Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-22 / 12. szám

1010 gyermeket, eltemetett 1272 egyént és a házasság szentségében 292 párt részesített. Az első pár, akit esketett 1869. október 31-én Sopronyi György gör. kath. szíjgyártó és Ther Terézia róm. kath. hajadon volt. Az utolsó párt 1902. november 8-án eskette: Ticsénszky Lajos honvédfőhadnagyot r. k. és Obholczer Margit r. k. hajadont. Utoljára Berenczei Kovács Dezsőt vm. alszámvevőt temette 1903. julius 17-én. 25 éves plébánoskodása alatt visszatért szentegyházunk kebelébe 60 nő és 48 férfi. Megkeresztelt 5 izraelitát. Lelkészkedése 34 éves tartama alatt templomunkban négyszer volt bérmálás. 1871. május 30-án Bíró László megyés püspök bérmált 939 egyént. 1878. junius 23-án dr. Schlauch Lőrinc 661 egyént bérmált meg. 1888. szepl. 30 án Meszlényi Gyula megbérmált 850 egyént. 1894. május 27-én ismét Meszlényi Gyula megyés püspök 627 egyént bérmált meg. 9 évi káplánsága alatt a szószékről a hívekhez 261-szer beszélt, 93 esketési beszédet mondott és 45 alkalmi szt. beszédet. 25 éves plébános­kodása alatt a szószékről ünnepi alkalmakkor 574-szer beszélt, esketési beszédet 66-szor mondott, oltárbeszédet 275-ször, szertartásos alkalmi beszédet 124-szer. Eg^sz lelkészkedése, tehát 34 esztendő alatt megszerkesztett, leirt és elmondott beszédeinek száma 1438 volt. Pótolhatlan kár és veszteség könytárunk részéről, hogy gyönyörű, összegyűjtött beszédeit elégette. Talán azért, hogy holta után ne bírálják, pedig e beszédekből lehetett volna igazán megismerni lelke határtalan gazdagságát. Én, e kegyeletes sorok Írója megkaptam a megboldogulttól kitüntctcskép két, a grófi körben elmondelt beszédjét, amelyekben nem tudok eléggé gyönyörködni. Milyenek lehetett többi beszédje? Városunk idősebb polgárai, akik hallgatták magasan szárnyaló, s ép gon­dolatokban bővelkedő, nagy szónoki erővel és kifejezéssel előadott szónoklatait, meg tudnák mondani. Ismeretsége a grófi családdal. A grófi család minden tagja nagy tisz­telője volt a puritán jellemű, egyeneslelkü és szókimondó Palczer Ernőnek. Asztalukhoz gyakran meghívták, társalgását, fölvetett esz­méi feltegetését nagy figyelemmel kisérték. Gr. Károlyi István gyakran meglátogatta szó bájában és az ebédlőbe is eljött, ahol a többi rendtárs között megnyerő beszélgetésben jó izüen elköltötte az egyszerű ebédet. A meg­boldogult minden kívánságát azonnal teljesí­tette úgy a gróf. mint a fenköltlelkü grófné. E baráti viszony a vallásosság alapján épült fel. Az egész grófi család itt időzése alatt buzgón résztvett az istentiszteleten és a körmeneteken. Közbe vasárnaponkét a kas­tély kápolnájában halgattak szt. misét. A grófi család vallásos meggyőződése és élete épületes hatással volt a hitközségre és az egész városra. Gróf Károlyi István vallásos meggyőződését és buzgóságát nagy áldozat- készsége egészítette ki, amikor különösen egyházi ügyekről volt szó. Amint templomunk kegyura lett, nagyúri bőkezűséggel javításokat eszközölt rajta A templom falazatát egész külsejében átjavitotta, újra habarcsoltatta és meszeltette. A torony körzetét díszítő szente­ket hozzáértő mesterekkel helyrehozatta s uj keresztet tett a toronyra. A torony ablakfáit és faredőnyeit vasablaktokokkal cserélte ki. A templom zsindelytetőzetét vastag bádogleme­zekkel váltotta fel. A templomajtóit megket- tőztette, a harangokhoz czélszerü uj lépcsőze- tet építtetett. Az összes ablakok színes, vastag üveglapokat kaptak. A két oratóriu­mot jókarba helyezte, s az egyiket a grófi család számára butoroztatta be, a másikat a piaristák haználatára. A templom egész belsejét újra festette s az ékitményes részeket kijavította. Az összes oltárképeket utasítására átdolgozták s a szentélyt a hajótól vasráccsal választották el. A templom mellett lévő téséget parkírozták és vasráccsal vették körül. A középen álló kökeresztet is rendbe hozták. A templomi felyszerelés pótlására és gyarapítására is sokat áldozott a nemes gróf. Mikor a Szentháromság-kápolna oltára leégett felszerelésével együtt, az egész kápol­nát azonnal rendbe hozatta és egy szép Mária szobrot is adományozott. Gr. Károlyi István vallásosságának és anyja iránt táplált kegyeletének jele az a kereszt, amelyet a Szentjános-pusztára terve­zett. Maga tervezte a kérésziét s a rája alkal­mazandó feliratot is megszerkesztette. A tisztás területen kutat és vízmedencét létesített, de a befejezést nem élhette meg. Halála után a müvet özvegye fejezte be. 1907. október 3-án délután Palczer Ernő áldotta meg a keresz­tet a gyászoló özvegy és két uradalmi tiszt jelenlétében. Ezen kegyeletes megemlékezéssel a nagy gróf emlékének tartoztunk, aki oly sok jót tett úgy házunkkal, mint annak főnökével. Egy­szersmind megértjük a baráti viszonyt és hogy miért vágyott a csendes, a vallásos élet békéje után. Könyvtára és jótékonysága. Palczer Ernő légnemesebb szórakozása az olvasás volt. Lépést tartott az irodalom fejlődésével s az egyes újabb irányzatokról, mint régi veretű ember szigorú, de igazságos kritikát mondott. Könyvtára 3200 kötetből áll. A könyvek szakok és nagyság szerint szép sorokba vannak állítva. Mindegyiknek megvan a maga helye, úgyhogy a keresett köuyvet azonnal megtalálta. A könyvek szere- tete és ismeretszerzési vágya készletté arra, hogy több irodalmi és ismeretterjesztő társula­tiak évtizedeken át alapitó, vagy évenkint fi­zető tagja volt. A jótékonyság terén mindig jó példával járt elől, jóllehet, különösen kezdetben szerény jövedelme volt. Városunk összes közművelő­dési és jótékonysági intézeteit pártfogolta. Hetenkint nagyobb összeget osztott ki ajtaján kopogtató szegények közt. A háború kitörése óta jótékonysága még fokozódott; az újságok­ban nyugtázott adományainak összege 544 koronát tesz ki. * * * Hosszú munka után megtért pihenni abba a sírboltba, amelyet maga emeltetett. Mély és őszinte városunk gyásza, mert olyan j embertől búcsúzik örökre, aki szivének | minden dobbanásával Nagykároly városának í haladását szolgálta. Emléke legyen áldott! A temetés. Megboldogult assistensünket a templomban ravataloztuk föl és f. hó 22 én d. e. 9 órakor tartottuk a gyászmisét lelke üdvéért. A szt. misét Szentgyörgyi Jordán Károly dr. apát­kanonok mondta infula alatt fényes segédlettel. Diakónus volt Székely Gyula mérki plébános, subdiakonus Zoboki Vince kegyesrendi tanár, liblifer Rónai István csanálosi plébános, ceremonarius Moldován Endre fényi plébános, iníulista Tóth Lajos kegyesrendi tanár. Házunk tagjai ezalatt a mellékoltároknál mutattak be szentmisét. A szentélyben foglaltak még helyet a kaplonyi ferenerendi házfőnök, a vikárius és Töröb Lajos szaniszlói plébános. A kegyes­rendi házak közül Debrecenből dr. Lóky Béla háázfönök és igazgató, Máramarosszigetről Nádor Béla kegyesrendi tanár jelent meg. A rokonságból megjelent Ferenczy Ignác nagy­iparos, a Ferencz Józseí-rend lovagja Kolozs­várról, Palczer Jánosné, honvédszázados neje Nagyváradról, Palczer Károly főgimnáziumi ; tanár Tordáról. Az első padokban ott láttuk Ilosvay Aladár alispánt, Debreczeni István kir. tanácsos, polgármestert, Rhédey Károly ev. lelkészt, Péchy László, Kacsóh Károly mű­szaki tanácsosokat, Vetzák Edét egész család­jával, Kürthy Károly ref. helyettes lelkészt, Jurcsek Béla uradalmi igazgatót, dr. Jékel László dr. Sternberg Géza orvosokat, dr. Adler Adolf ügyvédet, Csics Lajos, Dániel Sándor, Serly Jenő bírákat, Melhause Ottó dohánygyári igazgatót, Obholczer Gyula p. ü. tanácsost, Rokk Ferenc vezetésével az egész vasúti tisztikart, a Kereskedő és Ipartársulat, az Egyháztanács, a Polgári Olvasókör és a Legény- egylet képviselőit. Megjelent a polgári fiú- és leányiskola, az elemi fiú- és leányiskola igazgatóik és tanáraik vezetése mellett (A főgimn. ifjúsága előtte való nap hallgatott szt. misét, mert különben a nagy közönség nem fért volna be a templomba.) A gyászoló közön­ség oly nagy számban jött el, hogy a templom kicsinek bizonyult. A requiem alatt a főgimn. vegyes énekkara egy szép latin misét énekelt; I és Offertoriumra Deménynek egy gyönyörű gyászdalát. Mise végeztével az énekkar a Liberát énekelte Derüktől. Ezután következett a temetési szertartás. A circumdederunt me. .. kezdetű zsoltárt a főgimnáziumnak erre a szomorú alkalomra alakított férfikara énekelte, valamint a szertartás összes énekeit. A szer­tartás végeztével Vidákovich Dániel főgimn. igazgató megható, tartalmas beszédben búcsú­zott el a halottól a város, a hitközség, az intézetek és a rendház neveben. Beszédje alatt szem nem maradt szárazon. (Beszédjét lapunk vezércikkének hozzuk). Ezután a vegyes­kar egy szép gyászdalt énekelt, mire a templom ból kihozták a koporsót és elindult a menet a temető felé. A koporsó előtt nyolcas sor­ban az énekkar haladt és négy hangban a Misereret énekelte. Az ének hatalmas akkord­jaival lelket megindító harmóniát adóit az összes templomok harangjainak zúgása. Lassan haladt a menet a temető felé. A temetőhöz érve a főgimn. férfikara az In Paradisum . . . kezdelü zsoltárt énekelte. A kriptánál történt beszentelés után dr. Vetzák Ede a hitközség nevében búcsúztatta el a haiottnt. Mély tu­dással és átérzéssel festette veszteségünket. Szavai meghatott szivének-ielkének keresetlen kifejezései nagy hatással voltak a gyászoló kö­zönségre. A gyönyörű beszéd után az énekkar Zsaszkovszkynak egy szép dalát énekelte a tőle megszokott harmonikus előadásban. Az ének hangjai mellett lebocsátották a koporsót a kriptába a boldog feltámadás reményében. A koporsót számos koszorú borította, ezek közül a következők felírását sikerült lejegyezni: A róm. kath. főgimnázium — kegyelete jeléül. Rendtársi szeretettel — a nagykárolyi társház tagjai. Mély tiszteletünk és hálánk jeléül — Irgalmas Nővérek. Róm. kath. el. fiú-és leány­iskola-hálája jeléül főtisztelendő, volt Igazgató Urunknak. Mély részvéttel — a nagykárolyi uradalom. A róm. kath. Egyháztanács és Iskola­szék — tiszteletbeli elnökünknek. A Palczer család gyermekei — szeretett nagybátyánknak. Hálás kegyelettel — Balogh Terka. Emlékét őrizzük — Feja és Jani. A sürgönyök egész halmaza érkezett házunk főnökségéhez, amelyekben nagyszámú tisztelői részvétüket fejezik ki. így: Mondik Pál kegyesr, házfőnök és igazgató Máramaros­szigetről, Palczer Teréz Léváról, Rietly Károly házfőnök és igazgató Kolozsvárról, Szentiványi I Béla kegyesrendi tanár Magyaróvárról, Varjas Endre'tanár Szatmárról, Báthory család Buda­pestről, Laczkó Dezső házfőnök és igazgató Veszprémből, Kovácsné Zanathy Emma Buda­pestről, Géresi Kálmán főigazgató Debrecenből. Egy pár táviratot itt közlünk a megérkezés sorrendjében: Dr. Czirbus Géza, egvetemi tanár Budapestről ezt sürgönyözte: Igazi piarista volt, emberséges, hazafias, becsületes, szerény élte végéig. Osztozom fájdalmukban. Gróf Ká­rolyi György : Mélyen átérzern Palczer kormány­segéd halála által házukra borult gyászt. Fogadják kérem legbensőbb részvétemnek j kifejezését. Erős meghűlésem akadályoz, hogy temetésre leutazhassam, de gondolatban kisé­rem utolsó útjára. Gróf Károlyi Gyuláné: i Palczer Ernő halála alkalmából legőszintébb részvétemet küldöm. Boromissza Tibor szat­mári püspök Budapestről: A gyászhirt mély részvéttel vettem. A boldogultért imádkozom. Fetser Antal győri püspök: Szülőföldem egy­kori nagyérdemű lelki pásztorának elhunyta fölött fogadják legmélyebb, fájdalmas részvétem őszinte nyilvánítását. Fájdalmamat növeli, hogy épen a temetéskor tartandó püspöki konferentia megakadályoz abban, hogy szemé­lyes megjelenésemmel is tanúsítsam fiúi hálás kegyeletemet egykori jó lelkiatyám, tanárom és mindhalálig a^yai jóakaróm, boldogult Palczer Ernő kiváló piarista iránt, de misémet érette ajánlom fel, kinek a jó Isten örök nyugodalmat és szeretteinek vigasztalást adjon. Mi Is búcsúzunk nagy halottunktól, a kedves, jólelkü assistens úrtól. Lelke üdvéért imádkozunk. Nyugovása legyen könnyű. Have pia anima ! Braneczky József

Next

/
Oldalképek
Tartalom