Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-04-11 / 15. szám
XXXIII. évfolyam. Nagykároly, 1917. április Í8. 16. szám. TÁRSADA L M I__HETILA P. agy károly város hivatalos hirdetéseinek közlönye Megjelenik minden sjeersfásn. Előfizetési árak: Egész évre..............................8-— kor. Fél évre ..................................4-— , Ne gyedévre..........................2' — „ Egyes szám,..........................—-20 , Tanítóknak egész évre . . 6’— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Br. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyamda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-uteza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-uteza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 öli. Kéziratok nem adatnak vissza Az állami tisztviselők kongresszusa. Az állami tisztviselők husvétkor tartották meg országos kongresszusukat, amelyen a tisztviselői státus hatalmas tömege volt képviselve az ország minden részéből. A tisztviselők magatartása méltóságteljes volt s ha ki is tört az óriási testületből a jogos elkeseredés, — ami mai tarthatatlan helyzetük folytán teljesen érthető s a hangulat az általános tisztviselői nyomor leplezetlen föltárása közben gyakran izzóvá is lett — a nagy többség mindvégig megőrizte nyugalmát és higgadtságát. A kongresszuson a szenvedés, a nélkülözés, a nyomorúság elfojtott zokogása hallatszott ki azoknak a szavaiból, akik» a magyar faj erényeinek és tradícióinak letéteményesei s a magyar intelligencia derékhadához tartoznak. Azok a hiteles statisztikai adatok, amelyeket a legfontosabb élelmi- és ruházati cikkek árdrágulásáról a gyűlés elé tárlak, még csak kísérletet sem engednek meg arra, hogy az elhangzott kívánalmak redukálásának lehetőségét mérlegeljük. A 300 és még több percentes dráguláshoz képest a 100 százalékos fizetésjavitás a minimuma annak, amit az emberséges belátás jogosnak és méltányosnak kénytelen elismerni, mert hiszen a háború előtti árakhoz és fizetésekhez arányitva, még igy is lefokozott életstandarddal áll szemben a magyar tisztviselői kar s a puszta megélhetés, a legprimitivebb létminimum az, amit a kért fizetésjavitással biztosítani akar — Lehet-e kevesebbet kérni, mint azt, hogy az állam tisztviselője ne menjen korgő gyomorral, éhségtől, gondoktól és nélkülözésektől elvánnyadt testtel és a családja szenvedéseitől háborgó lélekkel abba a hivatalba, ahol a magyar államnak ezerfelé ágazó igazgatásában nemcsak munkakedvre, de munkaerőre, lelki éberségre, tiszta judiciumra és kitartó szorgalomra van szüksége? Megélhetési lehetőséget akarnak — semmi egyebet, igy szólott egyik képviselőjük. Háborús segélyt s szolgálati pragmatikát, fizetésrendezést s a tisztviselői karnak a háború után való újjászervezését kívánják. Határozati javaslatukban, — amelyet a benyújtott módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadtak — rámutatnak arra, hogy az élelmiszerek, ruha és ipari cikkek hallatlan megdrágulása következtében helyzetük immár tarthatatlan s a kisebb javadalmazásu tisztviselők részére 100 százalékos, a VIII—VII. fizetési osztályba sorolt közhivatalnokoknak 75 százalékos, a VI—V. vagy annál magasabb fizetési osztályba sorolt tisztviselőknek pedig 50 százalékos háborús pótlékot kívánnak. Ezenkívül ruha-, fehérnemű- és egyéb közszükségleti cikkek beszerzésére a fizetés arányában 3, 2 és 1 havi fizetésüek- nek megfelelő segély kiutalványozását kérik. Követelik a gyermekenként való családi pótlékot nemcsak az aktiv, de a nyugdíjas tisztviselők részére is. Polgármesteri jelentés az 1916-ik évről. „A város háztartását rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az adót a hadbavonult birtokosok alig fizetik, jóllehet az itthonmaradottak jövedelme minden téren fokozódott. Az erélyesebb behajtást a fennálló szabályok nem engedik meg. Az adóhivatalnál a végrehajtást egy ideiglenes Végrehajtó végzi, aki minden egyéb behajtást is teljesít, mert mind a három végrehajtó hadba van vonulva“. Az adóra vonatkozó számadatok a következők: 1. Állami egyenes adó: 1915. évi hátrálék 197,688 K, 1916. évi előírás 258,824 K, összesen 456,512 K. 1916. évi befizetés 246,925 K, hátrálék az év végén 209,557 K. 2. Országos betegápolási pótadó: 1915. évi hátrálék 10,406 K, 1916. évi előírás 11,068 K, összesen 21,474 K, befizetés 11,815 K, hátrálék 9659 K. 3. Vármegyei pőtadó: 1915. évi hátrálék 5928 K, 1916. évi előírás 10,934 K, összesen 16,962 K, befizetés 9141 K, tartozás 7821 K. 4. Vármegyei útadó: 1915. évi hátrálék 31,300 K, 1916. évi előírás 24,158 K, összesen 55,458 K. befizetés 27,750 K, hátrálék 27,708 K, 5. Községi pótadó: 1915. évi hátrálék 194,334 K, előírás 273,315 K, összesen: 467,649 K, befizetés 251,042 K, hátrálék 216,607 K. 6. Tüzoltóadó: 1915. évi hátrálék 8752 K, előírás 4184 K, összesen 12,936 K, fizetés 4353 K, hátrálék 8583 K. 7. Közműnkaadó: 1915. évi hátrálék 17,732 K, 1916. évi előírás 13,890 K, összes tartozás 31,622 K, befizetés 13,878 K, hátrálék 17,744 K. 8. Ebadó: 1915. évi hátrálék 3912 K, 1916. évi előirás 2560 K, összes tartozás 6472 K, befizetés 2530 K, hátrálék 3942 K. 9. Városi ingatlan forg. pótilleték: 1915. évi hátrálék 14,266 K, 1916. évi előírás 9222 K, összes tartozás 23,488 K, befizetés 8822 K, hátrálék 14,660 K. Tisztelettel szives figyelmébe ajánlom az érdeklődő nagyközönségnek, hogy nagy raktáromban, mig a készlet tart: színes leányka kabátokat és fiugallérokat, továbbá fiurubának alkalmas jó anyagot olcsón árusítom. Tisztelettel Szabó Kálmán.
