Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-03 / 18. szám
2 1916. április, 10. III. Az 1915. év folyamán az ügyforgalom a következő volt: A képviselőtestület 4 rendes és 11 rendkívüli közgyűlést tartott s azon 191 határozatot hozott, Szakbizottsági ülés volt: 23, teljes és szaktanács ülés: 118, árvaszélci ülés: 69. Közigazgatási ügydarab 13.928, árvaügy 2114, adóügyi 2714 érkezett be. A községi bíróságnál 232 keresetet terjesztettek elő, foglalást foganatosítottak 19 esetben, de az árverés elrendelése és foganatosítására nem volt szükség. Iparigazolvány ég iparengedély kiadatott 40, kereskedő-tanonc újonnan nyilvántartásba vétetett 49, munkakönyv kiadatott 6, gyári munkás s az iparhatóság hatáskörébe tartozó ipari alkalmazott újonnan jelentkezett 35. A gyámhatóság nyilvántart 1292 gyámodat és 28 gondnokoltat. A polgári anyakönyvvezetöi hivatal anyakönyvébe 355 születési, 430 haláleset és 71 házasságkötés lett bejegyezve. A városi közkórház 1915. évi betegforgalma a következő volt: Az 1914. év végén ápolás alatt maradt 72, az 1915. év folyamán felvétetett 1102, ápoltak tehát összesen 1174 beteget. Ezek közül az 1915. évben gyógyultan távozott 599, javultan 282, gyógvulatlan 144, meghalt. 67, visszamaradt az 1816. évre 82. Az ápolási napok összes száma 28887 volt. A város 1915. évi közegészségügyi állapotát a rendkívüli viszonyokhoz mérten kielégítőnek mondja a jelentés. Járványos betegség tömegesen egyáltalán nem lépett fel, s az iskolák bezárására sem volt szükség. Az előfordult fertőző betegségbe esettek száma volt 233, kigyógyult 219, meghalt 14. Fertőző betegségek után a fertőtlenítést gondosan mindig foganatosították és pedig 187 esetben. Tüdővészben 57-en haltak meg. A szegényügyi állapot a következő volt: Állandó heti segélyben részesült 3 egény 1466 K kiadással, állandó havi segélyben részesült 129 egyén 13339 K kiadással. A szegényházban gondozottak élelmezésére 2881 K s ruházatára 444 K lett fordítva. Eseti segélyekre 317 K adatott ki. A népkonyha 600 K segélyt kapott. A szegény gyermekek felruházására 200 K-val járult hozzá a város. A szegénypénztárt a város házi pénztára 9000 koronával segélyezte. A város fejlődése tekintetében uj lakás építésre 1, átalakításra 7, melléképület építésére 3, engedélyhez kötött javításra 12 esetben adatott ki engedély. Ipari sztrájk a város, területén nem volt. A képviselőtestület tagjai közül Sternberg Jenő, id. Vida Sándor, Lang Samu, Csipkés András, Kaufmann Izidor, id. Kuszka Mihály, Sternberg Mór, Janitzky Albert meghaltak, Dr. N. Szabó Albert pedig a harctéren a haza védelmében hősi halált halt. A városi alkalmazottak közül Kabay Ferenc Írnok halt el. A városi tisztviselők közül nyugdíjba ment Grründl Ede és Néma Károly. Az 1915. év folyamán a városi tisztviselő •— kezelő — és segédszemélyzetnek mozgósítás kezdete óta iíletményszerü szabadság igénybevétele nem lett engedélyezve. A fentiekben kissé részletesebben ismertettük a polgármesteri jelentést azon meggyőződésben, hogy a nagyközönség a Közérdekű eseményekről s állapotokról szóló érdekes, gondos és pontos jei-entés ismertetését kellő érdeklődéssel fogadja és olvassa. Ezen egyszerű ismertetés befejező szavaiként szabadjon nekünk is kifejezést adnunk teljes elismerésünknek a városi tisztviselői kar megfeszített, szinte emberfölötti nagy, nehéz, odaadó munkásságáért, amelyet a múlt háborús évben kifejtett és most is — a sajnos még mindig háborús évben — kifejt városunk lakossága, nagyközönsége édes, mindnyájunk érdekében. Elismerés és köszönet ügybuzgó működésűkért! (Vége.) HÍREK. Tavaszi fohász. s. Irta: Papp Tibor. \ Illatos, gyönyörű, ragyogó tavasz, Öleld át halkan fáradt telkemet, Meleg fuvalmad derűt fakasszon, Ezen a bus, szomorú tavaszon, Mely könyet — fakaszt, életet temet! Illatos, gyönyörű, ragyogó tavasz, Glóriás fénnyel vond be a földet, Teremj csodát, mely a szivekbe hat, Hol most vér folyik s a halál arat S hol kis árvák simák fájó könnyet! Illatos, gyönyörű, ragyogó tavasz, Lopj derűt az emberek szivébe, Fény-napoddal ragyogd be a földet, Anyák arcán szántsd fel a könnyet S tavasz-szárnyadon jöjjön a béke ! Illatos, gyönyörű, ragyogó tavasz, Véres szemed takard el örökre, Immár patakokban ömlik a vér, Magyar népemé, mely kincseket ér .. . Derült tavasz, hozz békét a földre. Szeged, 1916. április hava. A vetés. Gyönyörű zöld vetés fürdik a tavaszi napsugárban s ma nincs ennél nagyobb istenáldás Magyarországon. A kék ég alatt, zöld föld felett hangosan szól a pacsirta, dicséri az Urat velünk együtt, akik hálalelt szívvel borulunk le jósága előtt mert ennél szebb tavaszt már régen nem árasztott a magyar népre. Valóra válik a vallásos hit: ahol legnagyobb a veszély — ott van legközelebb ! az isteni segély; mert talán soha nagyobb szüksége nem volt a magyar népnek jó termésre, dús aratásra, tehát arra, hogy egy esztendeig megint biztosítva legyünk ellenségeink kiéheztetési szándékai ellen. Az Alföldön most nem látni egy tenyérnyi földet, amely be nem volna vetve, vagy legalább tavaszi alá meg nem volna szántva. De az őszi vetés : az szinte felülmúl minden várakozást! — Az í már jó búza, ha Buzaszentelő napján a varjú elbujhatik benne, de már most is elbujhatik. 1914-ben rósz termésünk volt, ta- , valy már jobb volt, az idén pedig — ha az Isten megtartja azt, amit már eddig meg adott, — bőségben fogunk úszni. És már messzi sincs, mert hiszen két és fél hónap múlva itt van az az aratás. Igaz, hogy a termés életében ez még nagy idő, de a termés életében a kitelelés és a tavasz is határoz, ez pedig már szebb kilátásokat nem nyújthat a jó termésre. — Ha ehhez hozzávesszük Bethmann Hollvegnek azt a kijelentését, hogy a németországi terméskilátások szintén a legnagyszerűbbek: akkor nyugodtam nézhetünk a jövőbe. Ma a smaragzöld búzatáblákon azzal a szeretettel legeltetjük szemeinket, hogy azt a magyar nép fogja learatni; hej, mert tavaly ilyenkor ebben éppen nem voltunk biztosak, mert a muszka milliós seregével a Kárpátok tájékán állott s az volt a terve, hogy a magyar NAGYKAROLY ÉS VIPÉKE nép termésére teszi rá a kezét, s ha rá tehette volna: Magyarország elbukásával vége lett volna a háborúnak. Ettől a kínos lelki szóróngalástól ma szabadok vagyunk s lelki gyönyörűségünk ma teljes a tavaszi napsugárban fürdő zőldellő vetésben, a pacsirtaszóban, a balzsamos levegőben s a magyar népnek a boldogságában. Ő felsége hadi kölcsön jegyzése. Ő felsege a király a mostani negyedik magyar nemzeti hadi kölcsönből tiz millió koronát jegyzett. A legelső magyar ember: a király igy jár eiől jó példával, e téren is. Újabb kitiinteés. A király Fetser Antal győri püspöknek — városunk fiának — ki Ferencz Szalvátor főhercegtől csak a múlt hónapban kapta meg a Vörös-Kereszt hadí- ékitrnényes tiszti díszjelvényét — a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismereseül, a Vörös-Kereszt I-sö osztályú hadiékitményas díszjelvényét adományozta. Előléptetés. Dr. Bencsik Márk a in. kir. államvasutak felügyelője, kinek neje szül. Berrnann Bella városunk szülötte — május elsejével a IV-ik fizetési osztály első fizetési osztály második fizetési fokozatába igazgató helyettessé léptetett elő. Kitüntetés. Witt László százados városunk ‘szülötte az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a hadi diszitmenves 3 osztályú katonai érdemkereszttel lett kitüntetve. Megyei gyűlések. A vármegye közigazgatási bizottsága legközelebbi gyűléséi május 12-én lógja megtartani. A vármegyei rendes közgyűlés pedig május hó második felében lesz. A IV-ik magyar hadikölcsöare a Pesti Hazai Takarékpénztár részvénytársaságnál özv. gróf Károlyi Istvánná 100,000 K, gróf Károlyi Gvuláné pedig 50,000 koronát jegyeztek. Qyászhir. Május hó 28-án temették el nagy részvét melleit Brugós Pétert, Brugós Gyula dr. ezredorvosnak édes atyját. A koporsót teljesen elborították a család, a rokonság és az ismerősök szép koszorúi. A temetési szertartás mélységét, bensőségét nagyban növelte a főgimn. gyakorlott énekkarának éneke. Az érettségi vizsgálatok. Az Írásbeli érettségi vizsgálatok e hó 13., 16. és 17 én lesznek, a szóbeliek pedig junius hó 20-án és 21-én. Vármegyénk központi választmánya mull hó 28-án tartott ülésében megállapította és kibocsátotta a képviselőválaszlók ideiglenes névjegyzekének közszemlére vonatkozó hirdetményét. Kitüntetés. Ö felsége, a király Üveges János nagykárolyi lakos magyar államvasuti főmozdonyvezetőnek a háború alatt teljesített ' rendkívüli munkálkodásáért és a köteles szolgálati időn tűi is kiváló szorgalommal, pontossággal és feltétlen megbízhatósággal teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. A nagykárolyi Protestáns Társaskör közgyűlése f. hó 7-én tartatik meg, melyre a tagokat ezúttal is meghívja az elnökség. Május elseje a főgimnáziumban. E hó elsején a miniszter által elrendelt ünnepet a főgimnáziumban d. e. 10 órakor tartották meg. 10 óráig előadás volt, amelynek -végeztével az ifjúságot a tanári kar a tornacsarnokba vezette. Az ünnep első száma a himnusz volt, amely után Vidákovich Dániel ünnepi beszédet intézett az ifjakhoz, megemlékezve a gorlicei áttörésről, hőseink titáni harcáról és adatokat hozván fel a kárpáti elpusztult falvakról, hogy az ifjak lássák, mi a kötelességünk, akik itthon vagyunk. Tartalmas, lelkes szavai után az énekkar a Szózatot énekelte szép összhangban zenékiséret mellett, mire az ifjúság szétoszlott. Halálozás. F. hó 1-én Grieszháber Albertet kisérték a temetőbe. A közönség részvéte mélységesen nyilatkozott meg városunk e köztiszteletben álló polgárának elhunyta és temetése alkalmából. A gyász- szertartás összes énekeit a főgimnázium énekkara énekelte.