Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-12 / 15. szám
1 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE £ Az április 8-iki hangverseny. Városunk hadi árvái javára gyönyörű hangverseny volt a városi színházba f. hó 8 án. A színházat zsúfolásig töltötte meg a közönség, úgy, hogy pótszékről is kellett gondoskodni. Nem csoda! A műsor mindenegyes száma oly szellemi élvezetet ígért és adott is, hogy városunk zeneértő és a művészetben gyönyörködni tudó közönsége nem is mulaszthatta el ezt az alkalmat. Életünk tele van gonddal, törődéssel, lelkünk a folytonos aggódástól bágyadt, kell ilyen szellemi felfrissülés, szükségünk van ilyen nemes szórakozásra, hogy másnap s a többi' napokon kitai- tással végezhessük megszaporodott teendőinket és a kishitűség le ne győzzön. A műsor gazdagságán kívül a jótékonycél is sokakat hozott össze. Városunk hadi árváiról van szó, akik itt élnek, vagy inkább nyomorognak köztünk és sovány kezüket felénk nyújtják egy kis alamizsnáért. Pedig nem alamizsna jár nekik, hanem megszolgált bér, drágán megfizetett dij. Édes apjuk vérét ontotta, életét adta mindnyájunkért. Többet nem adhatott. És amikor kezéből kiesett a fegyver, utolsó gondolata haza repült egy kis házba, ahol felesége és gyermekei életéért és boldogságáért imádkoznak. A boldogságot meg is kapta, teljesült gyermekei imája, az Isten magához vette az égi boldogok honába. Negyven ilyen elárvult család van városunkban a hivatalos kimutatás szerint. Negyven család mondott le, kényszerült lemondani arról az örömről, hogy a nemsokára dicsőségesen hazatérő hősök között édes apjukat keressék. Talán fogják keresni, de hiába! E negyven család legtöbbje a szó szoros értelmében nyomorog, nincs betevő falatja, mert az állami segélyből nem tudnak megélni. Sok helyen az asszony csecsemő gyermeke miatt munkába sem mehet. Ezek azok, akik e háborúban mindenüket elvesztették, akikre a nyomor vicsorgatja maró fogait. Szép összeg gyűlt össze a hangversenyből, de mi az ennyi éhes család felsegitésére ? bgy csepp a tengerbe! Ne hagyjuk őket éhen pusztulni. Szégyene lenne ez áldozatkész városunknak, teheEzalatt a kis lengyel falucskában csak sirt Mária, féltette Andrást, kit titkon szeretett. Istenhez fohászkodott minden nap őt imájába foglalva. Hosszu-hosszu tél telt el igy, hiába leste a felszabadító csapatainkat, pedig már a muszkák minden vagyonuktól kifosztották, csak egytől nem — boldogságától. Ismét kisütött a tavaszi nap, a hó már a Kárpátok bérceiről is olvadozni kezdett. Ismét előre ! . . . előre 1 . . . volt a parancs s András ismét ment előre. Szeretett volna szárnyakkal repülni, hogy első legyen a kis lengyel község felszabadításában, mert az ő szivét is átjárta a szerelem nyila. Repülni szeretett volna, de a kegyetlen sors nem engedte, most már Schrapnell golyótól kapott lábsebbel vitték vissza s már döcögött vele a vonat Magyarország felé. Egy reggel csak a debreceni kórház fehér paplanos ágyában találta magát. Egy leány arcot keresett ágya mellett. Hiába . . . Nem súlyos sebével hamar gyógyult András. Elővette kalamárisát s egy lapot irt a már felszabadult községbe Máriájának. Látogatná meg őt. Hozza magával éde* anyját is. jtősebb családjainknak. Enyhítsük e nyo- imort. A polgármester ur szívesen és köszönettel fogad minden adományt s (lapunk részéről is kérjük a közönséget, hogy e nemes célra küldje be filléreit ■ szerkesztőségünkbe, a beküldött összeget lapunkban köszönettel nyugtázzuk és kiosztás végett a polgármester urnák (adjuk át, aki személyesen intézi ezen árvák ügyét. A hangverseny számairól a legnagyobb ! szólhatunk csak. Debreceni István, kir tanácsos megnyitó beszédjében reális színeket élénk festette az elárvult gyermekek, az apátián családok szomorú sorsát. Beszédjéből a költői j lendület sem hiányzott. Köszönet illeti fáradságáért, hogy sok sok teendője, gondja mellett az árvák ügyét is ily hathatósan segíti elő. (Beszédjét lapunk vezetőhelyén hozzuk, Honig- berger Selma zongoramüv sznő Schubert: Wandererfantasie, Liszt: Lidéretám és Doh- nányi: Tolle Gesellschaft c. darabjait adta elő, Játékával, müszi előadásával feledhetetlenné tette itteni felléptét. Lehelietszerü finomság, meleg átérzés, s ahol kell, zugó erő jellemzi, mindenegyes akkordját. Tisztelői két szép vi- rágkosárral és egy csokorral lepték meg. Gre- ger Györgyné Wagnertől Tanhauserböl: Erzsé- áriaját Lohengrinből: Elza álmát énekelte. Második számában Liszt: Loreley, Schubert: Üzenet és Ramrath: Kedves kis melódia c. darabjait adta elő. Művészi énekét, mosolygós, kedves előadását szűnni nem akaró taps- sai honorálta a közönség. Hangjának nagyterjedelmével, kristálytiszta intonációjával a legnehezebb részeket és precíze, teljes megértés- j sei interpretálja. Tisztelőitől hasonlóképen két szép virágkosarat és egy csokrot kapott. Az ünnep utolsó száma gyanánt Greger Györgyné Bruch : G. moll hegedűversenyét játszotta. Amely nagy az énekművészeiben, ép oly kiváló a mesteri hegedüjatékban is. Felzugó taps volt fáradságának legszebb jutalma, ügy az énekét mint hegedűszólóját húga, Honigber- ger Selma kisérte ügyesen alkalmazkodva a a szóló színeihez. Amikor megköszönjük a művésznők szives közreműködését, kötelességünknek t rtjuk köszönettel megemlíteni, hogy a zongorát Jakabovits Dudus kölcsönözte oda Az ünnep sikeres rendezéséért Braneczky József l'őgimn. tanárt illeti teljes elismerésünk. HÍREK. Lemondás — választás. Debreezeni István kir. tanácsos, polgármester a nagykárolyi ref. egyház főgondnoki állásáról sok évi buzgó működés után lemondott. Helyébe az egyházközség vasarnap tartott közgyűlése egyhangúlag megnyilvánult bizalommal Néma Gusztáv városi főjegyzőt s helyettes polgármestert választotta meg az egyház főgondnokává. Már akkor valami utógondolat járt eszébe. Irta is öreg anyjának: Lehet hogy nemsokára fiatal asszony mengyen a házhoz. A kórház puha ágyában álmokat szőtt, meg is álmodta szépen, hogy egy reggel itt lesz Mária virrággal kezében ágya mellett. így is történt egy júniusi reggelen. Mária bánatos, de belső örömtől sugárzó arccal állt az alvó András ágya mellett szemlélve annak az álomtól átszellemült alakját. Leste ébredését, mint egykoron a kis lengyel falu csendes szobájában. És felébredt. A lány nem kérdezte; „Akar e valamit“ — András sem tudott szólni, csak egymás nyakába borultak és sírtak örömükben. Velük sirt a hátuk mögött álló lengyel anya is. András nemsokára, megírta öreganyjának, asszonyt vitt a házhoz. Édes anyja gondjaira bízta Máriát, öt még visszahívta a hai’cinezőre a kötelesség. Mária, az uj magyar asszony azóta tanulgatja nyelvünket, hogy dicsőssóggel visszatérő urát magyar szóval fogadhassa. Városunk hadi árvái javára husvét másnapján, f. hó ‘24-én este a városi ! színházban a főgimnázium és a polgári I leányiskola növendékei ünnepet rendez- I nek, amelyre Braneczky József késziti őket elő. Műsoron lesz a két iskola tanu- nulnak együttes éneke zenekisérettel, a leányiskola énekkara külön is szerepel, a két intézet legjobb szavalói szép költemények előadásával gazdagítják a I műsort s ezenkívül előadják Müller: A varázsital c, egy feivonásos oerettjét, amelyhez a zenekiséretet a főgimn. gyakorlott zenekara szolgáltatja. Jegyek elő- jegyezhetök: Braneczki Józsefnél. Jegyek ára: alsó páholy 10 K felső páholy 7 K minden földszinti hely 2 K. A karzat az ifjúságnak van íenlarlva. Rézrletes műsort legközelebb hozunk. A nagy károlyi ref. egyházmegye évi rendes tavaszi közgyűlését ma tartja városunkban a Városháza nagytermében Berey József nagyecsedi lelkész főesperes és Doma- hidy Elemér főispán főgondnok elnökletével. Eljegyzés. Goldberger Sámuel helybeli lakos leányát, Szerénát eljegyezte Brautn Máyer őrmester csengerujfalusiból. Gyaszhir. Id. Nagy Antal nagykárolyi lakos életének 80-ik évében f. hó 4-ón csendesen elhuny Temetése 5-én d. u. 4 órakor volt az Árpád-ulcai gyásznáztol a gyászoló család, rokonok, jóbarátok, s nagyszámú tisztelő ismerősei nagy részvéte mellett. Az elhunytban Nagy Elek közkórházi gondnok és Nagy Antal tímár mester édesapjukat gyászolják. A Kath. Legényegyesületnek ápr. 9-ére hirdetett közgyűlése nem tartatott meg a megjelentek csekély száma miatt. A közgyűlés 1916. ápr. 16-án d. u. az egyesület dísztermében meg fog tartani tekintet nélkül a tagok számára, akik megjelennek. Közgyűlés. Az Első Nagykárolyi Mügőz- tnalom R.-T. vasárnap d. e. 11 órakor tartotta meg közgyűlését Dr. Adler Adolf helyettes elnök elnöklete alatt. A közgyűlés az összes javaslatokat elfogadta, a felmentvényt megadta és az elhalálozás folytán megüresedett igazgatósági tagsági állásra Gábor Armandot, a nagykárolyi Önsegélyző Népbank vezérigazgatóját négy évi időtartamra megválasztotta. Megszűnt postaügynökség. Szat- I márvármegye Mezőpetri községben a posta ügynökség működése, valamint a Mezőpetriről (Piskollra és vissza naponkint egyszer közle- | kedő gyalogküldöncz járat folyó évi április hó 1l-évei ideiglenesen - megszűnt s az ezen pos- I taügynökség postai kézbesítő kerületébe tar- : tozó Mezőpetri község, valamint a közigazgatásilag ahhoz tartozó Boer Dégenfeld, Govrik tanyák és Kigye puszta ide ideiglenesen a piskolti posta és tárda hivatal postai kézbesítő kerületébe osztattak be. Óvónők fegyelmi ügye. A vármegye fegyelmi választmánya az alispán elnöklete alatt f. hó 9-én tartott ülésében határozott Révayné Jármi Ilona és Papp Irén fegyelmi ügyében s mindkettőjüket saját költségükön leendő áthelyezésre Ítélte. A nagykárolyi Hitelbank r.-t. folyó hó 3-án d. u. 3 órai kezdettel tartotta meg ! saját helyiségében kilenczedik évi rendes közgyűlését. Dr. Falussy Árpád elnök üdvözölvén j a megjelent részvényeseket, megállapította, hogy a közgyűlés kellően össze volt hiva, megvolt hirdetve, hogy 274 részvény képviseletében 20 részvényes jelent meg s igy a közgyűlés határozatképes. Ezután bemutatta- tott az igazgatóságnak az elmúlt üzletévre vonatkozó jelentése, melynek során az igaz- j gatóság megemlékezik Dr. Kovács Dezső az ' intézet egyik alapitója és az ügyvezető igazgatójának katonai szolgálat teljesítése alkalmából Premyslben bekövetkezett haláláról. Dr. Adler Adolf részvényes indítványára a közgyűlés az intézet tehetséges ügybuzgó vezetőjének elvesztése feletti részvétét jegyzőkönyvbe foglalni, emlékét megörökíteni és annak megtörténtét a gyászoló családdal jegyzőkönyvi kivonaton tudatni elhatározta. A jelentés egyébként felolvasottnak tekintetett és tudomásul
