Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-09 / 32. szám
XXXII. évfolyam. Nagykároly. 1916. auquszt 9. 32. szám. Nagykároly varos hivatalos hirdetéseinek közlönye. ftfiecjjelemk minijén «»erdáiii. Elca]s6t@si árak ' Egész évre ..................... . 8-— kor. Fé l évre..........................4-— „ Neg yedévre .... . . 2- — „ Egyes szám................—-20 „ Ta nittknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulaidonos ess kiadó: a „Nagykarolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 R.'i-mentetlen leveleket ©lőttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nein adatnak vissza. V órno űo CnnuQ07fóoi \7niiotl/a7ßt” uiuo GO 9 yy|uü4iuúi ucuiuihülüI . Sokak lelkiben fakasztott felháboro-! dást a legutóbbi fenti című vezércikk. Nem azért, mert a fogyasztási szövetkezet létesítésének eszméjét illetőleg a mi elvünkkel szemben ellenkezőt hirdet, hanem azért, mert nem vagyunk hozzászokva olyan hanghoz, modorhoz és stílushoz, mellyel a legutóbbi vezércikk ékeskedett. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy meggyőződésének k’fejezést adjon; azonban joggal elvárjuk, miszerint a hang, különösen ilyen komoly és közérdeket szolgáló ügyben méltó legyen az ügyhöz és azokhoz, kik az ügyet, jelen esetben: a létesítendő fogyasztási szövetkezet eszméjét képviselik. Kellő érvelést, szakértelmet, komoly, értékes tanácsot szívesen fogadunk, ellenben sértően célzatos kirohanások megemésztésére a szervezetünk nincs berendezve. Ha pedig bárki is eme előbbi tulajdonunkat velünk megosztani nem akarja, avagy esetleg azok híján van, akkor ne akarjon gúnyolódássá', bántóan, tapintatlan modorral hatást vadászni. Mi türelemmel vagyunk minden embertárs tisztes üzelmeivel és boldogulásával szemben, tehát ne idegeskedjek senki, ha mi tisztviselők, a nehéz viszonyokkal kapcsolatos megpróbáltatások súlya alatt, kényszerítve vagyunk más segítő beszerzési forrás hiányában, becsületes szándékkal és eszközökkel a magunk és mások javát munkálni. Hangsúlyozom, miszerint nekem különös örömömre szolgál, hogy ama gyászosan sokszavu cikk napvilágra jött, mert ezáltal a „tapasztalatlan“ tömeg egy értékes tapasztalattal gazdagodott . . . A személyeskedést utálom. Valószínűnek tartom, hogy cikkíró ur is ezen a véleményen van, sőt inkább szereti a türelmes lelkületű polgártársakat. Nagyon vágytam cikkíró ur soraiból a „dolog velejét“ felfedezni, azonban őszintén megvallom, hogy nekem nem sikerült az. Azt hiszem, hogy nem az én lelkemből hiányzik a * felfogóképesség, hanem inkább a nagylére eresztett cikkből hiányzik ama bizonyos „dolog veleje“, mely meggyőző és döntő érveket lenne hivatva felvonultatni azon célból, hogy bebizonyítsa, miszerint a fogyasztási szövetkezetek létesítése és működése az emberiség javára káros és veszélyes hatást gyakorol. A cikkből kiérzik ugyan egy speciális érzésnek fájdalmas felszisszenése, mert itt-ott mintegy palástolt fogcsikorgatás zenéjétől kisérve, sértően gúnyolva igyekszik megtépászni, megrugdalni s ha lehetne, agyonütni, csirájában megfojtani a fogyasztási szövetkezet létesítésének eszméjét; azonban sehol nincs egy hatalmas és komoly érv, mely jóakaratu felvilágosítással, alapos magyarázattal, mondjuk észretéritö szakfejtegetéssel szolgálna, megértetve velünk a fogyasztási szövetkezet működésében rejlő veszedelmet. Cikkíró ur'soraiban elutaztat bennünket Romániába (milyen aktuális ez most!) uíravalónak egy adag „felekezeti és osztályelleni gyülölet“-et csomagol, bekiált az országházba, nyitogatja a vámsorompókat és hogy szellemes is legyen, „uzsorás kamatáról, a kereskedők tönkré- tevéséről elmélkedik. A tisztviselői kar tagjait, — kiknek körében a fogyasztási szövetkezet létesítésének eszméje fogamzott — a részvények jegyzőit „tapasztalatlan, könnyenhivö, felületesen gondolkodó“ stb. választékos kifejezésekkel illeti. . Ügyesen csoportosított, de nem valami megtisztelő jelzők ezek. És méltőz- tassék elhinni, hogy ama „tapasztalatlan“ egyének éppen azért óhajtják a fogyasztási szövetkezet létesítését, mert nagyon sok keserű tapasztalatot szereztek az élelmicikkek beszerzése terén. Ismétlem, hogy a személyeskedést nem szeretem. A multi vezércikkemben sem érintettem személyeket, nem sértettem a kereskedelem egy ágát sem, csupán, mint a lap munkatársa, tárgyilagosan és örömmel foglalkoztam ama buzgalommal, mely a fogyasztási szövetkezet létesítését célozza, annál is inkább, mert erős a meggyőződésem, hogy a szövetkezet létesítése a köznek minden tekintetben javára van. Eszünkágaban sincs bárkit is rábeszélni, apostoloskodni, vagy" „felekezeti és osztályelleni gyűlölet szitásával a felületesen gondolkodó és gyülölségre“ hajló tömegben az eszmének propagandát csinálni. Tessék mindenkinek saját bölcs belátása szerint cselekedni, azonban ahhoz bárkinek is joga van, hogy meggyőződésének necsak szavakban, hanem |tfásban is kifejezést adjon még akkor is, ha az ; fájna valakinek vagy valakiknek. Mi, kik a szövetkezet létesítését óhajtjuk, nem akarunk egyebet, csupán azt, hogy magunkat lehetőleg mi magunk lássuk el a legszükségesebb cikkekkel. Már pedig saját javunkat becsületes eszközökkel és tisztes módon szolgálni nemcsak hogy nem bűn, hanem egyenesen kötelesség ! • Cikkíró ur vagy nagyon ismeri a fogyasztási szövetkezet életét, kiható erejét és nemes hivatását s ezért talán érdeke tartózkodni attól, vagy nem ismeri azt jól, minek következtében ezt illetőleg fogalomzavarban van. Egyébként gondolatmenete is jellemzően érdekes. Nézzük csak egy-két úgynevezett ellenérvét. Arról elmélkedni, hogy valamikor a termelők tetszésszerinti ár mellett fogjá^ Színház-Mozgó Nagykároly, Városi Színház. Szombaton 12-én Vasárnap 13-án Kedden 15-én Szerdán 16-án Mikor béke lesz. Labradori villa. — Szarvashorda. Éld halott. Aktuális dráma. Detektiv dráma. Aktuális háborús dráma. Dráma. f
