Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-05 / 1. szám
II XíXIl. evtolyam. Nagykároly. 3916. január 5. Tilt fi i ' u MM l L ffrJt \j szara. NAGYKÁROLY és VIDÉKÉ T ARSAD A_L M I_H ETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre............................81— kor. Fél évre ................................4r— , Ne gyedévre........................2- — „ Eg yes szám........................—’20 „ Ta nitt'knak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomila Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A kenyérjegy. Naponkint és fejenkint 240 gramm liszt. A kormány rendeletben szabályozta a liszt- és kenyérfogyasztást és életbeléptette a kenyérjegy-rendszert. Mindenkinek 240 gramm liszt vagy kenyér jut naponta. Ez a% adag nagyobb, mint akár az osztrák, akár a német — Nem sok, de nem is kevés, amint hogy nálunk nincs szükség semmiben, de háború lévén, bőség sincsen. Nem is a szükség, hanem az előrelátás hozta létre az uj rendeletet. Az idei termés végső eredménye ugyanis nem volt oly fényes, mint aminönek az első becslések szerint mutatkozott, a cséplésnél rosszra fordult az idő és megromlott a termés jobbnak Ígérkező képe, a jövő terméstől pedig még 7 hónap választ el s igy mindnyájunknak be kell rendezkednünk a napi szükségletek okos, óvatos, mérsékelt kielégítésére. — Mindenki legyen a maga kormányzója, segítsen a közhatóságnak a háborús gazdasági rend kiegyensúlyozásában és zavartalan főn tartásában Az uj kenyérrendelet nem kivan olyan áldozatot, amely csak elsőrendű életszükségletek megt igadásával vagy rosszabb kielégítésével lenne meghozható. Ez a rendelet semmi egyebet nem követel, csak belátást, előrelátást. Istennek hála, semmiben sem szenvedünk szükséget, de azt, amink megvan, gazdaságosan kell felhasználnunk. Ez érdeke az egész nemzetnek, • érdeke tehát külön-külön is mindenkinek. A hivatalos lap keddi számában jelent meg a liszt és kenyérfogyasztást szabályozó rendelet, amely kimondja, hogy január 10-től kezdve búza-, rozs-, vagy árpalisztböl. vagy e gabonanemüek keverékéből előállított lisztből bárki legfeljebb 240 grammot iogyaszthat naponkint. Nehéz testi munkával foglalkozók s azok, akiknél azt valamely ok szükségessé tesz’, naponkint és fejenkint 300 gramm lisztet, az őstermeléssel foglalkozók 400 grammot fogyaszthatnak. — Búza-, rozs-, és árpalisztet, s e lisztne- müekből előállított kenyeret január 10-től kezdve csak a közigazgatási hatóság által kibocsátott liszt- és kenyérfogyasztási j igazolványok ellenében szabad forgalomba | hozni, elidegeniteni vagy vásárolni. A kormány tehát ezzel az egész országra életbeléptette a kenyérjegy-rendszert, amelynek részleteit vármegyékben és törvényhatósági joggal fölruházolt városokban a törvényhatósági joggal fölruházott városokban a törvényhatóság első tisztviselője, Budapesten a városi [tanács állapítja meg. A rendelkezéseket a belügyminiszter megváltoztathatja és elrendelheti, hogy egyes törvényhatóságok egész területükre vagy annak egyes részére vonatkozólag kölcsönösen érvényes liszt- és kenyérfo- ! gyasztási igazolványokat állapítsanak meg. Liszt és kenyérfogyasztási igazolványra 1 csak annak és olyan mértékben van igénye, akinek és c milyen mértékben liszt vagy gabonakészlete az általa felhasználható lisztmennyiséget nem fedezi. A kávéházakban, vendéglőkben étkezők csak kenyér fogyasztási igazolványra tarthatnak igényt. Akinek augusztus 16-ig! számítandó házi vagy gazdasági szükségletét meghaladó gabona- vagy lisztkészlete van, köteles a hatóság felhívására készletének a szükségleten felüli részét maximális áron a lakosság lisztellátása céljából a hatóság rendelkezésére bocsátani. A rendelet megszegését két hónapi elzárással és 600 korona pénzbüntetéssel büntetik. Színház. Újév estéjén megnyíltak a színház kapui, hogy derűt, felemelkedettséget varázsoljanak aggodalommal árnyalt estéink borújába. A vér és könnyzáporos világháború kezdete óta másodszor van alkalmunk szórakozást keresni és szerezni kedvelt szindirektorunk társulatának játékában. Kellemesen csengő tudósítás előzte meg bevonulásukat. A jó hírek kedves madara örvendezően elröpült hozzánk is. Pe- j csétes levelet hozott szárnyain. Volt benne szó sok meleg estéről. Sűrűn zugó tapsról. Aggodalmas arcok felderültéről. Nevető szemek könnybelábbadásáról. Mosolyt;!,fakasztó j humor megcsillanásáról. Bájjal lejtett tánc j vágyat ébresztő kecsességéről. S-hogy megérkeztek, köszöntjük őket azzal a melegséggel és megértéssel, mely máskor is feléjük áradt a nemes nagykárolyi j közönség részéről. Hisszük örömmel jöttek. A hivatásuk kötelezte nemes ambitióval. A világot jelentő deszkákra lépés ihletett áhiíatával. A színjátszás megértésének s érzékeltetésének komoly-1 ságával. Jöttek szinre hozni teremtő géniuszok örökre maradandó alkotásait. Nagy érzések világot mozgató tragikumát. Szerelemben gazdag szivek megmérhetlen mélységét. Csalódott lelkek veszteség füzében megszentelt fájdalmát. Megdöbbenteni az élet mélységeinek, sötét foltjainak realizálásával. A torkon akadó jajjal, a ziháló hördüléssel, az egek magasát ostromló szitokkal. Elringatni a kedélyt a dalok tündéries birodalmába. Hallatni az ajak bűbájos zeng- zetét, megérinteni a szunnyadó érzelmet, mint szerelmes napsugár csókja a fehér rózsa nyiladozó kelyhét. Játszani a rejtelmes élet mindennapi tarkás bohóságait. Humorral aranyozni be a színtelen arcú lovagok holdfényen botorkáló kísérteties alakját. Méltóságos urak gőgjének sokat akaró parancs szavát. Monoklis ficsurok negédeskedését. Kurta ruhás lánykák tettetett naivitását. Lányas mamák sopánkodó aggodalmait. Kevés örömét szerző anyósok tüinasogaró rimánkodását. Mind ez komoly tanulmányt és elmélyedést kíván. A hangok és érzelmek egész skáláját szólaltatja meg. Egy világot tár fel, melyet eleven alakokkal szinesit a rátermettség gyakorlata, csinósit a rendező mindenre terjedő szorgos keze, avat felejthetetlenné a művészi lélek biztossága. Nagy töredelrilet igénylő, sok lemondást kivánó, de gyönyörködtető hivatás. Találják magukat az. érkezők kedvesen uj hivatásuk mezején. Nyerjék meg a közönség ragaszkodását, szeretetét, hogy a barátságos „Isten hozzád“-dal ■ viszonozhassák. Első előadásul „Tiszavirág“ c. 3 felvo- násos eredeti operetté került szinre, mint újdonság. írták: Bródy István és Vajda László, zenéjét: dr. Rényi Aladár. Rényi Aladár neve jó hangzású nálunk első operettje: A kis gróf révén. A melodikus, színes darab nagy sikert aratva, külföldön is babérokat termett szerzőjének. Bemutatott darabja szintén meleg sikerben osztozott elődjével, ha nem is lett hire oly messze szárnyaló, mint a kis grófé. Ennek oka cselekményében, tartalmában keresendő. A Tiszavirág a mostani világháborúból vette anyagát, motívumát is. Belfort vidékén él Bea Chatéan grófnő (Kürhy Böske). Kastélyába kerül egy1 lovastiszt (Takács Antal), ki szerencsétlenül járva, ápolásra szorul. A grófnő angol tisztnek nézve a sebesültet, szeretetteljes ápolásban részesíti. Boldog álmodozásából egy magyar huszárjárőr ábrándítja ki, mikor is megtudja, hogy akit ő szövetségesnek tartott, nem angol, hanem magyar huszárhadnagy, tehát halálos ellenség. De már minden késő, mert a szépséges grófnő s a deli huszártiszt szivet fogva tartja a szerelem. S hiába meneszt a grófnő nagybátyja (Kürti Károly) posta galambot segítségért, az egyik huszár lelövi a galambot s megsülve vacsorára tálalja azt fel a szerelmesek utolsó vacsoráján. E vacsora során a grófnő megvallja, hogy még mindig szereti a gyűlölt ellenséget. Kedvéért még magyar dalt is dalol. Az „Árad a Tisza“ kezdetű magyar dalt. E második felvonás kiváltn
