Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-08-22 / 14. szám

N A GW KÁROLY.

A Lövöldé kért.

Nagykároly városnak egyedüli kiránduló-helye volna a Lövölde-kert, ha kellő gond fordittatnék reá. Sajnos azonban, ezzel édes-keveset törődnek az irányadó körök. Sőt a megligenczia megteremtette azt a helyzetet, hogy a kedves emlékű, szép múlttal biró Lövölde-kert ma már olyan nívóra sülyedt, hogy — ha csak valamilyen tánczmulatság rendezéséről nincs szó — oda intelligens, úri társaság be nem lép.

Nem pedig azért,.mivel nem érintkezhetik olyan elemekkel, amelyek ott különösen vasárnapokon feltalálhatok : kocsisok, közszolgák, faczér és nem faczér szolgálók, bakák stb. Annak sem teheti ki magát senki az intelligens úri- és középosztály tagjai közül, hogy esetleg berúgott egyének inzultusának szolgáljon médiumul, inkább tehát végkép lemond arról, hogy a Lövölde-kertet felkeresse, ahol szellemi vagy fizikai elfoglaltsága után nehány órát áldozhatna szórakozásának.

Hát biz ez elég baj! Elég baj már csak azért is, mivel más alkalmas hely hiányában kénytelen vagy otthon maradni, vagy a városi vendéglőket keresni fel, amelyek bár kifogásaié alig eshetők, mégis, tekintve a jelenlegi drágaságot, élvezetét magasabb áron találhatja csak fel.

Van ugyan még városunknak egy kiránduló-helye, de ez nem áll bárki rendelkezésére. A szőllőskertet értem, amely egyesek tulajdonát képezvén, oda legfeljebb csak azok rándulhatnak ki, akiket valamelyik szőllő- birtokos vendégül lát. Tehát a kirándulásra szándékozók túlnyomó zöme ki van zárva mindenünnen, még a Somos-erdőről is, amelybe mig egyrészt meg van tiltva a bemenetel, másrészt ha szabad volna is, nem felelne meg czéljának a benne milliárdnyi számban levő szúnyogok és legyek miatt ; avagy hova menekülne itt egy hirtelen kerekedett eső esetén a kiránduló ?

Mi volna tehát a teendő, hogy a Lövölde-kert renomméja visszaállittassék abba a helyzetbe, amelyben egykor állott. Szerintünk a következő :

Mindenekelőtt vegye a város saját kezelésébe. S ha ez megtörténik : első sorban is hozossa rendbe az utakat. Alkalmazzon e czélra a vasútnál vagy a villamos-telepen kapható elégett kőszénsalakot. Következőleg utasítsa a városi kertészt, hogy a fákat, bokrokat tisztítsa meg, ültessen uj fákat és pedig lehetőleg fenyőket és létesítsen virág-ruppokat.

Építsen a város favázas, svájczi stylusu megfelelő nagyságú kioszkot, mely a közönséget úgy a nap heve, mint az eső ellen megvédhesse. Ugyanez a helyiség szolgáljon tánczhelyiségül is, amelyre szintén nagy szükség van ott. Az egész belterületet pedig lássa el villamos világítással.

Váltson italmérési jogot s a létesítendő vendéglőt csakis megfelelő szakembernek adja bérbe, aki fölött a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja.;

Hozassa rendbe a játékteret. Építtessen lawn- tennis-, croquett-pályát, függő kuglit, a mostani rozoga tekepályát renováltassa meg.

Ami pedig szintén nem csekély vonzóerőt gyakorolna, vezesse be a flóber-dijlövészetet, amelyben hölgyek is részt vehessenek. Kétségtelen, hogy ez még takaros jövedelmet is biztosítana.

S nehogy az alkotások indifferens egyének által használva, ki legyenek téve az esetleges rongálásnak : a nem oda való elemeket tiltsa ki, mert nem szabad tovább tűrni a városnak, hogy saját telke szolgáljon az erkölcstelenség melegágyául s a gyakran előforduló verekedések terrémumául.

Véleményünk az, hogy a fentebb elsorolt újítások létesítése nem kerülne többe 30,000 k.-nál s ez összeget felvehetné a város hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön alakjában, melyet a bérlő évi bére apasszon mindaddig, mig végre is a város megszabadul a felvett tehertől s a közönségnek mindenkor lesz a fent elsoroltak megvalósítása esetén hova menni üdülni és szórakozni.

Nagyon is megszívlelendő eszme ez s hogy ne mondjunk többet, minden jóravaló városban lelkes követőkre talál az ilyesmi. így például nézzük csak meg a szatmári Kossuth-kertet. Mily impozáns hely ez 1 Mily szívesen rándul ki oda a közönség s mily elégedetten tölti ott szabad idejét! Nem lehetne-e tehát nálunk is legalább megközelítőleg hasonlót alkotni?..

Tessék felkarolni az eszmét, i. t. polgármester ur, és sikeres alkotásainak sorozatában egy uj, nagyon életrevaló tárgyat vezethet be. Annyival is inkább megvalósítható most ez, mert a jelenlegi bérlőt a legutóbbi közgyűlés felmentette bérlete alól.

A „Központi“ kávéházból.

R o s n e r: Mi az, hogy a jobb kezed fel van kötve ?

Schwarcz: Mi az? Hiszen nyár van, ilyenkor van az embernek ideje.

Rosner: Nem értelek?..

Schwarcz: Imádom a természetet. A városban meleg is van, hát kirándulok. De mert ez sok költségbe is kerül és én szegény ember vagyok, hát részletekben teszem ezt. Elsőnek a — kezem rán- dult ki.

I. oszt. vasúti szabadjegyek.

„Csal a bitang osztrák 1“ így jajdul fel a „Szat- márvármegye“, mert egy osztrák gyáros magyar feliratú gyufát árusittat Magyarországon. Hát mi is elismerjük : csal a bitang osztrák 1 De a „Szatmárvár- megye“ csak azért tartja bitangnak azt a bizonyos osztrák gyárost, mert nem hirdet nála.

Az igazi hazafiság az, a mit a „tízatmárvármegye“ gyakorol. Hétről-hétre osztrák árut ajánló hirdetést közöl és hazafias lelkesedéssel vágja zsebre az ezért

járó közlési, dijat. A hazafias tettért pedig jutalmat érdemel az ember. Így okoskodott a „Szatmárvármegye“, illetőleg Dr. Kovács Dezső, Dr. N. Szabó Albert, Dr. Vetzák Ede, Dr. Gózner Elek és Varjas Endre és kérvényt nyújtottak be 5 db I. osztályú vasúti szabadjegy iránt.

Az 5 drb. I. oszt. vasúti szabadjegyet meg is kapták.

Vasúti szabadjegyet rendszerint minden újság szerkesztője szokott kapni. Ha tehát a „Szatmárvármegye“ szerkesztője II. oszt. szabadjegyért folyamodott volna: abban nem nem találnánk semmi különöset. De, hogy egy kis hetenkint egyszer megjelenő ujságocska egyszerre 5 drb. I. oszt. vasúti szabadjegyet kérjen : ehhez egy jó porczió „Sz. — atmárvármegye“ kell.

Az erkölcsi perverzitás ebben az ügyben az, hogy az 5 drb. I. oszt. szabadjegy nem a „Kofasághoz nem kell iparigazolvány“ czimü hírhez hasonló szenzácziós hírek beszerzése czéljából szükséges utazások végett kell. Óh nem ! A felháborító körülmény az, hogy az 5 szabadjegyes közül 4 az ügyvédi mesterséget gyakorolja, a szabadjegyek tehát a tárgyalásokra, végrehajtásokra való utazás czéljából szükségesek. Oly utazásokhoz, mely utazások vasúti költségeit minden egyes esetben a megbízó ügyfelek fizetik.

Nem azon botránkozunk meg tehát, hogy megkapták a vasúti szabadjegyeket, hanem azon hogy „hazafias érdemeikre“ való hivatkozással kérni merészeltek ilyeneket a 4 hazafias fiskálisok.

HÍREK.

— A király születésnapja. Folyó hó 18-án érte meg őfelsége a király születésnapjának 76-ik évfordulóját. Ez alkalomból d. e. 9 órakor a helybeli róm. kath. templomban istentisztelet volt, melyen a hivatalok tisztviselői kara is részt vett.

— Szent István napja. Kegyelettel ünnepelte meg e hó 20-án első nagy királyunk emlékünnepét városunk közönsége. D. e. 9 órakor nagy mise volt a róm. kath. templomban, amelynek hajóját zsuffolásig megtöltötte az ájtatos hívők serege, mig odakünn a honvéd disszázad a szentség felmutatáskor három diszlövést tett. — Kár, hogy az emlékünnepélyt zuhogó eső zavarta meg, miért is külső fénye nem nyilvánulhatott úgy, mint más esztendőkben szokott,

— Változások a piaristáknál. A nagykárolyi piaristarendnél a rendkormány az idén a következő tanárokat helyezte át: Molnár Kálmánt Debreczenbe, Dr. Péchy Ödönt M.-Szigetre, Bárdossy Ferenczet Nagykanizsára, Polgár Györgyöt Pozsonyszentgyörgyre és Niklos Jánost Kecskemétre. Helyüket elfoglalják: Arendt Endre Tren- csénből, Sróff Gábor Kisszebenből, Hatvani Ede Kecskemétről és Barna Leander Váczról.

— István-nap. Az Istvánok napja veit e hó 20-án, amikor városunk Istvánjait is számosán keresték fel tisztelői és barátai. így Debteczeni István polgármestert elsősorban a hivatalnoki kar halmozta el szeren- cse-kivánataival, közelebbi ismerőseink közül pedig Szilágyi István p. ü. számvizsgáló, Wagner István nagykereskedő és Róth István népbanki pénztárosnál tisztelegtek nagyszámú ismerőseik.Részünkről is csatlakozunk a jókivánatok tolmáesolóihoz.

— Véres kardpárbaj volt folyó hó 19-én a helybeli honvéd-laktanya tiszti értekezleti termében. A párbajt, a „Budapesti egyetemi hallgatók nagy károlyi köre“ által tartott tánczmulatságon történt összeszólalkozásból kifolyólag, Várady Kálmán helyben állomásozó tényleges honvéd hadnagy és Algay Ödön helybeli lakos magán- tisztviselő, tart. honvéd hadnagy vívták egymással. Mindkét fél a balkarján szenvedett súlyos sérülést.

— Bál Után. A „Budapesti egyetemi hallgatók nagykárolyi köre“ folyó hó 16-án tartotta meg a „Polgári Olvasókör“ nagytermében hangversenynyel egybekötött tánczvigalmát. A tánczvigalom védnöke Dr. Falussy Árpád főispán volt, ki azon nejével meg is jelent. — A főispán páholyában ott láttuk még Ilosvay Aladár alispánt is. A hangverseny Adler Ernő szavalatával vette kezdetét, ki Makai Emil „Műkedvelők“ czimü prológját adta elő kifogástalanul. Kedves, szép leánykák Bérezik Árpádnak „Tulipános leányok“ czimü vígjátéknak (?) elkeresztelt dolgozatát igyekeztek némileg elfogadhatóvá tenni, de jóakaratu igyekezetük teljesen kárba veszett. A jelzett darab Bérezik Árpád irói tehetségének határozott visszaesésére vall és különösnek tartjuk a rendezőség gusztusát, hogy ily darabot választottak felnőtt emberek előtt való előadásra. Még a polgári leányiskola évzáró ünnepélyének sem vált volna előnyére. Brandsch Gyula a „Petőfi a Hortobágyon“ czimü melodrámát szavalta Czukor István, Taub Géza és Chirke Vilmos zenekisé- rete mellett. A zenekiséret gyönyörű volt. A „Megjött a papa“ czimü egy felvonásos vígjátéknál láttunk már különb irodalmi müvet. Papp Beláné úrnőről nem mondunk újat, amikor azt mondjuk, hogy minden tekintetben művésziesen játszott. Ä diákság az úrasszonynak a leghálásabb köszönettel tartozik. Méltó pártnere volt Algay Ödön, ki a színpadon teljesen otthonos. Puskás László játékánál csak a maszkja volt rosszabb. Illés Irma kisasszony helyre szobaleány volt. A közreműködő hölgyek mindegyike egy-egy gyönyörű csokrot kapott. A kis számú, de intelligens közönség kedélyes mulatsága a hajnali órákban ért véget.

— Eljegyzés. Fetser József nagykárolyi fiatal, törekvő kereskedő, folyó hó 19-én eljegyezte Szűcs András polgártársunk kedves és szép leányát, Juliskát.

— Szoczialista gyűlés. A nagykárolyi szocziál- demokratapárt vasárnap délután 3 órakor a gróf Károlyi György-téren gyűlést tartott, melyen mintegy 5—600 ember vett részt. A gyűlés jegyzői tisztét Sternberg Ottó, a helyi munkás mozgalom megteremtője látta el. —- A gyűlés első szónoka Varga Ferencz szatmári könyv| nyomdai gépmester volt. Utána Vágó Béla a hajdume- gyei szocziáldemokratapárt titkára, a budapesti egyetemről a szocziális eszmék iránt tanúsított lelkesedése miatt örök időkre kizárt volt bölcselettan-hallgató, országosan ismert nagytudásu szoczialista agitátor lépett a vöröslepellel bevont szónoki emelvényre. Daczára a zuhogó zápornak, a népgyülés közönsége óriási érdeklődéssel hallgatta meg Vágónak egy órahosszáig tartó előadását. A népgyülésen, mely példás rendben folyt le, a hatóságot Csorba Gyula rendőralkapitány képviselte. A népgyülés után Vágó Béla meglátogatta a czi- pész-segédek szakegyesületét és a földmunkások helyi csoportját. — Vasárnap este a helybeli kereskedő segédek értekezletet tartottak, a melyen meghívás folytán Vágó Béla szintén megjelent. Az értekezlet elhatározta, hogy a kereskedelmi alkalmazottak országos szakszervezetének helyi csoportját legközelebb meg fogja alakítani.

— Halálozások. Városunknak egyik közbecsülés tiszteletben álló tekintélyes polgára halt meg, e hó 15-én 69 éves korában. Serly Ferencz vmegyei és városi- törvényhatósági bizottsági tag, a nagykárolyi ipartestületnek mintegy 20 éven át kitűnő elnöke volt a megboldogult, aki mindenütt ott volt, ahol az emberiség boldogulásának előmozdításáról volt szó. Elköltöződnek végső tisztesség-adásán, f. hó 17-én a város szine-java vett részt, köztük az ipartestület tagjai caaknem teljes számmal, gyászlobogó alatt, akik külön gyászjelentést is adtak ki. Jobb létre szenderültet feleségén és gyermekein kívül nagyszámú rokonság gyászolja.

Suták József pénzügyi gyakornok, .Suták Márton polgártársunk fia e hó 18-án, életének 19-ik évében elhunyt. Temetése 19-én ment végbe nagy részvét kíséretében.

Mint lapunk zártakor részvéttel értesülünk: Tischler Ferdinánd polgártársunk, tekintélyes lakatos iparos, tegnap reggel fél 8 órakor rövid szenvedés után Nagykárolyban elhunyt.

— Katonák elszállásolása. Tegnap reggel mintegy 800 tartalékos honvéd vonult be 35 napi fegyvergya- koflatra városunkba, a kiket az elöljáróság 3, (mond három) utczában szállásolt el, u. m.: a Nagysomos-, Fényi- és Akáczfa-utczákban. Nem tudjuk, hogy e helytelen intézkedésnek ki az értelmi szerzője, azonban konstatáljuk, hogy a polgárságot nem lett volna szabad ennyi időre családonkint 2 katonával unkommodálni. Számos helyről érkezett hozzánk panasz e tárgybans kérdezik: nem lett volna-e czélszerübb a szomszédos utczákat is igénybe venni az elszállásolásra ? Különösen apprehen- dálják a lakók, hogy a városházán felszólalásukra azt a választ nyerték, hpgy „ha nem tetszik elfogadni, majd elszallásoltatom őket az ön számlájára“. Tiszteltpolgár- mester ur! Talán ostromállapotot élünk ? — És: miért szerepel minden elszállásolási alkalomkor pl. a Fényi- utcza ? Vagy ha már okvetlenül 2 embert kellett együvé tenni: miért 35 napon át genirozzák a ház lakóit, miért nem csak fél időre, — töltvén a kiegészítő időt az illető tartalékos más utczában, másnál? — Hát a Strósz-féle üres telken nem lehetett volna elhelyezni vagy 100 embert ? hiszen a színházat 35 napon belül még aligha (!) kezdik épiteni. A közönség határozott kívánsága, hogy sérelmük orvosoltassék és pedig mielőbb. Nagy pótadóval megáldott polgártársaink ennyit csak megérdemelnek ?

— Meddő pályázat. A nagykárolyi főgimnáziumban rendszeresített egészségtan tanári és iskolaorvosi állásra hirdetett pályázat határideje tegnap este 5 órakor lejárt. Az állásra egyetlen egy pályázat sem érkezett be, a minek oka az, hogy a városunkban lakó orvosok az egészségtan tanári képesítéssel nem rendelkeznek. Mint értesülünk, a városi főorvost fogják a fenti állás betöltésével megbízni. Ha ez külön díjazás nélkül történik : nincs ellene semmi kifogásunk. Éllen- esetben azonban a képesítésre való tekintet nélkül uj pályázat Írandó ki. így kívánja ezt a többi helybeli orvosok méltányolandó érdeke.

— A „Szatmárvármegye“ különös természeti tüneményről értesíti olvasóit. Ugyanis a „Budapesti egyetemi hallgatók nagykárolyi köre“ tánczmulatságáról Írván, közli, hogy „akik ott voltak bizonyára igen kellemes estét töltöttek, mely este (!) hajnali 4 órakor ért véget“. Helybeli természettudósok állítása szerint a világ teremtése óta ez volt első este, mely oly hosszú ideig tartott. Éz a helyiérdekű jogügyi szemle azonban nemcsak a természettudományt, de utóbbi időben a humort is sikeresen kultiválja. Avagy nem kitűnő humorról tesz tanúságot azon legutóbbi közleménye, melyben azzal vádolja meg a „Heti Szemlé“-t, hogy klerikális czélokat szolgál ? Jól értsük meg a dolgot: a „Szatmárvármegye“ vádolja a „Heti Szemlét“-t Hahaha!!!

— Vége a kánikulának. Julius hó 23-tól számítjuk a kánikulát, mely augusztus 23-ig, holnapig tart, Ezzel aztán rendszerint megszoktak szűnni a kiállhatatlan forróságok s mindinkább hajiunk a természet halálát jelentő ősz felé. A „kánikula“ szó eredete a régi világba nyúlik vissza. A görögök az évnek azt az időszakát, amely náluk legmelegebb volt, „opora“-nak nevezték és kezdetét julius 23-tól számították Ennek a napnak hajnalán válik először láthatóvá az általunk Sirius-nak nevezett csillag, amelyet ők „kutya-csillagnak“ hívtak s a mely a kutya csillagképben minden más csillagnál fényesebb. Ez a teljesen véletlen találkozás szülte a görögöknél a kutya-napok fogalmát, melyet később a rómaiak is átvettek „dies caniculares“ név alatt, a miből származott nálunk a kánikula.

— Kezdődik a vadászat. Lekerült a szegről a lankaszter, az akasztékos tarisznya, meg a többi vadász portéka. A zöldszegélyü, agancsgombos, nafta- linos loden ruhákat, szikkadt tarlón, zsombékos berkeken, erdők árnyában szellőzteti a nyári fuvalom. A fiatal vizslák a fürjezés nemes sportja körüli szolgálat teljesítésének már minden csinját-binját ismerik s fürgén ugrabugrálnak a vadászatra induló nimródok körül.

— Uj honvédorvos. A m. kir. 12-ik hovéd gyalogezred helyben állomásozó 3-ik zászlóaljánál az orvosi állás már évek óta nem lévén betöltve: ezen idő alatt az egészségügyi teendőket- dr. Rooz Elemér látta el. A rendszeresített orvosi állásra mostdr. Hollóssy