Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-08-15 / 34. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ 8 a lakosságot búzával ellátni, megmozdultak, s} a szükséges mennyiséget a szomszéd járások területének terményeivel igyekeznek — a kor- j mány előzetes engedélyének kieszközlésével — j megszerezni. így Szatmár városa a vármegye 3 járására kiterjedőleg 500 vaggon búza beszerzésre kért engedélyt, s kapott is. | (Mellesleg légyen megjegyezve, hogy a szat- j máriak is panaszkodnak azon, hogy akadnak kapzsilelkü termelők, kik terményeikért 3-4- szeres uzsora árakat követelnek megszorult polgártársaiktól. A szatmári termelők sem | jobbak tehát a nagykárolyi deáknévásznánál, illetve termelők egyrészénél!.) Nyíregyháza városa pedig engedélyt kapott, hogy a lakosság a dadai alsó járában is vásárolhat gabonát. Hogy a nagykárolyi lakosság részére melyik járásban eszközli ki a város vezetősége a vásárlási engedélyt, még nem tudjuk, de szintén megtette ez irányban a szükséges lépéseket, mert az itteni termelők sem képesek ellátni búzával az egész lakosságot, miután az uradalom mindössze csak 30 vaggon búzát bocsátott a lakosság rendelkezésére. Itt említjük meg, hogy az őstermelők kivételével mindenkinek — tehát a tisztviselőknek, iparosoknak és kereskedőknek is — családonként nem 7, hanem havi 12 klg. évenként 144 kilogramm búza vásárlásra van joguk és igényük a mak- szimális áron : 50 koronáért, s nem 70—80, avagy ennél is magasabb árért. Bölcsen teszi, aki a vakmerő uzsorás termelőt feljelenti a rendőrségnél. Ez most igazán hazatias s a vásárló nagyközönséget tekintve, emberbaráti kötelesség és cselekedeti. A rendőrkutya ösztöne. Demidor Ignácz rendőrkapitánynak van egy 3 éves valódi vérbeli német juhász-kutyája, a mely kutya gondozás végett egyik rendőrtizedesnek van kiadva. Hogy a kutya mennyire beválik a nyomozáson kívül a védelemre is, azt bizonyítja az alábbi eset. A napokban a kutyát gondozó rendőrtisztviselő udvarában, véletlenül találkozott egymással két asszony, kik már régebb idő óta haragban vannak. Természetesen a találkozás sem eshetett meg szóváltás nélkül, és a két asszony a helyszínen összeveszett és ugyancsak nagy hangon és kíméletlen kifejezésekkel traktálták egymást. A rendőrkutya azonban a szokottnál hangosabb szóra rögtön figyelmes lelt és a két asszony közzé leült és figyelte a következményeket. De miután szó- szót követett, s a veszekedés a két asszony között annyira elmérgesedett, hogy teltlegességé fajult, és az egyik asszony a másiknak neki ment, hogy megüsse, arra a rendörkutya sem maradt tétlen, hanem neki ugrott a támadó asszonynak és jobb karját szájával keresztül fogta, de meg nem harapta, csak erősen megszorítva tartotta és igy a további tettlegességet megakadályozta és mindaddig eljnem bocsájtotta, mig a rendőrtizedesné arra az engedélyt meg nem adta. Természetesen a két asszony verekedési kedve azonnal lelohadt és menekült mindegyik a helyszínéről, feledve a haragot és bánva a találkozást. line ilyen a rendőrkutya ösztöne. Hadifoglyok merényletei. Németországban mind gyakrabban történnek gyújtogatások, állatok megmérgezése s ezeket hadifoglyok követték el. — Párisból mazsolás süteményekben küldtek mérget a hadifoglyoknak az állatok megmérgezésére. — Ezekből az esetekből is látni való, hogy fokozottab éberséggel kell a hadifoglyokra vigyáznunk. Az 51—52 éves orvosok szabadságolása. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy azok a katonai fölmentések, melyek határidőhöz vannak kötve, automatikuson mindaddig meghosszabbíthatók, amig a revízió alkalmából nem döntöttek az illető fölmentések sorsa fölött. A rendelet szerint azok, akik április 20-ika után kérelmezték a fölmentésü- ket, nem julius 31-ig, hanem szeptember 30 ig várhatják be fölmentési kérvényük elintézését. Az 51 és 52 éves népfelkelők szabadságolásakor teljes volt a tájékozatlanság az iránt, hogy ez a rendelkezés az 1865—66. évfolyambeli népfelkelő orvosokra is vonatkozik-e. A Külügy-Hadügy értesülése szerint az orvosokat is szabadságolják azok kivételével, akik önként jelentkeztek hadiszolgálatra vagy kötelezték magukat, hogy a h ború befejeztéig a hadsereg szolgálatában maradnak. Művész idény a Színház-Mozgóban. Nagykároly szenzácziói a közeljövőben minden bizonnyal a Színház Mozgó legújabb műsorai lesznek. A leghatalmasabb művészek, a filmtechnika legszebb remekei vannak lekötve egymásutánban a szinház-mozgóban. Óriási áldozatok árán sikerült megszerezni azokat a filmeket, melyek vidéki városok színpadán még alig pár helyen voltak láthatók. Ez a hét a Mozgó művész-hete lesz, olyan hét, mely a közönség lelkében a legkellemesebb emlékeket kell, hogy -hagyjon. Augusztus 18-án, szombaton, az ,,Éjféli találkozás“ Berky Lilivel a főszerepben. A magyar filmtechnika legnagyobb remeke ez. Egy borongó fájdalmas lélek megrendítő tragikumát alakítja itt Berky oly hutással, hogy a külföldi filmek minden tökéletességük mellett sem hasonlíthatók e darabhoz. Augusztus 19-én, vasárnap, „Az utolsó futam“ kerül vászonra. Egy minden ideget izgató drámai film, mely hatásában minden mást felülmúl. A versenytéri párás, meleg élet, izgalom, kétség és remény csodálatosan ügyes, mesteriesen szövevényes alakítása e film. Augusztus 20-án, hétfőn: Alexandre Dumas világhírű regénye, a ,,Kaméliás Hölgy“ lesz látható Clara Kimbal-Younggal a címszerepben. A világirodalom egyik legszebb regénye talán még jobban érvényesül a filmen, a szomorú, bánatos lemondás, az érzelmek kifejezése nem volt még igy látható. Clara Kimball ezen a filmen fog bemutatkozni a nagykárolyiaknak. Ö az, ki a Szibéria és Pogrom hősnője volt, ki letörte a mozi-csillagokat egyetlen felléptével. Auguszlus 22-én, szerdán, a „ Vampirette“ ez. drámai mü és Magde Lessinggel a ,,Nők barátja“ lesz bemulatva. Egyik darab sem szorul dicséretre. Augusztus 25 én a „Kivándorlók“ ez. dráma kerül sorra, egy poetikus, örökbecsű film. Mi jár a katona családjának ? címmel dr. Pongrácz Jenő tanulmányt irt, amely a katonák hozzátartozóinak segélyeire, a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járulékaira vonatkozó összes rendeleteket olyan módon ismerteti, hogy mindenki könnyű szerrel megtalálja az őt érdeklő részleteket. A tanulmány közérdeket szolgál, mert a hivatalos, nehezen érthető rendeleteket népies módon magyarázza és a segélyezésekre vonatkozó intézkedéseket külön csoportokba osztva könnyíti meg a tájékozódást. A tanulmány, amelyhez Weltner Jakab irt előszót, a Népszava könyvkereskedésében (VII., Erzsébet-körut 35) jelent meg. Ára 60 fillér. Minden könyvkereskedésben kapható. Grófnő és cigányprímás házassága. A „N. W. Tagblatt“ soproni táviratot közöl, mely szerint Nyári József cigányprímás, Nyári Rudi teslvérbátyja, feleségül vette Vratiszlav Margit grófnőt. Az uj pár most a cigányprímás sopronmegyei rokonainál lakik. A soproni távirat egyúttal még azt is közli, rfúgy Nyári Rudi is újból nősük Nyári Rudi első felesége tudvalevőleg Festetich Vilma grófnő volt, aki nemrég meghalt. Nyári Rudi menyasszonya e hir szerint, szintén grófnő. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szentpéteryné Kandó Katalin nagykárolyi és Csermák Matild gyalui állami óvónőket saját kérésükre jelen minős 'gükben kölcsönösen áthelyezte. f Gyóni Gézi. Egykori ideális lelkületű pozsonyi lutheránus theologu-, kinek értékeit egyszer majdnem örökre megsemmisítette egy szerencsétlen perc, újra mélyen megindította, megrázkódtatta akivalóságait megbecsülni tudók lelkeit. Ezúttal nem merész szárnyalásu, sasröptével versengő g pmadár hozta gondolataival, nem is női kezekben hazajutott emésztő vágy ik, szabadulás utáni óhajtozások finom kifejezésével, hanem megrendítő halálhírével vonta ismét nevére a közfigyelmei. Gyóni (Áchim) G;za meghalt. Immár kétségtelen bizonyosságu lett annak a sürgönynek alapján amelyet Rákosi Jenő kapott Kraszria jarszkbói: „Gyóni Géza, a magy. kir. 8. honvéd gyalogezred zászlósa, június hó 25-én meghalt, miután testvérének elvesztése megzavarta elméjét. Molnár alezredes, a hadifoglyok ezredparancsnoka.“ Megölte a lelke. Az a végtelen finomságú lélek, amely a lelki értékeket — a becsületet Pozsonyban, honszerelmet a harcmezőn — az életnél is többre becsülte. Amit megtörni nem tudtak az élet harcai, kemény küzdelmei — mikből sok kijutott a sokáig mellőzött poétának — nem tudták megtörni a véres tusák borzalmai sem, azt a lelket éppen végtelen finomsága ölte meg. A mikor megroskadt a fájdalom súlya alatt, mely testvére : Áchim Mihály főhadnagy halálával reánehezült. Megtört és elborult elméje. S az eszmék örök biiodalmába, miknek oly kedves pzavu dalnoka volt, úgy ragadta át a» halál, így a „magyarbárd“ is egy emlék már csupán. De örökkön élő. Hazája s ev. egyháza büszkén sorozza e papfit is halhatatlanjainak Pan- theonjába. Mint olyat, ki második Petőfiként e világégés borzalmai közepette tisztán — eddig a legtisztábban — fejezte ki dalaiban az örök emberit. Ezért nem lesz nemzedék a hármashalom és négyfolyó vidékén, mely meg nem állna a szellemi kincsnél, amit irodalmunkban a »Gyóni“ név képvisel. Megáll a mai nemzedék is, mely az ő most messze porladó csontjai fölött fog naggyáfejlődni. Megállunk mi is és Przemysl Tyrtaeusát szeretettel teljes bámulattal zárjuk szivünkbe. Még mélyebben most. Hogy sorsa oly megrendítő lett. Hogy az a lelki finomság nemcsak Írásaiban, de a valóságban is oly szomorúan nagynak bizonyult. Az ily lélek elölt, mely magában is örök érték embersorban, csak fájdalommal hajtja meg a kegyelet lobogóját minden magyar ember. A tisztviselők kertje. Az eddigi kimutatás szerint 59 városban és 35 községben alakítottak a tisztviselők kertészcsoportokat, s 9387 lisztviselő 2,078,110 négyszögöl nagyságú területeket fog megművelni az országban. — Hogy a nagykárolyi tisztviselők is be vannak már számítva? — nem tudjuk. A jelentés szerint »a sorból egyetlen nagyobb város sem maradt ki“ — tehát Nagykároly r. t. városa sem. Vagy igen ? 1 . . . A megindult mozgalom után mintha teljes szélcsend volna ! Haláleset. Berta József 42 éves, nőtlen, r. kath. vallásu 20-ik honvéd gyalog ezredbeli Botfa (Zala m.) szül. gyalogos, az itteni városi közkórházban folyó év aug. 14-én Has- hártyalobbban elhalt. Hirdetmény. 7138—1917 k. sz. Közhírré teszem, hogy gyümölcslének romlástól megóvására ideiglenesen további rendelkezésig — alkoholon kívül még a következő konsór- váló anyagokat szabad használni: 1. Benzoe- savas nátriumot, még pedig egy liter nyers gyümölcslére legfeljebb P5 (egy és fél) grammot. 2. Benzoesavat, még pedig egy liter nyers gyümölcslére legfeljebb 0‘5 (fél) grammot. 3. Hangyasavat, még pedig egy liter nyers gyümölcslére legfeljebb 2‘5 (két és fél) grammot, a kereskedelmi forgalomba szokásos 25-°/0os vizes hangyasavoldatból tehát legfeljebb 10 (tiz) grammot. Az igy konservált gyümölcslét a használt konserváló anyag neméhez képest „benzoesavas nátriummal konservált*, „benzoe savval konservált“ vagy „hangyasavval konservált" szavakkal kell megjelölni. Nagykároly, 1917 aug. 10. Debreczeni István, polgármester. Egy üzletet ismerünk még, hol kávépótló kapható. Fényutca, sarokbolt. A tisztviselők és munkások háborús ellátása. Az uj kormány elsőrangú hadviselési érdeknek tekinti a munkások és tisztviselők ellátását és ezt államilag kívánja biztosítani. Gondoskodni akar arról, hogy a munkások és tisztviselők körében alakult beszerzési csoportok el legyenek látva élelmiszerekkel és felöleljék a kisebb tisztviselők minden ágazatát és az egész magyar munkásságot. A kormány belátja azt, hogy a háborús pótlékokkal, segélyekkel és a fizetések felemelésével a kisebb javadalmazásu állami tisztviselők és munkások háborús ellátását nem biztosíthatja és ezért kiván gondoskodni az egész ügynek állami kezeléséről. Szeged több gabonát követel a dolgozó népnek. Somogyi Szilveszter dr. polgármester föliratot intézett a kormányhoz, amelyben kéri, hogy a kormány rendeletével szemben az őstermeléssel foglalkozóknak 15
