Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-01 / 44. szám
2 gyoisabban fog elmúlni nyugvásuk ideje, ami a föltámadásig hátra van s akkor úgyis együtt vonulnak be az örök boldogság hazájába! Hol szemeljük ki a helyet a hősök temetője számára? Olyan helyen, amely fekvésénél fogva legszebb, amely látogatott s amelyhez az ifjúság, a polgárság halottak napján és az uj diadalmas szabadság napján könnyen elzarándokolhat és adózhat emléküknek. Tervbe van véve a Csanálos felé vezető utón, a gőzmalom mellett lévő tér kisajátítása e célra, amely kellően rendbehozva talán megfelelne a fenti célnak. De ismétlem, hogy ez még csak terv, s ha megfelelőbb helyet találunk, akkor azt szerezzük meg. Cikkünk elején említett másik módozat az volt, hogy az egyes felekezeti temetőkben külön örökítsük meg hősi halált halt fiaink emlékét, de ezt a módozatot a fenti hazafias okokból nem tartom helyesnek. Most még az a kérdés merül föl, hogy vájjon azokat is temessük a hősök temetőjébe, akik véreik körében, családi sírboltban feküsznek? Ez volna a hősök temetőjének és az egész tervnek igazi megfejtése, ha a halottat a családja önként engedné át a nemzet halottjának. Az utolsó kérdésünk még az, hogy az itt elhalt foglyokat vájjon hová temessük? A halál után nincs ellenségeskedés, a halál az ellenséget is jóbaráttá teszi, hiszen a harctéren is egymás mellé temetnek oroszt, magyart, szerbet, németet, bolgárt, temessük őket is a hősök temetőjébe. Holtuk után ne legyünk ellenségeik s nagylelkűségünk talán megpuhitja élő ellenségeink szivét s hasonló megbecsülésben részesítik ők is a fogságban elhalt véreinket. A gyűjtés a hősök temetőjére most folyik. Áldozzuk filléreinket a hazafias célra, hogy méltó emléket állíthassunk hőseink porának. A gyűjtésben az ifjúság is rész vesz. Ahová ez ügyben kérő szóval fordultam, könnyes szemmel, de örömmel járultak hozzá a nemes terv megvalósításához. Hiszem, hogy városunk közönsége a hősökhöz méltó pihenő helyet fog szerezni és emléket állítani. Most pedig emberek tegyük le egy percre a kalapácsot, a vésőt, a gyalut, a könyvet, a tollat és imádkozzunk értük: „Adj Uram örök nyugodalmat nekik !“ Amen, Amen. Braneczky József. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete okt. 29-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester a megjelentek üdvözlése mellett a közgyűlést megnyitván, napirend előtt egy szomorú NAGYKÁROLY ES VIDÉKE kötelességet úgymond, midőn bejelenti, hogy Sternberg Sándor a képviselőtestületnek néhány évtizeden át egyik érdemes tagja a múlt hót szerda napján elhunyt. Azt hiszi, hogy a képviselőtestület hozzá fog járulni azon indítványához, hogy & képviselőtestület az elhunyt emlékét jegyzőkönyvileg megörökítse és erről a gyászoló családot jegyzőkönyvileg értesítse. A közgyűlés az indítványhoz hozzájárulván, elnök ily értelemben mondja ki a határozatot. A napirendre való áttérés előtt bejelenti polgármester, hogy az elhunyt Sternberg Sándor képviselőtestületi tag helyére az első póttag Vanger Pál hivatott be. Ezután bemutattatík polgármester jelentése arról, hogy a borital és husfogyasztási kezelési jog az 1917—1919. évekre megváltható nem volt, miért is ez nyilvános árverésen a szeszadó fogyasztási adópótlék szedésének jogával együtt évi 40000 koronáért dr. Lőbla László nagyváradi szeszgyár tulajdonosnak haszonbérbe adatott. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1917. évi névjegyzéke bemutattatván, az ezt összeállító küldöttség jelentése tudomásul vételével elfogadtatott és helybeuhagyatott. Bemutattatott a polgárrendőrségre vonatkozó szabályrendelet módosítására vonatkozó jelentés, mely szerint a korhatárt Jtöbbek hozzászólása után 65 évig terjesztette ki. Tóth János kórházi felügyelő fizetését évi 500 K-ról 800 K-ra, mosatási dija pedig évi 200 K-val felemeltetett. Szakáll Sándorné városi állatorvos nejének kérelmére, minthogy beigazolta, hogy 1916. évi jul. 1-től a férje fizetése, 1916. évi szept. 1-től kezdve pedig a lakbér a katonaságnál nem folyósittatik, a városi tanács uta- sittatott, hogy ezen illetményeket a jelzett időtől utalja és fizettesse ki. A városi rendőr és szolgaszemélyzetnek a téli csizmapénz felemelése iránti kérelme i folytán hosszas vita után elhatároztatott, hogy a csizmát a város természetben adja ki az alkalmazottaknak, illetve, hogy a 31 pár csizmához szükséges bőrnemüt a bőrközponttól szerezze be, a csizmát csináltassa meg, ha pedig ez lehető nem lenne, a csizmát árlejtés utján készíttesse el. Csorba Gyula rendőrkapitány kérelme folytán egy baleset alkalmával megrongált ruháiban beállott kár megtérítése céljából 50 koronát szavazott meg a képviselőtestület. A folyó évi szeptember havi pónztárvizs- gálatról szóló jegyzőkönyv bemutattatott és irattárba tenni határoztatott. A közgyűlésnek egyébb tárgya nem lévén, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Deutsch Farkas, Irsik Ferencz, Keszi Ferencz, Lochmájer Márton, és Molnár Ignátz képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette' mserr-j=s=sas mm**. uiTr in—as=:i.r --=-r: Közellátás. A háborús idő szomorú gazdasági rendszere fokozódó súllyal nehezedik ma a már szinte tehetetlenül jajgató fogyasztók óriási tömegére. A megkísérelt ellen- intézkedések gyengének bizonyultak a nagytőke-hatalom letörésére s a városi közellátás ereje még a leghatásosab ellenszerül mutatkozik. Milyen pompás dolog az, amikor például Győrről azt Írhatják lapjai, hogy: „Győrött minden van. Nincs hiány semmiben ! A közelebbi-távolabbi helységekből azért jönnek ide egyszer zsírért, egyszer lisztért, egyszer tengeriért az idegenek. Itt mindent megtalálnak. Győr örülhet, hogy ilyen magisztrátusa van a ki- eheztetés nagy világháborúja idején.“ Hogy a városi közellátás szervezete mily arányokban ölelheti magához a közszükségletek mindenfajtáját s hogy mennyire megmentheti a lakosságot a felemelt árak uzsorájától, bizonyítjuk Miskolc példájával, ahol a polgármester egymillió korona alaptőkével, amelyet a helybeli pénzintézetektől vett kölcsön a város, közélelmezési vállalatot létesített, mely összeköttetést tart fönn az ország termelőivel és közvetlenül szerzi be az élelmicikkeket. Ezeket az óriási raktárban helyezi el, hol a városnak egész évi szükséglete van felhalmozva. Tavalyról még hét waggon kukoricája maradt a városnak. Az élelmiszereket hatósági boltokban, saját alkalmazottaival árusítja a város a közönség részére. A városnak van hat tejcsarnoka, amelyekben vajat és cukrot is lehet kapni. De a piaczon is árusít a város, ahol a kofák uzsorájával veszi fel a küzdelmet. Minden beszerzett szükségleti cikket a központi áruraktárban helyeznek el. Ezidő szerint mintegy 300 ezer korona értékű áru van beraktározva. A városnak nyolc kenyérüzletében nem csak kenyeret, hanem burgonyát is lehet kapni, kilóját U fillérjével. Szenet, fát teherautóval szállítanak; be a város a közélelmezési vállalat számára legutóbb is 170.000 darab tojást kötött le. íme, a városi közellátás szélesebb ! körű szervezésével gátat lehet vetni az árudrágaságnak, vagy legalább is a kiu- zsorázásnak s meg lehet gyengíteni a mai nagytőkés, mindent monopolizáló gazdasági rendszernek áldatlan hatalmát. Resignáltan kérdjük: Nagykároly városában nem lehetett-e volna mindezt szintén megcsinálni! ? Színház. Napról napra beigazolást nyer, hogy a közönségnek elengedhatlen szórakoztató s gyönyörködtető helye a színház. S örömmel látjuk, hogy azok, kik a béke boldog világában hidegrázást kaptak, ha előttünk színházról, kedves színházi esték gyönyörűséget nyújtó perceiről csevegtük, kapják a felöltőt s gyors iramú lábbal lépik át kitárt kapujának küszöbét, hogy feledjék a jelen keserűségének lomhán botorkáló óráit, ha nehány percre is. S nem csalódnak sem a gyönyört, sem a szórakozást keresők. Neményi és dicséretre érdemes gárdája mindent elkövetnek, hogy a közönség iránti hála részükről lerovassék. A gondosság, mely előadásukat jellemzi, a jókedv, mellyel lefelpénzelik a nézőt, a hatás, melyre egyenként és összesen törekszenek, mind bizonyíték a mellett, hogy a közönség megnyilvánult szeretetét ébren kívánják tartani a szezon minden estéjére. De hogy kifogással is hozakodjunk elő, kérjük a rövidebb szünetet. Az elmúlt hét darabjai közül meleg elis- j méréssel emlékezünk meg „A derék Fridolin“ „Névtelen asszony* és „Nőstény ördög* sikeréről. „A derék Fridolin“ ötletben gazdag, mulatságos darab. Nyugodtan ki lehetne írni a szinlapra: a ki kacagás nélkül megállja, kap 100 koronát. A „Névtelen asszony“ bánatos darab, mint az esővel viselős felleg. Ennél a kiírást ekép változtatnám: a ki köny nélkül i megállja, kap 100 koronát. Előbbiben Jávor
