Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)

1906-05-23 / 1. szám

NAGYKÁROLY. öngyilkossának előestéjén a nála szokott jó­kedvvel borozgatott egyik itteni korcsmában. — Életunt honvédbaka. Egli Mihály barla- íalui születésű, helyben állomásozó közhonvéd folyó hó 20-án este a laktanyában öngyilkos szándékkal, szolgálati fegyverével balvállába lőtt. Daczára annak, hogy az éles golyó vállát teljesen keresztülfurta: az orvosok biznak fel- gyógyulásában. Tettének okául szerelmi bána­tot emlegetnek. A valódi ok kipuhatolása czél- jából a katonai hatóság szigorú vizsgálatot rendelt el. — Jégeső. Múlt csütörtökön, az alkonyati órák­ban jégeső volt Nagykároly város határában, mely kü­lönösen a szőlő és gyümölcsösökben tetemes kárt okozott. Legtöbbet szenvedett a szőlőskertnek u. n. „teremi völgy“ része és „nyulhát“-ja, ahol számos helyen a szépnek ígérkező termés 25—50 százalékát elpusztította. — „Osztrák utazóknak tilos a bemenet.“ Ez a felírás Vida István helybeli füszerkereskedö üzleti aj­tóján kifüggesztve olvasható, melyet követésre méltó­nak találunk a „tulipán jegyében“ áruló többi kereske­dőinknek is a helyett, hogy mint kétségtelen bizonyí­tékaink vannak róla, háromnegyed részben külföldi és főleg magyar mintára átgyurt osztrák dolgokkal árasztják el a jóhiszemű közönséget. Egyben megem­lítjük itt, hogy többek között Mauthner, Wolfner, Műhle stb. stb. magyar eredetű vetemény és vi­rágmagvakat árusittatnak kereskedőink által, akik kö­zül egynek, egyetlen egynek üzleti tábláján nagy be­tűkkel éktelenkedik a felírás: Friss erfurti vete­mény és virág magvak. Pedig ez az ur is tuli­pánt hord a gomblyukában ... E6VHÁZ ÉS ISKOLA. — Egyházi beköszöntő- A választás folytán üresedésbe jött nagykárolyi ev. ref. egyház segédlelkész hitoktatójául, mint köztudomású, Gy. Kovács József szatmári segédlelkész lett egyhangúlag megválasztva. Az uj lelkész folyó hó 20-án tartotta meg beköszöntőjét nagy érdeklődés mellett s úgy kellemes orgánumával, mint tartalmas beszédével a jelenvoltakat tel­jesen kielégítette. — A herczegprimás a magyar nyelvért. Vaszary Kolos herczegprimás a magyar nyelv érdekében leiratot intézett Dr. Jordán Károly apátplébánoshoz, mint az orsz. kath. tanügyi tanács elnökéhez, felhiva őt, hasson oda, hogy a tanács a nem magyar ajkú kath. is­kolák számára külön oktató-tervet és a magyar nyelv sikeres tanításához vezérkönyvet készít­sen. A szükséges intézkedések már foganato­síttattak is. — Visszautasított püspökség Szent Pál apostol mondja: „Aki püspökséget kiván: jó dolgot kíván.“ Hát ezen az egy ponton Csei- noch János kanonok-képviselő nem követi az apostol tanítását. Bár kétségtelenül jó dolog a püspökség, — ó, de sokan futkosnak utána mohó vágyakozással! — Csernochnak még sem kell. A kánoni szabályokra való rideg hivatkozással, visszautasította a szatmári püs­pökséget. Csernoch Jánost ugyanis a kormány szatmári püspöknek akarta kinevezni, de Cser­noch az állást, amely kétszáznegyvenezer korona évi jövedelmet hoz, betegségére való tekintettel nem fogadta el. Ipar, kereskedelem, közgazdaság. Kisiparosaink helyzete. Hihetetlenül rossz lábon áll kisiparosaink hely­zete. A napról-napra jobban reájuk nehezedő terhet már is alig képesek elviselni, nagyon sokan meg tönkre is jutottak a rossz ipari viszonyok terhe alatt. Ennek a tarthatatlan helyzetnek alapja az 1872. VIII. törvényczikkben van letéve, mely egészen liberális alapon a német birodalom ipartörvényét honosította meg, teljesen szabad versenyre bocsátván az ipart s eltörülvén a képesítést. Ez által a társulást megbé­nította s a százados czéhrendszer józan ipara köz­prédája lett a kedvezményes gyáriparnak s a mindent felfaló nem hivatott, üzérkedő tőkének, mely bármi mesterségre önmagában bírta képesítését. Ezzel ment tönkre derék középosztályunk. Mert kérdezem : hol látjuk ma jó részét derék iparosainknak? Nemde a vasutaknál, szolgai állásokban, utkaparói s házmesteri minőségben, mesterségükből meg nem élhetvén. Ez volt a liberális gondolkodásnak megfelelőleg termett szabad ipar gyümölcse. Sajnos, hogy ezen álszabadelvüség hirdetői hasonló megtévesztéssel mételyezték meg az igaz szabadságot s törvénybe iktatták a bilincseket, melyeket a lelki- ismereti szabadságra vertek. Nálunk a szabad iparban csalódott iparosaink szomorú helyzetüket felismerve, folyton sürgették az átkos 1872-es szabad ipartörvény revízióját, mígnem 1884-ben az uj ipartörvény (XVII. t.-cz.) meghozatott, melyben már a képesítés elve kirríondatott az iparosok •kényszertársulásával. De ez a törvény se hozta mega tőle várt orvos­lást. E mellett iparunk fejlődésének legfőbb akadályai a pénz és hitelviszonyokban, a vám- és kereskedelmi szerződések hiányosságában s részben azon káros irányzatban léteznek, hogy az állami munkálatokat, főleg pedig a katonai felszereléseket a kisipar mellő­zésével a nagy tőkével rendelkező vállalatok kapják. Lehet-e várni az igy tönkretett ipartól, hogy minden támogatás nélkül önmagát emelje fel ? Nem lehet! Nálunk a személyi hitel hiányában és drága kamatláb mellett az elzüllött ipar életre nem tud kelni, főleg azért sem, mert a kölcsönhöz jutás a legmesszebb menő biztosítást kívánja megs igy gyakran a zálogház és uzsora polip-karjaiba kergeti az iparost. Francziaországban a nemzeti bank 60 millió frankot ad ki személyes hitelképen a kisiparosoknak, de még Oroszország is 300 rubel erejéig személyes hitelt nyit kisiparosainak alig 3°/o mellett. Magyarországon a kisiparosoknak senki sem hitelez, ellenben ő nekik boldog-boldogtalannak hitelt kell nyitni. Mi volna tehát legsürgősebb, hogy e mizériákon segítve legyen s megmenthető legyen legalább az, aki még nem merült el teljesen a rossz viszonyok szülte helyzet posványában ? Elsősorban is létesíteni kell a központi és kerü­leti hitelszövetkezeteket, melyek lehetővé teszik a nyers anyag beszerzési s fogyasztási iparszövetkezet létre- jövetelét, melyek azonban csak az állam teljes támo­gatásával létesíthetők. Revideálni kell továbbá a képesítés tekintetében ipartörvényeinket, hogy iparjogositványt csak a szak­értelem kaphasson. Rendezni kell a házalást s a házalókat a vásárok­ról el kell tiltani. Kívánatos továbbá, hogy a kézi gépek megsze- rezhetése iparosainknak megkönnyittessék. Figyelem fordítandó, hogy iparczikkeinknek keleten tágabb piacz teremtessék. Kívánatos továbbá, hogy az ipariskolákban a tanonczok erkölcsi és szellemi tőkéje jobban gyara- pittassék, és hogy a segédek alkalmazását egy orszá­gos egyöntetű közvetítő intézmény teljesítse. De meg kell említenem a súlyos adóterhet is, mely kisiparosainkra nehezedik. Hogy mennyire nem törődött a kormány a kisiparosokkal, eléggé igazolja az is, hogy törvény alkottatott nagyobb részvénytár­saságok által alapított iparvállalatokra, melyeknek évtizedekre terjedő adómentesség biztosíttatott. Ezen súlyos viszonyok a kisbirtokosokra is teljes mérvben nehezednek. A mezőgazdaság szomorú helyzete idézi elő a kivándorlást, melyet főleg a múlt kormányok tétlenül néztek. Ezen a bajon segíteni kell és pedig a telepítés okos keresztülvitelével, állami vállalatok létesítésével s egyáltalán az idegen munkások kiszorításával. Kívánatos továbbá a vásárügynek törvények által leendő szabályozása, a cselédügy rendezése, különösen a mezei munkások és munkaadók közötti egészséges jogviszony megteremtése. Hát azt kérdem én most: tettek-e a múlt kor­mányok egyetlen lépést is a kisipar vagy a kisbir­tokosok bajainak orvoslása czéljából ? Pedig ezek képezik az ország zömét s fentartó elemét s várják már évek óta, hogy a megsemmisülés ellen folytatott küzdelemben segítő kéz nyúljon feléjök. Vájjon nem elszomorító ezzel szemben, hogy régebbi országgyűléseink többsége a kisiparosokra oly törvényeket erőszakolt, melyek lelkiismereti meggyőző­désükkel homlokegyenest ellenkeznek. A gyümölcs már érik ! A közöny folytán tönkre­jutott, elszegényedett kisbirtokos és kisiparos osztályok egy része két kézzel kap a szoczializmus tanai felé s megtámadja majdan a magánvagyont is, hogy azt saját részére foglalja le. Ismételjük tehát, hogy elodázhatatlan szükség egy uj ipartörvény megalkotása. És ezen uj ipártör- vényt a mostani kormánytól elvárjuk. - i — r. — Országos vásárok. Szatmárvármegyében jul. 1-ig a következő helyeken fognak országos vásárok tartatni: Csenger (jun. 1.), Király-Darócz (május 28.) — Közgazdasági előadó. Luby Béla orsz. képvi­selő, aki az abszolút kormány és Nagy László gyászos uralkodása idejében lemondott a vármegyei közigazga­tási bizottságban viselt közgazdasági előadói tisztéről : ezen állását ismét elfoglalta. — Tündérvászon. A mig az osztrák gyárosok és iparosok nagyban fészkelődnek a tulipán moz­galom ellen, addig titokban mindenféle csalafintaságok utján akarják a magyar közönségnek a hazai ipar pártolása érdekében megindult akcziójában kijátszani, így, mint értesülünk, most egy bécsi gyár utazói járják be Szatmárvármegyét és itt nemzetiszinü szalaggal, magyar czimerrel ellátott u. n. tündérvászont kínálnak. Nehogy a bécsi czég ravaszkodása sikerrel járjon, ezúton is felhívjuk a közönség figyelmét erre a körül­ményre, de felhívjuk az illetékes tényezőket is, hogy hivatalosan állják útját a magyar czimmerrel való szédelgésnek. Elvégre a törvény intézkedik arról, hogy a magyar czimert még magyar kereskedő se használ­hassa illetéktelenül és annál kevésbé lehet joga a Kaufmann és Rósner bécsi czégnek, mely a tündér­vászon svindlit kitalálta. — Fizetés képtelenség. A bécsi hitelezői védegy­let jelenti: Sternberg S. és testvére helybeli rőföskeres- kedő czég fizetésképtelen. — Birtok változások. Rothman Herman olcsvai lakos megvette Wohl Ignáczné Grósz Róza nagykárolyi lakosnak a nagykárolyi 74. számú betétben 1354, 1355—1 hrsz. alatt foglalt gencsi utcza 44. számú házas belsőségét, összes tartozékaival és legelő illetőséggel 9000 koronáért. — Nagy József debreczeni lakos megvette Kruppa János és neje Bartha Ilona érendrédi lakosnak az érendrédi 292 számú betétben A. I. 1—2. sor 1 — 1 és 1—2 hrsz. ingatlanukat a rajta lévő összes tartozékaival, épületekkel és malmaival tizennégyezerszáz koronáért. Ingó árverések Nagykárolyban 1906. május 23-tól 30-ig. Borody György javára — Oláh János ellen, kocsi, szán, 30. d. e. 10 órakor. Scheider czég javára — Halmi János ellen, borok, 30-án d. u. 2 órakor. Aufrecht és Goldsmied javára — Brandsch Mihály ellen, bútorok, 30-án d. u. 4 órakor. Aufrecht és Goldsmied javára — Nagy Sándor ellen bútorok 26-án d. u. 2 órakor. Kátai József javára — Tischler Rudolf ellen, bútorok 30-án d. u. 3-ik napján. Liebhauser János javára — Szatmár vár­megye közönsége ellen, tűzifa 23-ik d. u. 3 órakor. Neuländer K. czég javára — Ilosvay Ala­dár ellen, bútorok 29-én. d. u. 3 órakor. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kérjük olvasóinkat, hogy szerkesztőségünkkel minden felem lit és re érdemes eseményt közölni szí­veskedjenek. Vidéki tudósítóinknak szorgalmas mun­kálkodás esetén a postaköltségek megtérítésén kí­vül tiszteletpéldánynyal szolgálunk, esetleg közle­ményeiket honoráljuk. — H. B. Köszönjük szives érdeklődését. Czikke késve érkezett s igy csak jövő számunkban közöl­hetjük. — D. S. Amint láthatja, kinyomattuk. Üdv ! Belmunkatársak: MERCS LÁSZLÓ és GYÖRFFY SÁNDOR. Kiadótulajdonosok: A szerkesztők. mm mm Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására hozni, hogy Nagykárolyban a Főtéren (Deák Ferencztér) a régi Központi szálloda helyén egészen újonnan felépített és fényesen berendezett és újból „KÖZPONT“ hoz czimzett szálloda, étterem és kávéházat folyó évi május hó 26-án szombaton megnyitom. Amidőn ezt a nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, egyúttal b. figyelmébe ajánlom kitűnő magyar konyhámat, valamint valódi alföldi boraimat es naponta frissen csapolt PT PILSENI SÖRT. A vendéglő és szálloda szakmában szerzett 40 éves tapasztalatom a n. é. közönség legmesszebbmenő igényeinek kielégítésére képesít. Magamat szives pártfogásába ajánlva, vagyok számos látogatásért esedezve ^ kiváló tisztelettel 1—3 SdtLlésizigror Tem-ó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom