Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-05-24 / 18. szám
XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1918. április 24. 18-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. üegjeienik minden szerdái*. Előfizetési Arak: Egész évre ..............................12’— kor Fé lévre.....................................6-— , ne gyedévre........................3‘ — , ágyes szám...........................—‘30 . Ta nítóknak egész évre . . 10-— * FftszerkesztS : Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Eédei Károly. Laptulajdonus es kiadó : a „Natjykarolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 8. — Teletöm 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Teletöm 78 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentö nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron kőzöltetnek. NyiUiér sora 50 áll. Kéziratok nem aivtaat ríasa. A polg. leányiskola IV-ik osztálya. 1918 ápril 23. Néhány év előtt — a Nagyhajdu- város-utcai monumentális polgári iskola építése idején — hallottam említeni, majd az egyik helyi lapban olvastam is azt a határozott kijelentést, hogy »Nagykároly az iskolák városa.“ Meri egy 16—17,000 lélekkel biró Tárosnak — amely vármegyei székhely is — a talán még most sem elegendő elemi népiskolája mellett van iparostanonc és kereskedelmi, továbbá polgári iskolája és főgimnáziuma, mindez,- ha sok kisebb város iskoláit tekintjük, nem is említve a müveit külföld hasonló népességű városait — aligha jogosíthat fel bennünket arra, hogy városunkat büszkén „az isko-| Iák városának“ nevezzük. Van még e téren is tenni és fejleszteni való elég, ép azért őszinte örömmel üdvözöljük az állandó kereskedelmi iskola, s a városi ’ önálló gazdasági ismétlő iskola lejlesz- tését célzó mintagazdaság létesitésének megpenditelt eszméjét és tervét. Azt a tényt azonban örömmel szögezzük le,; hogy egyes iskoláink erősen népesek. így: főgimnáziumunk az ország népesebb, polgári leányiskolánk pedig határozottan a legnépesebb iskolák egyike. Elősegíti ezt városunk földrajzi fekvése is, de, hozzájárul ehhez nagy mértékben bizo- ’ nyara az említett iskolák jóhirneve is. Az iskolák népességét tekintve elmondhatjuk, hogy városunk „az iskolások vá- j rosa“. Ezen örvendetes tény megállapi-! tása mellett azonban nem szabad önelé-j gülten megállanunk, hanem arra keik törekednünk, hogy a viszonyok e téren valahogy akként ne alakuljanak, hogy — szégyenünkre — visszafejlődésről,! hanem ellenkezőleg folytonosan csak fo-: kozatos fejlődésről lehessen szólanunk.! Erre késztet bennünket az oly végtelenül fontos kulturális érdek mellett azon tekintélyes jövedelem s mely az idegen gyermekek itteni iskoláztatása által jut városunk lakossának, s az iparnak és kereskedelemnek. E szempontból is az iskolák népességi viszonyainak kedvezőtlen változása csapás lenne városunkra. Az iskolák ügyeit intéző illetékes városi tényezőknek tehát úgy véljük, fontos, s nem kételkedünk abban, hogy nemes és kedves kötelessége is az iskolák ügyeinek éber és szeretetteljes figyelemmel kisérése, s azok fejlődésének elősegítése ; igen, minden kinálkodó alkalomnak megragadása, az iskolák virágoztatása érdekében. Meglővén győződ*6 a legjóakaróbb és legodaadóbb figyelemről és segítő készségről — bátorkodunk igénytelen sorainkban az illetékesek szives figyelmét egy rendkívül fontos körülményre felhívni egyik iskolánk fejlesztése érdekében. A polgári leányiskola 4-ik párhuzamos osztályának beállításáról van sző. Fentebb említettük, hogy nagykárolyi m. kir. állami polgári leányiskolánk az ország legnépesebb iskoláinak egyike. A folyó tanévben is 372 rendes és 50-nel több magántanulója van ez iskolának. Évek óta párhuzamos osztályokban tanítják az első 3 osztály tanulóseregét. Csak a 4-ik osztály nem párhuzamos. S vájjon miért nem? Talán mert akkorra, amidőn befejeznék s bevégezhetnék a tanulók polgári iskolai tanulmányukat elannyira megfogyatkoznak, s igy nem teszik le, hogy úgy mondják a koronát eddigi tanulmányaikra? Távolról sem! Érthetetlen is volna ez, mert hiszen u 3- ik osztályt végző minden növendéknek bizonyára hő és fö vágya, s legkedvesebb és legnemesebb célja a polgári iskola 4- ik osztályának az elvégzése is, hogy befejezett, teljes egészet képezzen tanulása és tanulmánya. A folyó 1917—1918 tanévben a párhuzamos III. A. és III. B. osztályban 89 tanuló van. E tekintélyesen nagy számból a legkedvezőtlenebb esetben, ha 9 növendék a felsőbb osztályba nem léphet, marad a 4-ik osz- jtály számára a jövő tanévre 80 tanuló, feltéve, hogy vidékről ez osztályba újabb j tanuló nem jelentkezik. A negyedik osz- ■ tál y tantermében azonban végső esetben összezsúfolva csak 50—55 tanuló fér el. Mi történjék már most a tanulmányaikat befejezni óhajtó és akaró, beiratkozásra jelentkező többi 30—35 tanulóval? Kinek volna szive és lelke, helyesebben, ki volna oly szívtelen és lelketlen, hogy a tanulni vágyókat el- kiutasítsa a tudományok szentelt csarnokából ? 8 kik legyenek a szegény szánandó szám- üzöttek? A mi leányaink, akik eddig a szülői házban, a szülői szerétét oltalmazó szárnyai alatt nevelkedtek s járták végig a polgári iskola három osztályát ? Nékiek kelljen a családi tűzhely mellöl, s lakóhelyük iskolájából idegenbe, idegen város idegen népének idegen iskolájába menniük ? Gondolatnak is rettenetes! Avagy a városunkba szeretettel jövő idegeneket s éveken át a mi iskolánkba jártakat utasítsunk el ? Ez is lelketlenség volna!... De mindkét esetben és «setnek az iskola vallaná mérhetetlen kárát, mert az a meleg érdeklődés és szeretet, amellyel a helybeli és vidéki szülők iskolánk iránt most viseltetnek, alelohedn, elhidegülue és kihűlne. Ennek következtében a többi osztályok népessége is rohamosan leszal- lana, mert ugyan kinek volna kedve gyermekét a polgári iskolába járatni, ha I annak 4-ik osztályát esetleg helyben el nem végezheti? E képtelen és lehetetlen helyzeten már a jövő tanévtől kezdve a párhuzamos 4-ik osztály felállításával kell segíteni. Ezt az oly egyszerű, oly természetes, oly magától értetődő tervet azonban — érthetetlen okból — az intéző körök úgy látszik nem sietnek oly gyorsan s oly odaadó készséggel megvalósítani, amint azt reméltük és hittük, de sőt bizton elvártuk volna. Nem tudjuk elgondolni, miért most egyszerre az eddigi meleg FÉNYKÉPÉSZETI MŰTEREM! iit Wm Készítek mindennemű FÉNYKÉPEKET egyszerűtől a legelegánsabb kivitelig. m rósz Ziseni fényképész. Nagykároly, Deák-tér á. (SpitK-háxban).
