Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-06-05 / 24. szám
Ss'XV*. Pvfalyará. Nagykároly, 1918. juntas 5. 24-lk szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési Arak: Egész évrn ............................12'— kor Fé lévre................................6— , Főszerkesztő: F elelős szerkesztő: Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 78 Dr. Adler Adolf Bédei Károly. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlent!} Negyedévre........................3 - . Laptu lajdonos és kiadó: nem fogadunk el. igyes szám '....................— 30 . Ta nítóknak <^|ész évre . . 10'— „ a „NagyKarolyi Petőfi-nyomda Részvénytársaság". • ^ Hirdetések jutányos áron közőltetnek. Njiltícf sora 90 DU. Kéziratok, nem tLtaaf ritsit Tisztességes foglalkozású embernek tisztességes megélhetéshez van joga. Annyit kell n eg- iensuie, hogy entberhez, társadalmi állásához mért köiülmények között megélhessen. Ehhez kétszeresen van joga a köztisztviselőnek, aki egész élete működését a köznek szenteli, akár mint az állam, akár a törvényhatóság, akar a község gépezetének alkotó részét képezi. Boldogabb időkben, amelyeknek m< g- élhelési viszonyaira most sóhajtva gondolnak vissza a tisztviselők, úgy tul-tul elég is volt a közlisztviselő megélhetése a szűkös polgári megélhetésre. Azóta megváltozott minden előfeltétele a megélhetésnek, csak egy nem változott, amiből az előfeltételeknek eleget kell tenni — maga a fizetés. Minden gondolkodó és becsületesen érző ember egész leikével áll a tiszt- viselői-kar mellé, mikor nyílt nyomotu- ságuk megszüntetését követelik és mindenki megdöbbenve, tiszteletteljes csodálkozással nézi azt a gigászi küzdelmet, amelyet mindig a becsületesség utján járva a kegyetlen élettel folytatnak. Az ország intelligenciájának szine- java és számszerűleg is túlnyomó része a közliszlviselői-kar. Joggal mondhatjuk, ha a köztisztviselőkről szólunk, hogy az ország szellemi munkásai nyomorognak. Az asztal legszerényebb ellátásának fekete gondjai mellett ott szárnyalnak a ruházkodás sötét bajai. A szűkre szabott betevő falatot rongyos ruhában, lyukas cipőben költi majd el családostul a fizetésre utalt köztisztviselő, ha az állam gyors és erélyes kézzel nem segit a bajon. Mert az egyetlen lehető segítség az államtól, kell, hogy jöjjön. A köztisztviselő azért nyomorog, mert a drágaság hullámai már összecsaptak a feje felett. Ma egy pár cipő ára annyi, mint egy kis tisztviselő havi fizetése és egy rend ruha árát fél évi munkájának szerény bérével bírja csak letörleszteni. A kormányelnök e napokban fogadta az állami tisztviselők küldöttségét és a panaszok orvoslását Ígérve, egyúttal megjelölte az utakat is, melyeken a kormány a cél felé haladni kíván. A közszükségleti cikkek természetben való kiszolgállatása az egyik, az áruzsora teljes letiprása a másik eszköze. Ihhez fog járulni a pénzbeli segítség, mely az első kettő nélkül sütet taplót sem érne. Ugyancsak mostanában nyilatkozott a kereskedelemügyi miniszter is és kötelezőig megígérte, hegy cipőhöz és ruhához juttatja a közönséget, ha máskép nem, állami műhelyek létesítésével. A kormány fél fiáknak nyi.T.kozata biztatásul szolgál a köztisztviselőknek, kik — reméljük — rövid időn belül meggyőződhetnek róla, ho£y az állam mindent elkövet, hogy az egyre szaporodó állami teendők letéteményesei, a köztisztviselők tudják és élezzék, hogy ez a pálya nemcsak sok munkát és sok nélkülözést teremt számukra, hanem tisztességes megélhetést is, amilyenre legelemibb emberi joguk van. „Károly király gyermeknyaralíatása“ nagyszabású — az egész országra, s főként az alföldre kiterjedő — mozgalom ügyében megmozdult városunk vezetősége és a nagyközönség is. Május hó 25-ére a városháza nagytermébe na- gyobbszabásu értekezletre hívta össze a vezető köröket Néma Gusztáv főjegyző, helyettes polgármester. A mozgalmat megvilágító, lelkes meghívó és felhívó sorai lm ezek: „Ö Császári és Apostoli Királyi Felségének fenkölt kezdeményezésétől és az ő legmagasabb fővédősége alatt nagyarányú gyermeknyaraltatási mozgalom létesült azzal a céllal, hogy különösen a nagy városi szegényebb' néposztályok gyermekei, akik az egész éven át el vannak zárva a friss levegő, aranynapsütés, szabad mozgás és a természeti szépségek élvezetétől, ezekben a nehéz időkben ingyenesen hozzájuthassanak a nyaralás testet-lelket üdítő változatosságához. A mozgalom olyan nagyszabású, hogy mig azelőtt, már csak az anyagi fedezet hiánya miatt is-alig néhány száz, legfeljebb ezer gyermek nyaraltatásáról lehetett szó, ma százezernek nyaraltatása van tervbe véve. Még pedig hála szeretett királyunk közvetlen érdeklődésének és gondoskodásának olyan módon, hogy a sok-sok millióra rugó költség sem a gyeimekek hozzátartozóit, sem pedig közpénztárt terhelni nem fog, hanem a fedezet a a társadalom legtehetősebb rétegeinek adományaiból gyűlt össze. A nyaraltatás tervének alapgondolata a régi magyar életből kedvesen ismerős „csere? gyermek“ rendszer. A magyar gyermekek tízezrei fognak az ausztriai tengerparton és (enyves vidéken nyaralni, az ausztriai gyermekek pedig minálunk. És mig ezzel a hely, levegő " es környezetváltozással látókörük megbővül, szellemük felfrissül, alkalmazkodási képességük kifejlődik, egyszersmind bizonyosra vehetjük, hogy hazájukba visszatérve, nem az áldatlan ellentétek szitóinak, hanem a kölcsönös megértés és segítés előmozdítóinak táborát fogják szaporítani. Ennek a nagyjelentőségű gyermekvédelmi és szociálpolitikai mozgalomnak a megindítása és lebonyolítása a társadalom minden tagjának' élénk közreműködését igényeli annál is inkább, mert a nemzetiségi szempont az elhelyeznél tekintetbe jővén, Nagykároly mint szinmagyar város, sok száz gyermek elhelyezésére van kiszemelve. A tervet részletezni nem akarom annál kevésbbé, mert a debreceni gyermekmenhely igazgatója és a gyermeknyaraltatás kormány- biztosa személyesen is meg fognak jelenni és a helyi társadalom közügyekkel szeretettel foglalkozó tagjainak személyes közreműködésével fogják egyrészt a terveket ismertetni, másrészt a további tennivalókat megbeszélni. A magas kormány, úgyszintén vármegyénk főispánja a legnagyobb súlyt helyezik rá, hogy nemesszivü királyunk fenkölt eszméje méltó kivitelt nyerjen“. * Az értekezletre elég nagy számban jelentek meg a meghívottak. Debreczeni István polgármester üdvözölte a megjelenteket, az értekezletet megnyitotta, s felkérte a cél előmozdítása céljából lejött Fodor Emilt a debreczeni ipr* FÉNYKÉPÉSZETI MŰTEREM! Készítek mindennemű FÉNYKÉPEKÉIT Q- rOSZ ^ ■ 3 © ÍL fényképész. egyszerűtől a legelegánsabb kivitelig, ______ (Nagykároly, Deák-tér 4. (Spitz-házban)
