Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)
1919-01-15 / 3. szám
ja XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1919. január 15. 3-ik szám. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Égése érre .......................20 Fél évre .............................10 Ne gyedévre...........................5 Eg ye* szám — kor. 50 Tanítóknak egész évre . . 16'— Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : „Nagykarolyi Petöfi-nyomtia Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 37. — Telefon76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő 1 nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 1*30 K. Kéziratok nem adatnak vissza Politika és haza. A politizálás az a drága jó mester- terség, amelyhez majdnem minden magyar ember legtöbb hivatottságot érez. Olyan elmaradhatatlan nemzeti sajátságunk ez, mint a cigánynak a muzsikálás. Csak az a baj, hogy amilyen kevés a cigányok között a művész, épen olyan ritka közöttünk is a jó politikus. A politizálás valami társadalmi delej, mely az ellentétes véleinényüeket ösz- szehozza, hogy vitatkozhassanak, az egy- lorma véleményüeket pedig eltávolitja, mert csak ásítani tudnak egymás társaságában. Talán meghalna unalmában Magyarország, ha politikai dolgokban véletlenül mindnyájan egyetértenénk. A jó békevilágban még csak megjárta, mikor minden március tizenötödikén tudatára ébredtünk annak, hogy milyen jó is szabad országban élni, de különben a hazát valami elpusztíthatatlan valóságnak képzeltük. Elveket harsogtunk, de képviselőválasztást értettünk mögötte. Külön szerettük a hazát, talán jórészt szóval, külön a politikát, de szívből, magáért a politizálásért. A fogalmaknak borzasztó összezavarása volt ez. Talán úgy mondhatnánk, hogy a politika az a tudomány, vagy gyakorlat, amely valamely állam íintmaradasáért és boldogulásáért dolgozik. Tehát az állam fenntartása a cél, a politika pedig a célt szolgáló eszköz. A magyar állam pedig a magyar haza. Szükséges ezt megismerni, mert a magyar politika más középpontok, idegen napok körül kezd forogni. Osztályokat, íelekezeteket egymás ellen kijátszani most nagy, talán megbocsáthatatlan vétek. Kü- lönoen is a nép egymaga még nem állam, ahhoz haza is szükséges; a haza pedig nemcsak terület, mivel terület és nép még igen könnyen ttrtomány nevet visel. Be kell látni a sociáli* reformok legelszántabb sürgetőinek is, hogy küzdelmeiknek csak úgy lesz ták szövetsége az egész világra kiterjed s célja is rilágcél, az egész világ képének megváltoztatása. Ami az egé3z világban megvalósulva jeleu körülményeink között üdvös és boldogulást adó volna, ugyanaz, ha csak egy országban valósul meg, ennek az egy országnak könnyen halálát okozhatja. A szociáldemokrácia internacionális, de körülöttünk nagyon is nacionalista erők dühöngenek. A szociáldemokratáknak épugy ragaszkodni kell a magyar haza minden rögéhez, mint a töboi pártoknak, mert minden darab elidegenített főiddel az ő hatalmuk is csökken. Wem szükséges bővebben fejtegetni ezt a dolgot, mert bizonyosak lehetünk a magyár szocialisták őszinte hazaszeretetéről, csupán azoknak szól ez, kik vakon hisznek abban, hogy a soeiáldemok- racia oly rövid idd.* betűi győzedelmeskedik az egész világon, hogy Magyarországot pusztán ez is megmentheti súlyos helyzetéből. Nagyon rosszul tennék a megalakult és az alakuló tétben levő pártok, ha jó előre szembe helyezkednének egymással é» ellenteteket keresnének ott is, ahol csak a legteljesebb harmónia vezet eredményre. Messze fekvő célokat áldozzunk fel a közel valókért, a személyi hiúságot és vezetni vágyást pedig dobjuk a pokolba ! Politizáljunk, de annak szemmel tartásával, hogy a politika csupán eszköz, mellyel a haza javat lehet szolgálni. Máskülönben nevetségei volna fel nem ismert célhoz eszközöket keresni. — Jól esik idézni Karolyi Mihálynak, a magyar népköztársaság első elnökének következő szavait : „Amikor az ország ezer sebtől vérzik, minden magyar embernek, akár államtól teendőket végez, akár a legcsekélyebb munkát, egyformán azon kell dolgoznia, hogy megmentsük a hazát. Ez a legszentebb kötelességünk. Mert ha a hazat meg nem mentjük, egyetlen párt sím tudja megvalósítani a maga programmját. A haza megmentésén keresztül mentheti meg 6s érheti el minden nóff • Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága január hó 10-én délelőtt tartotta meg rendes havi ülését, melyen a vidéki tagok a vasúti forgalom szünetelése miatt nem jelenhettek meg. Az alispán jelentése szerint a vagyon- és személybiztonság áttalaoan veve az utóboi időben javult. A katonai leszeroies minden nagyobb megrázkódtatás nélkül történt meg. A nemzetőrség! ügyek intézését a vár negye kormánybiztosa vette kezebe. Tisza, Szamos es Kraszná árvizei ellen való vedekezesre nezve az eiőintezkedesek folyamatban vannak. A vm. gazdasági munkabizottság a szükséges mezőgazdasági munkaiatokra katonai munkásosztagokat igényel. A vármegye iisztszükség- letere es élelmezésére vonatkozólag beszámol a közéleJ mezesi miniszter intézkedéseiről, amely miatt g az őrlesi visszaélések folytán a varmegye eliatasa veszélyben forog. , á m "gyei tiszti főorvos ürömmel jelenti, hogy a spanyoljarvany váriflégyeszbilu -csaknem teljesen megszűnt. További örvendetes jelenséget kepez a vármegye közegészsége szempontjából, hogy inig egyrészt közalkahna- zasban állott orvosaink ma már igen kis kivétellel állasaikat elfoglaltak, másrészt uj orvosok lelelepulese is kezdetet vette. Jelenti továbbá, hogy a kiütéses tifusz jarvanya fenyeget. Varmegyénkben meg egy eset sincs ugyan, de Bereg es Marmaros megyékben mar több ilyen beiegseg fordult elő. Az aliamépiteszeli hivatal főnökének jelentéséből, mint erdekes reszt említjük meg, hogy munkakereső egyenek a varmegyében nem jelentkeztek. Ezután az 1919. évi albizottságokat választotta meg az uies. Nevezetesen a íegyelrui választmány, arvaügyi íelöbbviteii küldóuseg, gazdasági albizottság, potado elleni leiszolam-. iasi küldöttség, adóügyi bizottság es tanító uyugdijügyi bizottság tagjait. Takarítsátok be a termést. Csizmadia Sándor földmiveiósügyi államtitkár gyújtó,hangú tetüivust intéz az ország föidmíveio nepehez, melyben bejelenti, hogy az uj jogrend íeiepítesenek nagy inunkujauai nel- kúiöztieteilsn magának a nepnek **'"*'"' •" Felszol e '■ G j »..wv/iv/OOj 1121 az, auainnatalom kezünkben marad. Nagy ostobaság volna mindenben szembe szállni a sociáldemokráciával, el kell ismerni, hogy nagy emberi igazságok szószólója, eltekintve attól, hogy kommunista végcéljai a mai állapotok között er- kölcii és anyagi összeomlás nélkül tisztára kivihetetlenek. De a sociáldemokra__ rv.,. a maga ideáljait.“ Mé g csak egyet. A haza fogalmát védeni nem politizálás, de kötelesség. Ezt a hazát nem mi szereztük, de esszük a kenyerét, ezért a hazáért csak ebben a háborúban százezrek haltak meg, rni.liók lettek nyomorékká s mi már tűrni sem akarunk érle ? 1 , - • o — —„z, urszag íöldmiveló népet, hogy ne hagyja cseruen a sajat kormányát s mindenki fogjon munkához s dolgozzék a közért a azon kérésziül önmagáért. Tegyen a nép bizonyságot arról, hogy ereit a szabadságra s hogy azt nemcsak megszerezni tudja. Ad most nem dolgozik, — mondja a felhívás — aki most is apró torzsalkodással, vitatkozással tölti idejet, eliensege az országnak, elleusege önmagának, csaladjának, az maga ala assa a vermet, amelyben önmagával együtt eltemeti a mar kivivőit szabadsagai. Aki most nem dolgozik, visszahívja a regi szolga
