Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-23 / 34. szám
tölti be. Nemcsak a külföldön, de itthon a Hangyának is elég gyakorlati példája van, amikor a szövetkezetek egyes vidékeken valósággal visszaverték az árdrágítók oftefiziváját a lakosság ellen. Az angol kormány egyik jelentés maga ismeri be, hogy az angol városi közönség csak az erős fogyasztási szövetkezeteinek köszönheti, hogy a háború kezdetén az üzletekben s a piacon bekövetkezett pánik csakhamar elmúlt, mert nagy szövetkezeteik áruiknak a piacra dobásával rövidesen nyugalmat teremtettek. Ne képzelje oly együgyünek a főtisztelendő ur a szövetkezeti üzletrészeket jegyző városi polgárokat, hogy Eldo- rádót várnak a szövetkezettől. Csupán nyugodt és jutányos ellátást remélnek tőle s ebben a reményben nem is csalatkoznak. Nem teremt Eldorádót a szövetkezet, de megakadályozza azt, hogy egyesek Eldorádót, vagy vagyont gyűjtsenek gyorsan és kíméletlenül — mások s ■ép a fogyasztók zsebéből. Ha mégis bőségszarut akar látni a szövetkezetben, ám an a is van példánk. A rochedalei szövetkezet, az első modern fogyasztási szövetkezel, huszonnyolc éhező takácsfamilia heti 20 filléres befizetéseiből alakult s ebből a kis szövetkezetből hét évtized után fejlődtek ki az angol nagyban vásárló fogyasztási szövetkezetek, melyek a múlt évben 1070 millió korona forgalmat érlek el s tagjaiknak sok millió korona vásárlási visszatérítést adtak. Ez az a bőség és gyarapodás, .amiről a főtiszteiéndö ur gúnyosán ir. Ne féltse a városi fogyasztókat attól, hogy a szövetkezettel a termelők uralmát idézik elő maguk fölött. Ha ez igaz lenne, akkor aligha szerveztek volna a német- országi szociáldemokrata munkások több ezer fogyasztási szövetkezetét! Vagy talán a szociáld emokrata ipari munkások is az agrárius termelők szekerét tolják?! Vagy ott van Svájc: ebben az országban ép úgy mint Angliában több városi polgár van a fogyasztási szövetkezetben, mint falusi termelő De csuk nézzünk körül idehaza: a vasutasok, a köztisztviseA század kakasa, Bizony ha nem lett volna velünk a kis Bartók Istók szabó! Nem lettünk volna olyan vígan. A bevagonirozásnál szomorú hangulat uralkodott, nem egy harcteret már megjárt vitézünk fejét lógatva szortyogttata pipáját, miközben már a maga módja szerint áldotta a muszkának „anyját-apját“. Asszonyok, leányok állottak a katonákkal zufolt vonat melle es úgy siratták párjukat, rokonukat. Bartók Istók is ott állott egy csinos kis menyecske mellett és vigasztalgatta, hogy ne sírjon, ügy látszott, hogy Istók barátunknak sem volt valami rózsás kedve, de egyszerre olyan hangos és hamisítatlan kukorékolást vágott ki, hogy mindenki elmosolyodott és szomorúságát félretette. Bartók Istók ettől kezdve nagy kegyekben részesült. De meg is érdemelte, mert kukorékolni pompásan tudott. Lehet, hogy szabó mesterségét sem folytatta olyan sikererrel, mint kakas pályáját, akármelyik orfeum színpadán feléphetett volna művészetével. A legénység körében óriási sikerekben volt része, de ki is élvezte népszerűségét és minden alkalmat megragadott, hogy habárainak számát növelje. Minden állomáson, melyen vonatunk megállóit, Istók kidugta sovány fejét a kocsi ablakából és egy szép hosszút kukorékolt, vonatunk elindulásánál szintén. Külömben kukorékolt mindig, amikor csak tehette, ha indulást jeleztek, ha parancsot kaptunk a megállásra, ha szállást kaptunk, ha a menagi megérkezett, NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ í lök, a budapesti ipari munkások oly szö- ! vetkezeteket alkottak, amelyek 20—30 ezer taggal dicsekszenek. Nagy tévedés I tehát, hogy a szövetkezet a termelők egyeduralmát teremti meg. Ha Esztergom, •Nagykörös, Sátoralja- iijhelv meg a többi magyar város közön-! sége háború alatt fogyasztási szövetkeze-! | tét alakított, mert mérsékelni ' akarta a háborus árubeszerzés mizériáit és nem félt a termelők uralmának a veszedelmétől, N így károly városának aligha van mitől tartania. A fötisztelendő ur minden áron | ; szembe akarja állítani a termelőt a városi fogyasztóval, ügy látszik, hogy nem vesz tudomást a világ folyásáról, mert épp. most alakult ki a közvélemény nemcsak nálunk, de az egész világon, ahol drágaság van, hogy a drágaság főokozói a fölösleges közvetítők s hogy a drágaság enyhítése csak úgy sikerül, ha a falusi termelőt hozzuk a városi fogyasztóhoz. Ily irányban nyilatkozott mar Pozsony, Miskolc, Győr, Selmecbánya, Kolozsvár, Szeged s a többi városok vezetősége is. Hát éppen csak Nagykároly lakossága esküdjék hűséget a közvetítők-: nek (nem szólva a szolid kereskedőkről!) a falusi termelők ellen ? ! Igenis jólétet, gyarapodást várunk a’ szövetkezettől, mert minden háztartás, mely hü vásárlója lesz a szövetkezetnek, jó néhány percentet takarít meg évente is tisztességes áruhoz jut. Azt várjuk, hogy a „Hangya“, melynek jótékony „egyed-, uralmát“ 1500 község népe áldja Magyar- iországon, úgy szervezi a falusi termelőket, hogy a falusi szövetkezetek közvetlenül a városi fogyasztási szövetkezeteknek adják át a terményeket s igy idővel j — ha majd némileg visszatérnek a rendes állapotok — még a zöldség, tojás, vaj s egyéb termények beszerzése terén is nyugodtabb lesz a városi közönség ellátása. Nem követtük a cikkírót a gúny és kicsinylő gyűlölködés utján, mert csak az haragszik, akinek nincs igaza De azt figyelmébe ajánljuk, hogy ha a tapaszta- I latlan s könnyenhivő emberek csalogatáa takarodó után, valamint reggeli ima elírom- j bitálása után, egyszóval mindig. Azt hittem, hogy a legmagasabb virtuozitásig fejlesztette kukorikolási talentumát. Egész áriákat fújt ki magából és miska legyek, ha nem volt felismerhető, hogy Istók barátunk milyen állapotban lévő kakast imitál. Mi emberek legalább tökéletesen megvoltunk elégedve Istók hangversenyével, de egy községben való átvonulásunkkor az összes kakasokat becsapta Istók úgy, hogy valamennyi elkezdett kukorékolni. Embereink hasukat fogták nevettükbeu. Kapitányunk pedig valami jóféle cigarőval ajándékozta meg zsázadunk művészét. Derék parancsnokunk nem győzte később Istókot dédelgetni, és látszólagos gyöngeséget az egybegyült tisztek előtt mindig magyarázgatta: „Uraim, nem is képzelitek, milyen pompás ember ez a kis Schneider. Nemis hiszitek, hogy legénységünkre milyen jó hatással van az az ártatlan kis komédia, nézzétek meg az emberek arcát, konstatálhatjátok, hogy egy sem lesz, aki leg-! alább is el ne mosolyogná magát.“ Napokig feküdtünk a lövészárokban tétlenül. Kapitányunk egyszerre csak magához hivatta Bartókot és igy szólt hozzá: Halgass ide fiam, valószínűleg tudod, hogy nehány perc múlva megsturmoijuk a muszkát. Már most ha abban a pilanatban, amikor azt hallod, hogy „sturm,, olkukorékulod magad, kapsz tőlem tiz koronát. Istók mindent megígért és boldogan várta helyén a vezényszót. Az izgalom egészen lázassá tette, tudni nem tudta, csak érezsáról s uzsorás kamatokról szól, ne a szövetkezeti táborban tapogatódzék, hanem arrafelé, ahol a tartóiéi uzsorások teremnek. Hogy pedig a szövetkezet nem felekezetieskedik, azzal is bizonyítjuk, hogy a megalakuló nagykárolyi fogyasztási szövetkezet szívesen látja tagjai között az izraelita fogyasztó közönséget is amelynek szintén módjában lesz meggyőződni, hogy a szövetkezet sem nem veszedelmes, sem nem kereskedőellenes, sem felekezeti gyűlöletet szító, hanem egyetlen enyhitőszere a túltengő közvetítésből eredő árumizériának és drágaságnak. Csakugyan igaza van tehát a főrabbinak: Nagykárolyban van már minden, de ez az egy — a fogyasztási szövetkezet — nagvon hiányzik! Felhívás a közönséghez! Ajánlunk azonnal szállításra első rendű kitűnő aromáju őrölt és pörkölt „Ham- burghi kave kevereket eredeti csomagolásban kilónként 8 K 80 fill, árban. A kávéhoz sem cukrto, sem pótlékot tenni nem kell. 3 kilónál kevesebbet nem küldünk. Továbbá jól mosó es habzó mosószappant kilóit 5 K 50 f. 6 K 50 f. 7 ív 50 f. árban minőség szerint. 5 kilónál kevesebbet nem küldünk. Verseny nélkül álló, szappan és szóda nélkül vakító tisztán mosó mosóport csomagonként 70 fillért. Egycsomag egy mosáshoz elegendő. A mosópor a szövetnek nem árt, sőt vegyi tartalmánál fogva azt még tömörebbé teszi. Minden fémet gyönyörűen tisztit a femtisztiíó por, csomagja 50 fillér. Kékitó papirt csomagonként 30 fillérért, krém papirt csomagonként 30 fillérért (használják kékitő papír helyett, ha a ruhának krém szint akarunk adui.) Mindezekből 20 csomagnál kevesebbet nem küldünk. Az árak helyi raktárunkból utánvét mellett értendők. Ajánlunk „Amerikai talp“ ot (féltalp.) tiszta bőrből nagyság szerint páronként 8—9—lOkor. Rendelésnél a cipő száma közlendő. Két párnál kevesebbet nem küldünk. Kolozsvári Bank és Kereskedelmi R.-t. Kirendeltsége Marosvásárhely, Szentgyörgy-u. 26. te, hogy az ő mostani működése többet jelent, mint máskor. Érezte hogy most becsületről van szó. Valóságos lámpaláz fogta el. Szemei előtt fátyolos lett a nyári táj és úgy érezte, hogy torkát valami óriási kakas tartja karmaiba. Sturm ! Hurrá, hurrá! ordított a legénység es rohant szívdobogással az ellenség télé. A hátborzongató üvöltésben egyszer valami vékony éles hang lármája, sipitása kavarodott bele. Bartók Istók kukorékolása nem sikerült. Embereink önkántelenül is elfelejtették a veszélyt, melybe rohantak, mindenki a nyavalyás kis szabóra gondolt mosolyogva, akinek nem sikerült a vizsgát letenni. Jó kedvvel, szinte nevetve vetettek magukat a megrémült muszkák közé. Nehány perc múlva mienk volt az ellenséges árok. Nemsokára — kezében egy tízforintos bankóval — hivatta a kapitány Bartók Istókot és e szavakkal nyújtotta át a megígért díj dupláját: „ Paccer vagy fiam, de azért megérdemeled ! Boldogan és büszkén tette zsebre a jutalmat. Meg a muszka cárral sem cserélt volna. Sokszor mulattunk a kis szabón, mig egyszer csak súlyos szivlövést kapott. Körülálltuk a „kakasunkat“ Midőn látta, hogy néhánynak valami ott csillog a szemében, azt mondta: „Meggyógyulok én még fiuk“ és egy hatalmas szépet kukorékolt, de aztán lehunyta megtört szemeit örökre. Ez volt az utolsó ténykedése, Bartók Istók szabónak, a század kis kakasának. — T. L.