Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-29 / 13. szám
2 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ M. kir. belügyminiszter ur 19367—1916. III. c. számú rendelete a városi közkórházi alkalmazottaknak háborús segélyben részesítése tár- I gyaban. 7. Jelentés arról, hogy a JII-ik hadi- ! kölcsönből a városi gyámpénztári tartalékalap részére 20,000 korona névértékű kötvény jegyzésére vonatkozó 154—915. kgy. sz. véghatározat a törvényhatósági bizottság által jóváhagyatott. 8. Jelentős arról, hogy a III ilc hadikölcsönből a városi törzsvagyon alap részére 100,000 K ..évértékü kötvény jegyzésére vonatkozó 175—1915. kgy. sz. véghatározat a törvényhatósági bizottság által jóváhagyatott. 9. 1 A városi közigazgatási alkalmazottak háborús | segélyben részesítése tárgyában hozott 1-1916. kgv. sz. véghatározatot részben módosító tör- I v-nyhatósági bizottsági határozat bemutatása, j 10. Az 1915. évi gyámpénztári számadás I bemutatása. 11. Vági Lauger és Társa debre- j ceni cég ajánlata 50 vaggon porosz kösz m szállítására. 12. Jelentes arról, hogy Nagy ; Elek kórházi gondnok működési pótlekának I felemelésére vonatkozó 161—1915. kgy. sz. véghatározat a törvényhatósági bizottság által j jóváhagyatott. 13. Jelentés arról, hogy az őrt. j izr. Chevra-Cadischa egyletnek külön temelő i létesítése iránti kérelmet elutasító 153—914. ' kgy. sz. véghatározat a törvényhatósági bízott— i ság által jóváhagyatott. 14. Alispán ur rende- ! lete a Vakokat Gyámolitó Országos Egyesület anyagi támogatása iránt. 15. Janovics Pál budapesti lakos, mozgófenyképszinház vállalkozó kérelme bérösszeg elengedése s a városi színháznak mozgófénykép előadások rendezésere további 6 évre bérbeadása iránt. 16. Neményi Lipót színigazgató kérelme a színházi öltözők 3 évi lütési költségének megtérítése jránt, 17. A városi alkalmazottak csizmapénz járandóságának megállapítása iránt határozat hozatal. l8. Az Auguszta Gyorssegély-alap igaz- gotóságának kérelme a hadi biztosítás támogatása és elősegítése iránt. 19. Póczos Julianna cseléd és törvénytelen gyermeke illetőségi ügye. 20. Szolomájer József Fazekas utca 11. sz. telkéből utcaterülethez csatolt 32*55 m2 telekterület kártalanítási árának megállapítása. 21. A folyó év február 28-án és március 24-én tartott pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. 22. A közgyűlést 24 órával megelőzőleg beadható indítványok tárgyalása. Nagykároly, 1916. március 27-én. Debreezeni polgármester. Házasság. Nagy Sándor m. kir. állami elemi iskolai tanító f. hó 18 án tartotta esküvőjét Sallay Rózával, Özv. Sallay Lajosné úrnő leányával Berettyószéplakon Biharmegyében. Vallásos estély. A Protestáns Társaskörben a legközelebbi vallásos estély holnap — csütörtökön d. u. 6 órai kezdettel lesz megtartva. Ez estélyen szaval Gacsályi Zsigmond ref. s. lelkész beszédet mond: Kiirthy Károly ref. helyettes lelkész, köri elnök s felolvasást tart: Rédei Károly evang. lelkész Ezenkívül több vallásos és hazafias költemény szavalása is szerepel a műsoron. Bizottsági ülések. Városunk nyugdij- ügyi bizottsága ma d. u. 3 órai kezdettel, gazdasági-, pénzügyi- és jogügyi bizottsága pedig holnap d. u. 3 órai kezdettel az ápril. hó 2-án tartandó közgyűlés tárgysorozatába felvett tárgyak előkészítése céljából ülést tartanak. Meghívó. 1916. április 8-án este fél 8 órakor a városi színházban Nagykároly hadi árvái javára ünnepi hangversenyt rendezünk, melyre a város minden polgárát tisztelettel meghívjuk. Műsor: 1. Megnyitó. Mondja Deb- reczeni István kir. tanácsos, polgármester. 2. Schubert: Wandererfantasie. Zongorán előadja Honigberger Selma zongoraművésznő. 3. Wagner : Erzsébet Áriája Tannhäuser operából. Előadja Gréger Györgyné énekmüvésznő. 4. a) Liszt: Lidérctánc. (Freux follets.) b. Dohnányi Tolle Gesellschaft. Zongorán előadja Honigber- ger Selma. 5. a) Liszt: Loieley. b) Schubert: Üzenet, c) Ramrath: Kedves kis melódia. Énekli Greger Györgyné. 6. Bruck: G. moll hegedűverseny. Hegedűn előadja Gréger Györgyné hegedümüvésznő. Az ének és zeneszámokat zongorán Hnoigberger Selma kiséri. Jegyek ára: alsó páholy 10 K, felső páholy 7 K, minden földszinti jegy ára 2 K. A karzat az ifjúságnak van fentartva. Jegyek előre válthatók Braneczky József kegyesrendi tanárnál. Nem kell fagylaltot készíteni és enni sört nem iszunk ha nem lesz jéghideg hús meg úgy sem lesz amit hidegei kellene tartani stb. stb. Ez is mind igaz Ámde jégre mégis csak nagy, rendkívül nagy szükség van, ha nem is ipari, dt egészségügyi szempontból. Városunk modernül felépített, áldá sósán működő közkórháza az idei szokatlanul enyhe tél folytán jég nélkü maradt: a kórház hatalmas jégverme üres. De egyébként is — nyár elejére ■vagy mondjuk derekára, üres szokott az már lenni. Mert ha kemény tél idején telehordják is jéggel, nyárára elolvad benne a jég, mivel egy igazi modern jégverem, amelyben egész éven át eltartható a jég. oly nagy költségbe kerül, hogy abból jóformán egy jéggyárat lehetne felállítani. — Egyébként is, ha van bőven jég, lássuk csak, honnan szerzi azt be városunk? A városi vágóhíd részére sikerült az idén beraktározni a jeget a Fény ut végén levő szemétgödrökben felgyülemlett bizonyára kristálytiszta vizű, tehát baciilusmentes pocsolyából, ahol egész nyáron iszapfürdőt használnak Fáraó ivadékai, az áldásos iszap mélyén pedig örök álmukat alusszák a környék kiszenvedett hires egér és patkányfogó kutyái és macskái. Nemcsak a városi közkórházban, de magánházaknál is számtalanszor elő- íoidul az, hogy egyes betegségeknél jeget kell enni illetve nyelni, — tisztelettel kérdem : a mi huszadik századunkban megfelelő gyógvmód-e az imént vázolt gödörjeget etetni a szerencsétlen beteggel? Aligha! Hiszen nem az a cél, hogy a beteg a gyógyszer részén újabb betegséget kapjon! Pedig a mostani tartha- tat helyzet mellett ennek mindnyájan kivagyunk téve. E szinte keptelen helyzeten csakis a jéggyár fellálitása által segíthetünk. A jéggyár szerintem ép oly, nélkülözhetetlen a városokban s a mi városunkban is, akár a kórház, a vágóhíd, a gőzfürdő stb. mert hasznos intézmény. Eddig, illetve az előző években, a sörraktárosok látták el, mondhatjuk napnap után a közönséget jégéi. Pedig a sörraktárosok is honnan szerezték be a jeget? Onnan, ahonnan a város a hivatalos (tehát prima tisztaságú!) jegget, — a szemét gödrökből. Az elmúlt nyáron ismételten előfordult, hogy kórházvonat vesztegelt az állomáson s ismételten beszaladtak jégért. Megbotránkozva távoztak különösen a pedáns német katonák, hogy ily nagy fészekben jeget nem lehet kapni. Persze nem, mert jéggyár nincs! s miért nincs? mert ez rendkívül hasznos, múlhatatlanul szükséges dolog. De ép mert ilyen dologról van szó, nehezen létesül a mi szerencsétlen városunkban. Pedig tessék ellhinni, nem lehetetlen, nem kivihetetlen tervről van szó — ha csak az anyagi oldalt tekintjük is. Nézetem és tudásom szerint városunk közszükségletét teljesen kielégitő jég gyár még a|mostani drága árak mellett is, 50—60 ezer koronánál többe nem kerülne. Hogy pedig a befektetés hamarosan megtérülne, ha egész városunkat tiszta, egészséges jéggel ellátná — arra igazán kár szót vesztegetni. A jéggyár felállításának eszméjét és tervét különösen melegen ajánljuk í városi hatóság s az orvos urak szivei figyelmébe, kérve, hogy annak megváló sitását sürgetni — a köz érdekében — méllóztassanak, mert isméteken hang 'súlyozzuk: képtelenségnek tartjuk, hog\ városunk jég nélkül maradjon! (Beküldetett.) HÍREK. Üzenet Gőrz alól . . . Szomorú hangon ir a feleségem Sírástól szepegó leveleket Es én feleletül nem küldhetek mást, Mint vágytól égő nagy szerelmemet. Azt kéri „bárhogy“, de csak vissza térjek, 0 engem akkor is szeretni fog Es én fáradt lemondással már hallom; Körültem uj árnyak lángja lobog. És háborús verset kér naivan tőlem, Csatazajt, hol győzelem a cél! S a tar szikiákról levert ellenségtől: Mienk, enyém, a kicsikart babér. Dalolni nem tudok most, én kis szentem! Agyuzajt figyelek hallgatagon . . . De várj, de tűrj csak édes, nem sokára A rímet megtalálom ajkadon! Kosztka Mihály. Május elseje az iskolák kárpáti napja. A közoktatásügyi miniszter 30,000 VI. a. 1916. sz. alatt Magyarország iskoláinak igazgatóságaihoz rendeletet küldött, amely emlékeztet a Kápártokban lezajlott világtörténelmi jelentőségű harcokra és a következőket rendeli el. . . . E meggondolástól vezéreltetve, a tanuló ifjúságban a haza földje és ezúttal különösen a Kárpátok iránti szeretet és hálaérzet ápolására kívánok alkalmat nyújtani lelkes tanítóinknak és tanárainknak, amidőn elrendelem, hogy folyó évi május hó elsején d. e. 10 órakor az összes elemi és ismétlő népiskolákban és középiskolákban a Kárpátok nagy, a most dúló világháborúban igazolást nyert jelentőségének méltatása érdekében a tanulóifjúság számára ünnepély tartassék. Megengedem, hogy ez alkalommal közvetlenül az ünnepély után a tanuló ifjúság és a résztvevő közönség tettekben nyilvánuló áldozatkész hazaszeretetének kifejezhetésére a a Kárpátoknak hazánk védelmében elpusztult falvai javára gyűjtés rendeztessék. A rendelet intézkedik, hogy az ünnepély műsorába a Himnuszt és Szózatot foglalják be s az ünnepségre a hatóságokat és a közönséget hívják meg. A gyűjtést az elemi iskolákban a tanító és iskolaszéki elnök, más intézetekben az igazgató elnökletével bizottság végzi. A tanítás az ünnepség napján 10 óráig megtartandó. Meghívás. 2950—1916. k. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete által 1916. évi április hó 2-án |d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlés tárgysorozata. 1. Polgármester bejelentése a képviselőtestület tagjaiban beállott változásról. 2. A polgármester 1915. évi eseményi és statisztikai jelentése. 3. Polgármester előterjesztése a városi pénztárvizsgálat bizottságba 3 képviselőtestületi tag beválasztása iránt, á. Jelentés arról, hogy az 1915. évi házi- és községi közmunka pénztári zárszámadás elkészíthető nem volt. 5. A nyugdijügyi bizottság jelentése a nyugdíjalap 1915. évi állásáról. 6.
