Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-12-12 / 30. szám
NAGYKÁROLY. helyezésére szolgáló uj épületek építését. A képviselő- testület ily értelembe határozatot is hozott. A honvédelmi miniszter most leiratot intézett a városi tanácshoz, hogy az épületeket kiküldöttje által újból megvizsgáltatta és annak eredményéhez képest a régi városháza épületet és a pótraktári helyiséget megfelelőnek találván, annak mással való pótlását feltétlenül nem kívánja. — Egészségtan tanári állás a főgimnáziumban A belügyminiszter leiratot intézett Nagykároly városához, hogy Dr. Schönpflug Béla városi t. főorvost, ki az iskolaorvosi teendőkkel van megbízva, főgimnáziumunkban az egészségtan tanításával is bízza meg. — Tífuszjárvány városunkban. Nagykárolyban az Ágoston-utcza (régi Tábla- és Sinór- utcza), továbbá a Verbőczy-utczán napok óta tifuszjárvány dühöng. Eddig 39 megbetegedési eset fordult elő. A hatóság a betegség tovább terjedésének meggátlására minden óvintézkedést meg tett. A fertőzött utczákból gyermekek az iskolába nem mehetnek. Továbbá onnan tejtermékek elszállítása is tilos. Az ottani kutak ivóvizét a hatóság ma fogja megvizsgáltatni. — Szatmár város polgármestere meghalt. Papp Géza Szatmár város polgármestere f. hó 8-án hivatalában hirtelen rosszul lett. Kocsin azonnal lakására vitette magát, ahol nyomban meghalt. Az elhunytban, kinek Szatmár város rohamos fejlődésében oroszlán része volt, Papp Kálmán helybeli kir. pénzügyigazgatósági titkár testvérbátyát gyászolja; — Halálos elgázolás. Á napokban a Tasnád felől Nagykárolyba érkező, délutáni személyvonat elgázolt egy munkás külsejű embert. Másnap reggel találták hulláját a sínek között. Feje egy fél méternyi távolságra feküt testétől. A szerencsétlen ember kilétét nem sikerült megtudni. — Kétes dicsőség. Csak kevesen tudják városunkban, hogy Strassnoff Ignáez, a világhírű zseniális szédelgő, ki legutóbb Horvátország előkelőségét tette az egész világ előtt nevetség tárgyává, vármegyénk szülötte. Strassnoff Ignáez mátészalkai születésű. Nagykárolyban is gyakran megszokott fordulni és rendkívüli elegáns megjelenésével mindannyiszor feltűnést kelt. Legutóbb 2 hónappal ezelőtt 3 napig időzött itt. — Kabát lopás. Fehér József lövőpetri-i illetőségű csavargó a napokban belopódzott Sternberg Zsig- mond lakásába s onnan egy 100 korona értékű télikabátot ellopott. Tettest a rendőrség másnap letartóztatta. Fehér a lopott téli kabátot Kurtyán Mihály helybeli üvegkereskedőnek adta el 12 koronáért, kitől azonban a kabát jogos tulajdonosához a rendőrség utján visszakerült. — Jogtalanul eltulajdonított 100 korona. Tudvalevő, hogy a közhivatalnokok fizetéseiket fizetési könyvecskék alapján veszik fel. A fizetési könyvecskéket rendszerint egy nappal előbb szokták elküldeni a fizetést eszközlő pénztárnak. Serly György nagykároly városi pénztárnok f. hó 1-én a városi hivatalnokok fizetését eszközölte, miközben Szeiler József villanykezelő deczember havi fizetését 100 koronát, egy darabban, ennek fizetési könyvecskéjébe helyezte el. Szeiler fizetésének felvételére Gyurkó Jánost, a villanytelepnél alkalmazatt napszámost küldötte el. Serly pénztáros elfeledte, hogy a 100 koronást már előző-, leg a fizetési könyvecskébe helyezte és Gyurkónak a könnyvvel együtt 5 drb 20 koronás aranyat adott át. Gyurkó útközben megnézte a könyvvecskét és benne talált 100 koronást zsebre vágta. Serly tévedése az esti pénztárzárlatnál kiderült. Jelentést tett a dologról Csorba Gyula alkapitánynak, ki a nyomozást megindította, azonban eredménytelenül. — A hiányzó 100 korona hollétének kinyomozására ekkor Nagy István és Néma Károly végrehajtók, továbbá Szolo- mayer Gusztáv ellenőr vállalkoztak, akiknek sikerült megállapítani, hogy Gyurkó a 100 koronást egyik helybeli korcsmába felváltotta. Gyurkó ennek folytán beismerte a 100 korona eltulajdonítását, azonban abból már csak 68 korona volt meg amit vissza is adott, Minthogy a hiányzó összeg megfizetésre magát kötelezte, nem tettek ellene feljelentést. — Milyen lesz a tél ? Egy német csillagász megállapította, hogy akidéi tél a szokottnál is enyhébb lesz. Ezen bizonyosan nagyot fognak búsulni a fakereskedők, de annál“ örvendetesebb lesz a szegény népre nézve. A csillagász a napfoltokkal hozza összeköttetésbe az időjárást. A napfoltok egyre kevesebbednek a nyár óta s a napon észlelt vulkánikus erupeziók egyre fogynak s ez várható még párhónapon át. Lehet ugyan, hogy ritkán-ritkán erős fagy is lesz, az egész tél jellege azonban fölöttébb enyhe lesz. ______ Ip ar, kereskedelem, közgazdaság. — Életrevaló vállalkozási terv. Bálintffy József és Tischler Rudolf helybeli jóhirnevü lakatos mesterek városunkban egy nagyobb szabású ipartelepet szándékoznak létesíteni, melyben takarék tűzhelyek, tűzhely alkatrészek, kályha csövek, csatorna alkatrészek és stb oly a lakatos iparhoz tartozó egyéb czikkeket óhajtanak kézi gépekkel előállítani, melyeket most Poroszországból szállítanak hozzánk. Hogy tervük kivihető legyen a kormánytól államsegélyt kértek. Egyben maguk mellé vállalkozó társakat is keresnek. — Uj postahivatal Ópályiban. A vármegyei közi- gazgatáai bizottság legutóbb tartott ülésen elhatározta, hogy Ópályi községben postahivatal létesítése tárgyában megkeresi a nagyváradi m. kir. posta és távirda igazgatóságot. — Alkalom vállalkozásra. A nagykárolyi közkórházi bizottság az 1907. évre szükséges ágy- és fehér- nemüek szállítására árlejtést hirdet. Ajánlatok folyó | hó 15-én d. e. 9 óráig a polgármesteri hivatalba adandók be. Részletes feltételek ugyanott megtudhatók. 2ST37,Ilttér(E rovat alatt közlőitekért- a szerkesztőség nem felelős.) Másolat. \ 1906. B. 724/5. sz. Ö Felsége a király nevében! A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt vádolt Orosz j János elleni bűnügyben a Fedorka István főmagán- ! vádló által emelt vád felett Nagykárolyban 1906. évi szeptember hó 18-án Dr. Serly Jenő kir. albiró, Dr. Székely Eduárd jegyzőkönyvvezető, Dr. Sternberg Zoltán, mint fomagánvádló képviselője és Dr. Yetzák Ede ügyvéd védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után a következőleg i i é I t : A kir. járásbíróság Orosz Jánost, aki 1855. julius 2-án Nagykárolyban született, r. kath., nős, családos, vagyonos, szíjgyártómester, nagykárolyi lakos, bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében, mert 1906. augusztus hó 12-én Nagykárolyban a gör. kath. orosz egyház- községi ülésen azt mondta Fedorka István kántor- tanitóról, hogy „sikkasztó és igy nem méltó a tanítói állásra" ; — ezért a Btk. 261. §. alapján a 91. §. alkalmazásával az ítélet jogerőre emelkedése utáni 15. nap alatt és végrehajtás terhe mellett fizetendő, az 1892: XXVII. t.-cz. 3. §-ban megjelölt czólokra fordítandó, behajthatatlanság esetén, a Btk. 53. §. értelmében egy napi fogházra átváltoztatandó 10 —- tiz — korona pénzbüntetésre Ítéli. A Btk. 277. §. alapján elrendeli, hogy a jogerős ítélet indokolásával együtt elitéit költségére a Nagykárolyban megjelenő „Nagykároly és Vidéke“ ez. politikai hetilapban egyszer közzététessék. A B. P. 480. §. alapján arra is kötelezi elitéltet, hogy 25 kor. képviseleti költséget Fedorka István főmagánvádlónak 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett fizessen meg és a kir. államkincstárnak az ezután felmerülő bűnügyi eljárási költséget az 1890: XLIII. t.-cz. 9. §-ban megjelölt végrehajtás terhe alatt térítse meg. Dr. Sternberg Zoltán ügyvéd diját 25 kor.-ban, Dr. Yetzák Ede ügyvédét szintén 25 koronában képviseltjeikkel -szemben megállapítja. Indokolás: 1906. aug. 12-én a nagykárolyi gör. kath. orosz hitközség gyűlésén, mikor a kántortanitó magaviseleté felett tárgyalt az egyházgyülés, Orosz János egyházi főgondnok azt állította Fedorka István kán- tortanitóról, hogy sikkasztó és igy nem méltó a tanítói állásra. Ez a tényállás főmagánvádlónak a vádlott beismerésével egybehangzó előadásából állapítható meg. Orosz János ezen kijelentésével a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét követte el, mert kijelentése Fedorka Istvánra meggyalázö, egyéni tisztességét sérti. Ez a kifejezés nem állapítja ugyan meg a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségét, mert bár látogatott közgyűlésen is használta vádlott, nem állított olyan tényt főmagánvádlóról, mely büntető vagy fegyelmi eljárásra szolgálna indokul; ténybeli állítás nélkül közmegvetésnek sem teszi ki főmagánvádlot, de tartalmánál fogva alkalmas arra, hogy főmagán- vádlót becsületében sértse s mások előtt meggyalázza. Ezért fomagánvádló indítványának mellőzésével nem a btk. 261. §-ba ütköző becsületsértés vétségében mondotta ki a bíróság vádlottat bűnösnek. A vádlott előadását megerősítő Nagy Sándor tanú vallomása alapján megállapította a bíróság azt is, hogy a közgyűlést megelőzőleg a kölesei ág. ev. lelkész' felkereste vádlottat, mind egyházi főgondnokot és közölte vele, hogy Fedorka István őt váltókötelezettség alapján 300 kor. a közmagtárnál elvállalt kezesség folytán 150kor. erejéig megkárosította; hogy terményét "egy tiszaujlaki kereskedőnek eladta, ez alapon jótállása mellett Fedorka 100 kor. előleget felvett s a terményt nem a vevőnek, hanem másnak adta el. Közölte vádlottal azt is, hogy ezen fizetések fedezésére Fedorka kijelölte neki a lóheremag termését, de később azt éjszaka kicsépeltette és elszállittatta; igy 550 kor. követelése fedezetlen maradt; s hogy végül az egyházközség Fedorkát összeférhetetlen magaviseleté miatt kilakoltatta. Minthogy igy vádlott szavahihetőséget feltételező lelkésztől nyert közlés alapján, tehát, ha gondatlanul is, de j'óhiszemüleg a vita hevében, mint főgondnok a közügy érdekében követte el a sértést főmagánvádlóval szemben, akkor, mikor az egyházközség birálat tárgyává tette főmagánvádló magaviseletét, — cselekménye nem esketik oly súlyos beszámítás alá, s figyelemmel nyílt előéletére, nyilt beismerésére és szerény anyagi helyzetére a btk. 91. $. alkalmazásával a rendelkezőrész szerinti mérsékelt büntetést találta a bíróság méltányosnak. Főmagánvádló indítványa szerint a btk. 277. §. rendelkezése alapján elrendelte a biróság a jogerős Ítélet hirlapi közlését is. Mellőzte azonban főmagánvádló azon indítványát, hogy a közlés a „Nagykároly“ ez. lapban rendeltessék el, hanem e czélra a „Nagykároly és Vidéke“ ez. lapot jelölte ki, amely lap elterjedésének helye és köre szerint figyelemmel a felek társadalmi állására, a sértés nemére és helyére a közlés ezéljainak teljesen megfelel. A Btk. 277. §-a ugyanis, mig a közlést a sértett fél kivánatára feltétlenül megrendeli, másrészt a közlés helye tekintetében különböztet. Ha van a sértés helyének vagy vidékének lapja, a közlést abban rendeli el, ha nincs — megadja a jogot sértettnek, hogy a közlésre egy belföldi lapot jelöljön ki. Ha a tett elkövetése helyének több lapja van, nyitva hagyja a kérdést, hogy a közlés melyik lapban tör■fnrvirilr ' Ilyen esetben a biróság úgy véli, hogy a közlés helyét ő jelöli ki. A hírlapi közlés intézményének czélja ugyanis sértettnek a társadalom előtti rehabilitálása. Ezt a czélt pedig a biróság, mely a sértés nemére é . helyére, a felek egyéniségére és társadalmi helyzetére figyelemmel intézkedik, jobban, helyesebben és czél- szerübben eszközölheti, mint a természetesen a maga érdekét szem előtt tartó sértett fél. — Feltehető, hogy a biróság a helyilapok tartalmát, elterjedési körét és irányát ismeri, ami a közlés elrendelésénél figyelmen kívül szintén nem hagyható. Elejét veheti a biróság ez által annak is, hogy — ami a közlés czélján kívül esik — a marasztalt fél gúny, megvetés, czéltalan meghurczolásnak tétessék ki, vagy a közlés felekezeti vagy osztálygyülölet felkeltésére szolgálhasson. S ami szintén nem érdektelen körülmény, ezen jog bírói gyakorlása megfogja akadályozni azt, hogy a feleknek olyan képviselői, akik hirlapszerkesztés- sel vagy kiadással foglalkoznak, néha épen nem indokolható körülmények között (a felek egyszerű pa- részt emberek, kik sem Írni, sem olvasni nem tudnak) pusztán egyéni érdekeik szempontjából saját, vagy érdekeikhez közel álló lapban való hirlapi közlést indítványoznak. 8 ily utón mérsékelhető lesz az a magas díjszabás is (80—150 korona), mely a közlés költségeivel arányban nem áll, de a helyzet kényszerűsége folytán követeltetik. A törvény által megengedett jogorvoslatok, valamint a nyilvános ellenőrzés pedig, melynek az igazságszolgáltatás is alá van vetve, útját állják annak, hogy ezen jog gyakorlásával a biróság akár a felek sérelmére, akár egyoldalú érdekek ápolására visszaéljen. S minthogy ezen törvénymagyarázat a fent hivatkozott törvényhely intentiojával épen nem ellenkezik, — e helyen is alkalmazandónak találta a biróság azt. Végül vádlott bűnösségének megállapítása maga után vonta azt is, hogy a B. P. 480. §. alapján a főmagánvádlónak okozott képviseleti költségekben is marasztaltassék. Az ügyvédek diját a B. P, 485. §. alapján állapította meg a biróság. Nagykároly, 1906. szeptember 18-án. A kir. járásbíróság. Dr- Székely Eduárd s. k., Dr- Serly Jenő s. k., jegyző. kir. albiró. Jelen másolat hiteléül. Nagykároly, 1906. decz. 11. (P. H.) Ember János, kir. jb. kezelő. 12797. 1906. B. ü. sz. Hivatalos másolat. Ö Felsége a király nevében! A szatmárnémetii kir. törvényszék, mint felebb- viteli biróság Dr. Papolczy Gyula kir. Ítélőtáblái biró elnöklete alatt, Szabó József és Hunyor Ödön kir. törvényszéki birák ésDr. Joanovics Ernő kir. tszéki aljegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett rágalmazás vétsége miatt vádolt Orosz János ellen folyamatba tett bűnügyben, melyben a nagykárolyi kir. járásbíróság 1906. év szeptember lió 18-án 1906. B. 724 5. sz. alatt ítéletet hozott Fedorka István főmagánvádló részéről a vádbeli cselekmény minősítése, másfelől az Ítélet hirlapi közétételénél a főmagánvádló által megjelölt hírlap mellőzése miatt használt felebbezés folytán 1906. év. október hó 31. napján Dr. Lengyel Alajos ügyvéd, mint Dr. Vetzák Ede ügyvéd helyettese, úgy Dr. Biró Elemér ügyvéd, mint Dr. Sternberg Zoltán ügyvéd helyettese és Fedorka István főmagánvádló jelenlétében megtartott felebbviteli tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következően Ítélt: A kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság a kir. járásbíróság ítéletének az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó nem felebbezett részét nem érinti; ugyanazon Ítélet felebbezett részét pedig helybenhagyja, azzal a részbeni változtatással, hogy az első- és másodbirósági Ítéleteket a „Nagykároly“ czimü lapban rendeli a vádlott költségére közététetni. Dr. Sternberg Zoltán ügyvéd felebbezés szerkesztési és felebbezési tárgyalási diját, képviseltje Fedorka István irányában 20, azaz Húsz koronában; Vetzák Ede ügyvéd felebbezési tárgyalási diját pedig 10, azaz Tiz koronában, a vádlott Orosz János irányában a Bp. 485. §. alapján megállapítja. Indokok: A kir. járásbíróság ítéletének a felebbezett része vonatkozó indokolásánál fogva, mindazáltal azzal a változtatással hagyatott helyben, hogy miután a felek képviselői a felebbezési tárgyaláson egybehangzóig azt kérelmezték, hogy a hirlapi közzététel a „Nagykároly“ czimü lapban közöltessék : annál- i'ogva azt illetőleg is el kellett rendelni. Szatmárnémetii kir. törvényszék, mint felebbviteli biróság, 1906. október 31-én. Róth Ferencz s. k., Szabó József s. k., elnök. (P. H.) előadó, kir. Ívszéki biró. 1906. B. 724/7. Végzés. Ezen másodbirói Ítélet feleknek hiteles alakhan kiadatni rendéltetik. Nagykároly, 1906. november 17-én. (P. H.) Dr. Serly Jenő, kir. albiró.
