Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)

1917-03-28 / 13. szám

tfXXIll. évfolyam. Nagykároly, 1917. március 28. 13. szán. TÁRSADALMI HETILAP. —> *»- - <iZ» - B— Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye EWegjelenili mirden sxerdán. Előfizetési árak: Sgóee évre..............................8’— kor, Fél évre ..................................4-— . Ne gyedévre..........................2- — , Egyes szám..........................—‘20 , Tanítóknak egész évre . . 6’— „ Főszerkesztő: Feteltís szerkesztő: Dr. Adler Adolf Sédéi Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Peíöfi-nyomda Részvénytársaság". Szerkesztőség: Kossuth-uteza 3. — Telefon 7 Kiariihivatal: Széchenyi-uteza 87. — Telefon 78 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron kőzöltetnek. NyUttér sora 30 SÍI. Kéziratok nem adatnak vissza Tavasz. „Március 21-én d. e. 6 órakor a nap a kos jegyébe lép s ezzel a tavasz kezdetét veszi.“ így van az megirva a kalendáriumban, a nép legkedvesebb ős­régi olvasmányában. Tehát szerdán beállott a napéjegyen­lőség, vagyis most már hivatalosan meg­érkezett a tavasz. A levegő melegedése, a fűtés el­hagyása, a nappalok meghosszabbodása szinte uj életet önt az emberbe. Hát még ha 15-én bejön az uj időszámítás s hus- vét után a nap csak 8 óra felé fog le­menni, kétszeresen érezzük majd, hogy megszabadultunk a tél bilincseiből. Öröm volna ez, nagy, őszinte és természetes öröm, csak abból a másik bilincsből is megszabadulnánk már, csak a március ne volna egyszersmind a „Mars“ hónapja is. Olyan időket élünk most nehány év óta, amikor a tavasz egyebet is jelent a rügyfakadásnál, más erők előretörését is. És ezzel is számolnunk kell. Ha ismét úgy volna is, megint tudnunk kell ki­tartani. Dolgozni, tenni, teljesíteni a köteles­ségeket kettőzött erővel mindaddig, míg a nagy feladatot végképp meg nem ol­dottuk. Azért csak most legyen türelem, most legyen kitartás, most legyen szor­1 látjuk is már a közel jövöt, azért ne bizzuk el magunkat, inkább legyünk pesszimisták, fogjunk fel mindent a rosz- szabb oldaláról s hordozzuk tovább is zúgolódás nélkül nehéz terhűnket, mert erre még mindig szükség van. A tavaszt ne annyira költői, mint inkább prózai oldaláról fogjuk föl, ne az örömöt, hanem inkább a munkát lássuk benne. A nap a kos jegyébe lépett, ügy van. Azt jelenti ez, hogy fogjuk meg a dolog végit. Csináljunk egy nagy offenzivát mező­gazdasági téren. Mit vessünk? A mai ínséges időben fokozott mér­tékben áll előtérbe a kérdés, mit vessünk ? A háború harmadik évében megál­lapíthatjuk, hogy a kiéheztetésre épített jelszót nem vettük komolyan, s bizony nem történt egyéb, mint egy pár nagy­hangú kijelentés, egy pár hatósági buz­dítás, minden pozitív eredmény nélkül. Nem ott fogtuk meg a dolgot, ahol kel­lett volna. Népünk szorgalma nem oka a siker­telenségnek, de mit ér a testi eröíeszités, ha a kéz munkáját nem az ész szabá­lyozza. Sem fent, sem lent nem láttunk az hatóság figyelembe sem vette. Most aztán itt van a szomorú eredmény: nélkülözünk. Helyes intézkedés volt a termények megmakszimálása, de gondoskodni kellett volna arról is, hogy a termés a makszi- mális áron előállítható legyen. Nem egyoldalú ráncbaszedés, de minden termelőág megfékezése lett volna célravezető. Nem szabad lett volna tűrni az áru- és munkás-uzsorát sem. Most, amikor arról e»ik szó, mii vessünk, hogy mielőbb élelemhez jussunk, szembeötlő lesz, hogy minő veszedelmes az egyoldalú megrendszabályozás. A korai burgonya, borsó és zöldség­félék jönnek figyelembe. Ezek korán, bő táplálékot nyújtanak, nézzük csak az egyoldalú megrendszabályozás kedvez-e a termelőnek, buzditja-e a munkára, van-e reménye a termelés folytán előálló haszonra ? Vegyük a korai burgonyatermelést. Holdanként alig ad többet 20—25 mm.-nál, ebből a vetőmag 6-9. Minő árat kell kérni az uj burgo­nyáért, hogy az előcsiráztatás, a további gondozás és szedés költsége 8—10 ko­rona napszám mellett megtérüljön! Az uj burgonya tehát megmarad a hadiszállítók csemegéjének. Itt vannak a korai borsók. Ezek nagy tömeget adnak s kenyér nélkül is fogyaszthatók, egy kis tojáslepény, vagy sülthus feltéttel. Ezen borsók ára 66 koronára van ! makszimálva. A különleges magtermelés­sel foglalkozó gazda kap érte 90 koro­nát. Az első kéz kemény rendelettel galoin, odaadás bennünk. Ez az az idő, egész háború alatt a termést megjavító amikor csüggedni nem szabad. egyetlen gondolatot sem, s ha merültek Ha talán meg vagyunk is elégedve is fel ideák, csak megmaradtak laptölte- magunkban a fejleményekkel, ha talán léknek. A közönség el sem olvasta, a Papp László úri és női cipész a Gróf Károlyi György-téri üzletibeo a legfinomabb és legelegánsabb Hsészltl zrxértéfe szerint lelhető jutányos áron. úri és női cipőket Kitűnő munkáját kiállításokon többszörösen kitüntették. Kendeléseket gyorsan és pontosan teljesít. Ezenkívül állan­dóan nagy raktára van saját készítésű, valamint gyári úri-, női- és gyermekcipőkből. — A nagyközönség kegyes pártfogását kéri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom