Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-13 / 2. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE pa Mndennemü ruhánemüek, csipkék, fog feilöltök, függönyök, teritök, szöES>j nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyiik festése. ia ! ! Minta után való festes ! ! Heúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö es vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59 ármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelésék pontosan eszközöltetnek brigantikát és pirátákat,- akik embertársaikat dum-duni lövegekkel pusztítják ? Ez utóbbit cselekszi a bibliát folyton olvasó angol is, akinek vallásossága inkább külsőségekben nyilvánul: az ajk zsoltárokat és zsolozsmákat rebeg, a szivében azonban az ördög lakozik. A megtestesült áhitat az orosz is, de azért faji, felekezeti elfogultságból — na meg, hogy egy kicsit idegen vagyont rabolhasson — minden percben kész pogromokat rendezni A kereszténység szellemével ellenkezik mindez, mert az korántsem elég, fejet lehajtva feszületre lehelni és szemet forgatva bibliai citátumokat idézni: Krisztus urunk egész másra tanított bennünket : felebaráti szeretetre, békességre, egyetértésre és becsületeségre, mely lelki tulajdonok, úgy látszik, ellenségeink előtt részben ismeretlen fogalmak. Ismételten, nem keresztény népekkel állunk harcban, hanem farizeusokkal, akik mások megrontását keresik, hivő hittel imádkozni nem bírnak, orgyilkosokat fogadnak, vagy orgyilkosok pártolóivá lettek . . . s akiket Krisztus urunk, ha körükben megjelenne, korbáccsal verne ki a templomból. V. V. Uj ügybeoszias járásbíróságunknál. Tömegnap minden hét csütörtök napja s ha ez ünnepnapra esnék, az azt megelőző legközelebbi köznap. Polgári és büntető ügyekben három iroda és az irattár van, u. m. : I. Főíajstrom-iroda és irattár, melyek vezetője jEmber János irodatiszt, ki a tudakozó lapok elárusitásával is meg van bizva. II. Központi iroda, vezetője Nágele Ignátz irodatiszt. III. Külön-iroda vezetője Csipkés Jenő irodatiszt. A teljesen Írásba foglalt polgári Ítéletek jegyzéke minden szombaton függesztendő ki. Beadványok és egyéb iratok, vagy a gyűjtő szekrény utján adhatók be, vagy pedig a főlajstrom irodában naponként d. e. 9-től 1 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 9-től 11 óráig. A gyűjtő szekrényt naponként köznapokon d. u. 1 órakor, vasár- és ünnepnapokon d. e. 11 órakor ürítik ki. A telekkönyvi beadványokat, vagy a bíróság vezetőjéhez intézett beadványokat nem szabad a gyűjtő szekrénybe elhelyezni. A főlajstromból és annak mutatójából és arról, hogy valamely iratokból kezelnek köznapokon d. e. 9-től 1-ig, vasár- és ünnepnapokon 9-től 11 óráig a főlajstrom irodában lehet értesítést nyerni s ugyanott kaphatók a tudakozó-lapok is darabonként 10 fillérért. A központi irodában sem iratokat megtekinteni, sem szóbeli értesítést kapni nem lehet, oda idegeneknek belépni tilos. A többi bírósági irodában köznapokon délelőtt 8 órától 9 óráig, hétfőn, illetve és országos vásárok napján pedig d. e. 8 órától 10 óráig nyerhetnek a kezelő-könyvekből értesítést és tekinthetik meg az ügyiratokat és kereshetnek másolatokat; a büntető ügyekben azonban az arra jogosultak az iratokat a hivatalos órákon belül bármikor megtekinthetik és ügyükben értesítést nyerhetnek. Az itt meghatározott időn kívül csak tudakozó-lappal jelentkező kaphat értesítést és iratmegtekintésre, vagy lemásolására engedélyt. Ily tudakozó-lap a föl.íjstrom vezetőjénél (Ember János iroda- lisztnél) kapható darabonként 10 fillérért, de ez csak egy ügyben és egyszer használható. E lapok bármely bíróságnál lelhasznalhatók es a gyűjtő-szekrény, vagy posta utján is beadható a bírósághoz. Ha e lapok utján az értesítést a megfelelő időben meg nem kapná a tudakozódó fél, forduljon ebbeli panaszával a a bíróság vezetőjéhez. Köznapokon reggel 8 órától 9 óráig a bíróság telefon utján is ad értesítést (Telefonszám 48). 1914. óv végéig érkezett a be nem fejezett polgári és büntető ügyekre vonatkozó beadványokat és iratokat addig, inig a fő- lajstromba azt nem vezették, a külön irodában, illetve az irattárban fogják kezelni. A telekkönyvtárt Fógel Kálmán telekkönyvvezető, mint az iroda vezetője kezeli. Hétfőn és országos vásárok napján d. e. 9—12 óráig, vasár- és ünnepnapokon, valamint köznapokon 9—11 óráig a telekkönyvekből és azoknak munkarészeiből feleknek értesítést ad, telekkönyvi és vázrajz másolatok s.óbeli megrendelését elfogadja, kezeli a másolatokhoz szükséges bélyegeket, kérdéses és egyéb dijakat ; távolléte esetére helyettese Vida Elek telek- könyvezető. Gabányi László irodatiszt a telekkönyvi ügyek iktatását, mutató-könyv vezetését és kiadmányozását végzi, az iktató és mutató adatokból köznapokon d. e. 9—1 óráig, az irodában és irattárban kezel iratokból pedig hétfő és országos vásár napján d. e. 9—12 órájáig, más napokon, pedig d. e. 9—11 órájáig szóbeli, ezenkívül köznapokon d. e. 8—9 órájáig telefon utján értesítést ad. Akadályoztatása esetén Lábay Dávid helyettesíti. Ezen időn kívül csak tudakozódó-lap utján nyerhető értesítés, de a teiekkőnyv tartamáról tudakozódó lap utján értesítést nem adnak. A telekkönyvi iktatóban beadványt köznapokon d. e. 9 órától 1 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig d. e. 9—11 óráig fogadnak el iktatás végett. Bírósági végrehajtók ügybeosztása: Fazekas Menyhért bírósági végrehajtó az A—L., Rósenteld Zsigmond bírósági végrehajtó pedig az M—Z. betűkkel kezdődő végrehajtást szenvedők elleni végrehajtói cselekményeket végzik, akadályoztatásuk esetén egymást helyettesítik, mindkettőjük akadályoztatása esetén a bíróság vezetője által kijelölt bírósági kezelő jár el. Bírói letéttárgyat képező pénzt, vagy egyéb értéket az adóhivatalhoz, a járásbíróság kezelése alá tartozó pénzt, vagy egyéb értéket pedig Dávid Sándor vezetö-járásbiróhoz, vagy helyettese Csits Lajos járásbiróhoz kell beadni. Színház. Egy régi, kedves operettével kezdődött az elmúlt hét. Kedden Henequin és Milleud darabját, a Lilit újította fel a színtársulat. A régi, kedves darabokat mindenkor szívesebben veszi a közönség, mint az üres, tartalom nélküli újdonságokat. így a Lilinek is sokat tapsolt. Szelényi Ilonka azonban nagyon is rá szolgált a sok-sok tapsra kedves, üde, temperamentumos játékával. Éppen olyan élethü nagymama volt, mint a kis csitri Lili, avagy mint az elégedetlen, civódó fiatal asszony. Jók voltak még Szendrő, Takács, Neményi és Jenőfi Jenő. A második felfrissített darabot szerdán hozta színre a színtársulat, de sajnos, már jóval kevesebb számú közönség előtt. Pedig Folli- nus Aurél pályanyertes „Náni*-ja zsúfolt házat is megérdemelt volna. Régi-régi, kedves, tanulságos darab, amelyben nagyon sok az aktuális vonás. Gazdag a meséje és tiszta, erkölcsös a felfogása s ez a morális érzék húzódik végig az egész darabban. A címszerepet kreáló direktornénak pedig pompás érzéke van az ilyen népies szerepek iránt. A glogováci sváb leány szerepét tökéletesen, elethüen, hatásosan [játszotta meg. Jó volt még Jenőfi Kreutzer Michel szerepében, Szendrő Gyula a jogász, Barabás Ella a kényeskedő R)za szerepében, valamint Takács Antal Józsi szerepében, küiö- ; nősen szépen énekelte a darabban előforduló ! dalokat. Csütörtökön „Gjpiró kisasszony“ mulatságos, nevettető vígjáték került színre szép ház előtt. A kis igényű darab mulatságos jelenetein j jól mulatott a közönség, csak az a kár, hogy egyes szereplők igen kevés gondot fordítanak I szerepeik megtanulására. Szombaton Szibill harmadszor, teljesen üres | ház előtt s talán ennek tudható be, hogy a színpad sehogysem tudott felmelegedni. Pedig I kár, igazán kár, mert rosszhatást szült a színtelen, élettelen előadás. Inkább maradt volna el teljesen. Vasárnap este a budapesti királyszinház nagysikerű újdonságát a „Lengyel vért" mu- i tatta be a színtársulat. „Lengyel vér“ szövegét az ismert színműíró, Stein Leó irta, zenéjét pedig Nebdal Oszkár. Jó zene,- jó mese. A szö- : vegben sok a tartalom, s ami egyik legfőbb !/érdeme: nincsen tultömve sok valószínűtlen epizódokkal, s ha nem is képes rá mutatni markáns vonásokkal az ősi lengyel nép rossz, avagy jó tulajdonságaira, mégis elfogadhatót, valószínűt állít élénk. Az örökös tivornya és j tobzódásban élő lengyel nemességet állítja i elénk elpuhultan, elkorcsultan, az erős elzülle*^ j stádiumában. A puha, korhelykedő, kicsapongó 'Baranszky Boleszláv grófot (Takács), amikor j már mindenét elkótya-vetyélte hozza össze sorsa | Zaremba Helénával (Sebestyén) ám a táncos- nek után futkosó Baranszky gróf sehogysem } akarja észrevenni a gazdag lengyel nemes le- ! ányt, akit a tulajdon édes atyja a Grófnak szánt. A női hiúságában megsértett leány bosz- szut forral a gróf ellen s miután a gróf házvezetőnőt keres, aki elhanyagolt házát újra | rendbe hozza, mint házvezetőnő leszerződik a grófhoz félesztendőre. A kikosarazott Zaremba leány inkognitóját szigorúan inegőrréve, félesz,- tendő alatt csodákat müvei. A szegénység helyébe jólét költözik s a lump, szoknyavadász grófból szorgalmas, törekvő ember lesz, aki maga lát a gazdaság után. Helénában valami csodatevő angyalt lát s titokban már szereti is, valamint Heléna is őt viszont. A gróf a tűzkeresztségen is átesik, amikor régi, elhagyott szeretője felkeresi. Heléna örül a sikernek, erre a szerető bosszút forral ellene s leleplezi inkognitóját a gróf előtt. Heléna megvallja, hogy őt csak bosszú vezette, s miután célját elérte, távozik. Ekkorra megérkezik a Helén apja is, aki miután átlát a szítán, boldogan, megelégedten teszi a szerelmesek kezét egymásba, hogy megáldja őket. A vége nagyon jó s ha a vége jó, minden jó. Szigorú ethikai alapon épült fel a darab s ez mindennél többet ér. Zaremba Heléna szerepét Sebestyén Irma kreálta sok bensőséggel, sok közvetlenséggel és finom, helyes érzékkel és megértéssel. Sebestyén minden előadás után teret hódit magának a közönség szivében s mindinkább megérlelődik bennünk is az a vélemény, hogy hivatott ambiciózus színésznő, aki még szép reményekre j hivatott. ízléses toalettjei meglepőek és min- ' denkor stílszerűek. Baranszky Boleszláv szerepében Takácsnak volt szokatlan sikere. Nagyon jó volt ez alkalommal is Szendrő Gyula Popiel Brúnó szere- J pében és Szalay Ilonka Pavlovna Jodnya szerepében, valamint Sarlai Mariska a táncosnő j szerepében. Zaremba nagybirtokos szerepében i hü képet mutatott be Virág. Tipikus politizáló [ fontoskodó őslengyel volt, csak az volt a kár, hogy nem tudta elég jól a szerepét. Különösen I szép volt a megkapó, lebilincselő fohász, amely
