Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-09 / 6. szám
NAGYKÁROLYÉ« V1ÜEKK gjyjgg $£|{|g<i Pilisi $2^3 fgsgkjg SSÍII8 £|d^ sgÄgg e^KS §|g§g g§mg ä|Ä|g mmmjms ^gjg § sw.te, ^ , Betűkor Orbán könyvkötészete líTa.gry-lrároIy', Kenyérgyár-utca. Elvállal könyvkötői munkálatok teljesítését a legjobb és legszebb kivitelben, jutányos árak mellett. ^PQ| mily üléseken történtek meg — tudomásul véletett. Következett az ülés legérdekesebb tárgya: a Schlick Nicholson gépgyár r.-t.tól a villamostelelep részére szállított 300 lóerős nyersolajmotor árából késedelmi kötbér fejében levont 8199 K 38 f. és időszaki kamatainak kiutalása iránti kérelme. Néma Gusztáv főjegyző részletesen ismertette a tényállást, mely szerint a szállitó cég tényleg késedelembe esett; ismertette a cég kétrendbeli beadványát, a tiszti ügyészi véleményt, a jogügyi- és pénzügyi bizottság első határozatát, mely szótöbbséggel kimondotta, hogy a kérelmet nem tartja teljesíthetőnek, a cég újabb beadványait, melyben kérelmét 5000 koronára leszállítja, a jog- és pénzügyi bizottság második határozatát, mely az ügy békés kiegyenlítése és méltányosság okából 3000 koronát 3 éven át 1000 koronás részletekben, kamatmentesen javasol a cégnek megtéríteni. Elsőnek Récsei Ede képviselőtestületi tag szólalt fel és a kérelem egész terjedelmében való elutasítása mellett érvelt azzal, hogy a kérelem 4 év után terjesztetik elő s a város elég méltányos volt, amikor 41 napi sztrájkot figyelembe vett és ezen időre vonatkozólag a késedelmi kötbért elengedte, szerinte a kérelmező cég nem fogja az ügyet bíróság elé vinni s ha igen, a pert elfogja veszíteni. Dr. Adler Adolf képviselőtestületi tag a maga részéről a jogügyi- és pénzügyi bizottság javaslata mellett foglalt állást, noha a bizottság első ülésében a kérelem elutasítása mellett szavazott és a második ülésben részt nem vett s igy ott álláspontját ki nem fejthette. Kiutalta, hogy az ügy állása jogilag bizonytalan és a méltányosság álláspontjára helyezkedve, de meg tartva a per következményeitől tartva, inkább hajlandó a kérdést egyességileg megoldani. Schönfeld Lázár szintén elfogadta a bizottsági javaslatot, noha szerinte a késedelmes szállítás által a város már tetemes kárt szenvedett. Lucz György városi tanácsos, képviselőtestületi tag a főügyésztől azt kérdezte, hogy most is fenntartja-e abbeli jogi véleményét, hogy peruiján a kérelmező cég (követelését nem fogják megítélni, mire Borody György t. főügyész kijelentette, hogy véleményét fenntartja s hogyha hasonló ügyben a kérelmező cég akarná őt megbízni a kereset megindításával, hát bizony kijelentené, hogy a jó eredményhez nincs reménye. Mindazonáltal perről lévén, szó a véderedményt sohsa lehet biztosra venni. Luczay János képviselőtestületi tag azt kérdezte, hogy a kérelmező cég méltányosan járt-e el eddig a várossal s hogy nem lehet-e ezentúl is szükségünk a céggel való összeköttetésre. A polgármester mindkét kérdésre igennel felelt. A vita kilévén merítve, elnöklő polgármester elrendelte a szavazást és annak megejtése után kihirdette, hogy 41 szavazó közül 27 a bizottsági javaslat elfogadása mellett szavazott, 14 pedig ellene szavazott és a bizottság javaslatát elfogadottnak jelentette ki s az jóváhagyás céljából a tövényhalósági bizottsághoz felterjesztetik. Ezután az állampénztár terhére hadi segélyben nem részesített városi alkalmazottaknak a városi pénztár terhére hadi segélyben való részesítése kérdése következvén, bemutattatott az idevonatkozó javaslat Luczay János képviselő- testületi tag a városi kertészt is a segélyezendők közzé felveendőnek tartván, ily értelemben indítványt terjesztett elő, azonban polgármester abbeli megjegyzése folytán, hogy a városi kertésznek önálló keresete is van, a képviselőtestület a városi kertész kihagyásával az eredeti javaslatot fogadta el. Az itt megszavazott 900 K háborús segélyből 700 K a városi házi pénztárt, 200 K pedig a közmunkapénztárt fogja terhelni. Az állami polgári leányiskola igazgatója természetbeni tűzifa igénybe vehe- tése folytán ezért bizonyos átalányt fizet a városnak. Minthogy azonban a múlt évben hazulról fi hónapig távol volt s ezen idő alatt tűzifát nem használt, az általányt megfelelöleg mérsékelni kérte A képviselőtestület elrendelte, hogy 20 köbméter fa értéke helyett 12 köbméter fa egyenértékét tizesse meg, a többit pedig elengedni határozta. Vetzák Ede és neje 2000 koronás főgimnáziumi ösztöndíj alapítvány alapitó okleveléből kimaradt tévedésből az, hogy az ösztöndíj csak róm. kath. vallásu tanulónak adható ki, miért is alapítók kívánsága folytán ez a teltétel az alapitó oklevélben kitüntettetni határoztatott. Azon jelentés, hogy a bérkocsisok dijának felemelésére és a bérkocsisoknak éjjel egészségügyi célokra követelhető igénybevételére vonatkozó szabálvrendelet- módositás kormányhatóságilag jóváhagyatott, tudomásul vétetett. A rendőrlegénység családi pótlék engedélyezése iránti kérelme teljesíthetőnek nem találtatott. Beckmann József helybeli ékszerész osztrák állampolgár lévén, kérte, hogy a magyar állampolgárság elnyerhetése céljából a város kötelékébe való felvétele neki kilátásba helyeztessék. A képviselőtestület a kérelmet teljesíthetőnek találta és kérelmezőnek a város kötelékébe való felvételét kilátásba helyezte. Minthogy indítvány be nem adatott, a tárgysorozat pedig kimerittetett, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Braneczky József, Kun István, Fiók Albert, Lochmayer Márton és Albanézi Mihály képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Színház. Színház rovatunk u sok fontos közlendő anyag és lapunk mostani kisebb terjedelme folytán e számból sajnálatunkra kimaradt. Szives elnézést kérünk elsősorban \ a színházi rovat vezetőjétől, kedves ni/unka- társunktól, hogy referádájdt csak a jövő számban közölhetjük. _____*______________• „V idámság falva.“ Beszarábiai front, 1916. jan. 29. Éppen egy hónapja, hogy a nap-nap. után támadó muszka-tömegeket védelmi vonalunkon megállítjuk és véresen visszaverjük; annyi álmatlan éjszaka után megérdemeljük a pihenőt. „Vidámság falva“ pihenőnk helye. Éz ad...............i erdő első vonaltól alig egy kilóm éterre, mely tulajdonképpen a tartalékok helye. Szürkülni kezdett, mikor megpillantottam az erdőt, melynek látása hazai emlékeket idézett fel bennem. Gyermekesen kiáltottam, lel: „Somos-erdő — nagykárolyi erdő“, mert hisz minden erdő egyforma. Eszembe jutottak gyermekkori, majd diákköri emlékeim, mikor még játszadozni, majd növényt szedni & bogarászni jártam ki a Somosba. De még soksok emlék tódult agyamba, melyek mind kapcsolatba voltak a szülőhelyemmel s csak azon veszem észre magam, hogy mar az erdő bejáratánál vagyok, melyet egy nagy tábla jelez „Vidámság falva“ felirattal. A háború bohósága tette ezt oda, mely elnevezés szebb és nyugodtabb napokban született. Akkor még csiripeltek az erdő madarai, még virított a mező s mi fő, csend volt errefelé. Furcsának tűnnek fel ugye az ilyen elnevezések, de sokszor egyes felírásokon nagyon jót lehet nevetni. De menjünk csak be a faluba. Utcája mind futóárok, nehogy a sok idetévelyedt golyó még hátul is kárt tehessen. A főbejárat tutóárka „Ferenc József utft felirattal van ellátva. Ez a falu főutcája. Itten vannak a tiszti lakok jobbról-balról elhelyezve; mindegyik mélyen a földbe ásva s csak ajtója jelzi tedezékletél. A mellékutcákon, — illetőleg futóárkokon vannak a legénység számára elhelyezett fedezékek. Miután szakaszomat elhelyeztem, visz- szamentem a legényem által már lefoglalt Főúti lakásomra. Ajtón ablak, felette egy tábla: „Margit-lak“. Jelezve, hogy első lakója szivét bizonyára kék szemű, szőke hajú Margitka foglalta le. De egyébként is minden fedezék itt lak, villa. így van ez a rajvonalban is, hol sokszor élcelődtünk egymással a fedezékek elnevezésével. Hogy az én első, magam által készített fedezékem milyen névre hallgatott, azt nem árulom el. Benyitva uj fedezékembe, már meleg , várt. Ledőltem a deszkából összetákolt ágyra, gondolatokba merültem, minthogy ilyenkor mi mást tehetne az ember. Feljön a nap is, elmegyek rendes napi vendégeskedésre szeretett századparancsnokomhoz, hol már vár az itt megszokott pohár cognac. Majd végig sétálok az erdőben. A legénységi fedezékek előtt szájharmonika hangja üti meg fülemet. Itt magyarok vannak. Jól kivehetően hallom: „Nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet“, majd „Mikor engem beso- ! roztak, virágzott az erdő" nótákat. ■Ü0ÜÜSÜIÉÜ
