Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-20 / 52. szám
/ 3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ Szatmárvármegye hódoló felirata IV. Károly királyhoz. Szatmár vármegye lelkes, hódoló felirattal köszönti fiatal királyunkat trónralépése alkalmából. December 14-én volt Szatmárvármegye törvényhatósági gyűlése, amelyben felolvasták a hódoló feliratot. A gyűlés tagjai mély tiszteletűk jeléül állva hallgatták meg és egyhangúlag, nagy lelkesedéssel el is fogadták. Ezen irat felolvasása előtt Csaba Adorján főispán tartalmas, kifejező szavakban tolmácsolta a közgyűlés hódolatát. Szép beszédjét vázlatosan itt hozzuk: „BE1ETUBIN“ szeszpótlék -3Ö8E kapható ifj. Vida Sándor füsser-ker esküdénél Fény-utca 33. szám. Budapest-Bukarest. Tekintetes Törvényhatóság Bizottság! Eljön nemsokára a szent pillanat, hogy uj királyunk ősi tradícióinkhoz híven fejére téteti Szent István koronáját. A mai alkalmat felhasználjuk, hogy Őfelsége előtt a tisztelet, a hódolat adóját lerójjuk. Soha nehezebb körülmények között uralkodó nem foglalta el trónját és soha nagyobb szeretettel nem övezte a nép királyát.1 Olyan körülmények között lép trónra, amikor: nagy emberre, igaz, teljes férfira van szükség. Őlelsége meg fogja állani helyet mindig és be fogja váltani hozzá fűzött reményeinket. Nagy uralkodó alatt tanulta meg az uralkodás feltételeit. A magyar katona vitézségét a harctéren tanulta megbecsülni. Bizalommai tekint rá a magyar nép fia, a mi feladatunk, hogy ezt a bizalmat megtartsuk és öregbítsük. A nemzet és a király kölcsönös bizaima a trón J legerősebb támasza és biztos záloga, hogy a j nemzet nagy, szent ideáljai testet öltenek. Éljen a király ! Szavait, amelyeket a közgyűlés tagjai állva hallgattak meg, dörgő taps és eljenzés követte. Ezután Péchv István főjegyző felolvasta Szat- márvármegye közönségének Őfelségéhez intézendő hódoló leiiratát, amely igy hangzik: Császári és Apostoli Királyi Felség ! Legkegyelinosebb Urunk! Királyunk! Abban a magasztos pillanatban, midőn a magyar nemzet büszke öntudattal, mély hódolattal helyezi Szt. Istyán koronáját Felséged nemes homlokára, Szatmárvármegye közönsége a századok viharában megedzett kiráiyhüség, a magyar nép leikéből fakadó törhetetlen ragaszkodás, az alattvalói szeretet és tisztelet legőszintébb érzelmével közeledik Felséged félként Személyéhez! Nehéz, nagy idők rombolásai, a legádázabb küzdelem véres forgataga közepette foglalja el Felséged ősei trónját. Nagy a feladat, mely Felségedre var: A végső győzelemre vinni győztes had- seregjeit, elhallgattatni a fegyverek dörgését, begyógyítani a sajgó sebeket, egy szebb, dicsőséges jövendő felé vezetni nemzetét! I És mi bízunk és hiszünk! Bízunk Felséged Istentől megáldott hatalmas egyéniségében, hiszünk abban az erőben, mely a Magyar Szent Koronából a nemzeti nagyság, a nemzeti egység symbolumából Felségedre sugárzik, hogy itju lelkesedéssel, győzhetetlen karral, uralkodói bölcsességgel megnyitja előttünk egy fényes, boldog korszak kapuit, valóra váltva sokat csalódott, sokat szenvedett nemzetünk legszebb álmait. A Mindenható áldását kérve Felséged uralkodására, a legmélyebb hódolattal hajijuk meg fejüuket koronás királyunk előtt. Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban, 1916. évi december hó 14-én tartott közgyűlésből. A vármegye közönsége nevében Ilosvay Aladár, alispán. Olvasom, hogy egy erdélyi városon román foglyokat szállítottak keresztül. A foglyok jókedvüek voltuk, sőt még énekeltek is. Egy csapat azt énekelte: „Nics nam fost is Budapest, Si am perdut Bukarest!“ Hevenyészett fordításban: „Megse látom Budapestet, S már elvették Bukarestet!“ Még egy kis humor is megcsillan a fennebbi sorokban. Szegény román paraszt, még ma is jobbágyi sorsban tengeti keserves életét! j Állandó tárgya a középosztály elnyomassanak, kiszipolyozásának és megfélemlítésének és valósággal irigy szemmel nézi az erdélyi íajrokonokat és azoknak bol- dogulhatását. Az a parasztság egy csöpp kedvet és hajlandóságot sem mutatott az ellenünk indított háború iránt, mert nagyon jótudta, hogy akármint végződjék is az, az ő sorsára befolyással nem lesz. No meg aztán a háborúra való hajlam e hiányával karöltve járt a román katonák teljesítőképességének hiánya is; illetőleg, hogy igazságosak jegyünk: a román vezérek szűk látóköre Úgy látszik, sok Potyore- kük van! Bratianu és társai lelkiismeretlenek 1 voltak, midőn a hajlandóság és erő hiányának dacára, csupán magán céljuk kielégítésének érdekében hadat izentek ne- ! künk és nemzetüket végveszedelerabe sodorták. Egyetlen hadviselő fél sem volt oly könnyelmű és alattomos, mint Románia. Csalva és orozva támadott, ami már egymagában véve is a gyengeség jele. De egyetlen hadviselő felett sem ért utói a jól megérdemelt büntetés oly gyorsan, mint Romániát. Három hó előtt árva székely testvéreinket kínozták s ma a bukaresti királyi palota lépcsőin szaladgál a hondvédbaka s viszi-hozza a jelentéseket -és parancsokat Mackensennek és Mackensentől. S én mégis azt mondom, hogy e nagy világrengető háború után, nekünk, magyaroknak egy nagy kötelességünk lesz: szobrot állítani Bratianunak ! Mert annyi nagy politikusunk hiába való kísérlete után egyedül neki, a nagy román állam- férfiúnak sikerült a Romániával elintézendő kényes kérdésünket örökre meg oldani. A koronázáson Szatmármegyét Ilosvay Aladár alipán, Falussy Árpád, Domahidy István és Kende Zsigmond törvényhatósági bizottsági tagok fogják képviselni. A magyarok Istenének áldása kisérje ifjú királyunk minden lépését! Addig is pedig, mig nagyállamférfiu- Loknak a szobrot felállítanánk, csak daloljátok vígan a ropogós nótát: „Nics nam fost in Budapest, Si am perdut Bukaresti“ Karácsonyi fohász. Mig reng a föld a harci sajtói, S a világ vérbe öltözött: E félelmetes harci zajban Szavam imára csendül halkan A megszentelt falak között. Kelet csillaga tűnj fel újra ! Jövel csodás karácsony — éj! Ragyogtasd ránk te égi fényed, S a véres földi messzeségnek A kicsi Jézusról mesélj! Tekints a földre mennyek Atyja, Bocsásd meg, amit vétkezünk! Felhők felett zsolozsma zendül: Angyalok szállnak le a mennybül . , . S mi összetesszük két kezünk . . . Kutas Kálmán. Színház. Nagy és nevezetes sikere volt a szombati bemutatónak. Kálmán Imre, a hires- neves zeneszerző sok-sok jubileumot ért és látott darabja, a Csárdás királynő került színre szép számú érdeklődő publikum előtt. Jó hir előzte meg a színes, vidám és kedves darabot s szinte várva-vártuk városi színházunkban való szinrehozatalát. Várakozásunkban nem is csalódtunk, mert ügyes direktorunk sietve igyekezett megörvendeztetni bennünket emez irodalmi újdonsággal. Elismeréssel adózunk a szép sikerért. Az előadás jól sikerült. A szereplők kivétel nélkül mindnyájan derekasan megállták helyüket. Bár sajnosán érezzük ismételten egy jói felszerelt színházi zenekarnak hiányát, amely különösen ilyen darabok szinrehoza- talánál szembeszökő, ahol a gyönyörködtetés súlypontja épen a beszőtt dalokra és zenéjére esik, mégis elégedetlen távozhattunk az uj darab bemutatójáról. Neményinének hálás volt a szerepe, de hálás volt a közönsége is. Sürü tapsokkal köszönte meg a művésznőnek a szép és nemes élvezetet. Jávor Antal megint hű és következetes volt önmagához. Kedvessé tette a szerepet, melyet játszott s önmagát előttünk még kedvesebbé, mint eddig is volt. Buzgalmával jó utón halad s ha a célt, melyet kitűzött maga elé, eléri, lelkes tapsoló! leszünk akkor is, midőn kis színházunk kereteiből kinő. —y—y. HÍREK. Az ünnepi tiszteletek sorrendje. A róm. hath, plébánia templomban: December 25-ére hajló éjjel 12 órakor ünnepi szent mise. Mondja Récsei Ede házfönök, Zoboky és Tóth Lajos tanárok segédletével. 25-én reggel 7 órakor csendes szt. mise. 8 órakor szintén. 9 órakor szentségkitétellel énekes asszis- teneiális énekes szt. mise. Tartja a házfőnök Ünnepi szt. beszédet a celebráns mond. 11-óra- csendes szent mise. D. u. 3 órakor szentség kitétellel vespera. 26-án 7, 8 és 11 órakor csendes szt. mise lesz. 9 órakor énekes szt. mise Prédikál Tóth Lajos. D. u. 5 órakor litánia. 27-ón 9 órakor énekes szent mise. 30-án IV. Károly királyunk koronázása napján 9 órakor ünnepi, hivatalos szt. mise lesz Te Deummal. 31-én, Szilvester napján d. u. 5 érakor évzáró szt: beszéd, litánia és Te Deum. A szt. beszédet Tóth Lajos mondja. Újév napján 9 órakor ünnepi szt. mise segédlettel. Prédikál Récsei Ede házfőnök. — A gör. hath, templomokban: Naptáregyesités után első alkalommal ünnepük a gör. katholikusok a karácsonyi ünnepeket a többi összes keresztyén felekezetiekkel f. évi : dec. 25-én hétfőn. A karácsony előbőjtje 22-én pénteken lesz, - szi-
