Nagykároly és Vidéke, 1919 (36. évfolyam, 2-14. szám)
1919-02-12 / 7. szám
NAGYKÁROLY £■ YIDlKI 3 Letört virág. Mélységes gyászba borította Braun Mártont, a Royal-szálloda és káveháa tulajdonosát és nejei kedves leányoknak Ibolykának élete legszebb virágkorában folyó hó 5-én történt elhunyta. A letört virágszálat folyó „,~?'á,n.JUmettek §I * köztiszteletben álló szülök fájdalmát áterzö közönség nagy részvéte mellett. 1 Enyhült a szesztilalom. Vármegyénk kormánybiztosa megengedte, hogy városunkban a káv hazakban a teahoz egyharmad deciliter rumot a vendéglőkben pedig kizárólag az eb. dn.'l agy-agy rendé nek 3 deciliter bort ázol a Ihassanak ki a tulajdonosok Követendő példa. Müller István a szat- mári vasúii vendég,ö üzletvezetője 200 azaz ketioszaz koronát juttatott lapunk szerkesztőségéhez a hazatért katonák regaére, melyet köszönettel nyugtázunk és illetőségi helvere julta unk. (A szerk.) * y Egyeztető bizottságokat alakítanak a ma- zögazdasagi munka fokozása végett. Au alános a panasz, hogy az ország túlnyomó részeben szünetei a mezőgazda».igi munka, aminek a leszerelés óta mutatkozó nagy munkátlansági hajlamon kívül főleg az az oka, hogy a munkások, a gazdák állítása szerint, lulmagas béi-ekei követeinek, amiket a termelők nem hajlandók megadni. Hogy a mezőgazdasági munka legalább e miatt ne akadjon meg, a földmivelesügyi miniszter rendeletét fog kiadni, am.lyben utasítja a vármegy két, hogy járásonként alakiisanak gazdákból e$ munkásokból egyeztető bizotis 'gokat a munkaberek es munkaiéit lelek megáll .pilásara, illetve a felmerült ellent'iek kiegyenlítés re. E bizottságokban egyemő .-zambm lesznek munkások es termelők - s a dönt st mmdk t fel köleles elfogadni Oöghalál közeledik. Kiütéses tífusz Szegeden Ismét kimrt a járványok legsúlyosabb alakja, a kiütéses tífusz. A szörnyű járvány Szegeden ütötte lel a fej ;t, ahol egy Iránéit kalona k .pta meg először, de k ü magyaror szngi szeib katona is ebben fekszik. Ezek Oroszországból hazajévet kaptak im g a beteg- S'-gi-t. A kiüt-ses lifusszal szemben ma mar tudia az orvosi tudomány, hogy kizárólag a telü viszi at a fertőzést az egyik emberről a más kra. A v dekezea tahat egyszerű s ezzel az egy s/.óval fi|ezhnő ki: tétül e üt •§. Mulatság-láz. A közörseg a katonák ha- zaerkezie óta egyebet nem csinál, mint egyik mulais igból- a másikba jár. Mi megértjük, hogy úgy a hazatérteknek, mint az itthonvol- taknak kedélyük lelírissitesere van szükségük ezen ho-szu háború után, de ennek is megjön a maga ideje. Ma meg nem vagyunk abban az időbt n, hogy mulatozzunk, ina meg komoly munka vár a tara idalom minden egyes tagjára ma meg az átalakult helyzetet kell megerősi- teni es oly alapra fektetni, hogy azt semmi- le e lökés meg ne ingathassa. Értse meg az á lám minden egyas polgára, hogy ma oly életbevágó dolog a munka, — mikor egy szociális állainct akarunk megt remteni, — mint az embernek a mindennapi kenver. De különösen akiualis ez városunkra m-zve. Ma, midőn a varmegye a haza ellenségeitől van körülvéve, kik VMgjg akarnak gázolni rajiunk, s íestvereink hóban, fagyban eletük kockáztatásával vedsnek meg bannünket a megkorbácsol- tatástól, a gyalázattól, az sltiprásiól, ugyanakkor a mi közönségünk nem érti meg azt, hogy sokkal fontosabb kötelességei vannak, I mint a mulatság. Ma nem a mulatságban keli szórakozást keresni, hanem abban a nagy magasztos munkában, mely a rend helyreállításában, a normális élet megindulásában, a munkanélküliség és nyomor enyhítésében rejlik, .támogassuk a szociális nepkormányt ezen törekvéseiben, legyünk hü támaszai minden bt- csulstes polgárnak a fentieket célzó nemes munkájában. Polgártársak ! Dolgozzunk és ne pedig mulassunk 1 (Beküldetett.) (K. J.) Birlokváltozások. Hűsíti Sándor és Huszti Andrásáé nagykarolyi lakosok megvették szüleik > Huszti Zoltán és neje Petrán Erzsébet nagykárolyi lakosoknak a nagykárolyi 858. íz. betétben 443/1., 444/1. hrszám alatti ingatlanból illetőséget a fényképészeti műteremmel és felszereléssel 20000 koronáért. — Lukácsovios Maria nagy károlyi lakos megvette Rózner Emá- éS neJe Strausz Reginának a nagykárolyi 2459. számú betétben foglalt A. f 1. sor 246'2-b. hrsz. házas belsőségét 5S000 'korosa rt. B. Nagy Sándorné örököseinek tulajdonát képező nagykárolyi 1125. számú be- *étfaen A/I. 1. 2., 4. sor. 2621-2622. hrsz. .retoíi-utca 24. számú házas belsőségét hagya- téki önkéntes árverés ulján Grünspann Ignác és neje Neumann Etel nagykárolyi lakosok megvették 39650 koronáért. Hirdetmény. 515—1919. rend. szám. Hazárdjátékok betiltása a Kbt. 87. §-a értelmében, •ki nyilvános vagy a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejáték vállalatét tart vagy helyiségét szerencsejáték üzésére átengedi 2 hónapig terjedhető elzárással és €00 K-ig terjedhető pénibüntetéssel büntetendő. Aki szeranese- játékban részt vesz 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az 1872. Vili. t.-c. 91. §-a értelmében a két Ízben megbüntettek a vendéglős-, szálloda-, korcsma- vagy kávéház- tulajdonosok iparuk folytatásától eltiltatnak. Midőn fentiekre az össaea kávékái, vendéglős, szálloda és italmerések tulajdonosai, kaszinók, egyletek stb. vezetősége figyelmű felhívom, egyben figyelmeztetem, hogy hazárdjáték gyanúja miatt helyiségüket, ha erre okok fennforognak, állandó rendőri felügyelet alá helyezni leszek kénytelen. Rendeletim betartását közegeimmel ellenőriztetni fogom. Nagykároly, 1919. febr. 11 én. Trtmba Márton százados, rendőrkapitányi teendőkkel megbízott nemzetőrparancsnok. Hirdetmény. 328—1919. rend. számhoz. Az árvizsgalo-bizottsag ármegállapitási határozatainak üzletekben, vendéglőkben stb. való kifüggesztését ezennel elrendelem. Felhívom az üzletek, keresked* sok, vendéglők stb. tulajdonosait, hogy az ármegállapitási kimutatásokat feltűnő helyen függesszek ki, hogy a vevőközönség által szabadon megtekinthetők legyenek Ezen kimutatásokban foglalt árak szigorú betartása úgy a termelő és eladó, mint a fogyasztó- es vevöközönség saját érdeke, mert árdrágítás esetén nemcsak az eladót, hanem a vevőt is a legszigorúbban felelősségre fogom vonni. Az áruk elrejtését, felhalmozását, a lánckereskedést a legszigorúbban fogom üldözni és az iiyen bűncselekmény elkövetőitől az iparigazolvány elvonása iránt a legkisebb kihágás esetén intézkedni fogok. Az érdekelteket kötelszem arra is, hogy minden a kirakatban kitett árut árjelzessel látható módon lássák el. Nagykároly, 1919. február hó 11-én Ttmba Márton százados, rendörkapitányi teendőkkel megbízott neinzetőrparancsnok. A hadifoglyok letelepedésének korlátozása. A belügyminiszter atiratoan értesítette a varmegyék alispánjait, hogy a megye területén tartózkodó hadifoglyoknak be kell jelenteniük, vajon itt akarnak-e maradni. Mivel azonban a leszerelés folytán nagyobb munkaerő áll rendelkezésre es az élelmezési viszonyok egyre nehezebbek lesz ek, letelepedesi engedély csak 3 hónapra adhitó a hadifoglyoknak, de csak abban az ese'ban, ha fontos gazdasági es családi okok indokolják a foglyok letelepülését. A három hó elteltevei az illető hadifogoly föltétlenül eliávolitandó. CSARNOK.-mm»Kaffka Margit lyrája. — Emlékezés városunk nagy költőjéről. — Irta: GINDELE JÓZSEF. Szivünk minden dobbanása — olvastam valahol — egy egy sebet üt rajtunk s az egész élet folytonos vérzés lenne, ha a költészet sem volna. Fajdalmát és örömei, bús tragédiát, édes szerelmet oly erősen, állandóan, mint a nő, nem étez a férfi. A nő csupa szív, megkapja minden. És mig a férfi el sem komolyodik, hányszor hullanak könnyek az ő szeméből. Nsm csodálni való tehát, ha lyrikus költővé lesz, sőt az lephet meg inkább: miért van a lyrának oly kevés Sapphója. Lyrai költő Kaffka Margit is, aki annyira fegyelmezett lélek, hogy nemcsak Érdőss Renéét, de a nemesebb móKaffka Margit született Nagykárolyban 1880-ban. Gyermekkori jellemvonása volt a mélyen gondolkodás, önmagába való elmélyedés és a hirtelen felcsillanó ész. Az irogatás már kis korában is legkedvesebb foglalkozása voit. Édes atyját, mint hat éves gyermek vesztette •1, amelynek következtében beállott változás egész életére kiható nyomott hagyott há.ra. Iskoláit Nagykárolyban, s Szatmáron végezte, majd a budapesti Zirzen-féle tanítónői intézetben polgári iskolai diplomát nyert. Ez időben jelent meg első verse az .Ind legenda“, majd reá nem sokára a nagykárolyi .Szatmármegyei Közlönyében »Magdolna* cimii költeménye Tanárnői működését Miskolcon kezdte meg, hol menyasszonya lett Fröhlich Brúnó erdészmernöknek. Pár éy múltán Újpestre került, a főváros közelébe, hová annyira vágyott s csakhamar Budára jutott s mindjobban az irodalomnak szentelte magát, melylyel elsó férje soha sem tudott megbarátkozni. Első férjétől 1910 dik év táján vállt el s 1914. évben újból férjhez ment Bauer Brúnó n vés orvoshoz, ki nem sokára a harctérre ment, honnan tifuusszal tért vissza. Felesége hűségesen ápolta. Férje legutóbb a spanyol-járvány bacilusánaK felfedezésével foglalkozott, amely kór Kaffka Margitot és kis gyerm két is elragadta a múlt év decemberében. A Vörösmarty-akadémia első 5000 korona irodalmi diját neki Ítélte. Most emelendő sírkövének alapját képezi ez az összeg író és költő volt, főmunkatársa a .Pesti Naplódnak és á „Nyugatnak. Szerk.) dón idages nőköltőinket is felülmúlja a takin* tetben. Költeményeiből megtudjuk, hogy milyen egy finom és mélyérzésü irónő ebban a században, ebben az évtizedben, ebben a városban. Erdőss Renéé költeményeiben csak a szerelem örök. Szerelmese után eseng sóvárgő vágyban, lázban, epedva a bűvös titkos éjszakákon, melyeket vár, hogy legalább álmábaa csókolhassa őt. De kedvese messze van, pedig ha az est leszáll, fájva érzi ezt, hisz’ ilyenkor galamb galambbal, fecska fecskével tér nyugvóra, csak ő nem Iahet vele csupán álomképben. Meg félti kedvesét az asszonyoktól, pedig nem fogja majd szemére vetni szerelmesének, ha az ő lábainál ülve azokra az asszonyokra gondol, sőt még boldogabb m öleli körül, ha lelke visszatér hozzá. De Ígéri azt is, hogyha egyszer férje hűtlen lesz, megcsalja majd ezért százezerszer. Ez Erdőss Renéé nagy vonásokban. Kaffka Margit fellépését az irodalom haroldjainak harsogó riadója nem előzte mag. Halkan, észrevétlenül, szerényen, szinte igénytelen köntösben, ismeretlen névvel kelt elő a homályból — s egyszerre megejti szivünket. Megállít utunkban. Van vilami megmagyarázhatatlan a hangjában. A modernség és a régi nyelv nemesen ódon zamatossága vegyül össze csengő assonantiával nyelviben. Ez a harmónia különös varázszsal lopja be masfát a szívbe; egyszerre élvezzük az ódonság patináját a frissen szedett virág üde illatával. Álmokat idéz fel, borús sóhajokkal sző kirül, eltemetett könnyeknek nyit utat, fájó és bús emlékek sírjai közé visz merengeni s visszaálmodni a megszakadt álmokat. Lantján nines sok húr, d■> a nelyiket megüti, lágy ujjúval sokiig visszhangzik io künkben. Körülfon ezzel a halk, megejtő ének tel s kiváltja belőlünk azt, amit önmagunk is titkolunk. Dalokat hallunk a messzisegből, sokszor homályosan, sejtelmesen, de mégis végig érezzük mind. Igézetes varázs van ezekbti a méla akkordokban. Megejtenek, mint Lenore dala, a múlt homályos emlékeinek felszálló ködével borita* nak el s könnyel fátyolqzzik be sze nünket. Nem az elcsukló zokogás könnyei ezek, nem fájók, de jólesők, aminőket telszáraszt az első napsugár. E,'y fiatal, de socat végigárzett 6e vegigszenvedő szív nyilatkozik meg e dalokban határozott és erős költői tehetséggel. Eszmeköre, gondolatvi iga ellentétben áll Erdőss Renéével. Vallásos irányú müvei közül „Magdolna“ csodás m megkapó. Mely vonzó erővel hit reánk az „Ego smm*, amelyben magát alja, lelkét festi. Sejtelmes borongás ül a szívünkre, mikor ezt a tompa, fájó hangot halliuk, amely úgy hat reánk, mintha kriptából h tngzanék felénk bú- saa, panaszosan. Elült f.t|dalmak hangjában jaja szakad lel ezekből a versekből. Annak a pillanatnak felelmes némasága fog el, amely egy valőtrázó sikoltás uta i áll ba. A sikoltást nem halljuk, könnyeket nem tálunk, -de érezzük, hogy mérhetetlen fajdalommal állank szemben, amely annál vigasztalanabb, mert sehol semmi reményt kel ő fény. Sejtelmes és félelmes homály borit el, szivünkbe valami fojtogató, merev, megmagyarázhatatlan sajgás és felelem markol, mintha napsugárról egyszerre gót boltivek mystikus homályába lépnénk. Mennyi fájdalom, a reménytelenség bús, virágtalan mezői, rejtett sóhajok, tompa kétségbeesés ! Olyanforma ez a fájdalom, mintha az álmok s vágyak teljességében érte volna egy hirtelen villámcsapás, amely egyszerre mindent megsemmisített. Ezért olyan vigasztalan és kopár' körülötte minden. Érzi örökké ezt a veszteséget. Maga nem tört össze, de mintha meg- kö vés ült volna. S talán önmaga okozta mindezt. Félve csendül meg ez a kínzó önvád az ajkán, amely elébe tárja, lülebe súgja amiket álmodott, de amiket el nein ér soha. Ez Kaffka Margit költészetének főjellom- vonása. Varosunk szülötte volt, elhunytával kettős gyászunk van, mert ő elsősorban a miénk voit. Nem háborgatom nyugalmadat. Vedd szívesen egyézeiü megemlekezósemet és azon Ígéretemet, hogy híven megőrzőm nemes költészetednek emlékét; szívesen gondolnak reád mindazok, akiket ismertél es szerettél. Legyen áldott a föld, mely magába fogadott, adja meg az örök Isten azt a jutalmat, melyet azoknak Ígért, kik őt szeretik, kik éle- töküt mások épülésére s boidogitására szentelik.
