Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-06 / 36. szám

t o Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel a városháza tanács- termébtn rendes közgyűlést tartott. Debreczeni István kir. tanácsos, polgár- mester a megjelentek üdvözlése mellett a köz­gyűlést megnyitván, napirend előtt a követke­zőket mondotta : A tisztelt képviselőtestület tagjai előtt tudva van, hogy a szövetséges Románia egy pillanat alatt támadó ellenségünkké vált és a Monarchiának hadat üzent. Románia orvtámadása az eddigi ember- feletti küzdelmeinket megnehezítette és ha valaha szükség volt a testvéries egyetértésre, úgy most jött el az ideje, hogy annak bizto­sítására faj- és valláskülönbség nélkül minden lehetőt inegtegyünk. Fájdalmas dolog, hogy a román támadás sok ember lelkében megrendítette a hitet a hazában élő fajrokonokkal szemben, akik pedig ez ideig nemcsak hogy erre okot nem szolgál­tattak, de fiaik, testvéreik a legszentebb haza- szeretet hevével vegyítették vereiket a mieink­kel és lehetetlennek tartom, hogy mikor azok a régi félreértések nagyrószben kiküszöböltet- tek s kilátás van arra, hogy a jövőben testvé­riesen dolgozunk a haza felvirágoztatása ér­dekében, a szabadságból a szolgaságba s a civilizáció magas fokán álló állam kebeléből egy a műveltség primitiv fokán álló nemzet kebelébe vágyik. Épp ezert is nem szabad tért engedni az egymás iránti bizalmatlanságnak s nem szabad különösen engedni, hogy ezen bizalmatlanság­nak a magyar adjon kifejezést; miért is kéri a képviselőtestület tagjait, hogy igyekezzenek ia város társadalmából a félreértéseket kikü­szöbölni, nehogy a bizalmatlanság az elkese­redés érzetét váltsa ki a lelkekből és igyekez­zenek továbbra is fentartani azt a jó egyet­értést, ami különösen városunkban a román- ajkú polgárok és a többi polgárok között eddig is örvendetes módon tennállott. Áttérve a tárgysorozatra, a gazdasági és pénzügyi bizottságba 2 évi időtartamra Kleiner Dezső, az építési bizottságba 2 évi időtartamra id. Nonn János, a mezőgazdasági bizottságba 2 évi időtartamra Lőrincz Lajos képviselő- testületi tagok választattak be. pékét jellemző babonás hit uralkodik. A Krisz­tus fönséges vallása ott az orosz nép szé­gyenteljes babonás hitévé sülyedt le. E két szélsőség között áll a mi magyar népünk józan hite, buzgó vallásossága. Vigyáznunk kell azonban, hogy ez arany középúton meg­álljunk, hogy a mi keresztyénségünk vala­hogy olyanná ne váljék, mint az angolok keresztyénsége. Igaz, hogy ők látszólag na­gyon is vallásosak. Templomaik zsúfoltak. Királyuk is naponta elolvas egy-egy fejezetet a bibliából. Mi is mily sokszor állítottuk népünk elé példaként az angolok vallásossá­gát ! És nagy kegyességük dacára mégis ön­zők, szívtelenek, telhetetlenek, kik a nyomo­rult haszonért felednek mindent s lábbal tapodni készek az isteni és emberi törvénye­ket. Annyira dicsért vallásosságuk és kegyes­ségük olyan, mint a csillogó olajréteg a fel­színen, amely megtévesztő lepel alatt azonban ott él az „ó ember a csalárdság kívánságaival.“ Oh a mi vallásosságunk — ezzel ellentét­ben -r- legyen őszinte, mély, komoly, igazi vallásosság, amely a szív legmélyén gyöke­rezik, onnan hatja át az egész embert, s szabályozza az egész életet. „Emez uj embert öltözzük fék' tehát : a 'mély, az igazi val­lásosságot. A hitnek, a vallásnak azonban jó tet­tekben, jóságos cselekedetekben kell nyil­vánulnia. „Holt a hit cselekedetek nélkül“ •— mondja az apostol (2,26.) A jócselekedetek most, a háború vérzivataros nagy idején, hogy úgy mondjuk,virágkorukat élik. A háborús idők folyamán keletkezett jótékonycélú egye­sületeknek, intézményeknek és mozgalmaknak talán már számát sem tudjuk. S mindezen ntézményeknek nemes és szent célja az, NAGYKÁROLY ES VIDÉKE A villamos felügyelő-bizottság tagjaivá j Dr. Adler Adolf, Kacsó Károly, Lukácsovits 'János, Péchy László és Schuszterils Ferenc képviselőtestületi tagok 3 évi időtartamra vá­lasztattak meg. A gyermekvédötelep bizottság tagjaivá Dr. Adler Adolf, üulácsy Tiborné, Jenser Miklósné, Kacsó Károlyné, Kürthy Károly, Lukácsovits János, Lukovits Endre, Papp Réláné, Papp István, Palek Béla, Dr. Péchy István, Peciiy Lászlóne, Péchy László, Rédei Károly, Récsei Ede, Reök Gyula, özv. Rooz Samuné, Rúth I Károly, Schnébli Jánosné, Somossy Miklósné, i Sternberg Mórné, Sternberg Sándorné, Schön­feld Lázár és Wieser Miklósné 6 évi időtar­tamra választattak meg. A nyugdijügyi bizottságba Dr. Adler Adolf, Dr. Berger Jenő, Hahn Janos és Dr. Jekel | László képviselőtestületi tagok 6 évi időtar­tamra választattak meg. Ezután bemutattatott a jelentés arról, hogy az 1917. évi költségvetési előirányzat elkészíthető nem volt. A képviselőtestület a jelentest tudomásul vette es utasította a taná­csot és a számvevőséget, hogy a Költségelö- | irányzatot oly időben készítse el, hogy az a december havi közgyűlésen tárgyalható legyen. A városi hatóság kezelése alatt álló pénz­készlet és a városi gyámpénztár pénzkészleté­nek gyümölcsöző kezelése kérdésének együt­tes tárgyalása határoztatván el, névszerinti szavazással egyhangúlag kimondatott, hogy ezen pénzek elsősorban kellő jelzúlogbiztositék mellett egyeseknél helyezendők el, az el nem helyezett és a forgalomhoz nem szükséges pénzek pedig a helybeli pénzintézeteknél, va­lamint az ipari és gazdasági Hitelszövetkezet­nél ezen pénzintézetek alaptőkéje, tartalék- tőkéje és az üzletrészek arányában helyezendők el, még pedig a közgyűlés által megállapított feltételek szigorú és pontos megtartása mellett. Ezután jelentés tétetett arról, hogy a viiiamosmünél elhasznált két gép eladása nem sikerült, mert bár a vevő a szerződést aláírta ugyan, de a megállapított 10,000 K vélehir- j részletet nem deponálta. A képviselőtestület j elhatározta, hogy a vevő a kérdéses összeg j letevésére felhivassók azzal, hogy ennek meg nem történte esetére a szerződés érvénytele- nittetik. Szakáll Sándorné városi állatorvos nejé nek abbeli kérelmére, hogy amennyiben katona térje után eddig élvezett illetményei beszüii- tettettek, férjenek a várostól járó illetményei egészben folyósitlassanak, elhatározta a kep­hogy a háború nyomán, vagy mint a szel­lemes ókori görögök találóan jellemezték — a harcok vérszomjas istennőjének dübörögve rohanó hadiszekere nyomában támadt tenger szenvedést, szomorúságot, Ínséget és nyomo­rúságot enyhítsék és gyógyítsák e földön, amely most az iró szavai szerint „gyász- fátyoloktól fekete, vértől piros és könytöl csillogó.“ (Jánosi Zoltán). És mind e jótékonycélt szol­gáló intézményeket népünk szinte nem vélt j meleg szeretettel s bámulatos áldozatkészség­gel támogatja. S im a sok és sokféle — hogy úgy mondjuk — világi jótékony- célú egyesület között, mint mindig, úgy most 1 is szerényen megjelen az áldott Gyámintézet is. Az egyház e kedves leánya, a szeretet angyala hófehér ruhában, egyik kezében olajággal, a másikban persellyel kopogtat a szivek s a hívek ajtaján, újra meg újra hirdetve éi hangoztatva a Gyámintézet meg­ható jelmondatát: „Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek bé a Krisztus törvényét(Gál. 6, 2.) Szelíd angyal I miért jársz te most szivről- szivre, házról-házra, ahol most annyi a köny, a bánat, a gyász, a fájdalom? Hiszen a gyilkos háború okozta testi sebeket gyógyít­juk — gyógyitgatjuk mi most, miket em­berkéz ütött embertársa testén. És te most, e vérözönben, az egyházakra, a templomokra és iskolákra hívod lel a siró világ figyelmét és adakozó készségét. Oh de Testvéreim, ne forduljunk el tőle hidegen és ridegen. Szent célt szolgál ő is. Mig a többi egyesület a test, addig a Gyámintézet a lélek gyógyítá­sán fárad. Odamutat a szegény egyházakra, s azok templomaira és azok iskoláira s fi­gyelmeztet arra, hogy a test s a testiek mel­lett nem szabad megfeledkeznünk a lélekről viseiőtestüiet, hogy kérelmező hivassák fel abbeli állításának igazolására, hogy illetményei a katonaságnál tényleg be lettek szüntetve, ezen igazolás megtörténte után fog a kép- : viseiőtestüiet ezen ügyben érdemleges határo­zatot hozni. Bemutattatott ezután Demidor Ignác rend­őrkapitánynak a polgárőri szolgálatra vonatkozó szabályrendeletet módosító tervezete. Eszerint : — tekintettel az itthonievő férfi lakosság meg­csappant számára — kimondatnék, hogy lel­készeket, vasúti, postai alkalmazottakat, kato­nákat, hivatalfőnököket kivéve, a többi férfiak 18 tói 65 éves korig polgárőri szolgálatot tel­jesíteni kötelesek. Komáromi István, Lévai | Béia és Cukor Márton képviselőtestületi tagok ' hozzászólása után elhatározta a képviselőtes- | lület, hogy a tervezetet visszaadja a rendőr- kapitánynak azzal, miszerint próbálja meg az éjjeli őrséget úgy szervezni, hogy fizetéses ejjeli őröket próbáljon szerződtetni, állapodjon ; meg az illetőkkel a javadalmazásra nézve, vagy esetleg a katonai muukásosztagból kiséreljen 1 meg meglelelö számú egyent kapni s aztán ! javaslatát terjessze a legközelebbi képviselő-' I testületi közgyűlés ele. Vadnai Etelka Könyökutcai telkéből utca- területhez csatolt telekterület kártalanitasára négyszögölenként 2 koronában állapította meg a képviselőtestület. A tanács azon javaslatát, hogy egy hely- j beli polgár leirt állami adója után fennálló városi pótadója leirassek, a kepviselőtestület nem j fogadta el, hanem utasította az adótanácsos«;, hogy annak behajtása tekintetében a legna­gyobb eréllyel járjon el és a behajtást szaka­datlanul kísérelje meg. Polgármester abbeli bejelentése, hogy a városi pénztárt megvizsgálta s hogy különös intézkedés szüksége elő nem fordult, tudomásul vétetett és a jegyzőkönyv irattárba tétetni ren­deltetett. Minthogy indítvány be nem adatott, a közgyűlés tárgysorozata pedig kimerittetett, el- j nöklő polgármester a közgyűlést befejezettnek ! nyilvánította s a jegyzőkönyv hitelesítésére Hágen József, Juhász Imre, Kiss József, László József es Májerhoffer József képviselőtestületi I tagokat felkérvén, a közgyűlést berekesztelte. ÉRTESÍTÉS. Felhívjuk a nagykö­zönséget, bogy a hozzájuk érkező magyar- országi és külföldi idegeneket a rendör- hatosagnal megérkezésük után azonnal bejelentsék! | s a lelkiekről sem. Igen 1 Odamutat az egy- l házakra, melyek a világ figyelmét a testről a lélekre, a földről az égre, a mulandókról i az örökkévalókra, az emberről Istenre for- forditják és irányozzák. Odamutat a tem­plomokra, ahol talál most a fiát vesztett | szülő, talán egyetlen gyermekét sirató özvegy, a férjét gyászoló hitves, s az apa után ki­áltó árva édes vigaszt, gileádi balzsamot a | szív sajgó sebére, s mi mindannyian rneg- nyugovást, bizalmat, erőt, bátorságot és | egyedül biztos menedéket e borzalmas há- ; ború borzalmas viharában. Odamutat az árva- j házakra, ahol felnevelik, s az iskolákra, ahol tanítják, oktatják a hazáért, nemzetünkért, ! miérettünk, mindnyájunkért hősi halált halt apáknak oly korán árvaságra jutott gyerme­keit. „ Szegények mindenkor lesznek veletek!“ (Márk 14, 7.) és „Bizony mondom néktek, amit cselekedtek eggyel emez én atyám fiai kö­zül, énvelem cselekedtetek /“ (Máté 25, 40.) — mondja Jézus. A Gyámintézet is ép e sze­gényeket és kicsinyeket veszi hű gondjába, meleg szeretetébe és pártfogásába, teljesítve az isteni Mester isteni .parancsát. Oh azért tehát, miként eddig, úgy most és ezután is támogassuk az áldott Gyámintézetet buzgó imádsággal, meleg szeretettel és jószivvel : nyújtott adománnyal fönséges, nagy, szent i munkájában. Őt támogatva — „hordozzuk egymás terhétőt segitve — „töltjük bé a Krisztus törvényét.“ Nemzetünk hőn óhajtott megújulásáról ; szólottunk röviden,. nagy vonásodban e szent­órában. Ha végül a. pünkösdi habozó soka­ság kérdése tolulna a mi ajkinkra is: „Mit cselekedjünk, atyám fiai, férfiak ?“ (Ap. csel. 2, j 37.) mit cselekedjünk, hogy nemzetünk ismét

Next

/
Oldalképek
Tartalom