Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)

1919-03-05 / 10. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 a vételár teljes megfizetése a vevőt anyagi romlásnak tenné ki. Ha a vevő földmives és a megvett ingatlan 60 holdnál nem nagyobb, a telekkönyvi hatóságnál bejelentheti, hogy a vételi ügylettől eláll, de csak ha a vételár az ingatlan jelenlegi értékénél jelentékenyen ma­gasabb. Az 1918 november elseje előtt kötött olyan haszonbérleti szerződésnél, ahol kész­pénzben vagy részben készpénzben fizetendő a haszonbér, a bérlő a még ki nem fizetett ha­szonbér megfelelő mérséklését kérheti, ha a haszonbér a változott viszonyokhoz képest tul- magas. Ellenben az 1917 december 31-ike előtt haszonbérbe adott ingatlanokra nézve a bérbeadó 60 napon belül magyar bíróságtól kérheti a has*zonbérösszeg felemelését, ha a haszonbérleti összeg aránytalanul kicsiny. Boltbérletek, ügy a-néptanacs egyik gyű­lésén, amit két helyi lapban néhézményeztelett, az, hogy nincs kiadó bolthelyiség a varosban és a nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank palo­tájában az üzlethelyiségben áruk vannak fel­halmozva. Az utóbbi igaz, azonban a bank igazgatósága a részvényesek jól felfogott érde­kéből nem hagyhatta üresen a bolthelyisóge- ket csak azért, hogy bevárja amig tetszik va­lakinek azokat kibérelni. Az igazgatóság meg­telő bérlőnek szívesen bérbe adta volna már évekkel ezelőtt az üzleteket, de nem volt kinek, most, hogy megfelelő bérlők akadtak ki is adta a rendelkezésbe álló boltokat május 1-től kezdve, még pedig egyiket a sarokboltot Lőwy Adolf mátészalkai lakosnak rőfös, divatáru cipő és rokonszakmabeli cikkek árulására, a Weisz Lajos-féle ház szomszédságában levő boltot pedig a „Hangya“ helybeli fiókjának. Felszámolás. A nkárolyi Épitő- és Ingatlan- forgalmi részvénytársaság, mely. ép a legrosz- szabb időben a pénzügyi crizis tetőpontján kez­dette meg működéséi, f. hó 3 án tartott, köz­gyűlésén elhatározta a részvénytársaság felszá­molását és felszámolókul dr. Adler Adolf, Jur- csek Béla, Kaufmann Jenő, dr. Melinda László, dr. Sternberg Zoltán és Weinberger Ferenc igazgatósági tagokat, a felügyelő-bizottságba pedig tagokul Csipkés Károly, Gallasz Ödön és Illés József eddigi felügyelő-bizottsági tagokat választotta meg. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, mely szerint a rt. paszivája körül­belül 67000 K s hogy a részvényesek részvé­nyük értekének körülbelül 60 százalékát kapják vissza — tudomásul vetle és az igazgatóságnak, valamint a felügyelő-bizottságnak a feirnentvényt megadta. Müsoros-estély. A Nagykárolyi Izr. Nő­egylet által múlt szombaton tartott tánccal egybekötött műsoros estély minden tekintetben sikerültnek mondható, mert fiár a zilahi ese­mények sokaknak kedvét szegte attól, hogy. a mulatságon’ megjelenjenek és igy néhányat* hiányzottak, kiknek meg kellett volna jelenniük, mégis voltak annyian, hogy az estély, úgy er­kölcsi, mint anyagi tekintetben sikerültnek mondható. A műsort Sternberg Éti nyitotta meg, ki Róseufeld Zsigtnondnak ez alkalomra irt tartalomdus, mély gondolkodású szép pro­lógusát a költemény szépségének átérzésével adta elő. Majd dr. Kálmán Miklós conferálta be az estélyt, ki előadta, hogy a Nőegyletnek, mikor ezen mulatságnak megtartását elhatá­rozta, sejtelme sem lehetett arról, hogy ily szomorú események hatása alatt fogunk áliani, mint‘á zilahi események és 'bejelentette, Jiogy az egylet vezetősége az est jövedelmének egy részét a zilahi menekültek javára fogja fordí­tani és egyúttal felhivta a jelen voltakat a szegény menekültek segélyezésére. Ezután Nagy Istvárt, Kálmán Erzsi ügyes zongora kísérete melleit szavalta el szépen Ábrányi Emilnek „Mi a haza ?“ cimü melodrámáját, majd Mar­kovié? Maci értelmesen adta elő Dr. Somossy Miklós e célra irt szép monológját, ezután;Ko- vács Andor hegedűn, Cukor Pál zongora kísé­rete mellett Beriót egyik concert darabját mű­kedvelőnél ritkán tapasztalt technikával játszotta, a kiséret is ennek megfelelő volt. Ezután Fold- mann Erzsi igen szép magyar dalokat adott elő, nagy hatást keltve, mihez Erdőss Margit zongora-játékával méltó partner volt. Végül következett az est fénypontja : Ernőd Tamás­nak „Lotharingiai“ éoekes játéka Brichla Irén és Dorner Jenő felléptével. Brichta Irén úgy alakításával, mint énekével meghódította a kö­zönségélj hogy pedig Dorner Jenő kiváló ala­kítást nyújtott, az nem uj dolog — Cukor Pál és a Neményi zenekara tagjai zenekisérete nagyban hozzájárult a hatáshoz. A műsor le­hajlása után tánc következett, ami hajnalig tartott. Az anyagi eredmény úgy a Nöegylet- nek, mint a menekülteknek igen szép összeg ju- totRAz estély sikere főleg Roóz Samuné egyleti elnöknőnek köszönhető, ki fáradozott és a sze­replőket állandóan buzdította, hogy a siker elérhető legyen. Tanitók a felekezetnélküli népoktatásért A budapest-vidéki szervezett tanitók legutólsó gyülésükökön haiározatot fogadtak el, amely­ben az összes iskolák államosítását, a hitokta­tásnak az i.-kolából való kiküszöbölését sür­getik. — A határozatot átadták küldöttségileg Somogyi Béla közoktatásügyi minisztériumi al la-mtitkárnak, aki kijelentette, hogy ő, akt mint tanító és ujságirő negyedszázadon át tanította és hirdette az állami, feleknzéttélen, kötelező és ingyenes oktatást, azért foglalta el mostani posztját, hogy Kunü miniszterrel egyetértőén ezeket az elveket megvalósítsa. Célja, hogy a tani óságot megszabadítsa az iskolaszékek és gondnokságok gyámkodásától és a jogász- tanfelügyelőktől. Prágában gyerekdoputáeió jelent meg a nemzetgyűlés épületében, csupa törvénytelen csemete s követelte a házasság törvényének reformját. Egy tízéves gyerek szónokolt s vé­gül imára kulcsolták kis kezeiket s igy könyö­rögtek : „Engedjetek meg, hogy apuskánk nevét viselhessük! — Egy katholikus p<p felelt ne­kik s azt mondta : az egyház ezt nem engedi; — erre közbeszólt egy lutheránus lelkész : „Majd megengedi az állam . . .“ A kormány nem tűri az uradalmak jogta­lan elfoglalását. A kormány olyan híreket ka­pott, hogy egyes helyeken a föld népe erősza­kos módon akarja birtokba venni 'a nagyobb uradalmakat, anélkül, hogy az 1919. XVIII. t.-c.-ben előirt hatósági jóváhagyást előzetesen megkérné. Búza Barna földmivelés'ügyi es Szabó István népgazdasági miniszter ma kije­lentették, hogy az ő, vagy meghatalmazottjuk előzetes tudta és előzetes jóváhagyása nélkül semmiföle ürügy alatt nem szabad a nagygaz­daságokat elfoglalni. A kormány egész hatal­mát latba veti, hogy gátat vessen annak a foglalási fáznák, mely felelőtlen egyének izga­tásai nyomában egyes vidékeken erőre kapott. Ot-hat milliárd értékű nemzeti vagyonról vau szó és a kormány nem engedheti, hogy ezt a rengeteg értéket felelősség nélkül és gazdasági hozzáértés nélkül agitáló csoportok mindenfele alcímeken birtokba vegyék. A szövetkezeteket támogatja a kormány, de abba nem fog bele­nyugodni, hogy 30—40 uradalmi cseléd, mun kás- és alkalmazott .szövetkezet“ ürügye alatt 8—10.000 holdas uradalmakat elfoglaljon. Ez az erőszakos és önkényes eljárás mélyen sér­tené különösen a rokkantakat és azokat, aki­ket a törvény földhöz akar juttatni és sértene általában azoknak az érdekeit, akiknek a tör­vény földhöz akar juttatni és sértené általában azoknak az érdekeit, akiknek a törvény a föld­höz való jogát megállapítja. Nyomatékosan es óva int a kormány mindenkit, hogy a birtokok jogtalan elfoglalására ne vetemedjék, ne izgas­son, mert ezt a törvény teljes szigorával fog­ják sújtani. A birtokrendező bizottságok mar hozzáfogtak a munkájukhoz, a birtokreform tervszerű végrehajtása folyamatban van, nincs tehát ok semmiféle nyugtulanságra. Csizmadia Sándor államtitkár hétfőn a fehórmegyei Sar- bogárdon tartott népgyülésen intette hallgató­ságát, ne üljön fel lelketlen izgatólcnak, akik lehetetlenné akarják tenni a közellátást és a termelés folytonosságát. CSARNOK. • • -ä#»S- r A föld a népé ... A első földosztás. „Október 31-ike volt a diadalmas forra­dalom napja, de ma február 23-án tűzi ki igazán a győztes sereg a zászlót a vár fokára*. A kápolnai honvédszobor alapzatáról Ká­rolyi Mihály köztársasági elnök mondotta e szavakat. Ezernyi ember állott, éljenzett, ujongott véráztatta mezőn. A kápolnai csatatér neve most másodszor Íródott be a magyar nép tör­ténelmébe. A 48-as jobbágytelszabaditás munkáját, melyet nagyszerű férfiak szive-lelke hozott életre, 70 esztendő után ina váltották igazan valóra. Gyönyörű volt ez a,nap, felejthetetlen, történelmi emlékünnep. * Föl 12 óra lehetett, mikor a vonat be­gördült a kaál-kápolnai állomásra. Esős, borús, nyomasztó idő volt, a ter­hes, sűrű felhők egészen beborították az eget. A kis állomáson azonban lelkesen, vidáman harsan fel az éljen. Nemzetiszinü zászlók alatt a keskeny perront ellepte, beborította a tömeg, a közeli falvak, járások nepa. Eger városából — a megye székhelyéből — külön vonat hozta a küldöttségeket. Lehettek mintegy kétszázan. Zugó éljenzés fogadta a köztársaság el­nökét, hogy megjelent népe között, amely igazán az ő legsajatabb népe: azokból a fal­vakból, ahol ő maga is született, ahová fűzi annyi ifjúkori emlék. * Ciprusok fogják körül a honvédszobor négyszögletes, magas talapzatát." Lépcsők ve­zetnek a dombra, honnan köröskörül ellátni messze, — tiszta időben a lankás Mátra el­nyúló vonaláig s le az Alföld mosszevesző Itekes horizontjáig. Ma felhők takarják el a láthatárt, az országút mentén az akácok kettős sora a nehéz, ólmos ködbe vész. Fekete em- berfürtök csüngnek a domb meredek oldalán, lent óriási körben paraplék roppant tömege, aztán nagy vonalban lovasok, odébb tábor a várakozó szekerekből. A domb tetején áll Károlyi elnök, körülötte a miniszterek. Száll­nak a szép, formás szavak az emberek fölött, jóleső érzessél hallgat, figyel mindenki . . . s mintha tompán, mélyen megismétlődnének a mondatok a mondatok után. Baloldalt magas magtárak, uradalmi há­zak emelkednek, elől nagy hodályszerű épület, valamikor vendéglő, a háború előtti régi jó időkben az egri jogászok ülték meg benne évente jófajta rizling , mellett a kápolnai csata emlékét . . . Innen a fehérre meszelt falakról verődik vissza a hang a nyomott felhős égbolt alatt. Kétszer hallani minden szót — állapítja meg egy debrei napszámos. Antul jobb az, hé, olyan szépen mondja —f- lelel megelégedve a szomszédja, egy veres csikós subába bujt öreg parasz. Az elnök beszéde alatt történt — alig néhány perccel azután, hogy szavaiba kezdett, — hogy lassanként világosodni, derülni kezdett a komor, sötét égbolt. Előbb egy világos tolt jelent meg, aztán hirtelen áttüzött az első napsugár. A eső még szemergélt, aztán egyre rit- kásabbak lettek a cseppek, egyre jobban fogy­tak az égről a felhők, a paraplék egymásután lecsukódtak, — az elnök még beszél, a szava mind forróbb, lelkesebb lesz, áhitatos odaadás­sal figyelik az arcok — s mindenkire és min­denre, a fehér házakra, a zöld gyepre és barna szántásra, köröskörül a hallgató em­berek színes tömegére raömlik a gyönyörű enyhe napfény, a termékeny, csodálatos tavaszi verőfény. Lucskosan, komoran kezdődött a délelőtt de •déttajban szép tavaszira vált az idő, mintha a korszakok találkozásának sy.mboluma lett volna ez a nap, — symboluma annak: hogy a régi Magyarország sötét temetőjéből mint kel uj életre az uj, boldog Magyarország. Egy tejesen jókarban levő; börernyűs hintó és hozzá egy pár majdnem __teyesen uj_ lósze£$54ltt,J?ladá* —i 'Meg tékinLhelő az eladónál: Nagykárolyban, Nagyhajduváros-u. 42. szám. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom