Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-29 / 48. szám
* 2 Nagykároly és vidéke. az ellenség összes támadásait s győzelmes befejezéshez juttatja a háborút. Éppen olyan megingathatatlanul bízom abban, hogy monarchiám, a melynek hatalma a benne egyesült két államnak régi törvényekben megirt, harcban és veszélyben újra megpecsételt elválaszthatatlan sors közösségében rejlik, be- és kifelé megedzve és > megerősödve fog ebből a háborúból kikerülni. És bízom abban is, hogy az •összetartozandóság tudatától és mély hazaszeretettől áthatva, a külellenség leverésére áldozatkész elszántsággal egyesült népeim együtt fognak működni a békés eröpótlás és megújhodás munkájában is, hogy a belső virágzás, fejlődés és megerősödés korszakát biztosítsák a monarchia két állama s a hozzájuk csatolt tatományok, Bosznia és Hercegovina számára. A midőn az Ég kegyelmét és áldását kérném magamra, házamra és szeretett népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által • reám hagyott örökségnek hü sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újból meg kívánom népeimnek szerezni a béke áldásait, a mint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hü szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink daca megengedi. Népeimnek igazságos, szeretetteljes fejedelme akarok lenni: alkotmányt és törvényt tiszteletben kívánom tartani. Gondosan • fogok őrködni a jog- egyenlőség felett. Állandó törekvésemet népeim erkölcsi és szellemi javának előmozdítására, szabadság és jogrend oltalmára éz arra irányítom, hogy a társadalom munkás tagjai számára becsületes munkájuk gyümölcsét biztosítsam. Elődömtől örökölt drága örökségem korona és nép kölcsönös ragaszkodása és bizalma is, Magasztos, de súlyos uralkodói hivatásom kötelességeinek teljesítéséhez ebből meritek erőt. Ausztria-Magyarország elpusztíthatatlan életerejébe vetett hittel, népeim iránt érzett mélységes szeretettől áthatva állítom életemet és minden erőmet e magasztos feladat szolgálatába. Kelt Bécsben, 1916. nov. hó 21-én. KÁROLY s. k. Tisza István gróf s. k. Támogassuk a Vöröskereszt- Egyesület helybeli fiókját, mely állandóan áOO beteg katonát lát el és készít elő arra, hogy a házéit védelmezhessék ! A főispán felhívása az ötödik * hadikölcsön jegyzésére. Köztudomású dolog, hogy az ötödik hadikölcsön jegyzésére a m.kir. pénzügyminiszter ur a legközelebbi időkben — talán még e hó folyamán kibocsátja ■ felhívását. Feleslegesnek tartom ezen újabb; hadikölcsön jegyzésének sikeréhez fűződő j szempontokat hangoztatni, hiszen annak tudatában van minden hazafiasán gondolkozó intelligens ember s ezúttal csak j az a kérésem, hogy a múltban sikere-j seknek bizonyult előkészületek megtétele j iránt már most szíveskednék az intéz- \ kedéseket megtenni- s ezen szervezésnek j az élére állva, eddig is tapasztalt ügy- i buzgalmával kövesben el minden kitelhe- tőtt arra, hogy vármegyénk az eddiginél: is nagyobb eredményeket mutathasson fel. j A viszonyok talán még kedvezőbbek a jegyzés sikerére az előbbieknél is. A közönség kezében pénz soha nem i tapasztalt bőségben van, s arról is meggyőződést szerezhetett, hogy a kölcsön- kötvény szelvényei pontosan legkisebb akadály nélkül beváltatnak. A harctéri helyzet sokkal kedvezőbb, mint az előbbi jegyzés alkalmával volt, | s nem alaptalan a reménység, mely a mostani sikerekhez a közeljövő béke be-; teljesülését fiizi. Egy bekövetkező béke pedig olyan gazdasági konjunktúrát fog előidézni, mely 1 az összes nemzeti életet újjá teremti. Ebben a kialakulásban úgy a mezőgazdasági mint a kereskedelmi éleiben ezen feltétlenül legbiztosabb értékpapír olyan fontos szerepet fog játszani, mely újabb vállalatok s beruházásoknál egyenértékű j s forgalmú lesz a készpénzzel. Különös figyelmébe ajánlom már most megállapítani azt, hogy a vagyono-j nosabb elemek közül kik zárkóztak el ridegen az eddigi jegyzésektől s ezekkel | kérem az erkölcsi presszió minden esz: közét felhasználni, hogy a haza iránti kötelezetségeiket oly módon teljesitik, amint azt minden egyes polgárától a hazának joggal lehet követelni. Amennyiben a kölcsön sikere érdekében valamely intézkedés megtételét vélné kívánatosnak, vagy esetleg szemé- ! lyes közreműködésemet tartaná célszerűnek, készséggel állok rendelkezésére. Megvagyok győződve arról, hogy t. Cim eddig is tapasztalt ügybuzgősága meg fogja hozni most is azt az eredményt, mely vármegyénk praestigének emelésére okvetlenül kívánatosí Nagykároly, 1916. nov. 17. Csaba Adorján, főispán. Vármegyénk rendkívüli közgyűlése Vármegyénk gyásza. Megboldogult jó királyunk I. Ferencz 'József elhunyta alkalmából Csaba Adorján 'vármegyénk főispánja tegnap délelőttre rendkívüli közgyűlést hivott össze, melyen a mostani abnormális közlekedési viszonyok folytán idegenből csak kevesen jötték el, de azért a gyűlés a gyászesethez méltóan folyt le. A meglehetős szép számban össze: sereglett vármegyei bizottsági tagok egy- kettő kivételével mind teljes fekete gyászruhában jelentek meg. Csaba Adorján főispán pontban fél 11 órakor a közgyűlést megnyitván, annak megnyitása után felállott és a következő beszédet mondotta el. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Szomorú és fájdalmas feladatot teljesítek, midőn a mai rendkívüli közgyűlésen hivatalosan bejelenteni hogy hódolattal szeretett urunk Első Ferenc József Ausztria császár, Magyarország Apostoli királya 68 évi uralkodása után november 21-én átadta nemes és nagy lelkét az Örökkévalóságnak, fáradt testét az enyészetnek. Halálával a történelem egyik legtragikusabb, de egyúttal a legfenségesebb életpálya nyert befejezést. Nagy alkotásai élni fognak, mig a nemzet él, életpályájához fűződik a nemzet újjászületése és tüneményes fejlődése s elmúlásával önkéntelenül tolul lelkűnkben előtérbe az a kérdés, miért nem adta meg a sors ennek a sokat szenvedett uralkodónak, hogy nagy müveit Ö juttathassa tető alá egy dicsőséges háború befejezése után egy mindenkorra szóló áldást hozó béke megteremtésével. A Mindenható bölcs intézkedése ellea azonban zúgolódnunk nem szabad s vallásos megnyugvással kell fogadnunk a változha- tatlant. Soha uralkodó népeivel szeretetben jobban összeforrva nem volt a mint Ö s ez a szeretet csak most halála után nyilvánult meg teljes nagyságában. Tudta ezt és érezte s magasztos lelkének utolsó megnyilvánulásában ezt az szeretettet végső intézkedésében kérte átruházni utódára. Emlékét úgy őrizzük meg legméltóbban,, ha ez utolsó rendelkezését szivünkbe véssük. Áldozzunk mindent a hazáért, ruházzuk át hűségünket, szeretetiíuket az utódának. Most pedig mielőtt őseihez megtérnek örök pihenésre, ravatala előtt rójjuk le a kegyelet adójat. Indítványozom, hogy magasztos emlékét jegyzőkönyvünkben örökítsük meg s ezen jegyzőkönyvet díszes példányban levéltárunkban helyezzük el megőrzés végett; fejezze ki a törvényhatóság Urunk és Királyunk Ő Felsége IV. Károly király előtt mélységes gyászát es részvetet a m. kir. Kormány utján; képviseltesse magát a temetésen küldöttség utján; ravatalára helyezzen koszorút ; emlékét pedig zárja szivébe és őrizze meg minden magyar ember. A megjelentek a legmélyebb meg- illetődéssel állva hallgatták meg a beszédet, mely 'az összes megjelentek érzelmeit fejezte ki. Ezután nemestóthi Szabó Antal bizottsági tag állott fel szólásra és kijelentve azt, hogy a főispán beszédében foglaltakat minden jóerzésü állampolgár osztja, az abban foglalt indítványokat a maga részéről is helyesli és elfogadja és azt hiszi, hogy ehhez a közgyűlés is hozzájárul; csak annyi hozzáadni valója lenne, hogy a főispán megnyitó beszéde egész terjedelmében a közgyűlés jegyzőkönyvébe felvétessék. Az indítvány ellen senki fel nem szólalván, elnöklő főispán kimondja, hogy a törvényhatósági közgyűlés : i 1. Élhunyt jó királyunk I. Ferencz József magasztos emlékét jegyzőkönyvében megörökíti s ezen jegyzőkönyv egyik díszes példányát a vármegye levéltárában megőrzés végett elhelyezi; 2. Urunk és királyunk Őfelsége IV. Károly király előtt mélységes gyászát és részvétét a m. kir. kormány utján kifejezi; 3. Elhunyt jó királyunk ravatalára koszorút helyez és a temetésen magát V
