Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)

1919-04-02 / 17. szám (14. szám)

XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1919. április 2. 17-lk szám. ¥ ¥ TÁRSADALMI HETILAP. Nagyká roly Táros hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik mawdeea szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ...... . 20 ­kor. Félévre ........................ . 10 — Negyedévre .................... . 5‘— V) Egyes szám.................... . —■'50 n Tanítóknak egész évre . . 16'— V ÉLJEN A PROLETÁR DIKTATÚRA! # Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon T Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 37. — Telefon 78. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyllttér sora 1*50 K. Kéziratok nem adatnak Timi. A Kormányzótanács rendelőtől. A Forradalmi Kormányzótanács a kővet­kező újabb rendoleteket adta ki : IV. számú rendelet: A forradalmi törvényszékről. 1. Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest.1, 2. §. A forradalmi törvényszék elnökből és ezenfelül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tag­jait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyv- vezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Esek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. §. Forradalmi törvényszék hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal. 4. §. A forradalmi törvényszék hatáskö­rébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, som vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttüíő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. A terheltet elfogása után azonnal a for­radalmi törvényszék elé kell Állítani. 5. §. A vádbiztos kötelessége a tárgya­láshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni vagy elő­vezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely órában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. 6. §. A terhelt bárkit választhat védő­jének. Ha a terhelt e jogával nem él, vagy ha választott védőt a tárgyalásra azonnal meg­hívni lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. 7. §. A forradalmi törvényszék elölt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terhelt ellen fenforgó tényeket előadja. A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiz­tos annak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti. 8. §. A tárgyalás befejezésével a forra­dalmi törvényszék zárt tanácskozás után ha­tároz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az Ítéletet rövid indokolással együtt azonnal Írásba kell foglalni. 9. §, A forradalmi törvényszék határozata ellen telebbvitelnek vagy másféle perorvos­latnak helye nincs. » Az elitéit érdekében bárki által előter­jesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. §. A forradalmi törvényszék által ki­szabott büntetéseket az Ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Vigyázzunk és őrt álljunk! Végre bekövetkezett a hatalmas, üdvös fordulat magyar nemzetünk életében. A véres­verejtékkel, becsületesen dolgozó, öntudatos munkásság millióinak kezébe jutott hosszú év­századok keserves elnyomatása után a hatalom, az ország kormányzásának fönséges nagy munkája. A nyomorúságos esztendők lassú pergése mindjobban lelkűnkbe véste azt a gondolatot, hogy a korinányzöszékben azoknak kell ülniük, akik munkájukkal építik az országot. Mindjobban ráeszméltünk arra, hogy azok, akik ingyeneléssel töltve idejüket, a hatalmas munkástömeg kezének munkájából élnek, nem vezethetik becsületesen azt az országot, amely­ben ők a Cézárok. Ök hozták ránk a minden idők legborzalmasabb vérzivatarát, az öteszten­dős háborút, amikor —• amint a világ legfeke­tébb statisztikája bizonyítja — 4.183,492 magyar férfit vittek vágóhidra, akik közül 540,000 sebesült meg, 383,000 estek hadifogságba, 408,000 tűn­tek el a esaták forgatagában és 670,000-re borult rá az idegen föld hantja. Ebbe még nincs beleszámítva az utolsó piavei csata, ami kor 400,000 ember vesztesége volt a magyar­nak. Ebben az egyetlen csatában tehát Magyar- ország lakosságának 5 százalékát ragadták ki házaikból örökre a Ksnrádok, a Nagypálok, a Boroevicsek. A pyromániás germán uralkodó­nak csak megrezdült a bajusza és megnyíltak a tömegsírok. Ezt a szervezett munkásgyilkosságot azok hozták ránk, akik az uralkodók udvarainak fé­nyében sütkéreztek és valami különös és meg­döbbentő vérőrületnek engedve kipusztitották az emberiség dolgozó elemeit. Ezeknek tehát pusztulniok kellett, hogy a régi világrend elsü- lyedjen és nyomába rend legyen, amelyben a dolgozó nép maga intézi nemcsak a saját, hanem a belőle -élőknek á sorsát is. Nem szabad azonban azzal áltatnunk magunkat, hogy az uj rend magától jön, hogy megteremti azt az idők természetes fejlődése. Az uj világot nekünk magunknak kell megte­remtenünk es ezért nyitott szemmel kell áll­nunk az eszmék hegyén, hogy onnan beláthas­sunk a Kárpátok-övezte kis világunkba. A hálósipkások, akik a forradalmat „vá­sott csínynek“ nevezik és tekintik, nem alusz­nak, hanem nagyon is éberül várják azt a pillanatot, amikor az uj államformára rácsap­hatnak. Vigyáznunk kell rájuk, nehogy meg­kezdjék a harcot, amelyből ha a proletár tanácsköztársaság kerül is ki győztesen, de vérrel borítva. Legyen ez a mi forradalmunk, az embertestvérek forradalma. Azért most ez legyen a jelszó s a leg­szentebb kötelesség: Vigyázzunk ét irt áll­junk ! Jegyzetek az elmúlt hétről. A múlt hetek egyik napján gyűlésre összeült és azóta ki is múlt szinügyi bizottságnak beigért koloratur énskesnö múlt szombatou mutatkozott be a nagykárolyi közönségnek. Aa igazgató vagy konzorcium, avagy mi­nek is tiszteljük a mostani szinházbeli állapo­tot, nehéz feladatot rótt az uj koloraturának, Farkas Teréznek. A „Cigányszerelem“ Zórika szerepe ugj erősön fegyelmezett hanganyagot és énektudást, mint drámai játszási készséget, sőt még ka­rakterisztikus táncot is kíván.’ Ez a három kvalitás legritkább esetekben egyesül, de felette ritka esetben a koloratur hanganyagnál. Kissé nehéz a feladatom Farkas Teréz bemutatkozásáról a helyes véleményt megálla­pítani, miután nem tudom, ‘hogy valóban ő az a koloratur énekesnő, ki közvetlenül a színi- iskolából lépett a színpadra, avagy már isme­rős a festett falu világgal. Ha az első eset áll fenn, úgy más szem­üvegen kell bírálni e szereplését, mint abban az esetbsn, hogy ha már valahol játszotta, avagy énekelts volna a nyilvánosság előtt ezt a szerepét. Ha az első eset áll fenn, úgy a kisasszony első szereplése reményekre jogosít. Hangja van, de azzal meg nem tud bánni, hiányzik a csi­szolás, az árnyalatok helyes érvényesítése, a kitörések heroikus ereje es a pianók finomsága, egyebekben ahol középfekvésbsn kellett éne­kelnie, ott nem volt semmi baj. Ha azonban a második eset állana fenn, az az ha már egy olyan színésznővel állunk szemben, ki már színpadot járt — úgy nagy nyereségnek nem volna mondható. A szerencsétlenül összeállított zenekar lármája különben még segitett rontani a hely­zeten. Végeredményképen azonban akárhogy áll a dolog, födolog az, hogy legyen msg a kis­asszonynak az akaratereje most fennálló fo­gyatkozásainak a leküzdésére, haugjának mű­velésére, legyen és fejlessze ambícióját tempe- ramentusabb játékra, tökéletesbitse táncát, tegye kerekdedebbé mozdulatait és menni fog minden. 11 «fogakat A arsni* és gjistissakoponáilssf, sr.ájpssdSégméSfeí'ili hidakat, fogtoméseket és foghúzást végzek. ^ í.1*örök Mihály állami vizsgázott fogteknikus Nagykároly, Széchenyl-utca 24. sz. a. Zárda mellett. (Saját ház.) === Telefon. 136. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom