Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-24 / 12. szám

9 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE amely kiegészítő párja lesz a harctéren küzdők aranykönyvének. Van-e épkézláb magyar, aki nevének egyik vagy másik aranykönyvben való megörökítésével nem óhajtana bizonysá­got tenni az utókor elölt arról, hogy a világháború lorgatagában nem volt mél­tatlan fia hősi nemzetének? A főgimnázium kérelme a volt ' j tanítványokhoz. A most folyó háborúval kapesÖ'alösan áz in- j tézet évi történetében spk oly momentumot j kell feldolgoznunk, melynek megörökítése ta- j nuságul fog szolgálni utódainknak. Minden ese­ményt és statisztikai adatot, melyek az intézet j tanáraira, régebbi és mostani tanulóira, az is­kola történetére; az ej>ü!et igénybevétel, re, a tantárgyak óraszámaiban történt változásukra, a tanárok munkájára, az iskoianak a, jótékony­ság érdekében hí zott áldozataira stb. re vo­natkozik, természetesen kapcsolatbáhozva a háborúnak lokális krónikájával, fel akarunk, je gyezni, hogy etnl. kezeiben maradjanak. Ezen feljegyzés nem egyszerű hír das akar lenni, hanem a k - öbbi idők számára történelmi hi­teles tudósítás. Világos, hogy tüzeles, mindenre kiterjesz­kedő megörökítés volna a kívánatos, ezért ^ munkálat most egyelőre csak anyaggyüjt. sie szorítkozhat. A volt tanítványok közül pl. sokan teljesítenek katonai szolgálatot, egyike WaSffeá'j dicsőséggel koszol uzottan pihen az idegen földben, némelyikét súlyos baj t rte . . . Mind, a legkisebb dolog is erdekel minket, s azért a szülőkhöz, jóbarátainkhoz, volt ta­nítványai okra vonat, ózó minden adatot legye­nek kegyesek beszolgáltatni. Ilyen adatok le­hetnek : mikor vonult be, milyen ranggal, hányadik ezred, zászlóalj, századba osztatott be; sorkatona, népfölkelö, lápzászlóalji, Irén, j helyi-szolgálatu-e ; megsebesült-e, ha igen, hol ? és mikor?; kapott-e kitüntetést, elölépíeltek-e a háború alatt, hány ütközetben vett részt ? j Rokkantság vagy bénasag miatt bocsájtatott el ? Ha elhunyt, hol halt meg, melyik csatamezőn, kórházban, vájjon a gyilkos betegségnek lett-e! áldozata, hol fekszik eltemetve, ha hazahoza­tott holtletemo, hol van nyugvóhelye, ha leve­lezett, levelezéseiben mily érdekes dolgokat je­gyez fel,' (levelét, levelezőlapját kivonatosan lehet ismertetni, vagy lemásolni, s két tanúval azt a másolatut hitelesittetni) . . . stb. stb. Talán lesz alkalom, hogy a hazáért eleset­tek emlék ü, ha azok iskolánk falai között ta­poslak gyermeki veiket, az előcsarnokban elhe­lyezendő emléktáblára vessük föl, minden időkre hirdet sül, fiaink okulására, hogy előt­tük legszentebb volt a Haza, mert az édes magyar hazáért, a jó királyért készek voltak feláldozni életüket, azt ami az ember legbe- csesebb kincse. Ezeket keretű én akár nevemre, akár a gimnáziumra címezve, s hiszem, hogy a volt tanítványok emlékének papírra vetésében, meg­örökítésében segítségemre lesz a iugy közön­ség. Igaz, hogy ök, kik dúló csatákban mettünk vérzettek, fáradtuk, tettükkel maguknak ércnél maradandóbb einieket állítottak, de éti a draga emlékeknek egyszerű krónikása akarok fenni. Rajtba sikerűmé babérkoszorujoklia egyel len babérlevelet beleillesztenem. fia sikerülni fog a vállalkozás, hálánk azok fele lordul, akik e nemes iorekvosüulvbu,n liü-r^es támogatóink; voitak, Minden fúrt, mindeu adalol összegyűjtve a feldolgozás után is meg fogunk őrizte gim­náziumi levéltárunkban. A munkatársaknak előre is köszönöm a támogatást. Vidákovich Dániel főgimnázíumi igazgató. HÍREK Kitüntetik. &ül'áÁ$ dr. Cukor István tar­talékos ezredorvosuak u ßü-ik gyalogezredben az ell^ri^gj/el szemben kitűnő szolgálata és önfeláldozó" magatartása elismeréséül a koro­nás arany érdemkeresztet vnezsogi érem sza­lagján adományozta.. Előléptetés. Scitöápliug Viktort a helybeli áiiamépiteszeti hivatalnál működő ktr. mérnö­köt, kir. löm önökké léptették elő. Kitüntetés. Ő Fols ge Tyrmann Ernő zász­lóst — városunk s JilöU-nek D . Tyrmann Jó­zsef első osztályú főtöjzsorvoomk a nagy­szebeni 12-ik hadtest egészségügyi dönökének fiát — ki az északi harczlcre t a temesvári 20. tábori tüzér ezredoeti teljesít szolgálatot, vitéz és hősies magatartása elismer.-seül a nagy ezüst vitezsegi éremmel tüntette ki. Előléptetés és áthelyezés. Tóth Lajos ógyallai ku* *. aljárasbirot, városunk szülöttét, s lapunk kedves munkatárs ti, kir. törvényszéki albiróvá léptették elő, s Komáromba helyez­ték át. tott rendnek nélkülözhetetlen eleme. A hábo­rú fejleszti ki az emberekben a legnemesebb erényeket: a vitézséget, önmegtagadást, köte- lessegtudast és önfeládozát. Háború nélkül a j világ tétlenségbe merülne és elpusztulna az J istentelenségben“ Felette tanulságos e két véleményt olvasni igy egymás mellett. íme a jámbor szerzetes i barát úgy nyilatkozik a háborúról, mint vala­mi hadvezér és a világhírű hadvezér vélemé­nye úgy hangzik, mintha Istennek felkent szol­gája beszélne. Önként érthető tehát, hogy an­nak a nemzetnek, melynek legnagyobb fiai ekként gondolkoznak, még a békében való ka­tonáskodásról is tiszteletre és követésre méltó elvei vannak. Ott a honnan e két nyilatkoza- j tot vettem, a német katonai szellemről a követ­kezőket olvasom: * „Háborús készenlétünknek egyebek mellett valláserkölcsi jellegűnek is kell lennie, ha győz-. ni akarunk. E végre a katonai képzésnek, ne- j velésnek oda kell irányulnia, hogy felébressze , és kifejlessze mindazokat az értelmi és erköl- 1 esi képességeket, melyektől a férfi s lóként a hadban levő férfi értéke függ: az istenfélőimet, királyhüséget, hazaszeretetei, kötelességtudást, j tisztesség- és önbecsérzetet, önmegtagadást és önfeláldozást. Istenfelelem nélkül a hadsereg csak lelek nélkül való tömeg“. Ahol a katonaságot ilyen szellemben neve­it és vezetik, ott a háború minden percben mindenütt férfias tettvágyat és tetterőt talál. Ott az ifjú és öreg egyforma lelkesedéssel »siet a harci lobogók alá, hogy részt követeljen magának a nagy munkából. Ott az egyéni vá- \ gyak es törekvések elnémulnak : a legszentebb cel, a haza vedeime mindeneket egybotüz. A fentebb emlegetett katonai erények egyike-másika kisebb-nagyobb mértékű lehet az egyéniségek különfélesége szerint, de az istenfelelem és hazaszeretet erenye nem hi­ányzik egyetlenegy nemet katona leikéből sem. Legyünk büszkék dicső szövetségesünkre s kö- | vessük nemes példájukat az istenfélelemben, a vallásosságban is! Kiadó lakás. Kiadó jutányos feltételek mellett a Majtény-utcában egy 5 szobás úri lakás melyhez nagy kert, cselédszoba, konyha és egyéb helyiségek tartoznak. Értekezni lehet S Ji WíJJÖffi ÜÄ|IO & 1 i a Központi Takarékpénztárral. Gyászosét. Miül részvéttel értesültünk $x Illyés Olivér ácvaszélu ülnököt ért súlyos csa­pásról. Ugyanis fin Illyés Zoltán a 12-ik honvéd- gyalogezred főhadnagya —- kinek nem régen a király az ellenség előtt tanúsított vitéz ma­gatartásának elismeréséül a hadickitinényes harmadik osztályú katonai érdem keresztet ado­mányozta — a inu.'t héten a kárpáti harcok­ban kapott lövés folytán hősi haiált balt és ! Zampléinnegye Nagypolány községében tétetett örök nyugalomra. A részvétre méltó apát az esetről táviratilag hivatalosan értesítettek.. A 1 csal id a következő gyászjelentést adta ki: Le­im nyi Itlycs Oliver és neje, mint szülők, Illyés ; Jolán, József es Mariska, mint testvérek ugy- j sziutuii az egész rokonság a legmélyebb fájda­lommal tudatják, hogy feleit belet jen gyerme­kük, testvérük, ilietxe rokonuk léményi Illyés Zol'án m. kir. horrvédföhadnagy a 3. oszt. | hado kitményös katonai erdemkereszt tulajdo­nosa a kárpátoknál vivőit harcokban kapott I súlyos sebesülése következtében f. hó ifj-án, i elete.m-k 27-ik f v ben meghalt. A zemplén- vármegyei Nagypolány községben temettek ei. Az elhunyt lelke üdvösség -ért az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 23 an, kedden reggel 9 : & r.u kor log a helybeli gör. fiat fi, templomban megtartatni. Helyreigazítás. Lapunk f. hó 17-én meg­jeleni. 11-ík számában „A Vöröskereszt Egye­sület nagykárolyi fiókja közggüL se'~ cím alatt egy közlemény jeleni meg, melyben szó van az egylet elnök« genek múlt évi működésére vonatkozó jelentései ól. Ezen cikknek az orvo- j sokra vonatkozó mszeböl dr. Jékel László hely­beli orvos neve sajnálatos téved sím. kimaradt, holoil o azon orvosok egyike, kik az egyletnél leginkább buzgói kodtuk, legtöbbet faradtak, legtöbbet dolgozta», mi .-rt is mithin ezen saj­nálatos tévedést lapunk szerkesztősége saját j iuiliativájabot ezennel a le-;» szsegesebben ‘ helyreigazítja, jelzi, hogy a cikk idevonatkozó részének helyesen így kill szólania: Az Egye­sület különösen kiemeli dr. Sternberg Géza, dr. Jékel László, dr. Cukor Lajos, dr. Schöupllug B Ja és dr. IJiu n József orvosok es az özek ; egits'gore volt orvosuövend kék működését. Az orvosok faradságot nem ismérve a sebe­sültek kötözését és kórházi gyógykezelését a legnagyobb odaadással végezték. aíiivesz-estáiy a Vöros-i'eihold ja­vára. Életrerhalaira s/.olo önvédeiiui harcuuk- bau az egyetlen, ki segitsegüukie jön, a török nemzet volt. Ez a bíboruktól annyira megvi­selt ország őszinte lelkesseggel csatlakozott ügyünkhöz, a közös ellenség ellen. Nemcsak a győzelem gyümölcseiből jelöiie ki a maga ré­szel, hanem Kiveszi részét a küzdelemből is. Őszintén érezzük, bogy a hősies, áldozatrakész török nemzettel szemben való barati viszonyunk. | sokat mélyült e közös küzdelemben. Immár a mi ügyünk közös. Ha rajta segítünk, magunkon is segítünk. És ennek a kölcsönös segítésnek megvan a maga lekötelező, bátorító hatása. Kötelességünk hát szeretetüuket, legjobb szán­dékunkat kimutatni .török testvéreink, bajtársa­ink iránt. Ezért kell lelkesen csoportosulnunk főispánunk nejének kezdeményezéséből megin­dított estély sikere érdekében, melynek jöve­delme a török Vörös-Félhold javára fog fordu­latul. Az éstély művészi színvonaláról biztosi­tattak már a szereplők is. Baranyi János zongoraművész, Horváth Gizella fentomimikus (klasszikus zenekiséret melleit) Vass Flóra ope- raéhékesnő fellépésével rendeztetik az estély f. hó 29-én délután 6 órakor a megyeháza dísz- terméken. A magnyitó beszédet dr. Vetzák Ede a helyi Vöröskereszt Egylet alelnöke mondja. Adakozzunk a megvakult katonák országos alapja javára egy-egy koronát. Adományokat lapunk szerkesztösege is elfogad és eljuttatja a „Megvakult katonák országos bizottságához Budapest képviselőház“. Halálozás. Nagy időt élt ember dűlt ki az élők sorából. Darabos János volt. csizmadia iparos 95 éves korában elhunyt. F. hó 20-án temettek el. Ref. egyházmegyéi közgyűlés. A nagy­károlyi református egyházmegye évi rendes ta­vaszi közgyűlését ma farija városunkban a Városháza nagytermében Berey József ecsedi lelkész töesperes és Domahidy Elemér főispán, egyházmegyei főgondnok elnökletével­Március 15. Érendréden. Erendréd ha­zafias közönsége ez évben is megülte Március «

Next

/
Oldalképek
Tartalom