Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-19 / 20. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Györgyné, hegedümüvésznő,- Huszthy Zoltán zongorakisérete mellett. 5. Ünnepi beszéd. Mondja Braneczky József, kegyesrendi tanár. 6. Mendelssohn : Trio, D-moll. Előadják : Gre- ger Györgyné (hegedű), Péchy László, müsza- ki tanácsos (cello) és Huszthy Zoltán zongora. Hadi kölcsönt jegyezni hazafias kötelesség. Közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 27-én délelőtt 10 órai kezdettel tartja meg ez évi tavaszi rendes közgyűlését, melynek tárgyai közül kiemeljük, a közi- j gazgatási bizottságba a folyó évre egy tag választását, a f. évi közúti költségelőirányzat kiegészítését, tárgyában kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet, a láposvölgyi és hatvani- bikszádi h. é. vasutak engedményezésének kérelme a h. é. vasutak építésének megkezdésére kitűzött határidő meghosszabbítása j iránt. Debreczen sz. kir. város átirata az élei- j miszerek és fontosabb élelmi cikkek forgalomba hozatalának állami kezdésbe vétele iránt a m. k.r. kormányhoz intézett feliratok támogatása iránt. Zemplénvármegye közigazgatási bizottságának átirata földmivelésügyi miniszterhez a gazda közönség részére idei terményeik előle- ges eltiltása folytán más hitelnyújtása iránt . előterjesztett kérelmük támogatása iránt. Kolozsvár sz. kir. városnak a hadsereg szállításoknál előfordult visszaélések feletti megdöbbenését kifejező határozata. Jegyzések a hadikölcsönre. Városunkban is megkezdették a hadikölcsönre való jegyzést. A jegyzések csendesen, de szép eredménnyel folynak. Városunk gyámpénztárának 40000 koronás jegyzése mellett említésre méltók a nagykárolyi Kereskedelmi- és Iparbank Részvénytársaságnál eszközölt jegyzések közül Kerekes Vilmos a Magyar Király szálloda tulajdonosának jegyzése ki 10000 koronát jegyzett és a Feifer Ede városi számvevő jegyzése ki 5000 koronát jegyzett. Gyászeset. Lapunk zárta után vettük a szomorú hirt, hogy Csipkés András, városunk kösztiszteletnek és becsülésnek örvendő polgára, az Önsegélyző Népbank hosszú időn át vezérigazgatója utóbb elnöke, Nagykároly r. t. képviselőtestületének tagja a nagykárolyi függetlenségi párt alelnöke stb. életének 78-ik évében ma délután 3 órakor hosszab betegeskedés után az urban csendesen elhunyt. Temetése pénteken d. u. lesz a Majtény-utcai gyászháztól. Közhasznú tevékenységét és érdemeit lapunk legközelebbi számban méltatjuk. Vilmos császár a háború áldozatainak. Vilmos császár újabban 2.000.000 márkát adományozott magánvagyonából a hadsegélyezés céljaira. — Félévvel ezelőtt a császár már egy Ízben külömböző hadijótékony intézményeknek 4.000.000 márkát utalványozott. Eddig tehát 6.000,000 márka már az az összeg a melyet a német császár magánvagyonából hadsegélyezésre adott. Az évzáró vizsgák eltörlése a fővárosban. A budapesti közoktatásügyi osztály már régebben előterjesztést tett a tanácsnak az évzáró vizsgák megszüntetése érdekében és a tanács annak idején ilyértelmü fölterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A fölterjesztésre azonban mindezideig válasz nem érkezett. Minthogy az az ok, amely annak idején a közoktatásügyi osztályt előterjesztésének megtételére bírta, ma még fokozat tabb mértékben érezhető, a tanács elhatározta, hogy fölterjesztésének elintézését újból kérelmezi a minisztertől, vagy legalább annak a megengedését kérte, hogy az iskolai évzáró vizsgálatok legalább a mostani iskolai évben maradjanak el. Ezt a kérelmét többek között a tanács azzal is megokolja, hogy a tanulók ezt az időt, amit a vizsgára való készülődéssel töltenének el, más, a háborúval öszefüggő társadalmi munkásság kifejtésére fordithaiják. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság múlt hó 10-én tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre titkos tanácsos elnöklete alatt. Az 1914-iki üzletévről szóló Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató által előterjesztett igazgatósági jelentés szerint az egyes biztosítási üzletágakban elért egyesítése után a tiszta nyereség 6.744,975 K 64 fillér összegre rúg, melyből az alapszabály- szerű levonások és a társaságnál megszokott nagyszabású tartalékolások után 3.200.000 kor. fordítátik a részvényesek osztalékára s igy minden egyes egész részvény osztaléka 800 kor. A jelentés kiemeli, hogy nemcsak a társaság hanem a biztositó felek sem éltek érezhető módon fizetési kötelezettségeik alkalmával a háború kitörése óta moratóriumadta haladékokkal, ami az egyéb eredményekkel összhang- zóan a magyar közönség gazdasági teljesítőképességének igen örvendetes jele. Itt említjük meg, hogy az Első magyar, — melyet az első jelemzö nemcsak koránál, hanem ragjánál, tekintélyénél, nagyságánál és erejénél fogva is jogosan megillet — a világháborúval vonatkozásban levő jótékonycélu adakozásokra a lefolyt 1914. üzletévben közel 300.000 koronát áldozott. A társaság félszázados működésének emlékére tett 500.000 korona közcélú a'apitvány biccentett a fejével, aztán gyorsan fölkapta magát és besurrant a házba. — Gyalázatos szerzet — gondolta és leikéből gyűlölte a csonka vitézt, aki az ő két kis galambkájának a mostohája szeretne lenni. Kis idő múlva átjött az egyik szomszéd- néje, kezében egy frissen rakott, lerombolt fecskefészek maradványával, amelyet az éjszakai vihar alkalmával a kettétört eperfa ága söpört le az eresz alatt lévő szarufáról. — Nem jó jel Örzse — kezdte a társalgást a szomszéd asszony — a gólya se jött meg, a fecske is itt hagyta a frissen rakott fészket . . . nem jó jel . . . Igaz az Örzse, amit a faluba beszélnek. Szinigaz az, lelköm, — Mit akar kelmed ? Mi hozta ide ? — Hát csak azért ni, hiszen tudhatod mán Örzse. Ha megszivelted volna, amit tennap este javaltunk . . . Örzse egy szót sem szólott. — Kispál Gyurit gondolom, galambom. Van egy kis pénzecskéje is . . . jó gazda válnék belüle. — Felőlem válhat akár vicispán is — mondotta örzse — hagyjanak engem békén kendtek. — Ne légy olyan makacs, Örzse. Örzse csak hajthatatlan maradt és sokáig eltűnődött. Egyszerre csak a két megmaradt eperfa ágai között valami gyenge fuvallat suhant át, s az öreg ágak lassan megmozdultak : — Ferenc haza jön . . . haza jön Ferenc, suttogta a szellő. — Ne hidd el nekik, ne hidd el Örzse, Ferenc nem halt meg . . . haza jön Ferenc. Örzse felvetette a szomorú, meggyötört lejét és rámeredt a kiváncsi szomszédasszonyra : — Hát mit akar még kelmed ? Hát nem értette, amit mondtam ? Nem érti, hogy gyalázatosság az, amit énvelem elkövetnek? Nem érti ? — Ne pattogj galambom; még megsirathatod a könnyelműséged. Gazda nélkül maradsz. — ügy is megélek, ügy se megyek kend- tekhez kenyeret kérni. — Hát hisz’ hogy büszke vagy, azt tudjuk. De te még nem érted azt, Örzse, hogy ilyen fiatalon nem lehet özvegynek maradni . . . Nyelve van a falunak, Örzse. Vigyázz, rá ne Hallgasson! gyalázatos minden szava. Fu- lánkja van a nyelvének; ebadta beste! . . . Ebben a pillanatban lepett a pitvarba a kisbiró; törődött, gyürődött levelező lapot hozott, lobogtatott a kezében. — Messzirül gyütt Örzse asszony, mondta a falu felkotyája. — Messzirül: Brünnböl, az ispitajbul. Örzse csak bámult. — Bánkiné asszony, hát nem érti? Brünnböl gyütt az ispitájbul . . . J Bánki gazda küldte ... él . . . nem halt 1 meg Örzse gépiesen esett neki az egyszerű lapnak, a keblére rejtette, szorította és csak sirt, sirt, zokogott egyre, maga sem tudta meddig. Nem is látta, a jó szomszédnő mikor kolrődott el. Nem is törődött vele, csak a gyűrött, ákom-bákom betűkkel írott levelet olvasta napestig és szeretett volna olyan nagyot kiáltani, hogy az egész világ meghallja: hogy haza jön Ferenc! Jegyezzünk a nemzeti hadikölcsönből ! esedékes 20,000 korona évi kamatából 10.000 korona a Budapesti Önkéntes Mentő-egyesületnek s ugyancsak 10.000 korona a magyar történelmi kútfők kiadására a római magyar történelmi intézetnek adományoztatott. Egyébb jótékonycélokra a társaság még továbi 83,724 korona 32 fillért szavazott meg. A hadikölcsön jegyzésben szintén hatalmas tőkéi arányában vett részt az Első magyar, ugyanis a társaság maga 8.500,000 koronát, a társasági tisztviselők 200.000 koronát, s az Első magyarral kapcsolatban levő intézetek 5.500,000 koronát jegyeztek, úgyhogy az intézet kezdeményezésére történt hadikölcsön jegyzések együtt 14.200.000 koronát tesznek ki. Az angolok vérebekkel fognak harcolni. Madridi lapok a következő londoni táviratot közük: „Az angol hadvezetőség 1500 vérebet fog küldeni a nyugati harctérre. Ezek a vérebek nagyszerűen ki vannak tanítva. Lövészárkokban elhelyezett német katonai egyenruhába öltöztetett bábokra uszítva, széttépték azokat és minden eddigi kísérlet fényesen sikerült.“ Adriai Biztositó Társulat — Triesztben. A társulat f. hó 6-án tartotta meg 76-ik rendes évi közgyűlését, a melyen az 1914. évi zárószámadások terjesztettek elő. Az igazgatóság reámutat jelentésében arra, hogy a háború okozta gazdasági megrázkódtatás természetesen a társulat üzletmenetére is visszahatással volt, azonban a vállalat szilárd gazdasági alapjai és egészséges üzleti megalapozottsága lehetővé tették, hogy ezt a visz- szahatást is könnyű szerrel állja ki. Dacára annak, hogy a háború folytán előállott és egyéb rendkívüli kiadások, valamint a társulat értékpapír-állományának 2,799.709. — K.-t kitevő árfolyamvesztesége teljes összegükben az üzemi költségek terhére írattak, a társulat bármely tartalékalapjának igénybevétele nélkül a alapszabályszerü dotátiók levonása után 130. — K. kerül (az előző év 160 — K.-jával szemben) részvényenként osztalékul kifizetésre. Az üzleti év rendkívüli kiadási között különös figyelmet érdemelnek azok a te- I kintélyes összegek, amelyeket a társulat a külömbőzö hadi jóléti intézmények céljaira adományozott. A társulat a harctéren elesett tisztviselői emlékének fájdalmas kegyelettel adózik. A zárószámadások tételeiből a következők emelendők ki: Az életbiztosítási (A.) osztályban 69.688.580. — K. tőkeösszegről szóló ajánlat terjesztetett be, a kiállított kötvények pedig 62,361.460. — K. biztosított tőkéről szólnak. Az üzletévvégével az életbiztosítási állomány biztosított tőkében kerek 559 millió koronát, biztosított járadékokban pedig 1.866.130. — kor. ért el. Halál- és elérési esetekért, valamint járadékok fejében a társulat 11,098.411 K.-t fizetett ki. Az életbiztosítási osztály dijtartalékai az év végével 166,983 844 K.-t, illetve a viszontbiztosított rész levonásával 151636.696. K.-t tettek ki s, igy az előző évvel szemben saját számlájukra 7,098.960 K, nö- vek.dést mutatnak. Az elemi ágazatok (B.) osztályában a díjbevétel a következő számokat mutatja tűzbiztosítás 29,137.218. — K., szállítmány biztosítás 4,286.446. — K., betöréses lopás elleni biztosítás 845.624. — A viszontbiztosítások összesen 15.519.709 — K.-t. igényeltek. Az elemi ágazatokban a társulat károk felében 21,998.742. — K.-t. illetőleg a viszontbiztosított résznek levonásával 11.163.392. — K.-t. fizetett ki. Az elemi ágazatok dijtartalékai
