Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-10-31 / 24. szám
ALTALANOS ET DEKU TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Wesselényi- utcza 22. szám. Előfizetési árak: Egcsz cvre 6 K, félévre 3 K. egy hóra 50 f, egyes szám ár,! edévre I K 50 Megjelenik minden sz Fejedelmi temetés. Hazahozták a kurucz bujdosókat. A magyar szabadság víllámos lelkű hőseit, akik a zengő tárogatók hangja mellett, szűz Mária- képes lobogók alatt küzdöttek a szegény magyar nemzet drága szabadságáért. Hazahozták dicső Rákóczit és méltó társait. Minő kár, hogy nem májusi szél iramlott virágba borult hantok felett, minő kár, hogy októberi szél sirt a zörgő avaron. A nemzet ujjongásához, sziveink örvendező himnuszához milyen méltó lett volna a természet ragyogása. A föld tavaszi pompája fogadhatta volna csak méltón a hazatérő hősöket, az itthoni pihenőre, csöndes álmodozásra, édes nyugalomra megtért kurucz daliákat. Idegenben-eltöltött közel két évszázadnak álmatlan éjszakáit, bolyongó lelkűknek virrasztó emlekeit hagyták ott a halót tak, ha van földöntúli élet. Tehát vége, vége!... Vége már a hontalanságnak, a számkivetésnek, a bujdosásnak, a nemzet meghajtott fejjel, a föld reszkető hantokkal fogadta vissza Magyarország diadalmas nagyjait. Zengtek a tárogatók, röpkedtek az októberi szélben a Mária-képes lobogók. Az a nagy nemzeti ünnep többet jelentett a magyarnak, mint aminőnek sokan látták. Az az ünnep, amely szinte páratlan a világhistóriában, aminthogy a magyar nemzet története is páratlanul áll a világtörténetében, hirdette a nemzet tavaszának, e föld virulásának, e nép- föltámadásának jöttét. Különös ünnep ! 'Vonatkozásaival, amelyek a múlttal és jelennel kötöttek össze, a lélekben különös gondolatokat ébresztett. Lényegében nagy tanulságokat rejtett. II. Rákóczi Ferencz kora jelzi a mi históriánkban az emberiség forradalmának szepa- rasztikus megnyilatkozását. Rákóczi Ferencz és Főszerkesztő: POZSONYI GÁBOR Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGMOND. dicső kuruczai azért küzdöttek, hogy a magyar, magyar maradjon, harczoltak tehát Bécs ellen, de küzdelmük jellege általános emberi s a szabadság fogalmában egyesíteni tudta a legkülönbözőbb nemzetiségeket. Csak igy lehet megérteni, hogy Rákóczi zászlói alatt küzdött a magyar szabadságért a nemes és paraszt, a városok német polgársága, a felvidéki tót és a ruthén szegénység. Ez az idő már nem a rendi váltságok korszaka, itt már a világmozgató nagy társadalmi eszmék, emberi igazságok vívják elszánt korszakos harczukat. Ezért nagy jelentőségű a kurucz szabadságharcz. Nagyobb jelentőségű, mint amilyennek historikusaink látják. Mert az oknyomozó történetírás nem a helyes nyomon keresi a cselekmények rugóit s olyan ostoba szempontból nézi a múltbeli esemenyeket, mintha az ország térkepe nem volna más, mint egy gombostűkkel tele tűzdelt stratégiai terület. A mai történet- írásnak ez az- általános hibája okozza, hogy még az olyan nagyszabású nemzeti küzdelemről, mint aminő volt a Rakóczi-korszak küzdelme, hamis képet szerzett magának az utókor. Holott ha e szent korszak harczának egyetemes, emberi rugóit fölfednék, az egész világ több érdeklődéssel lordulna Magyarország felé és méltányolná a mi nemzeti ünnepünk jelentőségét. Addig is azonban, mig a történetírás megtalálja az igazi nyomokat, amelyek a históriai igazsághoz vezetnek, ünnepeltük a szent szabadsághősöket. Ünnepeltük a maguk nagyságához méltóan, temetésül-, a fel magasztosult szivek diadalmas ünnepnapja volt, mert az ő hazajövetelük az örök igazságok győzhetetlenségét, az eszmék diadalát hirdeti. A koporsójuk oldalán megláttuk a lángoló betűkkel égő tanulságokat. Hozsána, hozsána nékik! Volt nincs. Basáskodó főispán! Engedelmes rabszolgák! A szubvenezió kötelez! A „politikai közkereseti társaság“ az elmúlt héten kínos szenzáczióra ,ébredt. A vegyeskereskedés egyik beltagja, aki a czégben a politikai naivitást képviselte, hirtelen megvált társaitól. Röviden szólva: N. Szabó Albert dr., aki eddig a „Szatmárvármegye“ czimü papiros vezérlő-bizottságának legönzetlenebb tagja volt, minden előzetes bejelentés nélkül letűnt a lap sokszínű czégtáblájától. A hirt, mely az egész megye politikai és társadalmi létegeiben szokatlan feltűnést fog kelteni, mi a magunk részéről már előre bekövetkezendőnek láttuk, mert aki Szabó Albert drt. egyénileg jól ismeri, az előre láthatta az időpontot, amikor a hiszékeny és a magas politikában is Benjámin-kedélyü, naiv ifjú „tiszteletre méltó“ társainak undok politikájától, a főispán es ezáltal a kormány kegyeinek hajhászásatól megundorodva, őket a faképnél hagyja. Az okok. Aki azt az őrült hajszát, mely a megyeháza hatalmas lakójának kegyéért folyik, ismeri, az a kilépes okát könnyen megmagyarázhatja. Falussy főispán jelenleg teljesen Dr. Kovács Dezső hatása alatt all. Azok az úgynevezett a „megye közgazdasági eleiének fellendítésére irányuló akcziók,“ melyek a közéletben a Falussy czégére alatt hirdettettek, voltaképen a Kovács Dezső tisztes irodájában születvék. Az ipar- fejlesztés, a gyaralapitás, a bank gründolás, mely tervek nemzetiszinü fényben kerültek a forgalomba, mind arravalok, hogy a Kovács Dezső megingott ügyvédi irodáját anyagilag megszilárdítsák. Hogy a közvéleményt e tervekre megnyerje, erre szolgáltak a „Szatmárvármegye“ hasábjai, melyek hónapok óta kalandosabbnál, kalandosabb közgazdasági tervekkel léptek elő. Szabó Albert tudja, hogy ezeknek az ipar- fejlesztő terveknek humbug az alapjuk és ez képezi egyik okát annak, hogy az áldatlan frigyet febontotta. A szubvenezió ereje. Lapunk múlt számában hosszabb aktuális czikket közöltünk az- úgynevezett szubvenczionált lapokról. T Á R C Z A. Bujdosó Rákóczi. (Réü,i népének.) *) Kiállott Rákóczi A munkácsi sánezra. Reá támaszkodék Pánlos pallosára. Reá támaszkodék Pántos pallosára, — Reá rivalkodék Az rézdobosára: „Dobosom, dobosom, Udvari dobosom ! Most néked megmondom: Ne azt verd, hogy: Mars, mars !.. . De azt verd, hogy: Rajta ! ... Ördög nyúzza anyádat — Ne úgy verjed dobodat! Ne úgy verjed,, mint eddig: Isten tudja, hogy lesz, mint? Hanem úgy verd: Rajta ! Rajta, rajta, rajta! Úgy verd : a föld rengjen, Ég is visszazengjen, A ki él meghallja, — Sőt azt is ki halva Fekszik, felriassza: Rajta, rajta, rajta! Én hires vezérim: Battyánom, Bercsényim Pekrym, Bezerédynt, Kik vagytok vitézim: Rajta, rajta, rajta — Utolsó nagy harezra! “ — Halálos nehéz köd Mindent busán beföd ; Jobb is, ha nem látja: Mert csak szive fájna — Tán meg is szakadna... Dobos már dobolhat, Rákóczi unszolhat: Rajta, rajta, rajta!... A tábor, a tábor Zászlóit lehajtja A majthényi páston, — Szegény kurucz tábor... Hajh, Károlyi Sándor! „Hajh, Károlyi Sándor, Károlyi Sándorom Hová lőtt, hová lőtt Az én szép táborom ? Most rejá kérdelek : Felelj meg érette! Kénszeritlek letött Hétszeres hitedre; Valid bé, ne is tagadd: Eladtad jó urad! *) E népköltési tennék kora pontosan nem határozható meg : Thaly szerint a költemény él a székelyföldón és a Ma-os mentén is. _____________________________ — Úgy lészen még dolgod Néked, mint Judásnak; Bosszút áll, nem hagyja, Igaz maradékja Hiv Esze Tamásnak, Nagy Boné Andrásnak, Meglásd csak, meglásd csak! „Nem kérem én az országom, Inkább világgá bujdosom. Úgy is tudom már El köll mennem már :... Kovácsom, kovácsom, Udvari kovácsom ! Fordítsd meg a patkót Hódos paripámon, Az elejét hátra, Ne forduljon vissza! Úgy sem jövök vissza Szép Magyarországra 1 „Két országom, népem: Vitéz magyar, székely, Az Isten megáldjon! Patak, istenhozzád, — Német már a gazdád! Isten hozzád Munkács: Engem többé nem látsz, Legkedvesebb várom ! ... Én édes hazámot, Szép Magyarországom Már többé nem látom.“ „Eljön még az idő, Szegény Magyarország — Megátkozod te még E keserves órát!... Idegen nemzetnek Be súlyos a jármai_________ Ea tz Sámuel női divatterme ITa.g'iylsárol'sr'b&mL (Piacztér). Van szerencsém a tisztelt hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy az ŰZ ŐSZÍ és téli idényre az újdonságok megérkeztek, u. m. legújabb divatu- kabátok, paletók és gallérok, a legelegánsabb és legújabb gyermek kabátok, köpenyegek [egdivatosabb kivitelben melyeket oly bámulatos olcsó árban bocsátók a n. érd. közönség rendelkezésére, hogy minden versenyt felülmúl. Továbbá ajánlom az újonnan érkezet bel- és külföldi divatkelméket, melyeket, ha a n. érd. közönség nálam vásárol, mérték szerinti legdivatosabb szoknyát és úját gratis szabok ki. T NAGYKÁROLY HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban és Somossy Miklós ur dohjanyöjj főtőzsdéjében jutányosán vétetnek fel. { „Nyilttér“ sora 40 fillér. — Kéziratokat nem adunk visszaútEgyes példányok kaphatók Eigner Simon és Csókás L. könyvkereskedósétíKp-k. — jy-V
