Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)
1919-03-05 / 10. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 a vételár teljes megfizetése a vevőt anyagi romlásnak tenné ki. Ha a vevő földmives és a megvett ingatlan 60 holdnál nem nagyobb, a telekkönyvi hatóságnál bejelentheti, hogy a vételi ügylettől eláll, de csak ha a vételár az ingatlan jelenlegi értékénél jelentékenyen magasabb. Az 1918 november elseje előtt kötött olyan haszonbérleti szerződésnél, ahol készpénzben vagy részben készpénzben fizetendő a haszonbér, a bérlő a még ki nem fizetett haszonbér megfelelő mérséklését kérheti, ha a haszonbér a változott viszonyokhoz képest tul- magas. Ellenben az 1917 december 31-ike előtt haszonbérbe adott ingatlanokra nézve a bérbeadó 60 napon belül magyar bíróságtól kérheti a has*zonbérösszeg felemelését, ha a haszonbérleti összeg aránytalanul kicsiny. Boltbérletek, ügy a-néptanacs egyik gyűlésén, amit két helyi lapban néhézményeztelett, az, hogy nincs kiadó bolthelyiség a varosban és a nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank palotájában az üzlethelyiségben áruk vannak felhalmozva. Az utóbbi igaz, azonban a bank igazgatósága a részvényesek jól felfogott érdekéből nem hagyhatta üresen a bolthelyisóge- ket csak azért, hogy bevárja amig tetszik valakinek azokat kibérelni. Az igazgatóság megtelő bérlőnek szívesen bérbe adta volna már évekkel ezelőtt az üzleteket, de nem volt kinek, most, hogy megfelelő bérlők akadtak ki is adta a rendelkezésbe álló boltokat május 1-től kezdve, még pedig egyiket a sarokboltot Lőwy Adolf mátészalkai lakosnak rőfös, divatáru cipő és rokonszakmabeli cikkek árulására, a Weisz Lajos-féle ház szomszédságában levő boltot pedig a „Hangya“ helybeli fiókjának. Felszámolás. A nkárolyi Épitő- és Ingatlan- forgalmi részvénytársaság, mely. ép a legrosz- szabb időben a pénzügyi crizis tetőpontján kezdette meg működéséi, f. hó 3 án tartott, közgyűlésén elhatározta a részvénytársaság felszámolását és felszámolókul dr. Adler Adolf, Jur- csek Béla, Kaufmann Jenő, dr. Melinda László, dr. Sternberg Zoltán és Weinberger Ferenc igazgatósági tagokat, a felügyelő-bizottságba pedig tagokul Csipkés Károly, Gallasz Ödön és Illés József eddigi felügyelő-bizottsági tagokat választotta meg. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, mely szerint a rt. paszivája körülbelül 67000 K s hogy a részvényesek részvényük értekének körülbelül 60 százalékát kapják vissza — tudomásul vetle és az igazgatóságnak, valamint a felügyelő-bizottságnak a feirnentvényt megadta. Müsoros-estély. A Nagykárolyi Izr. Nőegylet által múlt szombaton tartott tánccal egybekötött műsoros estély minden tekintetben sikerültnek mondható, mert fiár a zilahi események sokaknak kedvét szegte attól, hogy. a mulatságon’ megjelenjenek és igy néhányat* hiányzottak, kiknek meg kellett volna jelenniük, mégis voltak annyian, hogy az estély, úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben sikerültnek mondható. A műsort Sternberg Éti nyitotta meg, ki Róseufeld Zsigtnondnak ez alkalomra irt tartalomdus, mély gondolkodású szép prológusát a költemény szépségének átérzésével adta elő. Majd dr. Kálmán Miklós conferálta be az estélyt, ki előadta, hogy a Nőegyletnek, mikor ezen mulatságnak megtartását elhatározta, sejtelme sem lehetett arról, hogy ily szomorú események hatása alatt fogunk áliani, mint‘á zilahi események és 'bejelentette, Jiogy az egylet vezetősége az est jövedelmének egy részét a zilahi menekültek javára fogja fordítani és egyúttal felhivta a jelen voltakat a szegény menekültek segélyezésére. Ezután Nagy Istvárt, Kálmán Erzsi ügyes zongora kísérete melleit szavalta el szépen Ábrányi Emilnek „Mi a haza ?“ cimü melodrámáját, majd Markovié? Maci értelmesen adta elő Dr. Somossy Miklós e célra irt szép monológját, ezután;Ko- vács Andor hegedűn, Cukor Pál zongora kísérete mellett Beriót egyik concert darabját műkedvelőnél ritkán tapasztalt technikával játszotta, a kiséret is ennek megfelelő volt. Ezután Fold- mann Erzsi igen szép magyar dalokat adott elő, nagy hatást keltve, mihez Erdőss Margit zongora-játékával méltó partner volt. Végül következett az est fénypontja : Ernőd Tamásnak „Lotharingiai“ éoekes játéka Brichla Irén és Dorner Jenő felléptével. Brichta Irén úgy alakításával, mint énekével meghódította a közönségélj hogy pedig Dorner Jenő kiváló alakítást nyújtott, az nem uj dolog — Cukor Pál és a Neményi zenekara tagjai zenekisérete nagyban hozzájárult a hatáshoz. A műsor lehajlása után tánc következett, ami hajnalig tartott. Az anyagi eredmény úgy a Nöegylet- nek, mint a menekülteknek igen szép összeg ju- totRAz estély sikere főleg Roóz Samuné egyleti elnöknőnek köszönhető, ki fáradozott és a szereplőket állandóan buzdította, hogy a siker elérhető legyen. Tanitók a felekezetnélküli népoktatásért A budapest-vidéki szervezett tanitók legutólsó gyülésükökön haiározatot fogadtak el, amelyben az összes iskolák államosítását, a hitoktatásnak az i.-kolából való kiküszöbölését sürgetik. — A határozatot átadták küldöttségileg Somogyi Béla közoktatásügyi minisztériumi al la-mtitkárnak, aki kijelentette, hogy ő, akt mint tanító és ujságirő negyedszázadon át tanította és hirdette az állami, feleknzéttélen, kötelező és ingyenes oktatást, azért foglalta el mostani posztját, hogy Kunü miniszterrel egyetértőén ezeket az elveket megvalósítsa. Célja, hogy a tani óságot megszabadítsa az iskolaszékek és gondnokságok gyámkodásától és a jogász- tanfelügyelőktől. Prágában gyerekdoputáeió jelent meg a nemzetgyűlés épületében, csupa törvénytelen csemete s követelte a házasság törvényének reformját. Egy tízéves gyerek szónokolt s végül imára kulcsolták kis kezeiket s igy könyörögtek : „Engedjetek meg, hogy apuskánk nevét viselhessük! — Egy katholikus p<p felelt nekik s azt mondta : az egyház ezt nem engedi; — erre közbeszólt egy lutheránus lelkész : „Majd megengedi az állam . . .“ A kormány nem tűri az uradalmak jogtalan elfoglalását. A kormány olyan híreket kapott, hogy egyes helyeken a föld népe erőszakos módon akarja birtokba venni 'a nagyobb uradalmakat, anélkül, hogy az 1919. XVIII. t.-c.-ben előirt hatósági jóváhagyást előzetesen megkérné. Búza Barna földmivelés'ügyi es Szabó István népgazdasági miniszter ma kijelentették, hogy az ő, vagy meghatalmazottjuk előzetes tudta és előzetes jóváhagyása nélkül semmiföle ürügy alatt nem szabad a nagygazdaságokat elfoglalni. A kormány egész hatalmát latba veti, hogy gátat vessen annak a foglalási fáznák, mely felelőtlen egyének izgatásai nyomában egyes vidékeken erőre kapott. Ot-hat milliárd értékű nemzeti vagyonról vau szó és a kormány nem engedheti, hogy ezt a rengeteg értéket felelősség nélkül és gazdasági hozzáértés nélkül agitáló csoportok mindenfele alcímeken birtokba vegyék. A szövetkezeteket támogatja a kormány, de abba nem fog belenyugodni, hogy 30—40 uradalmi cseléd, mun kás- és alkalmazott .szövetkezet“ ürügye alatt 8—10.000 holdas uradalmakat elfoglaljon. Ez az erőszakos és önkényes eljárás mélyen sértené különösen a rokkantakat és azokat, akiket a törvény földhöz akar juttatni és sértene általában azoknak az érdekeit, akiknek a törvény földhöz akar juttatni és sértené általában azoknak az érdekeit, akiknek a törvény a földhöz való jogát megállapítja. Nyomatékosan es óva int a kormány mindenkit, hogy a birtokok jogtalan elfoglalására ne vetemedjék, ne izgasson, mert ezt a törvény teljes szigorával fogják sújtani. A birtokrendező bizottságok mar hozzáfogtak a munkájukhoz, a birtokreform tervszerű végrehajtása folyamatban van, nincs tehát ok semmiféle nyugtulanságra. Csizmadia Sándor államtitkár hétfőn a fehórmegyei Sar- bogárdon tartott népgyülésen intette hallgatóságát, ne üljön fel lelketlen izgatólcnak, akik lehetetlenné akarják tenni a közellátást és a termelés folytonosságát. CSARNOK. • • -ä#»S- r A föld a népé ... A első földosztás. „Október 31-ike volt a diadalmas forradalom napja, de ma február 23-án tűzi ki igazán a győztes sereg a zászlót a vár fokára*. A kápolnai honvédszobor alapzatáról Károlyi Mihály köztársasági elnök mondotta e szavakat. Ezernyi ember állott, éljenzett, ujongott véráztatta mezőn. A kápolnai csatatér neve most másodszor Íródott be a magyar nép történelmébe. A 48-as jobbágytelszabaditás munkáját, melyet nagyszerű férfiak szive-lelke hozott életre, 70 esztendő után ina váltották igazan valóra. Gyönyörű volt ez a,nap, felejthetetlen, történelmi emlékünnep. * Föl 12 óra lehetett, mikor a vonat begördült a kaál-kápolnai állomásra. Esős, borús, nyomasztó idő volt, a terhes, sűrű felhők egészen beborították az eget. A kis állomáson azonban lelkesen, vidáman harsan fel az éljen. Nemzetiszinü zászlók alatt a keskeny perront ellepte, beborította a tömeg, a közeli falvak, járások nepa. Eger városából — a megye székhelyéből — külön vonat hozta a küldöttségeket. Lehettek mintegy kétszázan. Zugó éljenzés fogadta a köztársaság elnökét, hogy megjelent népe között, amely igazán az ő legsajatabb népe: azokból a falvakból, ahol ő maga is született, ahová fűzi annyi ifjúkori emlék. * Ciprusok fogják körül a honvédszobor négyszögletes, magas talapzatát." Lépcsők vezetnek a dombra, honnan köröskörül ellátni messze, — tiszta időben a lankás Mátra elnyúló vonaláig s le az Alföld mosszevesző Itekes horizontjáig. Ma felhők takarják el a láthatárt, az országút mentén az akácok kettős sora a nehéz, ólmos ködbe vész. Fekete em- berfürtök csüngnek a domb meredek oldalán, lent óriási körben paraplék roppant tömege, aztán nagy vonalban lovasok, odébb tábor a várakozó szekerekből. A domb tetején áll Károlyi elnök, körülötte a miniszterek. Szállnak a szép, formás szavak az emberek fölött, jóleső érzessél hallgat, figyel mindenki . . . s mintha tompán, mélyen megismétlődnének a mondatok a mondatok után. Baloldalt magas magtárak, uradalmi házak emelkednek, elől nagy hodályszerű épület, valamikor vendéglő, a háború előtti régi jó időkben az egri jogászok ülték meg benne évente jófajta rizling , mellett a kápolnai csata emlékét . . . Innen a fehérre meszelt falakról verődik vissza a hang a nyomott felhős égbolt alatt. Kétszer hallani minden szót — állapítja meg egy debrei napszámos. Antul jobb az, hé, olyan szépen mondja —f- lelel megelégedve a szomszédja, egy veres csikós subába bujt öreg parasz. Az elnök beszéde alatt történt — alig néhány perccel azután, hogy szavaiba kezdett, — hogy lassanként világosodni, derülni kezdett a komor, sötét égbolt. Előbb egy világos tolt jelent meg, aztán hirtelen áttüzött az első napsugár. A eső még szemergélt, aztán egyre rit- kásabbak lettek a cseppek, egyre jobban fogytak az égről a felhők, a paraplék egymásután lecsukódtak, — az elnök még beszél, a szava mind forróbb, lelkesebb lesz, áhitatos odaadással figyelik az arcok — s mindenkire és mindenre, a fehér házakra, a zöld gyepre és barna szántásra, köröskörül a hallgató emberek színes tömegére raömlik a gyönyörű enyhe napfény, a termékeny, csodálatos tavaszi verőfény. Lucskosan, komoran kezdődött a délelőtt de •déttajban szép tavaszira vált az idő, mintha a korszakok találkozásának sy.mboluma lett volna ez a nap, — symboluma annak: hogy a régi Magyarország sötét temetőjéből mint kel uj életre az uj, boldog Magyarország. Egy tejesen jókarban levő; börernyűs hintó és hozzá egy pár majdnem __teyesen uj_ lósze£$54ltt,J?ladá* —i 'Meg tékinLhelő az eladónál: Nagykárolyban, Nagyhajduváros-u. 42. szám. a
