Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-23 / 25. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKE o kereszt küldöttségét PéchyJIstván, dr. a járásbíróságot Dániel Sándor, a kath. egyházközség küldöttségét Récsey Ede elnök. A szomszédos községek szintén nagyobb küldöttsé gekkel képviseltették magukat. Megjelent Nagykároly egész intelligenciája valláskülönbség nélkül. Végül megemlítjük, hogy az itt ápolásban lévő katonák szintén eljöttek, hogy hős társuknak egy utolsó Isten hoz- zádot mondjanak. A gyászszertartást a szatmári püspök megbízásából Benkő József apátkanonok végezte nagy segédlettel. Diakónus Moldován fíndre, íényi plébános volt, subdiakonus Zo- boky Vince kegyesr. tanár, librifer Czier Ferenc majtényi plébános, infulista Braneczky József kegyesr. tanár, ceremonarius Kuliffay Mihály székesegyházi segédlelkész. Továbbá az assistenciában resztvettek még: Soltész Imre t. b. kanonok, kálmándi plébános, Récsey Ede kegyesr. házfőnök, Rónai István csanálosi. Székely Gyula mérki, Török Lajos szaniszlói plébánosok, Szentiványi Béla kegyesr. tanár, Pakots Károly püspöki cere- monárius, Diczig Béla nagybányai, Lőrincz István ungvári, Csont Ignác szaniszlói káplánok és a helybeli kegyesr. tanárjelöltek. A beszentelés végeztével a pontifikáns Benkő kanonok búcsúztatta elsőnek a nagy halottat, mint az igazság bajnokát és a nemes elvek emberét, aki a kitűzött célt sohasem tévesztette el szeme elől. Mély gondolatai, s átér- zett szavai nyomán szem nem maradt szárazon. Szentiványi Béla kegyesr. tanár az „urak kongregációja“ nevében búcsúztatta el mint e kongregáció legnemesebb tagját. „Eljöttünk — igy fejezte be szavait — az utolsó kézfogásra. Némán fekszel előttünk. Fekete, nehéz gyász minden kereted. Zokogó sírással kisérnek hősi sírodba. S mi mégsem sírunk, mert nem ez méltó hozzád. Ismertem lelkedet. Te mennyországot hordtál szivedben. Nehéz harcot harcoltál, de a pályát megfutottad. Isten veled I“ Szavai mély hatással voltak a gyászoló közönségre. Az Országos Néppárt és a Kath. Népszövetség nevében Rónai István csanálosi plébános mondott búcsúbeszédet, amelyben a szív hangján szólott a kedves halott tiszta közéleti munkásságáról. Vetzák Ede dr. mint legjobb barátjától búcsúzott a halottól a régi kedves emlékeket szép csokorba fűzve, s majd igy fejezte be tartalmas szavait: „Mindenkor igaz lelkesedéssel és tiszta fegyverekkel harcoltál, ezért hajtják meg még politikai ellenfeleid is oly nagy részvéttel zászlóikat sírod előtt. És végre, amidőn a sok évi fáradságos, de eredményes küzdelmeid után az áldásthozó béke napjai virradtak volna reád, akkor az egész világ helyett ez a kis koporsó jutott osztályrészedül. De amilyen nemes, tiszta és igaz volt életed, olyan magasztos a koporsót is és a keresztény nagy igazság ereje nyugtathat meg némileg bennünket, hogy a halállal az élet nem szűnik meg. Ebben a tudatban búcsúzom tőled kartársaid és jó barátaid nevében : Isten veled 1* Bensőséges szavai elhangzása után Récsei Ede h. plébános és házfőnök a róm. kath. egyházközség nevében búcsúzott el a megboldogulttól. Szép beszédjében kiemelte N. Szabó Albert áldozatkészséget, amikor száz meg száz szegény embernek mindenféle ügyesbajos dolgában a legnagyobb szívességgel segítségére volt, számos ifjút kenyérhez juttatott és számos szegény családot anyagiakkal is segített. Hasonló áldozatkészséggel viseltetett az egyház ügyei iránt is. Mélységes szavai után a dalárda gyönyörű éneke következett, majd a helybeli ügyvédek vállukra emelték a koporsót és a családi sírbolthoz vitték. A koporsó és a sir beszentelése után, a dalárda éneke mellett örök nyugalomra helyezték el a halottat, mire lassanként a gyászoló közönség is szétoszlott. Itt említjük még meg, hogy az országos néppárt részéről Huszár Károly volt jelen a temetésen, mig gr. Zichy Aladár társaival Debreczenben maradt le a rossz közlekedés miatt és táviratban fejezték ki igaz részvétüket. Nagyváradi Thury Mihály. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé-; rendelt számvevőség tisztikarának, egy egész életre kiható keserű búcsú — napja volt ma. Elbúcsúzott 41 évi beesületes szolgálat után. a számvevőség főnöke, a tisztikar édesatya, nagyváradi Thury Mihály pénzügyi főtanácsos. Igen ! Nemcsak a főnököt, hanem második atyánkat búcsúztattuk el a mai napon, midőn ' megvált hivatalától, de hála a jó Istennek, ő j közöttünk marad s még sokáig fogjuk látni j becsülettől sugárzó arcát, még sokáig fogjuk látni becsülettől sugárzó arcát, még sokáig fogjuk érezni nemes szivének melegét, s jóságos szemeinek nyílt tekintetét, melegítő sugarait. Nagyváradi Thury Mihály született Szatmárnémetiben 1852. év december hó 13-án. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után beiratkozott a jogi tanfolyamra, azt el is végezvén, letette a jog és államtudományi vizsgát Mármarosszigeten, ezenkívül letette az állam- számviteltani államvizsgát Kolozsváron, az adótiszti és főtiszti vizsgát Huszton. Mármarosszigeten 4 éven keresztül az államszámviteltant a jogakadémián, mint tanár előadta. Az első hivatali esküt, mint adótiszt 1874. év junius 5-én tette le Huszton. 1875 év augusztus hó 3-án kineveztetett ideiglenes számtisztnek Nagy- szebenbe 1876. május hó 11-én végleges minőségű számtiszt lett. 1878. év augusztus hó 16-án az illeték kiszabási hivatalhoz kineveztetett Szatmárra II. osztályú számtisztté. 1885. év julius hó 11-én I. osztályú számtiszt lett Szegeden. 1886. év december hó 7-én áthelyeztetett a központi dij és illeték kiszabási hivatalhoz Budapestre. Az 1891. év julius 10-én kineveztetett számvizsgálóvá Mármaros- szigetre, s 1898. év április 20 á< főnöki meg-j bízással Nagybecskerekre helyeztetett át. 1899. május 18-án számtanácsos, 1909. január 30-án pénzügyi tanácsos lett, s mint i'ren 1912. év augusztus hó 14-én megbizatott a nagykárolyi pü. mellérendelt számvevőség vezetésévei. 1914. év augusztus 4-ón kineveztetett pénzügyi föta- j nácsossá, mely minőségében a mai napig a legnagyobb kitartással, becsülettel híven szolgált. Magasabb egyének támogatása nélkül, saját szorgalmából érte el e magas polcot; saját becsületes, kitartó mnnkássága folytán élve- zendi 41 évi küzdelmes pályájának édes gyümölcseit. S mennyivel édesebb lett volna e gyümölcs, ha a sors rideg, s könyörtelen keze, meg nem zavarja, hőn szeretett Miska fia hősi halálával a jól mégérdemelt nyugodalmát. Letört az erős tölgynek fiatal hajtása, sebet ejtett, fájdalmas sebet, a szerető szülök j szivén. A negyvenegy év elmúlt, nem maradt hátra j más, mint a fájó búcsú. Adja az ég, hogy nagyon, nagyon sokáig élvezze nagyrabecsült családja körében, a jól kiérdemelt nyugalmat. Szeretett fia halála alkalmából pedig, adjon a Midenható gyógyirt nemesen érző, megsebzett jó szivére, nyújtson neki vigaszt azon tudat, hogy fia hősi halált halt a magyar nemzetért és drága hazánkért, nyújtson vigaszt az a tudat, hogy csak porhüvelye távozott el a múlandóságba, lelke él a menyeknek országában, s dicső emléke határtalan szeretettel és tisztelettel övezve, mélyen be van vésve, minden igaz magyar szivében. Nagyságos Főtanácsos Ur 1 A válás küszöbén állnak yolt tisztviselői, szeretve tisztelő gyermekei; nehéz e pillanatban kimondanunk e két fájó szót „Isten Vele.“ Ismerve nemes szivét, ismerve atyai jóságát, érezzük, s tudjuk, hogy csak a hivatalból, mint főnökünk távozott el, de továbbra is megmarad közöttünk, mint a nemes érzés, végtelen jóság, becsületesség, a szorgalom, az igaz férfi példányképe, itt marad, mint régi|jó apánk, szerető gyermekei körében, ne hadja el árva gyermekeit, s mi, ha nem is tudjuk pótolni az elhunytat, de igyekezni fogunk rajongó szeretetünkkel némiképen, csekély erőnktől telhetöleg, enyhíteni bánatát, s feledtetni a szomorú valóságot. Isten Vele! A magyarok hatalmas Istene, könnyítsen végtelen fájdalmán, adjon erőt bánata elviselésére, s megnyugvást a megmásit- hatatlanba, adjon Nagyságodnak megelégedést, tartós egészséget, boldogságot; teljesítse jó szivének minden óhaját, adjon még nagyon, de nagyon hosszú zavartalan életet nagyrabecsült családjának, a magyar társadalomnak, s nekünk itthagyott árvagyermekeinek örömere, büszkeségére és boldogságára. Mi pedig fogadjuk, hogy továbbra is úgy örömében, mint bánatában Vele leszünk. Isten Vele! A gyakori viszontlátásra Nagykároly, 1915. junius 19. Kovács Aladár. HÍREK Kitüntetés. Gróf Károly Gyulát, egy sikeres felderítő szolgálatért, amelyre nagy offen- zivánk megindulásakor önként vállalkozót s mely felderítő útról igen fontos értesítéseket hozott a nagy vitézségi éremmel tüntették ki. A gróf Arad város és Arad megye egykori főispánja április elején jelentkezett harctéri szolgálatra. Rögtön őrmesterré nevezték ki és kívánságához képest az első induló századdal a harctérre küldték. Alig érkeztek meg a huszárok rendeltetésük helyére, máris kemény ütközetekben volt részük Gróf Károlyi Gyula küzdött a legelső sorokban. Szerencsére a golyók megkímélték. Hősmagatartásáért tiszthelyettessé léptették eló és felajánlottak neki a parancsőrtisztséget Gróf Károlyi azonban kijelentette, hogy nem akar paranesőrtiszt lenni, hanem továbbra is a tüzvonalban akar harcolni. Az offenzivát megnyitó heves ütközetben gróf Károlyi ismét kitüntette magát. Az ezredpa- rancsnokság most előterjesztést tett a grófnak hadnagygyá való előléptetése iránt. Főispáni hivatalvizsgálat a körjegyzőségekben. Csaba Adorján főispán Lévay Béla p. ü. számvizsgáló kíséretében már napok óta hivatalvizsgalatot tart a körjegyzőségekben a közelelmezes és a hadi segélyezés ügyében. Gyászistentisztelet. Nagyváradi Thury Mihály nagykárolyi számvevőségi főnök tia, nagyváradi ifj, Thury Mihály p. ü. számtiszt, cs. es kir. tartalékos tüzérzászlós emlékére, ki f. hó 2-án az olaszok elen vivott Isonzómenti harcokban Tóiméin előtt életének 31-ik évében hősi halált halt, a ref. temlomban ma d. e. 9 órakor gyászistentisztelet tartatott, A gyászistentiszteleten résztvetetek a család tisztelői, az elhunyt tiszttársai, barátai s a város inte- ligentiája. Kürthy Zoltán ref. s. lelkész tartott megható gyászimát, melynek, hatása alatt szem nem maradt köny nélkül. A mély gyászba merült család a Sleme planina magaslatán ideiglenesen eltemetett tetemeket, haza hozatják s az édes honi földben helyezi csöndes nyugalomra. Gyászeset. Mély gyászba bontotta a nagy kiterjedésű Kováts családot az agg patriarcha, családfő : id tordai-vasadi Kováts György halála ki városunknak egyik érdemes köztiszteletnek és becsülésnek örvendő polgára volt. Az elhunyt temetése pénteken d. u. történt a Petőfi-utcai gyászháztól a város közönségének rendkívül nagy részvételével. A gyászháznál Szabó Miklós királydaróci ref. lelicész tartott megható gyászbeszédet kiemelve az elhunyt érdemeit, erényeit. A sírnál Kürthy Zoltán ref. s. lelkész megható imában bucsusztaíta el a megboldogultat szerető családjától, melynek gondos atyja s az egyháztól, melynek egyik legbuzgóbb híve volt. A gyászoló család a következő jelentést adta ki. Alulírottak úgy a maguk mint a nagyszámú közeli és távolabbi rokonság nevében is, szivük legmélyebb szerető férj, édes atya, após, nagyatya, dédatya, sógor, és rokon id. tordai-vasadi Kováts György életének 81-ik, boldog házasságának 55-ik évében rövid szenvedés után, f, hó 16-án éjjel 12 órakor csendesen elhunyt. „Kívánok elköltözni s lenni a Krisztussal mert az mindennél jobb*. (Pál Filip I. 23. Kedves halotunk hült tetemei f. hó 18-án d. u. 51/* órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint a Petőfi-utca 5. számú gyászháztól örök nyugalomra helyeztetni. Nagykároly, 1915. junius 17. Legyen nyugalma csendes, az ég áldó keze őrködjék
