Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-05-23 / 1. szám
NAGYKÁROLY. öngyilkossának előestéjén a nála szokott jókedvvel borozgatott egyik itteni korcsmában. — Életunt honvédbaka. Egli Mihály barla- íalui születésű, helyben állomásozó közhonvéd folyó hó 20-án este a laktanyában öngyilkos szándékkal, szolgálati fegyverével balvállába lőtt. Daczára annak, hogy az éles golyó vállát teljesen keresztülfurta: az orvosok biznak fel- gyógyulásában. Tettének okául szerelmi bánatot emlegetnek. A valódi ok kipuhatolása czél- jából a katonai hatóság szigorú vizsgálatot rendelt el. — Jégeső. Múlt csütörtökön, az alkonyati órákban jégeső volt Nagykároly város határában, mely különösen a szőlő és gyümölcsösökben tetemes kárt okozott. Legtöbbet szenvedett a szőlőskertnek u. n. „teremi völgy“ része és „nyulhát“-ja, ahol számos helyen a szépnek ígérkező termés 25—50 százalékát elpusztította. — „Osztrák utazóknak tilos a bemenet.“ Ez a felírás Vida István helybeli füszerkereskedö üzleti ajtóján kifüggesztve olvasható, melyet követésre méltónak találunk a „tulipán jegyében“ áruló többi kereskedőinknek is a helyett, hogy mint kétségtelen bizonyítékaink vannak róla, háromnegyed részben külföldi és főleg magyar mintára átgyurt osztrák dolgokkal árasztják el a jóhiszemű közönséget. Egyben megemlítjük itt, hogy többek között Mauthner, Wolfner, Műhle stb. stb. magyar eredetű vetemény és virágmagvakat árusittatnak kereskedőink által, akik közül egynek, egyetlen egynek üzleti tábláján nagy betűkkel éktelenkedik a felírás: Friss erfurti vetemény és virág magvak. Pedig ez az ur is tulipánt hord a gomblyukában ... E6VHÁZ ÉS ISKOLA. — Egyházi beköszöntő- A választás folytán üresedésbe jött nagykárolyi ev. ref. egyház segédlelkész hitoktatójául, mint köztudomású, Gy. Kovács József szatmári segédlelkész lett egyhangúlag megválasztva. Az uj lelkész folyó hó 20-án tartotta meg beköszöntőjét nagy érdeklődés mellett s úgy kellemes orgánumával, mint tartalmas beszédével a jelenvoltakat teljesen kielégítette. — A herczegprimás a magyar nyelvért. Vaszary Kolos herczegprimás a magyar nyelv érdekében leiratot intézett Dr. Jordán Károly apátplébánoshoz, mint az orsz. kath. tanügyi tanács elnökéhez, felhiva őt, hasson oda, hogy a tanács a nem magyar ajkú kath. iskolák számára külön oktató-tervet és a magyar nyelv sikeres tanításához vezérkönyvet készítsen. A szükséges intézkedések már foganatosíttattak is. — Visszautasított püspökség Szent Pál apostol mondja: „Aki püspökséget kiván: jó dolgot kíván.“ Hát ezen az egy ponton Csei- noch János kanonok-képviselő nem követi az apostol tanítását. Bár kétségtelenül jó dolog a püspökség, — ó, de sokan futkosnak utána mohó vágyakozással! — Csernochnak még sem kell. A kánoni szabályokra való rideg hivatkozással, visszautasította a szatmári püspökséget. Csernoch Jánost ugyanis a kormány szatmári püspöknek akarta kinevezni, de Csernoch az állást, amely kétszáznegyvenezer korona évi jövedelmet hoz, betegségére való tekintettel nem fogadta el. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. Kisiparosaink helyzete. Hihetetlenül rossz lábon áll kisiparosaink helyzete. A napról-napra jobban reájuk nehezedő terhet már is alig képesek elviselni, nagyon sokan meg tönkre is jutottak a rossz ipari viszonyok terhe alatt. Ennek a tarthatatlan helyzetnek alapja az 1872. VIII. törvényczikkben van letéve, mely egészen liberális alapon a német birodalom ipartörvényét honosította meg, teljesen szabad versenyre bocsátván az ipart s eltörülvén a képesítést. Ez által a társulást megbénította s a százados czéhrendszer józan ipara közprédája lett a kedvezményes gyáriparnak s a mindent felfaló nem hivatott, üzérkedő tőkének, mely bármi mesterségre önmagában bírta képesítését. Ezzel ment tönkre derék középosztályunk. Mert kérdezem : hol látjuk ma jó részét derék iparosainknak? Nemde a vasutaknál, szolgai állásokban, utkaparói s házmesteri minőségben, mesterségükből meg nem élhetvén. Ez volt a liberális gondolkodásnak megfelelőleg termett szabad ipar gyümölcse. Sajnos, hogy ezen álszabadelvüség hirdetői hasonló megtévesztéssel mételyezték meg az igaz szabadságot s törvénybe iktatták a bilincseket, melyeket a lelki- ismereti szabadságra vertek. Nálunk a szabad iparban csalódott iparosaink szomorú helyzetüket felismerve, folyton sürgették az átkos 1872-es szabad ipartörvény revízióját, mígnem 1884-ben az uj ipartörvény (XVII. t.-cz.) meghozatott, melyben már a képesítés elve kirríondatott az iparosok •kényszertársulásával. De ez a törvény se hozta mega tőle várt orvoslást. E mellett iparunk fejlődésének legfőbb akadályai a pénz és hitelviszonyokban, a vám- és kereskedelmi szerződések hiányosságában s részben azon káros irányzatban léteznek, hogy az állami munkálatokat, főleg pedig a katonai felszereléseket a kisipar mellőzésével a nagy tőkével rendelkező vállalatok kapják. Lehet-e várni az igy tönkretett ipartól, hogy minden támogatás nélkül önmagát emelje fel ? Nem lehet! Nálunk a személyi hitel hiányában és drága kamatláb mellett az elzüllött ipar életre nem tud kelni, főleg azért sem, mert a kölcsönhöz jutás a legmesszebb menő biztosítást kívánja megs igy gyakran a zálogház és uzsora polip-karjaiba kergeti az iparost. Francziaországban a nemzeti bank 60 millió frankot ad ki személyes hitelképen a kisiparosoknak, de még Oroszország is 300 rubel erejéig személyes hitelt nyit kisiparosainak alig 3°/o mellett. Magyarországon a kisiparosoknak senki sem hitelez, ellenben ő nekik boldog-boldogtalannak hitelt kell nyitni. Mi volna tehát legsürgősebb, hogy e mizériákon segítve legyen s megmenthető legyen legalább az, aki még nem merült el teljesen a rossz viszonyok szülte helyzet posványában ? Elsősorban is létesíteni kell a központi és kerületi hitelszövetkezeteket, melyek lehetővé teszik a nyers anyag beszerzési s fogyasztási iparszövetkezet létre- jövetelét, melyek azonban csak az állam teljes támogatásával létesíthetők. Revideálni kell továbbá a képesítés tekintetében ipartörvényeinket, hogy iparjogositványt csak a szakértelem kaphasson. Rendezni kell a házalást s a házalókat a vásárokról el kell tiltani. Kívánatos továbbá, hogy a kézi gépek megsze- rezhetése iparosainknak megkönnyittessék. Figyelem fordítandó, hogy iparczikkeinknek keleten tágabb piacz teremtessék. Kívánatos továbbá, hogy az ipariskolákban a tanonczok erkölcsi és szellemi tőkéje jobban gyara- pittassék, és hogy a segédek alkalmazását egy országos egyöntetű közvetítő intézmény teljesítse. De meg kell említenem a súlyos adóterhet is, mely kisiparosainkra nehezedik. Hogy mennyire nem törődött a kormány a kisiparosokkal, eléggé igazolja az is, hogy törvény alkottatott nagyobb részvénytársaságok által alapított iparvállalatokra, melyeknek évtizedekre terjedő adómentesség biztosíttatott. Ezen súlyos viszonyok a kisbirtokosokra is teljes mérvben nehezednek. A mezőgazdaság szomorú helyzete idézi elő a kivándorlást, melyet főleg a múlt kormányok tétlenül néztek. Ezen a bajon segíteni kell és pedig a telepítés okos keresztülvitelével, állami vállalatok létesítésével s egyáltalán az idegen munkások kiszorításával. Kívánatos továbbá a vásárügynek törvények által leendő szabályozása, a cselédügy rendezése, különösen a mezei munkások és munkaadók közötti egészséges jogviszony megteremtése. Hát azt kérdem én most: tettek-e a múlt kormányok egyetlen lépést is a kisipar vagy a kisbirtokosok bajainak orvoslása czéljából ? Pedig ezek képezik az ország zömét s fentartó elemét s várják már évek óta, hogy a megsemmisülés ellen folytatott küzdelemben segítő kéz nyúljon feléjök. Vájjon nem elszomorító ezzel szemben, hogy régebbi országgyűléseink többsége a kisiparosokra oly törvényeket erőszakolt, melyek lelkiismereti meggyőződésükkel homlokegyenest ellenkeznek. A gyümölcs már érik ! A közöny folytán tönkrejutott, elszegényedett kisbirtokos és kisiparos osztályok egy része két kézzel kap a szoczializmus tanai felé s megtámadja majdan a magánvagyont is, hogy azt saját részére foglalja le. Ismételjük tehát, hogy elodázhatatlan szükség egy uj ipartörvény megalkotása. És ezen uj ipártör- vényt a mostani kormánytól elvárjuk. - i — r. — Országos vásárok. Szatmárvármegyében jul. 1-ig a következő helyeken fognak országos vásárok tartatni: Csenger (jun. 1.), Király-Darócz (május 28.) — Közgazdasági előadó. Luby Béla orsz. képviselő, aki az abszolút kormány és Nagy László gyászos uralkodása idejében lemondott a vármegyei közigazgatási bizottságban viselt közgazdasági előadói tisztéről : ezen állását ismét elfoglalta. — Tündérvászon. A mig az osztrák gyárosok és iparosok nagyban fészkelődnek a tulipán mozgalom ellen, addig titokban mindenféle csalafintaságok utján akarják a magyar közönségnek a hazai ipar pártolása érdekében megindult akcziójában kijátszani, így, mint értesülünk, most egy bécsi gyár utazói járják be Szatmárvármegyét és itt nemzetiszinü szalaggal, magyar czimerrel ellátott u. n. tündérvászont kínálnak. Nehogy a bécsi czég ravaszkodása sikerrel járjon, ezúton is felhívjuk a közönség figyelmét erre a körülményre, de felhívjuk az illetékes tényezőket is, hogy hivatalosan állják útját a magyar czimmerrel való szédelgésnek. Elvégre a törvény intézkedik arról, hogy a magyar czimert még magyar kereskedő se használhassa illetéktelenül és annál kevésbé lehet joga a Kaufmann és Rósner bécsi czégnek, mely a tündérvászon svindlit kitalálta. — Fizetés képtelenség. A bécsi hitelezői védegylet jelenti: Sternberg S. és testvére helybeli rőföskeres- kedő czég fizetésképtelen. — Birtok változások. Rothman Herman olcsvai lakos megvette Wohl Ignáczné Grósz Róza nagykárolyi lakosnak a nagykárolyi 74. számú betétben 1354, 1355—1 hrsz. alatt foglalt gencsi utcza 44. számú házas belsőségét, összes tartozékaival és legelő illetőséggel 9000 koronáért. — Nagy József debreczeni lakos megvette Kruppa János és neje Bartha Ilona érendrédi lakosnak az érendrédi 292 számú betétben A. I. 1—2. sor 1 — 1 és 1—2 hrsz. ingatlanukat a rajta lévő összes tartozékaival, épületekkel és malmaival tizennégyezerszáz koronáért. Ingó árverések Nagykárolyban 1906. május 23-tól 30-ig. Borody György javára — Oláh János ellen, kocsi, szán, 30. d. e. 10 órakor. Scheider czég javára — Halmi János ellen, borok, 30-án d. u. 2 órakor. Aufrecht és Goldsmied javára — Brandsch Mihály ellen, bútorok, 30-án d. u. 4 órakor. Aufrecht és Goldsmied javára — Nagy Sándor ellen bútorok 26-án d. u. 2 órakor. Kátai József javára — Tischler Rudolf ellen, bútorok 30-án d. u. 3-ik napján. Liebhauser János javára — Szatmár vármegye közönsége ellen, tűzifa 23-ik d. u. 3 órakor. Neuländer K. czég javára — Ilosvay Aladár ellen, bútorok 29-én. d. u. 3 órakor. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kérjük olvasóinkat, hogy szerkesztőségünkkel minden felem lit és re érdemes eseményt közölni szíveskedjenek. Vidéki tudósítóinknak szorgalmas munkálkodás esetén a postaköltségek megtérítésén kívül tiszteletpéldánynyal szolgálunk, esetleg közleményeiket honoráljuk. — H. B. Köszönjük szives érdeklődését. Czikke késve érkezett s igy csak jövő számunkban közölhetjük. — D. S. Amint láthatja, kinyomattuk. Üdv ! Belmunkatársak: MERCS LÁSZLÓ és GYÖRFFY SÁNDOR. Kiadótulajdonosok: A szerkesztők. mm mm Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy Nagykárolyban a Főtéren (Deák Ferencztér) a régi Központi szálloda helyén egészen újonnan felépített és fényesen berendezett és újból „KÖZPONT“ hoz czimzett szálloda, étterem és kávéházat folyó évi május hó 26-án szombaton megnyitom. Amidőn ezt a nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, egyúttal b. figyelmébe ajánlom kitűnő magyar konyhámat, valamint valódi alföldi boraimat es naponta frissen csapolt PT PILSENI SÖRT. A vendéglő és szálloda szakmában szerzett 40 éves tapasztalatom a n. é. közönség legmesszebbmenő igényeinek kielégítésére képesít. Magamat szives pártfogásába ajánlva, vagyok számos látogatásért esedezve ^ kiváló tisztelettel 1—3 SdtLlésizigror Tem-ó.
