Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-16 / 33. szám
3 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ségessége fenn nem forog, irattárba helyeztetni rendeltettek. A közgyűlés tárgysorozata ezzel ki lévén merítve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Fiók Albert, írsik Ferenc, Kaufmann Adolf, Molnár Ignác és Szabó Dénes képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Alom ?... Ma éjjel ezt álmodtam: Az Örökkévaló ott ült a trónusán és sorra elvonultak előtte az emberiség nagyjai. Mózestől azt kérdezte a Biró: „Mit adtál népednek?“ — A törvényt. „Mit csinát belőle?“ — Bűnt. Aztán Nagy Károlyhoz fordult: „Mit adtál te a népednek ?“ — Az oltárt. „Mit csinált belőle?“ — Máglyát. Bonaparte Napóleont is megkérdezte: „Mit adtál te népednek?'“ — Dicsőséget. „Mit csinált belőle?“ — Gyalázatot. így kérdezte sorra őket. Valamennyi -azt panaszolta, hogy a nép nem tudta megbecsülni azt, amit nagyjaitól kapott. Utoljára egyszülött szent Fiát kérdezte meg az Örökkévaló: „Édes gyermekem, mit ajándékoztál te az emberiségnek ?“ — A békeséget. „ Es hogy éltek ezzel ?“ Krisztus nem felelt. Átlyukasztott kezébe temette arcát és sirni kezdett. Rosegger Péter: „Das ewige Licht c. munkájából. Az eredeti szöveg költemény. HÍREK. ff O felsége születésnapja a harctéten. Ezúttal már harmadizben töltik vitéz csapataink Ó Felsége a király születésnapját, augusztus 18-át a harctéren. Ezen a nagy ünnepen minden jó hazafi, szent áhítattal fordul a fölkent aggastyán félé, akinek a gondviselés megadta, hogy kivételes testi és szellemi erőben lássa a magyar nemzetet ismét világtörté• nelmi jelentőségre emelkedni. Az itthonmar adottak szerető gondoskodása ezt a nevezetes napot a legméltóbban úgy ünnepelheti meg, ha pénzadományaival hozzájárul ahhoz, hogy hős fiaink odakint a harctéren a hadvezetőség intenciói szerint erre a napra a tapasztalat szerint bevált, hasznos szeretetadományokkal elláttassanak. A magyar Vörös Kereszt vállalkozott arra, hogy a hadvezetöséggél egyetértőén ezen a napon a magyar csapatokat bőségesen szer etetadomány okkal ellássa. Lássuk el őket olyan bőségben, mint ahogyan azt megérdemlik, akkor, amidőn páratlan hősiességgel tartóztatják fel a reánk zuduló ellenséges túlerőt, akkor, amidőn a szó szoros értelmében hazánk határait védik. A magyar föld bőséges termése be van takarítva és minden nappal közeledünk a győzelem és az áldásos béke felé. Hazafias üdvözlettel Gróf Csekonics Endre s. k. v. b. t. t. királyi biztos stb. Személyi hir. Csaba Adorján, vármegyénk főispánja vasárnap délután Szatmárra ' utazott, hogy hétfőn részt vegyen a szatmári I közigazgatási bizottsági ülésen és a városi közgyűlésén, kedden pedig elnököljön a kincs- ! tári lókiosztás alkalmából tartandó árverésen, j A főispán tegnap érkezett vissza székhelyére. Eljegyzés. Zimmer Ferencz cs. és kir. 124. tábori vadászezredbeli főhadnagy Budapestről í. hó 18-án tartotta eljegyzését Daniel Katóka prleánynyai, Dániel Sándor nagykárolyi vezető kir. járásbiró leányával. Sok sze- I rencsét kívánunk a szivböl kötött frigyhez. | Baudisz Jenő. | ismét kidőlt városunk : társadalmának egyik oszlopa. Baudisz Jenő, ! évtizedeken át vármegyei árvaszéki ülnök, majd i helyettes elnök, később gyakorló ügyvéd, ismét j vármegyei alügyész, tiszteletbeli főügyész f. hó 9 én reggel 6 urakor hosszas betegség utáu 63 éves korában elhunyt. Baudisz Jenővel Nagykároly város közéletének egyik erdekes egyénisége hunyta le örökre szemét. Baudisz Jenő már ifjú korában nagy hajlandóságot mutatott a hirlapiráshoz s mint hosszú időn I át a Szatrnármegyei Közlöny szerkesztője, ki- ! váló tollával a varmegye közéletére is nagy | befolyást gyakorolt. Nehány évtizeddel ezelőtt ! élénk részt vett a vármegyei életben, városunk | városi és társadalmi mozgalmaiban pedig kiváló tevékenységet fejtett ki. Jeles volt mint hírlapíró, mint szónok, mint műkedvelő, kinek rendezése alatt művészi nívójú műkedvelői elö- | adások folytak le, melyeket a vármegye elö- | kelösége látogatott. Jólelkü, jókedvű, szellemes hurnoru, a társaságban kedvelt egyénisége mindjárt nagyon hiányzott városunk társadalmában, mikor 10—12 évvel ezelőtt vesebaja támadta meg, melyből —- minthogy nagyon tudott magára vigyázni — kigyógyult. Ekkor nyugalmából ismét visszatért az árvák ügyeinek intézéséhez mint árvaszeki ügyész es kizárólag hivatalának élt, — passzióval, érző lélekkel és szakértelemmel foglalkozva az árvák es gondnokoltak ügyeivel. Másfél evvel ezelőtt azonban a véredényelmeszesedés tünetei kezdtek nála mutatkozni, azóta gyengélkedett, január hava óta pedig már nem hagyta el remek kis otthonát, mig f. hó 9-én megváltotta szenvedéseitől a halál. Temetése f. hó 11-én u róm. kath. szertartás szerint ment vegbe igen nagy részvét mellett. A temetésen ott volt a vármegyei tisztikar testületileg Csaba Adorján főispán és Ilosvay Aladár alispán vezetése alatt, a pénzügyigazgatóság Plaehy Gyula kir. tanácsos pénzügyigazgató vezetése alatt, a városi tisztikar Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester vezetése alatt, az ügyvédi kar tagjai teljes számban, s a város intelligenciája majdnem teljes számban. A temetési szertartást Vidákovits Dániel íőgimn. igazgató végezte fényes segédlettel, a dalárda gyászdalokat énekelt s az ügyvédi kar nevében dr. Adler Adolf ügyvéd, lapunk töszerkesztője parentálta el a jó kartársat, kiben az ügyvédi kar is igen sokat vesztett. A kegyelet elhalmozta a koporsót koszorúkkal, melyek felirata a következő volt: 1. A legjobb testvérnek — szerető húga Janka. 2. Szeretett bátyjának — Károly és családja. 3. Szeretett nagybátyjának — Rohay Gyula és családja. 4. A legjobb gyámnak — szerető gyámfia Lacika. 5. Felejthetetlen jó sógornak — Józsi. 6. Szat- márvármegye tisztikara. 7. Szeretve tisztelt kartársunknak — a nagykárolyi ügyvédi kar. 8. Jenőnek — Eszter és Mihály. 9. A jó barátnak — Plaehy Gyula és neje. 10. Igaz barátságból — Bornemisszáék. 11. A jó barátnak — Ilosvay Aladár. 12. A régi jó barátnak — Nonn Gyula. 13. A jó Jenő bácsinak — Babi és Gábor. 14. P'elirás nélkül — Ilosvay László és családja. 15. Kegyelettel volt szerkesztőjének — A Szatrnármegyei Közlöny. A szertartás befejezése után a koporsót a tiszttársak tették a gyászkocsira és rendkívül sokan kisérték ki az elhunytat a róm. kath. temetőbe, ahol a családi sírboltba édes atyja: néhai Baudisz József 1848-iki honvédalezredes : szomszédságában helyezték örök nyugalomra. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Baudisz Janka testvérhuga, Majos Károly I testvéröccse, a maguk, az alulirt és a nagy- ! számú többi rokonok nevében is a gyászoló j szív legmelyebb fájdalmával jelentik forrón szeretett testvérbátyjuk, a gyöngéd ideiglenes gyám, jó rokon es hü barát: BAUDISZ JENŐ ügyved, Szatmát vármegye árvaszéki ülnöke és elnökhelyettese, utóbb árvaszéki ügyész, tb. főügyész becsületben eltöltött életének 63-ik évében f. hó 9-én reggel 6 órakor hoszas. megnyugvással tűrt szenvedesteljes betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Urban való elhunytat. Drága testvérünk földi részéi f. hó 11-én d. u. 4 órakor fognak a róm kath. egyház szertartása szerint a gyász- hásztól (Verböczy-utca 30. sz.) a mesterrészi temetőben levő családi sirba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise áldozat pedig f. hó 12-én d. e. 8 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatok Nagykároly, 1916. aug. 9 én. Áldás emlékére! Beke poraira! özv. Sütő Jó- zsefné, Baudis Amália nagynénje, id. Stroiná- yer Antal nagybátyja. Kávássy László gyámíia. Majos Károlyné, Majos Ilona sógornője. Dr. Kalydy József sógora. Majos László, Majos Jenő unokaöccsa. Sallay Gáborné, Kalydy Íren, unokahugai. Ninos menetdij kedvezmény Szent István napján. A magyar kirlyi állam vasutak ígazgaótsága a háborús viszonyokra való tekintettel Szent István napján az idén sem adhat menetdijkedvezményt. Hős: halál. Lucay János helybeli fodrászmesternek László nevű fia, a debreceni 1 harmadik honvéd gyalogezred zászlósa folyó hó 7-én esteli 7 órakor az Isonzói csatában j Görz mellett fej és oldallövés által találva hősi halált halt. Bajtársai a bukovicai tiszti temetőben tették örök nyugalomra. A remény- teljes ifjú halála — ki gépészeti felső ipariskolának volt már végzett növendéke — széleskörben kelt mély részvétet. A lesulytó hirt Nagy Gáspár volt helybeli rendőrbiztos fia Nagy István református lelkész közölte a bánatos szülőkkel. Nyugodjék békében. Gyászosét. Dr. Kelemen Samu szatmári ügyvéd és Szatmár szab. kir. város országgyűlési képviselője és törvényhatósági tagja f. hó 11-én Budapesten hirtelen elhunyt és f. hó 13-áu a rákoskeresztúri izr. temető gyászcsarnokából az ottani temetőben tétetett örök nyugalomra. Dr. Kelemen Samu mint politikus, mint szónok, de mint védőügyvéd is országos hírnévre tett szert. Midőn Hieronymi Károly kereskedelmi miniszterrel szemben a függetlenségi és 48-as párt jelöltje volt, akkor a megboldogult' Károlyi István gróf és Apponyi Albert gróf országgyűlési képviselők is Szatmárra utaztak Kelemen támogatására és városunkból is rendkívül sok függetlenségi párti választó ment át Szatmárra dr. Kelemen megválasztásának elősegítésére. Kelemen néhány j év óta vesebajban szenvedett, amihez szívbaj is járult. A háború folyamán igen sok bün- ügyi védelmet vállalt, melyek nemcsak szel- ! lemi, de physikai erejét is nagy mértékben vették igénybe. A védelmi tiszttel járó izgal- j mák és a sok utazás fokozták a bajt, mely I aztán igen rövid idő alatt végzett az 54 éves népszerű ügyvéddel. Szatmár városa rendkívül sokat veszített dr. Kelemen halálával, ki úgy a városi ügyek intézése, mint a bűnügyi védelem terén rendkívül nagy űrt hagy maga után. A család a következő gyászjelentést adta ki: Mélységes fájdalomtól megtörve jelentjük, hogy a legjobb térj, imádott drága jó atyánk, testvér és rokon: dr. KELEMEN SAMU ügyvéd, országgy. képviselő, Szatmár város tövényható- sági biz. tagja. stb. munkában eltelt életének 54-ik, boldog házasságának 25-ik évben, Budapesten 1916. augusztus 11-én d. u. hirtelen
