Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-02 / 22. szám

2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE napjaiban hazafias és tisztességbeli köte­lessége minden magyar embernek a hadi- kölcsön fokozottabb sikerét minden tőle telhető anyagi és erkölcsi erővel előmoz­dítani. Különösen all ez azokra, kiknekanyagi helyzetük könnyűvé teszi a jegyzést, ami még áldozattal sem jár, mert a hadiköl- csön — kötvény jól kamatozik, biztonsága elsőrendű és így jó befektetésü papír A háború lezajlása után számon fog­ják kérni, hogy azok. kik élvezik az ál­lampolgársági előnyüket és előnyős va­gyoni helyzetüket, hol maradtak akkor, mikor a nemzet élet-halál harcának sike- resitésére anyagi támogatásra volt szük­sége, s az itthonmaradottak mennyiben voltak segítségére a nemzetnek nagy küzdelmében. Azért tehát még van idő! Akik csak tehetik: vagyoni viszonyukhoz mé.ten sies­senek a hadikölcsön jegyzéssel. A nem­zet jövőjének megalapozásához hordja oda mindenki a maga keresményét! Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága múlt hó 27-én a körülményekhez mérten látogatottnak mondható közgyűlést tartott. Csaba Adorján főispán napirend előtt megújító beszédében megemlékezett kato­náink hősiességéről. Ezután felháborodásának adott kifeje­zést azon szomorú körülmény miatt, hogy a hadsereg szállítások körül vármegyénk­ben is visszaélések történtek, s azon szomorú körülmény miatt, hogy az er­kölcsi eltévelyedés vármegyénket sem kímélte meg. Beszélt azután az olasz hitszegésröl, méltatta a király manifesztumának nagy történelmi értékét és nagyhatású szavait a király és a hadsereg éltetésével fe­jezte be. Ezután általánosságban, megemléke­zett elhalt hőseinkről. Nemestóthi Szabó Albert dr. a honfiúi mintaképéül állította a közgyűlés elé, kinek elvesztét végtelen gyásszal, de büszkén viseljük. Ilyés Zol­tánban kiemelte a kötelességtudó kato­nát, a jó lelkű emberbarátot, ki még a harctérről is a katonák a zsoldjából gyűjtött adományokat küldötte az árvák és elhagyottak alapja javára. Tóth József­ről mint a kötelesség emberről emlékszik meg, ki betegen ment a harctérre, ahol hősi halált halt. A közgyűlés mély megilletődéssel ve- vén tudomásul a kegyeletes szavakat a főispán indítványára a felsorolt hősök emlékét külön jegyzőkönyvi lapon meg­örökíteni határozta. Olvastatott ezután az alispáni jelen­tés, melynek különösen a megyében elő­fordult visszaélésekre vonatkozó része keltett nagyobb érdeklődést. Bejelentették, hegy a vármegyéi árva­szék a második hadikölcsönre 320.000 koronát jegyzett. Ezután a Jékey Zsigmond elhalálozá­sával a közigazgatási bizottságban meg­üresedett hely választás utján való betöl­tése következvén, főispán választási el­nökül : dr. Adler Adolfot, tagjaiul: Róth Károlyt és Gáspár Pált kérte fel, jgyzökül pedig Luby Lászlót és Schönpflug Lász­lót küldötte ki. A választás elég nagy érdeklődés mellett folyt le, s annak befe­jeztével kihirdettetett az eredmény, mel} szerint ll(i szavazat adatott be, s ebbö kapott dr. Vetzák Ede (56, dr. Izsák Ele­mér 47, Péchy László műszaki tanácsos 2 és Luby Béla 1 szavazatott, s igy ál­talános szótöbbséggel dr. Vetzák Ede vá­lasztatott meg közigazgatási bizottsági taggá. Ezután dr. Péchy István vármegyei főjegyző bemutatta Debreczen szab. kir. városnak az élelmiszerek és fontosabb élelmi cikkek forgalomba hozatalának állami kezelésbe vétele iránt, továbbá Zemplénvármegye közigazgatási bizottsá­gának — az idei termények előleges eladása eltiltása folytán — a gazdakö­zönség részére más hilelnyujt is iránt a kormányhoz intézett felirat támogatása iránti megkeresését, végül Kolozsvár szab. kir. városnak a hadsereg szállításoknál előfordult visszaélések megdöbbenését kifejező határozatát. A közgyűlés elhatározta, hogy Debre­czen feliratát támogatja. A zempléni át­irat időközi kormány intézkedés folytán tárgytalanná vált. Kolozsvár határozatát a közgyűlés magáévá tette és a vissza­élések felett mély megbotránkozásának adott kiíejezést. Ezután még 200 kisebb ügyet tár­gyalt le a közgyűlés, ezek között váro­sunk mii t évi kövezetvám számadását, valamint a helybeli polgári leányiskolái ösztöndíj alapítólevelét jóváhagyta és hozzájárult a Tóth Sándor városi írnok pótdijára vonatkozó képviselőtestületi el­utasító határozathoz. A Vörős-íeihold ünnep. A Vörös-félhold javára, május 29-én ren­dezett ünnep, úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. Erkölcsileg, mert városunk intelligenciája teljes számban vett részt ezen ünnepen, amellyel testvéri érzelmeinket fejez­tük ki a török nemzettel szemben; anyagilag, mert a tiszta bevétel 512 korona, s igy szép összeggel járulunk hozzá a Vörös-félhold mun­kájához : a sebesült török katonák gyógyításá­hoz. Kifejezője volt ezen ünnep azon örömünk­nek is, — amin azt a szónok beszédjében kifejtette, — hogy e két nagy nemzet végre egymás mellé került a küzdelemben. Évszáza- iokon keresztül egymást téptük, s e hosszú küzdelemben „kicsorbult a kardunk, de a tö- ’ök pajzs is behorpadt.“ Istennek hála, hogy nőst egymás oldalán harcolunk; ki tudna e cet testvérnemzet bátorságának, kitartásának is villogó kardja halálos csapásának ellen- íllani ? Első szám a főgimn. zenekar játéka volt. iéler Béla: Alföldi bucsuhangok c. zeneképét idták elő. Játékuk viharos tapsot keltett, mert udásuknak legjavát adták. Mindig is gyönyör­ködtünk szép iskolai ünnepélyeiken, s most, íogy az iskolán kívül, önállóan léptek fel, ne- nes törekvésüknek újabb jelét adták. Az elis- nerés vezető tanáruknak: Braneczky -József­iek is szól. A második szám Gréger Györgyné opera- j mekesnő éneke volt. Lortzing „Fegyverkovács“ I operájából énekelt. Hangja nagyon kellemes, I ntonációja biztos és tiszta. Művészi énekét; ;ugó tapsssal honorálta a közönség. Hasonló- j .épen a „Cinka Panna“ (AggházytóJ) előadá- j ával is legteljesebb sikert aratott. Baranyi János zongoraművész Chopinnek ;ét darabját és Dohnányi egy rapszódiáját! .dta elő. Előadását nagy technika és ügyes nterpretáció jellemzi. Nagy hatással volt a lallgatóságra, amely újból és újból kívánta tallani. Gréger Györgyné hegedűszólója magá- al ragadta az egész hallgatóságot, oly nagy nüvészettel kezeli a vonót. A szűnni nem .karó tapsot magyar dalokkal köszönte meg. A legszebb elizmerésen, a tapson kívül, egy ! babérkoszorút és két nagy virágkosarat kapott gyönyörű játéka és előbbi éneke jutalmául. Braneczky József, az ünnep rendezője, mondotta a beszédet. Tartalmas előadása tár- j gyát a török-magyar barátság képezte. Nemes j munkáját és bnzgóságát osztatlan elismerés és I taps jutalmazta. Ezután Gréger Györgyné, ' (hegedű) Péchy László (cello) és Huszthy Zol­tán (zongora.) Mendelssohn Trióját adták elő. i A trio mindegyik tagja nagy művészettel ke­zeli hangszerét, s így az összját k ritka szel- | lemi élvezetet nyújtott a közönségnek. Huszthy | Zoltán különben Greger Györgyné énekét es I hegedűszólóját is kiserte. Utolsó szám Baranyi j János zongoraművésznek jatéka volt, aki Liszt: Rákóczi indulójának harci melódiájával zárta 1 be a kedves ünnepet. A közönség lelkében | meggazdagodva távozott az ünnepről. A szépen sikerült estélyt Csaba Adorjánne Öméltósága kezdeményezte, s Öméltósága buzgólkodásá ré- j ven is ért el az üuuep ily szép sikert. * Elszámolás a Vörös-félhold ünnepről. A be­küldött jegyzek alapjai) jegyekből befolyt 351 K. Felüifizellek: Balogh 20 f, Berger Jenő 2 K, Borody Dezső dr. 1 K, Csaba Adorján 10 K, Czukor Lajos dr. 4 K, Debreceni István 10 K, H. K. 2 K, Hirschier Samu (Érszakácsi) 2 K, Holéczv Gyula 4 K, Huszthy Zoltán 5 K, 1. G. 2 E, llosvay Aladar 10 K, Jurcsek Béla, 10 K, Kálnay Gyula.3 K, Klein Ignác 2 K, László Elemér 10 K, Mangold Juzsa 2 K, Nonn Gyula 20 K, Palczer Ernő 5 K, Péchy László 10 K, Rozenberg Sámuel-ue 5 K, Rub- letzky István 13 K, Sarkadi Sándor 1 K, Schiff 20 f, Singer Márton 2 K es Szenliványi Béla 2 K összesen 137 K 40 f. Az elmaradt ünnepélyre feladtak : A polgári leányiskola nö­vendékei 125 K 60 f, üzletekben 19 K 40 f. Braneczky József 16 K, Weisz lreuke 12 K 20 f. Popovics Viktor 12 K es Papp Lea 2 Ív értékben jegyet. Ebből visszaváltatott 36 tv 40 f áru jegy, maradt tehát mint újabb felülfizetés 150 K 80 f. Ez összegből le kell vonni 26 K 20 fillért; ugyanis ennyi áru jegyet cserettek be Braraneczky Józsefnél. Az összes bevetel tehát: jegyekből 331 K, felülfizetés 137 K 40 f, az ifjúságtól 13 K 20 f, a regi jegyekből 124 K 60 f, összesen 626 K 20 I, kiadás 144 K 40 f, marad 481 K 80 f. Minthogy az ünnep jútékonyeéiu volt, Bra­neczky József folyamodványt adott be a pol­gármester úrhoz, hogy a legközelebbi képvise­lőtestületi közgyűlésen a színház használati diját 30 koronát, a városi pénztárból utaltassa vissza. A polgármester megígérvén, hogy a kér­vényt pártololag terjeszti a képviselőtestület elé, Braneczky József a 30 koronát előlegezte, s igy a teljes tiszta bevetel (kiegészítve) 512 koronát tesz ki. A felülfizetőknek ezúton mond hálás köszönetét a rendezőség. Az uj termés. Hozsu hetekig fartő szárazság után lehűlt a kiszáradt, lihegő földre az eső és nap-nap után megkapjuk azt az esőt, amelyet talán a zöldbeli vendéglő­sök átkozódva szeretnének elkergetni, a kirándulók pedig a megrontott szórako­zás szomorúságával néznek, de amely eső nekünk talán leghatalmasabb legerő­sebb szövetségesünk a most folyó hatal­mas világháborúban. Ezt az esőt várták már a gazdák, ezt az esőt várta már a föld, mert ettől az ísőtől függött, hogy milyen lesz a ter­mésünk. Május végén, junius elején más évek­ben is aktnális kérdés és téma lett az uj termés de, soha sem volt olyan jogo­sult az aggódás, soha sem volt olyan jogosult a feléje forduló figyelem, mint épen ebben az esztendőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom