Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)
1919-02-19 / 8. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ A nagykárolyi néptanács alakuló gyűlése. Sokszor szidták a. képviselőtestületet, hogy nines, érzése a közügyek iránt és sokan — különösen a magukat előkelőbbnek tartó osztályhoz tartozó egyének — csakúgy félválról beszéltek a képviselőtestületről és csak akkor mentek el a képviselőtestület gyűlésére, ha választásról volt szó, avagy az egyéni érdekük kívánta jelenlétüket. Ideje volt tehát már, hogy ez a képviselőtestület megreformáltassék és a közügyek iránti érzés felkeltessék és oly irányban fejlesztessék, hogy a polgárnak kötelessége akkor is részt venni a gyűléseken, ha nem saját ügyéről, hanem a köz érdekének előmozdításáról van szó. Nem kell tehát visszasírni azt az időt, amikor a virilizmus dominált minden közügyben, hanem a köz érdekében örülni kell a reformnak amin bekövetkezett és be fog következni. Átmeneti intézkedés a néptanács meg ezervezése, mert hiszen nem sokára megejtet- nek a néptanácsi választások, amikor végleges szervezet fogja teljesíteni azon teendőket, amiket eddig a képviselőtestület teljesített vagy nem teljesített, pedig teljesítenie kellett volna. Folyó hó 15-en délutáni 3 órájára hívta össze Néma Gusztáv h. polgármester a népta- náesot a polgármesteri hivatalban tartandó alakuló ülésre. Néma Gusztáv üdvözölte a megjelenteket és kifejezést adott annak a várakozásának, hogy habár a néptanács ideiglenes jellegű és kevés ideig lesz hivatva működni, kizárólag a város és a város népe helyzetének javításán fog munkálkodni. A jegyzőkönyv hitelesítésére Pénzéi Mihály, ifj. Matolcsy Sándor, Tóth Gusztáv, Fezer János és Vénig Antal tagokat kérte fel. Ezután bemutatta a kormánybiztos leiratát, melyszerint a neptanács tágjává : Dr. Adler Adolf, dr. Balázs József, Drágus István, Fozer János, Jurcsek Béla, dr. Kovács Lajos, ifj. Ma tolcsy Sándor, Tóth Gusztáv, Lukácsovits János, Nagy Kihály, Pénzéi Mihály, dr. Vetzák Ede és Vénig Antal nagykárolyi lakosokat nevezte ki. Jelentette továbbá, hogy a neptanácsnak hivatalból szavazattal biró tagjai: Né na Gusztáv h, polgármester, Tremba Gusztáv rendőrfőkapitány, dr. R. Nagy József h. főjegyző, Nagy Antal adóügyi tanácsos, Huszár József közigaz gatáei tanácsos, dr. Tóth Ernő főügyész, dr. Somossy Miklós árvaszeki ülnök, dr. Kovács József városi főorvos es dr. Rooz Elemér városi tiszti orvos. Ezenkivül hivatalból tagjai, — de csak tanácskozási joggal — Preisz Miklós és Csenged Imre aljegyzők, Illés József városi mérnök, Szolomayer Gusztáv pónziarnok, Feiler Ede föszamvevő es Lutz György gazdasági tanácsos. Ezzel Néma Gusztáv h. polgármester a nepta- nácsot megalakultnak jelentette ki. Ezután bejelentetett, hogy a vármegyénk kormánybiztosa varosunkban a rendőrkapitanyi teendők ideiglenes ellátásával Tremoa Marton százados, nemzetőrparancsnokot bízta meg. Ez tudomásul vetetett es Tremba Mártontól a hivatalos eskü kivétetett. A neptanács ezután áttért a szakbizottságok megalakítására, amely szakbizottságoknál a tagok számát többnyire leszállítottak es azokba uj elemeket hoztakbe, de egyes bizottságokból bizony kihagytak olyanokat, akiket nem kellett volna kihagyni; azonban, ha a tanács némelyik tagja ezen változásokba belenyugodott, az csak azért volt, mert hiszen ezen bizottság úgyis megszűnik létezni még mielőtt egyetlenegyszer össze jött volna. Ezután űr. Kovács Lajos azt indítványozta, hogy a néptanács nyilvánítsa érvénytelennek a február 2 ik napjan tartott képviselőtestületi gyűlés összes határozatait, mert ezen gyűlést már nem lehetett msgtartani. Ezen kérdés körül nagy vita fejlődött ki, melyben résztvettek: dr. Vetzák Ede, Tóth Gusztáv, dr. Adler Adolf, dr. Tóth Ernő, Néma Gusztáv és dr. Balázs József, végül elfogadtatott dr. Adler Adolf azon indítványa, hogy kérdés intézendő a belügyminiszterhez, hogy megtartható volt e a gyűlés és ha nemleges válasz érkezik, az akkori tárgysorozatba felvett összes tárgyak hozassanak uj tárgyalás céljából a néptanács elé. Ezután Tóth Gusztáv indítványt tett a községi közmunkák felvétele tárgyában, ezzel kapcsolatban dr. Adler Adolf a nagykárolyi fényi-ut kiépítését, dr. Kovács József a közkórházi építés sürgetését. Dr. Rooz Elemér egy vármegyei gyermekmenhely létesítését sürgette. Dr. Balázs a lakásínség és Munkás-otthon kérdését tárgyalta és még sok üdvös intézkedés került szóba, mely közérdekű kérdések intézésére egy közmunkaügyi bizottság szerveztetett, ennek élére elnökül Debreczeni István nyug. polgármester választatott meg. A gyűlés berekesztése előtt dr. Kovács Lajos azt indítványozta, hogy a Neptanács első gyűlése alkalmából a kormányt tdvözölje, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatván, azt elnöklő h. polgármester határozatként kihirdette. Ezzel a néptanács első és igen érdekes ülése véget ért, mire elnök azt befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Létesítsen a város tejcsarnokot I Állandó a panasz, hogy a város tejhiányban szenved, de hogy annak ellensúlyozásáról és egy megoldási módjáról gondolkodnának, erről nem hallunk. Pedig talán nsm is volna olyan rendkívül nehéz ezen az állapoton segíteni. Nem akarom azt mondani, hogy akiknek e kérdéssel foglalkoztok kellene, azok azért nem foglalkoznak azzal, mert ők el vannak látva és igy nem törődnek a közönség érdekevei, ámbár lehet, hogy ha az ö családjukban is hiányzana a mindennapi tej, talán hamarabb foglalkoznának a megoldás lehetőségével. Állandóan halljuk, hogy az amúgy is óriási vérveszteséget szenvedett ezegeny népünkben a tuberkulózis szedi áldozatait, folyton agitálunk, hogy az emberanyagban szenvedett nagy veszteségeket pótlandó, védeni kell az anyakat és csecsemőket. A tejjel való ellátás szorosan összefügg e kérdéssel, mert ha az a szegény betegmunkás és gyermekét tápláló munkásnő is hozzájuthatna egy-egy kis tejhez, legalább tőlünk telhetőleg — ha nem is tudjuk megakadályozni, — de mérsékelhetnénk a tüdöbaj pusztításait, valamint a gyermek halandóságot is. Varosunkban uradalmi tejgazdaság van, onnan azonban csak a kiváltságosak juthatnak tejhez es nem a szegény nepoeztaly, de nem is tudná ellátni az egesz varost, mert az any- nyit nem termel s így nem jut belőle mindenkinek. Tudomásom szerint egy a városhoz igen közel fekvő uradalom hetenkent többször több száz liter tejet szállít Debreczenbo eladásra. Miért viszik azt Debreczenbe, mikor itt is nagy szükség volna ra? Ezenkívül a város közvetlen közelében lévő községekben is lehetne biztosítani hetenként eleg szép tejmennyiseget. A varosnak el kell határoznia egy várost tejcsarnok feiálliiását. A lejcsarnok részére biztosítani kell és lehet is biztosítani annyi tejet, amennyire szükség volna. De sőt az nem baj, ha több lesz, mint a szükséglét, mert a megmaradandó mennyieeg feldolgozható túrónak, tejfelnek, vajnak es úgy erlekisithető, amire szintén nagy szüksége van a közönségnek. Egy helyiségről gondoskodni, a szükséges alkalmazottakat beállítani, edenyeket beszerezni és mar az üzem megindítható. Lehetséges, hogy az első időkben talán jövedelemre nem számíthatna a város, esetleg a fenntartási és kezelesi költség egy kis reszel fedeznie is kellene — ennek megállapítása azonban szakértők dolga, de ami most oly felelte fontos volna, eleretnek, t. i. a szegényebb neposztálynak tejjel való ellátása. Később, évek múlva a városnak még esetleg szép jövedelme is lehetne ebből. Felkérem az ügy iránt érdeklődőket, különösen a szakembereket, foglalkozzanak e kérdéssel, szóljanak hozzá. Nem hiszem, hogy ezen eszme, megvalósítható nem volna. Egy kis meleg szeretet a köz érdekében és az akadályok leküzdhetők. Az Jiga testte lesz és városunk pótadók súlyától roskadozó lakosságának hálája lesz tevékenységünk jutalma I Ne csak képviselje, de viselje szivén is a városi képviselőtestületi tag (most már a nép- tanács tagja. Szerk.) a városi lakosság minden rétegének érdekét. A városi tanácsos adjon tényleg tanácsot kösérdekü ügyekben 1 Nem elég az, ha a képviselők az üléseken pontosan megjelennek és ott az előadók paragrafusokkal és rendeletekksl körülbástyázott határozati javaslataira elrsbegik a boldogító „igsn*-t! és rányomatják névjegyükre, hogy „városi képviselő“ vagy „városi tanácsos“, mert ezzel még igazán nem tettünk eleget kő- tslssségünknek. Tessék egészséges, kösérdekü népjóléti politikát folytatni és támogatni, mert a polgárság bizalma és megbízatására erre kötelez is! (H. F.) színház. Fekete Béla színészi jubileuma. A nagykárolyi színtársulat jubileumot tart e héten. Fekete Béla a társulat érdemes, munkás, sokoldalú és tehetséges művésze pályájának már betöltött harminc évét ünnepli e héten városunkban. Fekete Béla színészi pályáját 1885-ben kezdte Tóth Béla igazgatónál Nagyszombatban mint szerelmes és bonvivant szinész. Későbt Szegeden Aradi Gerő színtársulatánál. Székes- fehérváron Komlósi Ferenc igazgatónál, majd Lúgoson Szegedi Mihály színtársulatánál működött eredményesen. 1894-ben színtársulatot szervezett s mint annak igazgatója elsőben a Zsolna—alsókubin—nagyszombat—lévai színi - kerületben működött, azután Erdélybe ment, mint igazgató, ahol társulatával: Fogaras, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Csíkszereda es Kézdivásárhelyen terjesztette a kultúrát. Itt említjük meg, hogy Domer Jenő a társulat jeles színésze ez időszakban Fekete Béla társulatánál kezdte színészi pályafutását, Színtársulatával ezután túl a Dunára került, hol Veszprém, Nagykanizsa és Csáktornyát játszott, mig színigazgatói működését a Sze pesseglien fejezte bs, hol Selmecbánya, Poprád Szepesváralja, Rózsahegy, Rozsnyó és Dobsins voltak állomáshelyei. A szinigazgatást a háború kitörése alkalmával fejezte be. Azóta Bállá Kálmán zombori és soproni és a szegedi színtársulatnál működött. Ez utóbbi hely ről szerződött Nemónyi Lászlóhoz. Harminchárom éves s/.inészi múlt. Erő: fizikum, ideális leiek és hatalmas kitartás kel hozzá. A nagykárolyi társulat egy erős oszlop* a jubiláns, kinek mi is őszinte érzéssel gratu lalunk és kívánjuk, hogy tehetségét még soké érvényesíthesse a magyar kuliura nemes munkájában. Jubiláns előadásként — mint értesülün! — „A tisztcletes ur keservei“ cimü pompái vígjáték kerül csütörtökön és penteken elő adasra, mslyben Fekete Bála egy régi, kitűnt alakítását mutatja be. Remélhetőleg a közönség mindkét estéi meg fogja tölteni a színházat, ezzel is kifejezvt háláját es elismerései Fekete Bélával szemben * A múlt színházi hét ismétlésekből állott amelyekről ismert megjegyzésünket elmondan feleslegesnek tartjuk. A szinházi pénztár kellemetlenkedései kell azonban újólag szóvá tenni. A szinhái igazgatója ugyanis saját kezdeményezése foly tán a tisztviselők részére némi kedvezmény biztosított. Ez a kedvezmény szelvények előze tes beszerzése s a szinházi jegy váltásáná való bemutatással jut érvényre. A kellemet lenkedes abban nyilvánul, hogy a pénztárnokní igen sok esetben a jegyváltó tisztviselőket elutasítja, ha délután jönnek jegyet váltani azza a kijelentéssel, hogy a kedvezményes jegyei csak délelőtt tizenegy óráig adhatók ki. /. kedvezmény biztosításánál pedig erről a kikö tésről egyáltalán nem volt szó. Felhívjuk tehá
