Nagykároly, 1906 (1. évfolyam, 1-32. szám)
1906-12-12 / 30. szám
Nagykároly, 1906. deczember 12. I. évfolyam. 30. szám. ALTALÁNOS ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és ki .dóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szőlő-uteza 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre 6 K, félévre 3 K, negyedévre I K 50 f, egy hóra 50 f, egyes szám ara 20 fillér. ' Megjelenik minden szerdán. ■ ■ ■ -----Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND, HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban és Somossy Miklós ur dohány főtőzsdéjében jutányosán vétetnek fel. „Nyilttér“ sora 40 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza Egyes példányolt kaphatók Eigner Simon és Csókás L. könyvkereskedésében Közöshadseregbeli huszárok Nagykárolyban. Még nincsenek. De kilátás van reá, hogy a közel jövőben már közöshadseregbeli huszárok ütik fel városunkban állandó tanyájukat. Mintegy két évvel ezelőtt terjedt el Nagykárolyban azon hir, hogy lovas katonákat fogunk kapni. A többség ezt afféle mende-mondának minősítette, amit igazolni látszott azon körülmény, hogy az ügy rövid idő alatt elaludt. Ez egyszer constatálnunk kell, hogy nem bennünk rejlett a hiba. Nagykároly város képviselőtestülete, a — nála egyébként szokatlan — lelkesedéssel és buzgalommal karolta fel a városunk fejlődésére és nyomorúságos köz- gazdasági viszonyaink fellendítésére nagy hord- erővel bíró ügyet. Előttünk ismeretlen, az illetékes katonai hatóságnál felmerült akadályok késleltették eddig az erre vonatkozó tárgyalások megtartását. Most azonban a kaszárnyaépitése és a lovas katonáknak városunkban leendő állandó elszállásolásának ügye egy óriási lépéssel közelebb jutott a megvalósulás stádiumához és remélhetőleg gyorsan és megszakítás nélkül lógnak reánk nézve kedvező eredménynyel befejezést nyerni. Meg kell jegyeznünk, hogy a lovasságnak városunkban való állandó elszállásolásának eszméje nem tőlünk, illetőleg nem a városi képviselő-testülettől ered. Életrevaló, hasznos, nagyfontosságu eszme ez: tehát nem is eredhet a képviselő testülettől. Nálunk a szódavíz megadóztatásával,gimnáziumi parallel osztályok felállításával és ehhez hasonló egyéb csodabogarakkal akarja a képviselő-testület a napról-napra mindjobban fejlődő testvérvárosunkkal, Szatmárral a versenyt felvenni. A kassai cs. és kir. 6. hadtestparancsnoksága még 1904. év szeptember hó 6-án a következő megkeresést intézte Nagykároly város polgármesteri hivatalához : A cs. és kir. közös hadügyminisztérium szándéka a 15. huszárezred pótkeretét Nagykárolyban elszállásolni. A hadtestparancsnokság azon kérelmet terjeszti elő, hogy közölni szíveskedjék, hogy a város közönsége hajlandó volna-e ezen csapatlest részére a beszálláso- lási törvény alapján az I. osztályú laktanyát felépittetni. A létesítendő helyiségek körülbelüli terjedelmére vonatkozólag tájékoztatásul egy térszükségleti kimutatás csatoltatik. Debreczeni István polgármester a megkeresés vétele után komoly tanulmány tárgyává tette az ügyet és annak eredményéhez kepest a laktanya építését a jog- és pénzügyi bizottságnak, illetve az általa nyomban összehívott képviselő-testületnek elfogadásra ajánlotta. Ennek folytán a városi képviselő-testület ez ügyben 128—1904. kgy. szám alatt a következő véghatározatot hozta : A képviselő-testület elvileg kinyilatkoztatja, hogy a cs. és kir. 15-ik huszárezred pótkerete részére egy I. oszt. huszárlaktanyát építtetni hajlandó. Az építendő kaszárnya helyéül a Gróf Károlyi István ur tulajdonát kepező fűrész- gyártelep helyiségét és az ev. ref. egyház tulajdonát képező tagos földbirtokot, továbbá a Nagykároly város tulajdonát kepező u. n. Luby-féle földterületet jelöli ki, s megbízza polgármestert, hogy a cs. és kir. 6. hadtestparancsnokság, illetve a kiküldendő bizottsággal a helyiség tekintetében állapodjék meg. Ennek megtörténte után a birtokoknak megvétele tekinteteben az illető tulajdonosokkal, az építési módozatok megállapitása végett a cs. és kir. 6. hadtestparancsnoksággal bocsátkozzék tárgyalásba. A képviselőtestület ezen véghatározata jogerőre em&J^fdvén, a kassai cs. és kir. hadtestparancsnokságnak megküldetett. Jó ideig nem érkezett válasz. A polgármester 1905. év elején átiratilag megsürgette a választ, mire a hadtestparancsnokság azt irta vissza, hogy ez ügyben a tárgyalások egyelőre nem folytathatók. Az ügyben mintegy 1 és V 2 év óta semmi sem történt. Ily körülmények között maga a polgármester is azt hitte már, hogy az egész dologból nem lesz semmi. Most azonban ismét felszínre került a laktanya építés ügye. A napokban ugyaris a m. kir. honvédelmi minisztertől leirat erkezett vármegyénk alispánjához, melyben a miniszter felhívja Szatmárvármegye közönségét, hogy Nagykároly városnak a kassai cs. és kir. 6. hadtestparancsnokságának lovassági laktanya építésére vonatkozólag tett ajánlatából kifolyólag hívja össze a helyi vegyes bizottságot és a már jelzett hadtestparancsnoksággal együtt intézkedjen és eljárásáról tegyen rövid idő alatt jelentést. A vegyes bizottság összehívása most van folyamatban. Úgy látszik a kérdés sürgős elintézése most már a cs. és kir. közös had- . ügyminisztérium érdeke s igy megtörténhetik, hogy még a jövő nyár folyamán sarkantyúk pengése, huszárlovak patkóinak csattogása fogja felélénkíteni városunk üres, bus hangulatú utczáinak csendességét. Hogy ez mit jelent városunkra nézve, azt felesleges bővebben elmondanunk. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye közönsége folyó hó 28-án rendkívüli közgyűlést fog tartani. — Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága folyó ho 7-én tartotta meg Dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt, rendes havi ülését. A bizottság tagjai közül 5-en nem jelentek meg. A szokásos jelentéseket, melyekből a szatmári kir. ügyészé hiányzott — tudomásul vették. A jelentések ezúttal semmi különösebb említésre méltó dolgot nem tartalmaztak. Az ülés legérdekesebb pontja Böszörményi Endre naiv, megmosolyogni való felszólalása volt. Nagy felháborodással arról panaszkodott, hogy egyes községekből a cselédek, munkások némely helyekre, mint legközelebb Szatmárnémeti városba gyűlésre vannak behiva s ott szoczialista izgatok terjesztik tévtanaikat. Ennek hatósági orvoslását kéri. Böszörményi uram tehát haragszik, ha az eddig lenézett, kutyába se vett cseléd, munkás a saját érdekében gyülésezni mer. Szörnyen faj Böszörményi uramnak, hogy az öntudatra ébredt nép verejtékes munkája mellett emberi jogait követelve, nem hajlandó ezentúl az ezerholdasok zsákmányolását összetett kezekkel, meghajtott fővel végig szenvedni. Elnöklő főispán megnyugtatta Böszörményit, hogy a hatóságok megteendik eziránybani kötelességeiket. Az ellen természetesen nincs kifogása az ezerholdas Böszörményinek, hogy a nagyságos és egyéb czimü földes urak a saját érdek- szervezetük kiépítésére és megerősítésére az egész országban óriási arányú mozgalmat indítottak. Persze az nem fáj neki, hogy vármegyénkben Domahidy Sándor szervezkedésre, gyűlésre hívta fel legutóbb a földes urakat. Hjha! mondja Böszörményi: az más. Az urak tehetik, gyülésezhetnek. A parasztnak azonban : kuss ! Vegyék tudomássul a Böszörményiek, hogy naiv ki- rohanássuk a kisemberek ellen, nem tartóztathatja fel a szocziális fejlődés hatalmas áradatát, vegyék tudomásul, hogy kizárólagos osztály-uralmuk feje fölött megkondult a lélek-harang. — Kivándorlási ügynökség. A vármegyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Luby Géza azt indítványozta, hogy a kormány Szatmáron külön ki- vándorlási ügynökséget létesítsen, mert Szatmárvármegye területe ebben a tekintetben a nagyszőlősi ki- vándorlási ügynökséghez van beosztva. Az indítványból kifolyólag a közigazgatási bizottság felkérte a vármegye főispánját, hogy ezen ügynökségnek Szatmáron leendő létesítése iránt a kormánynál járjon el. Ha szabad érdeklődni, miért Szatmáron és miért ne Nagykárolyban legyen ez az ügynökség ? hiszen hanem csalódunk Nagykároly volna tán Szatmármegye székhelye vagy mi. Igaz, hogy a Luby Géza választó- kerületéhez, Fehérgyarmathoz közelebb esik Szatmár, mint Nagykároly s igy könnyebben volna hozzáférhető a fehérgyarmatiaknak. Ám ez éppen Luby Gézának volna baj, mert választói mind kivándorolnának. —• Az uj anyakönyvi törvény életbeléptetése. A jövő hó január l-ével az uj anyakönyvi törvény lép életbe. — Most küldik széjjel a vármegyétől az uj anyakönyveket és nyomtatványokat az illető anyakönyvvezetőknek. — Illetékes tényezők szerint az uj törvény sokkal kevesebb munkát ró ugyan az anyakönyvvezetőkre, de viszont a vármegyénél lesz vele ezentúl több baj. A szatmári földmunkás kongresszus határozatai. Drágább lesz az aratás. Megírtuk két héttel ezelőtt,, hogy a mi és a szomszédos megyékbeli földmunkások Szatmáron kongresszust tartottak. Az ott hozott és közérdeket képező egyes határozatokat a következőkben ismertetjük. A jövő évre elfogadott aratási szerződés mintájából a következőket emeljük ki: I-ső ember vagy arató-gazda nincs. — A munkások munkába állásuk első napján választanak maguk közül egy bizalmiférfit, aki érdekeiket védelmezi s a munkaadóval vagy annak megbízottjával a munkások nevében állandóan érintkezik. A bizalmiférfitől a munkások a megbízást bármikor megvonhatják és helyette újat választhatnak. A marokverőket a munkások fogadják, de azok bérénék felét a birtokos fizeti. Az aratásért a birtokos a munkásoknak úgy az őszi, mint a tavaszi gabonából a tizedik részt adja, szalmájával és polyvájával együtt. Reszelésnél a kezdendő táblát a birtokos jelöli meg, ez azután minden második táblánál a munkások jelölik meg, hogy melyik keresztnél kezdődjék a számlálás. Ha az aratásra fölvállalt gabonát oly csapás érné, hogy a megállapított részért learatható nem volna: akkor a munkásoknak minden learatott hold után 12 korona munkadij jár. Élelmezésre az aratók a birtokostól páronkint és hetenkint 30 liter búzát, 2 kilogramm szalonnát. 1 liter kását, 1 liter babot, fél kilogramm sót és naponkint fél_ kilogramm friss húst kapnak. Az aratókat friss vízzel, rendes, tiszta lakóhelylyel a birtokos látja el. Az aratóknak szombaton délután haza- és vasárnapi kiszállításáról a birtokos gondoskodik. Hogy az aratok naponta hány órát dolgozzanak, azt maguk a munkások állapítják meg. A munkások részének elcsépeléséhez a birtokos adja a cséplőgépet, a gépészt, a tüzelőt és a szükséges igaerőt. a munkások részét — úgy a gabonát, mint a szalmát és polyvát — a birtokos saját igáján a megállapított munkabérért cséplik. A béresek évi bére a következő: 360 korona készpénz, 8 métermázsa búza, 5 métermázsa árpa, 6 métermázsa rozs, 1 és fél hold (1600 II.) föld, családjának lakás (mely legalább egy Katz Sámuel női divatterme Van szerencsém a tisztelt hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy az az ŐSZÍ és téli idényre az újdonságok megérkeztek, u. m. legújabb divatu- kabátok, paletók és gallérok, a legelegánsabb és legújabb gyermek kabátok, köpenyegek jegdivatosabb kivitelben melyeket oly bámulatos olcsó árban bocsátók a n. érd. közönség rendelkezésére, hogy minden versenyt felülmúl. (Piacztér). Továbbá ajánlom az újonnan érkezet bel- és külföldi divatkelméket, melyeket, ha a n. érd. közönség nálam vásárol, mérték szerinti legdivatosabb szoknyát és ujját gratis szabok ki. NAGYKÁROLY
