Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-05-02 / 18. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ Polgármesteri jelentés az I916-il< évről. Vegyesek. A borital- és husfogyasztási adók megváltása nem sikerülvén, ezen jogot dr. Lobié László nagyváradi cég gyakorolja, aki még 3 korcsmaengedélyt is kapott. A városnak a szeszfogyasztási adópőtlékből 6000 K évi jövedelme van, mely az eddigi reáfizetésekkel szemben biztos jövedelmet képez. A villamos közvilágítást nyersolaj- hiány miatt több izban és lényegesen kellett korlátozni, azonban — dácára a nehéz viszonyoknak — a teljes üzembeszüntetést ki tudtuk kerülni. Az áram- fogyasztás korlátozása természetesen jelentékenyen csökkentette a villamosmü bevételét, úgy, hogy a világításért a költségvetésbe előirányzott 14,000 koronás hozzájárulás átutalása nem volt befizethető. A katonai beszállásolási költségek szintén tetemes kiadással járfi& és az I előirányzott 1000 koronának kétszeresére emelkedtek és folyton emelkedésben is vannak. Sem ipari-, sem arató-sztrájk az 1916. évben nem volt. Járványos állatbetegség nem volt. Az állatössieirás csak a lő- és szarvasmarha-állománynál mutatott csökkenést, a sertések száma azonban a háborús előtti állapothoz képest emelkedést mutatott. Különös gondoskodását képezte a hatóságnak a mezőgazdasági munkák és ezek folyományaként a termés biztosítása. E célból megalakittatott a városi mező- gazdasági intéző bizottság, mely az egész esztendőn át éber figyelemmel kisérte a mezőgazdasági munkák folyását, a vete- mények állását. Ahol arra szükség volt, a 600—1916 E. M. rendelettel adott jogánál és kötelességénél fogva a megfelelő intézkedést azonnal megkezdte. így elértük azt, hogy a megmüveletlen terület alig maradt a háború előttinek mö- i götte. Hatósági beavatkozással 56 esetben 320 holdon eszközöltetett szántás és vetés. Kaszálásra és aratásra raunkásoszta- got kértünk, azonban nem sok eredménnyel, mert mikor a kivezényelt legénység megérkezett, kitűnt, hogy a katonai igazgatás nem fektetett súlyt arra, hogy a mezőgazdasági munkákra valóban ahhoz értő embereket vezényeljen ki, a legénységnek alig egyharmadrésze volt felhasználható, mert a többi kereskedő, hivatali pályán működő stb. szóval olyanokból állott, kik a mezőgazdasági munkához nem értettek. A városi közkórház 1916. évi beteg- forgalma a következő volt: 1916. év végén ápolás alatt volt 82 beteg. 1916. év folyamán felvétetett 1127, tehát az Összes ápoltak száma volt 1209. Ezek közül elbocsájtatott gyógyultan 656, javultan 261, gyógyulatlan 141, meghalt 63. Maradt az 1917. évre 88 beteg. Az ápolási napok száma 30550 volt. Az ágyak száma 60. A hólyagos-himlő járványszerüleg tört ki, úgy, hogy az összes óvodákat és iskolákat szeptember 12-től október közepéig zárva kellett tartani. Színház-Mozgó Nagykároly. Városi Színház. Szombaton, 12-én A halál istennője. Dráma. Vasárnap, 13-án A borzalmak háza II. „Péntek13.“ cim alatt. Szerdán, 16-án Öröklött vér. Dráma. Csütörtökön, 17-én Cgyipiom gyöngye. Dráma. H I R E K. Személyi air. Csaba Adorján, vármegyénk főispánja, f. hó 7-én este a református egyházkerület közgyűlésére Debrecenbe utazott, ahonnan ma este érkezik vissza székhelyére. Meghívás. 4378—1917 k. szám. Nagykároly r. t. város képviselőtestület által 1917 évi május hó 13. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozata: 1. Egy hagyatékügyi (I. oszt. al) jegyzői állás helyettesítés utján való betöltése 2. Egy rendőralkapitányi állás helyettesítés utján való betöltése. 3. Egy II. oszt. aljegyzői állás helyettesítés utján vaió betöltése. 4. A második II. oszt. aljegyzői állás helyettesítés utján való betöltése. 5. Egy rendőrbiztosi állás helyettesítés utján vaió betöltése. 6. ö Felsége Zita királyné védnöksége alatt álló „Pro Transilvánia“ orsz. segítő bizottság kérelme az egyesület anyagi támogatása iránt. 7. A magyar városok, ev május 18-án tartandó kongreszussára 2 tagú küldöttség jelölése 8. A szinikerület elnökének előterjesztése a Neményi Lászlóval kötött szerződésnek egy évre meghosszabbítása iránt. 9. Szeged város törvényhatóságának átirata a német gyerekek Magyarországon családoknál díjtalan elhelyezése tárgyában. 10. 1916. évi gyámpénztári számadás bemutatása. 11. Tömpe Antal városi rendőr nyugdíjazása. 12. A városi tisztviselők és alkalmazottak kerelme az 1917. évi tüzifaszükségletük biztosítása tárgyában. 13. Szokolovszky Lajos kérelme az anyakönyvi kivonat dijaknak részére elengedése iránt. 14. Csepreghy Ferenc polg. biztos kérelme családi pótlék iránt. 15 Erdei György utcaseprő kérelme a közkutak és a gépfiirész kezeléséért díjazás iránt. 16. Fejes Ferencz által nevelt Anna nevű leány illetősége. 17. A március havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. 18. Az április havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. Nagykároly, 1917. május 7-ón Debreczeni polgármester. Alispánunk fegyelmije. Vármegyénk közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya f. hó 1-én tartott ülésében foglalkozott az állásától felfüggesztett Ilosvay Aladár vármegyei alispánunk fegyelmi ügyével és az ügvész- inditvány elvileg való elfogadása mellett a műit évben eszközölt requirálások alkalmával történt mulasztások miatt 500 K pénzbírságra Ítélte az alispánt. Magával a fegyelmi határozattal érdemben nem foglalkozunk, mert hiszen az még nem is jogerős, csak azt kívánjuk megállapítani, hogy igazunk volt akkor, mikor lapunk f. évi január hó 24-én megjelent 4-ik számában „Az Est“ azon hírére vonatkozólag, hogy alispánunkat a requirálás körül elkövetett mulasztások és visuaéléseh miatt függesztették * vittem, hogy tudok valóságban dikicselni, csirizeim, ringlizni és elméletben talpalni. Szóval sokra vittem. DicseKvésem célja, hogy másokban is kedvet, ambíciót ébresszek, hogy jöjjenek el egy-egy „ülós“-re s megtanítjuk a tisztes iparágra, mert valóságos majszterek, született tehetségek bontakoztak ki a kurzus tagjai közül. Félek ugyan, hogy a hivatásbéli lábtyü- müvészek megharagusznak rám, hogy rontom az üzletüket s lázitok a törvényes rend ellen, amely szigorúan meghagyja, hogy mindenki maradjon a „kaptafánál“, s a hajdú ne akarjon harangot önteni, a tanár cipőt foltozni, de a közjóért (a lábbeli nagyon is az 1) el tudom viselni neheztelésüket. (Csak át ne helyeztessenek !) A Nőegylet és Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester érdeme, hogy városunkban ezen cipőkészítő tanfolyam létesült. A Nőegylet s annak egyik leglelkesebb tagja (b. nevét súlyos következmények terhe alatt nem szabad kiírnom, pedig de szeretném!) vetette fel az eszmét, hogy a város szegény gyermekeit őszre saját kézimunkánk Htján lássuk el cipővel. Városi mozgalomról lévén szó, felkérték a polgármester urat is az ügy pártolására. A polgármester nagy örömmel egyezett bele, sőt a város részéről 500 koronát ajánlott fel a kurzus megtartására és kilátásba helyezte, hogy a minisztertől olcsó bőrt fog szerezni. A jótékony Nőegylet a Margit-alap- ból fedezte az üzemhez szükséges anyagot és szerszámokat és ellenértékűi odaadja az eddig kési s a készítendő cipőket a város szegény gyermekei közt való szétosztás végett. Ezután a Nőegylet vezetőségének sikerült megnyernie Fejes Irén fővárosi ipariskolai tanítónőt két és félhéti kurzus megtartására, aki erre az időre és erre a célra felsőbbségétol szabadságot is kapott. Április 10-én gyűltek össze először a Nőegylet érdeklődő tagjai, meg mások is, hogy részt vegyenek a praktikus-célu kurzuson. Lukovits Endre elemi iskolai igazgató szívesen bocsátotta a kurzus rendelkezésére az áll. el. iskola tágas rajztermét. Itt kezdődött a szakavatott tanitás s hála Fejes Irén tanítónő praktikus, ügyes módszerének, a kurzus résztvevői mindjárt az első nap nagy ügyességgel tudtak bánni a dikiccsel, meg más szerszámmal. A napjában gyakorlati tanitás d. e. 9— 12 ig s d. u. 4—7-ig tartoth A kurzus célja kettős volt. Először, hogy a szegény gyermekeket őszre olcsó cipővel elláthassuk; egy pár fatalpu cipő 8—10 koronánál többe nem kerül, mert az anyagot olcsón kapjuk és munkabért nem fizetünk. Másik célja, hogy a résztvevők megtanulván a cipő készítését, úgy magukat, mint családtagjaikat elláthassák megfelelő mennyiséggel saját munkájukból. Egy népes családnál hány száz koronát lehetne igy a mostani horribilis cipőárak mellett megspórolni! Akik siorgalmasan vettek részt a kurzuson, a második hét végével olyan szép formás cipőt csináltak, hogy öröm nézni. Akik későbben kezdték, mint pl. jómagam is, vagy akikben a hivatás ezután fog felébredni, azok megtanulhatják ezen diplomás mesterektől. A beszerzett anyag és szerszám a következő : van 20 vasalt kaptafa, 2 lyukasztó, 2 lyuknittelő, 4 ráncfogó, 5 kalapács, vasharapófogó, szegező állvány, összesen 140 korona értékben. Van 100 kg. hasított bőr 1200 kor. f értékben, 25 kg. borjupofa kéregnek 162 kor. 50 f értékben, továbbá van 2 doboz ringli, 26 m. szövet bélésnek, 36 darab fatalp, 4 kg. bőr talpdaraboknak, góptü, papiros, cérna, j drótszög stb. Az összes anyag értéke 1951 K. A bőrt a polgármester a hadügyminiszter utján, szerezte be kg-ját á 12 K-val, de tisztán az ismertetett célra. A kéreg kg-ja 6 K 90 f. volt. Készen van 30 pár szövetcipő kezdő munka gyanánt. Ezen cipők felsőrésze szövet, j talpa filc vagy szőnyeg, a cipők nagysága 25— l 38 számig terjed. Van 16 pár borozott cipő, a talp mindegyiknél fa, bőrrel behúzva, hogy j ne kopogjon. Munkában van most 8 pár, kiszabva I 6 pár. Az összes cipőkre felhasznált börmeny- j nyiség 8 kg.-ot, a kéreg pedig 3 kg.-ot tesz j ki. Ezentúl csak egész bőrfelsőrésszel ellátott i cipőket fogunk készíteni fatalppal, amelyet I kisebb-nagyobb hulladék bőrdarabokkal mozaikszerben kirakunk. Most 200 pár fatalpat rendelt Péchy László tanáosos, aki valóságos lelke ezen jótékonycélu munkának. A terv szerint őszre 300 pár cipőnek kell készen lennie; ez a mennyiség teljesen fedezni fogja városunk szegény gyermekeinek cipőszükségletét. A kurzuson a következő hölgyek és urak I vettek részt: Balogh Terka, Balika Kató, Bar- ' Ián Józsefné, Bornemissza Malvin, Bunyitay
