Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)

1917-04-11 / 15. szám

XXXIII. évfolyam. Nagykároly, 1917. április Í8. 16. szám. TÁRSADA L M I__HETILA P. agy károly város hivatalos hirdetéseinek közlönye Megjelenik minden sjeersfásn. Előfizetési árak: Egész évre..............................8-— kor. Fél évre ..................................4-— , Ne gyedévre..........................2' — „ Egyes szám,..........................—-20 , Tanítóknak egész évre . . 6’— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Br. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyamda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-uteza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-uteza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 öli. Kéziratok nem adatnak vissza Az állami tisztviselők kongresszusa. Az állami tisztviselők husvétkor tar­tották meg országos kongresszusukat, amelyen a tisztviselői státus hatalmas tömege volt képviselve az ország minden részéből. A tisztviselők magatartása méltóság­teljes volt s ha ki is tört az óriási tes­tületből a jogos elkeseredés, — ami mai tarthatatlan helyzetük folytán teljesen érthető s a hangulat az általános tiszt­viselői nyomor leplezetlen föltárása köz­ben gyakran izzóvá is lett — a nagy többség mindvégig megőrizte nyugalmát és higgadtságát. A kongresszuson a szenvedés, a nélkülözés, a nyomorúság elfojtott zoko­gása hallatszott ki azoknak a szavaiból, akik» a magyar faj erényeinek és tradíciói­nak letéteményesei s a magyar intelli­gencia derékhadához tartoznak. Azok a hiteles statisztikai adatok, amelyeket a legfontosabb élelmi- és ru­házati cikkek árdrágulásáról a gyűlés elé tárlak, még csak kísérletet sem enged­nek meg arra, hogy az elhangzott kívá­nalmak redukálásának lehetőségét mér­legeljük. A 300 és még több percentes dráguláshoz képest a 100 százalékos fizetésjavitás a minimuma annak, amit az emberséges belátás jogosnak és mél­tányosnak kénytelen elismerni, mert hi­szen a háború előtti árakhoz és fizeté­sekhez arányitva, még igy is lefokozott életstandarddal áll szemben a magyar tisztviselői kar s a puszta megélhetés, a legprimitivebb létminimum az, amit a kért fizetésjavitással biztosítani akar — Lehet-e kevesebbet kérni, mint azt, hogy az állam tisztviselője ne menjen korgő gyomorral, éhségtől, gondoktól és nél­külözésektől elvánnyadt testtel és a csa­ládja szenvedéseitől háborgó lélekkel abba a hivatalba, ahol a magyar államnak ezerfelé ágazó igazgatásában nemcsak munkakedvre, de munkaerőre, lelki éber­ségre, tiszta judiciumra és kitartó szor­galomra van szüksége? Megélhetési lehetőséget akarnak — semmi egyebet, igy szólott egyik kép­viselőjük. Háborús segélyt s szolgálati pragma­tikát, fizetésrendezést s a tisztviselői kar­nak a háború után való újjászervezését kívánják. Határozati javaslatukban, — amelyet a benyújtott módosításokkal együtt egy­hangúlag elfogadtak — rámutatnak arra, hogy az élelmiszerek, ruha és ipari cik­kek hallatlan megdrágulása következtében helyzetük immár tarthatatlan s a kisebb javadalmazásu tisztviselők részére 100 százalékos, a VIII—VII. fizetési osztályba sorolt közhivatalnokoknak 75 százalékos, a VI—V. vagy annál magasabb fizetési osztályba sorolt tisztviselőknek pedig 50 százalékos háborús pótlékot kívánnak. Ezenkívül ruha-, fehérnemű- és egyéb közszükségleti cikkek beszerzésére a fize­tés arányában 3, 2 és 1 havi fizetésüek- nek megfelelő segély kiutalványozását kérik. Követelik a gyermekenként való családi pótlékot nemcsak az aktiv, de a nyugdíjas tisztviselők részére is. Polgármesteri jelentés az 1916-ik évről. „A város háztartását rendkívül ked­vezőtlenül befolyásolja, hogy az adót a hadbavonult birtokosok alig fizetik, jól­lehet az itthonmaradottak jövedelme min­den téren fokozódott. Az erélyesebb be­hajtást a fennálló szabályok nem engedik meg. Az adóhivatalnál a végrehajtást egy ideiglenes Végrehajtó végzi, aki minden egyéb behajtást is teljesít, mert mind a három végrehajtó hadba van vonulva“. Az adóra vonatkozó számadatok a következők: 1. Állami egyenes adó: 1915. évi hátrálék 197,688 K, 1916. évi előírás 258,824 K, összesen 456,512 K. 1916. évi befizetés 246,925 K, hátrá­lék az év végén 209,557 K. 2. Országos betegápolási pótadó: 1915. évi hátrálék 10,406 K, 1916. évi előírás 11,068 K, összesen 21,474 K, befizetés 11,815 K, hátrálék 9659 K. 3. Vármegyei pőtadó: 1915. évi hátrálék 5928 K, 1916. évi előírás 10,934 K, összesen 16,962 K, befizetés 9141 K, tartozás 7821 K. 4. Vármegyei útadó: 1915. évi hátrálék 31,300 K, 1916. évi előírás 24,158 K, összesen 55,458 K. befizetés 27,750 K, hátrálék 27,708 K, 5. Községi pótadó: 1915. évi hátrálék 194,334 K, elő­írás 273,315 K, összesen: 467,649 K, befizetés 251,042 K, hátrálék 216,607 K. 6. Tüzoltóadó: 1915. évi hátrálék 8752 K, előírás 4184 K, összesen 12,936 K, fizetés 4353 K, hátrálék 8583 K. 7. Közműnkaadó: 1915. évi hátrálék 17,732 K, 1916. évi előírás 13,890 K, összes tartozás 31,622 K, befizetés 13,878 K, hátrálék 17,744 K. 8. Ebadó: 1915. évi hátrálék 3912 K, 1916. évi előirás 2560 K, összes tartozás 6472 K, befizetés 2530 K, hátrálék 3942 K. 9. Városi ingatlan forg. pótilleték: 1915. évi hátrálék 14,266 K, 1916. évi előírás 9222 K, összes tartozás 23,488 K, befizetés 8822 K, hátrálék 14,660 K. Tisztelettel szives figyelmébe ajánlom az érdeklődő nagyközönségnek, hogy nagy raktáromban, mig a készlet tart: színes leányka kabátokat és fiugallérokat, továbbá fiurubának alkalmas jó anyagot olcsón árusítom. Tisztelettel Szabó Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom