Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-10-10 / 21. szám

Nagykároly, 1906 október 10.

I. évfolyam. 21 szám.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Wesselényi- j utcza 22. szám.

Előfizetési árak: Egész évre 6 K, félévre 3 K, negyedévre I K 50 f, ! egy hóra 50 f, egyes szám ára 20 fillér.

.... Megjelenik minden szerdán. nzz=nzzz=

Fő

szerkesztő: POZSONYI GÁBOR Felelős szerkesztő: ROSENFELD ZSIGMOND.

HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban és Somossy Miklós ur dohány

főtőzsdéjében jutányosán vétetnek fel.

„Nyilttér“ sora 40 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza.

Egyes példányok kaphatók Eigner Simon és Csókás L könyvkereskedésében

Nyiit levél

Gróf Károlyi István úrhoz.

Olvasta e Méltóságod azokat a sorokat, a melyeket Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter az angol kereskedők legutóbbi budapesti látogatása alkalmával egyik felköszöntőjében intézett az idegen hazából hozzánk utazott vendégekhez? Nem tudjuk: igen-e, vagy nem. De érdemes annak egy passzusai szó- szerint ide iktatni. Hangzik igy:

„Egy szempontra akarom fölhívni— mondá Kossuth, — az Önök figyelmét, arra, hogy mi minden tekintetben támogatjuk azokat a külföldi vállalkozókat, akik hozzánk jönnek, hogy iparunk fejlesztésében részt vegyenek. Mi készpénz szubvencziókat adunk ipari ágaknak, melyek sok esetben a befektetett tőkének 25° jo-ára rúgnak. És fontos az is, hogy nem sújtjuk magas adóval az uj iparágakat, sőt ellenkezőleg; sok évre szóló adómentességet adunk az alakuló uj gyáraknak. Há Önök végig fognak utazni Magyarországon, hatalmas munkaerőre fognak itt találni. A magyar munkásnak hírneve messze külföldre terjed. Elég például csak arra hivatkoznom, hogy Amerikában milyen jó neve van a magyar munkásnak. Már Smith Ádám, a nagy nemzetgazdász mondta, hogy a nemzeti fejlődésben főleg három szempont játszik nagy szerepet: a tőke, a munka és a természeti kincs, a nyerstermények. Ami hiányzik, az a töke és ezt kérjük mi, Uraim Önöktől. Sok millió értékben termelünk oly nyersterményeket, amelyeket Ausztriába kiviszünk és melyeket azután földolgozva onnan ismét visszahozunk hozzánk. Pedig ha itt ezeket földolgoznók angol tőke segélyével, abból reánk is, Önökre is nagy haszon háramolnék“.

Ezek voltak Kossuth szavai.

És Kossuthnak tökéletesen igaza van s az angoloknak ilyetén való kioktatása nem is lesz eredménytelen. De nemcsak az angolok érthettek belőle, hanem tanulhattak a mi magyar tőkéseink is, tehát Méltóságod is.

Mert! Hol hever annyi holt töke a világon, mint éppen nálunk?! S mi ez, ha nem más, mint bűn. Mert tudnia kellene dúsgazdag főpapjaink , mágnásaink- és börzelovagjainknak, hogy ha ipari vállalatokba fektetik tőkeiket, egyszerre számos most még megold- hatlannak látszó kérdés lesz röviden megoldva. Megteremtődnek az igazi versenyképes magyar ipar, kiszorittatnék a külföldi iparczikk, nyerstern ényeinket itthon értékesithetnők és egy varázsütésre megszűnnék a kivándorlás, száz és százezer munkáskéz nyervén uj munkateret. A vállalkozásnak azután csak a koronája lenne: az önálló vámterület.

Azt kérdjük itt: Méltóságod, mint hazánk egyik legillusztrisabb és leggazdagabb mágnása, eleget tett-e a múltban magyar ipar- pártolási kötelességének,— házán kívül? Tud- tunkkal csak arról vagyunk meggyőződve, hogy kiváló kastélyát meglehetős részben nagykárolyi iparosok látták el gyönyörű asztalos- és lakatos munkákkal.

Azt is tudjuk, hogy utóbb összes gazdasági épületeit befestette tulipánnal, ol>an tulipánnal, a mely magyar iparpártolási szempontból halva született eszme, respektive szalmaláng volt, a minthogy ez ma már be is bizonyult.

Ellenben nem tudjuk zt, hogy Méltóságod az ország bármely területen gyárat alapított, avagy csak abban részes lett volna.

Már pedig gróf ur, befogja látni, hogy mikor a nagykárolyi iparosok során végig nézünk és konstatáljuk azok kétségbeejtőleg szomorú anyagi helyzetét, megengedi nekünk, szerény irkász-firkászoknak, hogy egyenesen

kimondjuk a szót: hogy ha ma a mi iparosaink ily gyatra viszonyok között élnek, annak nem annyira ők az okai, hanem az a nemtörődömség, melyet Méltóságod is velük szemben a princzipio, (de reméljük: nem ad infinitum?) elkövetett s a mely negligenczia megteremtette az egész vonalon az osztrák portéka beözönlé- sét a helyett, hogy Méltóságod igyekeznék gyár-alapitással helyzetükön segíteni.

Közvetlen összeköttetése van Méltóságodnak a legelőkelőbb és leggazdagabb angol urakkal, akik z'/f urak,otthon gyárosok: iparosok.

Ha nem derogált Méltóságodnak velük banketíezni: hisszük, nem fog derogálni velük városunkban gyárt, avagy gyárakat alapítani sem.

Hiszen Kossuth kerve-kérte őket, hogy jöjjenek közénk —keressenek pénzt. Hát miért ne volna Méltóságod a magyar mágnások között a kezdeményező, aki megragadja az alkalmat s a város örök hálájára gyárt létesít varosunkban ?

Mert ne feledjük: nem mehet minden végkép elszegényedett iparos családjával együtt szolgálni és szívesen beáll abba a gyárba munkásnak, ahol — a mai úgyszólván semmi helyett — a biztos napi kenyeret megszerezheti.

Sok száz család várva-várja képviselő ur intézkedéseit.

— Az Őszi közgyűlés. Szatmár'mrmegye törvény- hatósága, mint ismeretes, f. hó 18-án fogja megtartani rendes őszi közgyűlését, amelyen több állás kerül betöltés alá. ElőreAthatólag nagy lesz a küzdelem a főszolgabírói állások betöltésénél s már is nagyban megindult a korteskedés vármegyeszerte. Reméljük, hogy az érdem fog diadalra jutni, nem pedig a személyes érdek. Különösen kívánatos volna, hogy a szinérváraljai járás mostani tb. főszolgabíróját: Bay Miklóst, a közgyűlés egyhangúlag válassza meg főszolgabíróul, akinek szorgalmát, ügybuzgóságát mindenki ismeri s a kinek hazafiasságától bízvást remélhetjük a járás ma- gyarositási érdekeinek lelkes keresztülvitelét.

T A R C Z A.

Sírom.

Irta: Varsányi Gyula.

Pihenni vágyom, oh! de sir ölében Irtóztató lehet a nyugalom.

Oda le nem hat nap arany sugára,

Zengő madárdal, üde fuvalom.

Legyen a sírom messze oczeánnak Tündérszigetjén illatos berek :

Hült homlokom felett szellő susogjon,

Madár daloljon nyughelyem felett!

Kinek oly kedves dal, sugár, szabadság,

Annak nyugtot sir börtöne nem ad.

Legyen sírom tündérsziget berekje,

Legyek örökké, halva is szabad!

A magyar zene.

Irta: Pozsonyi Gábor.

(Folytatás.)

A világi zene a középkorban virágzott leginkább. A kor eseményei azonban a magyar dicsőség letűnésével, zenénk hanyátlását is maguk 'Titán vonták. A dalnoki rend megszűnt, melynek utolsó képviselője Tinódy Sebestyén volt, a jeles dalköltő. Bus és szivhezszóló

dalait Mátray Gábor 1538-ban kiadta , s igy megmentette a feledéstől.

Csak a nép maradt meg a XVII. század idegen eszméi között ős dalai mellett s a zene, de főkép a táncz-zene művelése a czigányokra volt bízva.

Thurzó Imre lakodalmán a czigányok mulattatták a násznépet. Mihály oláh vajdát tiz czigányzenész kisérte Károly-Fehérvárra való bevonulásakor.

A XVIII. század több jeles czigányzenészről tesz említést. Ilyenek voltak: Barna Mihály, gróf Csáky Imre udvari hegedűse, ki 1737 táján élt: Czinka Panna hegediisnő Gömörben tartózkodott; Szatmárban Hiripi és Sugár működtek nagy tetszés mellett. Később valódi czigányművészek tűntek föl a magyar zene egén, mint, Csermák, Bihari, akiknek magyar zamatu és bel- becsü kesergői ma is nagy hatást keltenek; Ruzicska, ki operát is irt, Rózsavölgyi Márk, kinek „Hallgató magyar“-jai egyedül álló remekművek a mi zenevilágunkban. E jeles tehetségek az elhanyagolt magyarzene művelésének uj lendületet adtak kitűnő közreműködésükkel.

Jelenleg a magyar nemzeti zene, azaz a népdal már elvesztette tiszta, ősrégi jellegét s a sok czifráza- tok és egyéb fölösleges eziezomázások által teljesen ki van forgatva régi formájából. Pedig a népdal a maga egyszerűségében hat leginkább. A régi népdalköltők közül Füredy Mihály, Bognár Ignác'z, Egressy Béni írtak sikerült műveket. Az újabbak közül Erkel Cyula, Fráter Loránd, Zimay László, id. Ábrányi Kornél, Si- monffy Kálmán, Szénffy Kálmán, Langer Viktor (Tisza Aladár) és Kern Károly. Egy pár jó népdalt szerzettek még Serly Lajos, Érkel Elek, Herczenberger István, Szentirmay Élemér és a czigányzenészek közül első sorban Dankó Pista, id. Rácz Pali, Berkes Kálmán, Patikárus Ferkó, Sárközy és Balázs Kálmán.

A magyar műzene művelése körül nagy érdemeket szereztek Mosonyi Mihály, Huber Károly, Zimay László, ifi. Bertha Sándor és mások.

Végül még a magyar nemzeti dalmű szerzőiről akarok megemlékezni. Ennek megteremtése Erkel Fe- rencz zseniális, koszorús zeneköltőnk elévülhetlen nagy érdeme. Neki köszönhetjük azt, hogy a magyar nemzet önálló irányú, magyar zamatu, nemzeti dalműről beszélhet. A magyar nemzet örök hálára van kötelezve a maestronak nagyszerű zenealkotásaiért. Erkel a magyar dalműirodalmat örökbecsű művekkel gazdagította és „Hunyadi László“, „Bánk-Bán“, „Dózsa György“, „Brankovits György, „Sarolta“, „Báthori Mária“, „Névtelen hősök“ és „Szent István“ mindig hirdetői lesznek Erkel zenei nagyságának. Sikerült dalműveket írtak még Mosonyi Mihály, kinek „Álmos“-a és „Szép Ilonká“- ja a jelesebb magyar dalművek közé tartoznak és Doppler Ferencz „Ilká“-ja, „Vandá“-ja és „Benyovsz- ky“-ja. Császár György „Kunok“-ja már inkább az olasz zeneirányt követi. Böhm Gusztáv „Debreczeni biró“-ja és Huber Károly „Vig czimborák“ czirnü művei a gyengébbek kategóriájába tartoznak. írtak még többek között eléggé sikerült dalműveket Fáy Gusztáv és Sárosi Ferencz is.

A magyar operette-irodalom is lendületet nyert az 1880-as években s e nemben legsikerültebb művei Erkel Eleknek voltak. Kitűntek még az operette irás terén Konti József, Serly Lajos, Bátor és Hegyi, Sztoja- novitcs Jenő, Puks, Kőszegi Géza stb..

Ismerkedjünk meg ezek után a zenével, mint kulturális tényezővel.

Hogy zene nélkül műveltség és kulturális haladás nem képzelhető, az olyan természetes dolog, hogy bővebb fejtegetés már azon oknál fogva is fölöslegessé válik, mert a művészetek közül, ami a közvetlenséget illeti, egy sem képes azon bensőség s megragadó képzeleti erővel Jiatni, mint éppen a zene. A zenének köszönhetjük, ha borús hangulattal telt bensőnkben vig- ság kél talpra, mert a közvetlenség és a komor gondolatok felejtetésére semmisem hatékonyabb, mint a zene, _____Sokszor tapasztaljuk, ha az esthomályban téveLeg

utolsó divatu őszi és téli férfi és fiú kalapok és sapkák megérkeztek. Úgyszintén mindennemű őszi és téli alsóruházati czikkek valódi Jáyer gyártmány. Férfi és női pécsi keztyük, játékszerek, mindennemű vonós és fúvó hangszerek és hangszerkellékek, flóbertok, fegyverek és revolverek, utazó kosarak és kézi-bőröndök,' gyermekkocsik és gyermek-bicziklik, valódi Tax és Sollingeni zsebkések és ollók, madárkalitkák, fényképkeretek, Jupiter borotváló erem 1 kor. 26 fillér, orvosi mű- és kötszerek, nőies férfi esernyők, angol fapipák Petersohn 7 kor. 20 fillér. Imhoff 5, 6 és 7 korona, ebeknek szájkosár s mindenféle sporiCzikkek a legnagyobb választékban

JACOBOVICS JÓSEF uri-divat és műipar-árucsarnokában Nagykárolyban.

Illatszerek, Hubigán Illatszer 1 üveg 1G korona Valódi Veloten púder 3 korona 60 filler. Mindennemű haj- és bajuszfestő szerek, valódi tiszaujlaki bajuszpedrő 36.-' - ■= fillér. Szivarka-hüvelyek Sabu, Cing 22 fillér, parafás 40 fillér. ■ ■' . . ; ==,