Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-10 / 19. szám
u XXXII. évfolyam. Nagykároly. i9!6. május 10. 19. szám. LY £3 VIDÉKE T A R S A D A L MI HETI L A P. agykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik: minden sseerdárc» /•»* 915 V * Előfizetési árak: Egész évre ............................8-— kor. Fé l évre................................4-— » Ne gyedévre........................2- — , Eg yes szám........................—-20 , Ta nítóknak egész évre . . 6'— „ Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Sédéi Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyoitda Részvénytársaság“. Szerkesziöség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérraentetien leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak »Issza. Mindenki jegyezzen hadi kölcsönt! Lelkiismeret kérdése és hazafiam kötelessége az állam minden polgárának, hogy minden erejével hozzájáruljon a számos ellenséggel küzdő vitéz hadseregünk szükségleteinek előteremtéséhez. Azon nagy e'őnyök mellett, melyeket a megszerzendő értékpapir nyújt, mindenki gondoljon arra, hogy a mi harcban álló fiaink és testvéreink legdrágább kincsüket: életüket és egészségüket bocsájtják a haza rendelkezésére és ezért mindazoknak, akik nem vonultak, vagy nem* vonulhatnak a harctérre, fokozott kötelességét kell, hogy kifejezze az anyagi segítségről való gondoskodás. Mindenkinek szent kötelessége most a hadi kölcsön jegyzés! Szegény embernek kis összeget, a jómódúnak nagyobbat, a gazdagnak tekintélyes és a dúsgazdagnak hatalmas összeget kell jegyeznie. De ezen kötelezettség alól jó hazafi ki nem vonhatja magát. Mindenki jagyeazea hadi kölcsönt Pénzintézeteink és a betétek. Ha átnézzük helybeli pénzintézeteink mérlegeit, akkor látjuk, hogy a helybeli pénzintézetek •— az Ipari Hitelszövetkezetet nem számitva, mert erről adataink nincsenek — 16.182,718 K 11 fillért kezelnek' gyümölcsöző betétképen. Tudjuk — mert naponként tapasztaljuk, — hogy a betétállomány majdnem minden pénzintézetnél folyton növekszik és ha a háború be is fog végződni — a betét emelkedni fog. Ugyanis a termények és állatok ára hosszú ideig nem fog oda visszamenni, ahol azok 1912—1913, években voltak s minthogy nálunk — mint par excellence agri kultur államnál — minden a föld- miveléshez, illetve a termények árához igazodik s igy minden drágább, nagyon természetes dolog, hogy a földmivelés, ipar és kereskedelem által előálló értékproduk- tió, illetve értéktöbblet most éveken át mindég sokkal magasabb lesz, mint eddig volt, amiből következik, hogy több lesz a megtakarított összeg és több lesz a betét is. Pénzintézeteink tehát bővelkedni fognak a betétekben; de annak csak akkor fognak örvendhetni, ha a betéteket jól el tudják helyezni, mert hiszen azt nem lehet jó elhelyezésnek venni, hogy azokat egyszerű váltókölcsönképen adják ki, vagy pedig bekebelezésre jelzálog kölcsönként, mert valamint egyrészt meg kell és meg fog szűnni a váltólovaglásnak és a könnyelmű hitelezésnek, vagyis az oly hifelezésnek a zöme, ahol a rizikó nagyobb és nagyobb hozamot, nagyobb, kamatot lehet elérni, másrészről tudjuk, hogy az a kereskedő, kinek bonitésához kétség nem fér, vagy oly jelzálog kölcsönnél, mely elég jó fedezetet kap, csak oly kamatlábat lehet elérni, amennyit a betevő is megkiván, vagyis ily üzletnél a pénzintézetnek alig marad valami haszna a betétnél. Ily üzletbe pedig hogyan mehet bele a pénzintézet? így csekély, avagy alig számbavehető haszon mellett miből fedezze kiadásait, miből fizesse azt a nagy adót, amit a pénzintézetek már eddig is fizettek és ezután még inkább fizetni fognak és hogyan lehet elérni azt hogy még a részvényeseknek is jusson valami ? Pedig számolni kell a viszonyokkal. Számolni kell azzal, hogy a tisztviselői kar dotátióját emelni kell, mert a mostani és még éveken át tartó drágaság mellett a fizetésekből adóság csinálás nélkül nem tud megélni. Számolni kell továbbá azzal is, hogy egy nyert háború u'án is óriási lesz az adóemelkedés. Mert hiszen miből pótolja az állam a hadsereg felszerelésénél előálló hiányokat? miből állítsa helyre a készleteket és tegye meg mindazon intézkedéseket amiket hadseregünk állandó harcképessége megkiván? végül miből fedezze azokat a kamatokat, amik a hadikölcsön után fizetendők? Nagyon természetes, hogy a rendes állami bevételek mellett uj forrásokról kell gondoskodni, miért is úgy az egyenes, mint a közvetett adókat emelni fogják és igyekezni fognak áz adó alóli kibúvók számát apasztani. A személyzeti kiadások és adók emelkedésével a pénzintézeteknek is gondoskodnak kell uj jövedelem forrásokról. Minthogy a váltóüzlet egymaga már nem lesz elegendő egy pénzintézet megélhetésére, mert kevesebb lesz a váltó üzlet és csak kisebb haszonnal lehet majd dolgozni, nézni kell más üzletágak után is. És itt jutunk oda, ahova céloztunk. Észszerű dolog lenne ugyan is a pénzintézeteknél az erők összetétele és egy nehány helybeli intézetnek a fusionálása. Mert az erők egyesítésében nagy előny n
