tizfalun bedobott tárgyakat a viz nem hozza-e el a révi barlangon keresztül a Sebes-Kőrösbe? Sikertelen maradt minden próba, mikor egyszer, szinte véletlenül jöttek rá, hogy egy csomó kenderpozdorját, a melyeket régebben dobtak a tizfalusi vizbe, a révi barlang patakja szépen áthozott. Tehát kétségtelen, hogy a tizfalusi elvesző ár azonos a hegy méhét átfutó révi barlangbei: patakkal.

Az innen ugyancsak nem messzire eső kies Jád-völgyében hasonlókép van ilyen titokzatos patak Csernoházán, a melyik egy sziklaüregből tör elő s olyan vizbő, hogy nagy malmot hajt, a nélkül hogy a viz voltaképeni eredetéről bárki is csak a leghalványabb fogalommal bírna.

Most már a barlang bejárata előtt díszes szálló emelkedik s kétségtelen, hogy a barlang tulajdonosa: Zichy Ödön gróf készséggel hoz még áldozatot annak feltárására, nemzeti köztulajdonná válik az, mely hivatva leend a turisztikát hatalmasan fejleszteni

Gabriello.

Az őszi idény beálltával megérkeztek a legújabb divatu női kabátok, palettók, havellok, boák, kis leánykabát és köpenyek, úgyszintén

férfi- és fiuöltönyök, köpeny, rövid mikádó-kahát, felöltők, öőrkcibátok, városi és utazó bundák.

Elegáns férfiruhák a legújabb divat szerint, papi és tiszti egyenruhák elegáns kivitelben készíttetnek. Utazó bunda és lábzsák használatra kapható. Raktáron vannak: angol és hazai gyártmányú szövetek, s minden hozzávaló bélés, vászon, gomb, stb., melyek igen jutányos áron beszerezhetők

Sza6ó OfCálmán férfisza6ó-, női- és férfirufía-üzletéCen. Uzlethelyisóg ;ra^ é3 sirkő-