Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-17 / 7. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE a harctereken hősi halált halt magyar ka­tonák emléke az utókor, az elkövetke­zendő nemzedékek számára méltó módon megörökittessék. A Hadsegélvző Hivatal égisze alatt ebből a célból egy bizottság létesült „Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság“ címen; amelynek elnökei Kirchner Herman cs. és kir. altábornagy, a Hadsegélyző Hivatal vezelője és dr. Lukács György vbtt. országgyűlési kép­viselő. Ez a bizottság igen szerencsés gon­dolattal akarja megvalósítani nemes cél­ját és pedig: felhívást intéz az egész ország közönségéhez, hivatalos hatóságok­hoz, épugy, mint magánosokhoz, hogy minden adatot, amely harctereinken ele­sett hőseink halála körülményeire és a harctéren tanúsított hősi cselekedete kre vonatkozik, épigy az elesett hősöknek rendelkezésre álló arcképeit küldjék be a bizottságnak. Az ilyenformán összegyűlő adat al- mazt a bizxdtság hivatalosan hitelesíteni igyekszik s rendszerbe foglalva, — mint a mai háború emberi dokumentumainak okmánytárát, — a nyilvánosság rendel­kezésére bocsátja. Ez a nemes mozgalom, amely a ko­moly hadtö.'tén lem számára is kétségte- i lenül nagyértékü becses adatokat fog eredményezni, de másrészt a jövő nem­zedékek számára a hősi cselekedetek egész légióját fogja nemes példázatok gyanánt megörökíteni, hivatva van arra, hogy lelkes visszhangra leljen az ország egész társadalmában, főként azokban a hajlékokban, ahol ma aggódó szeretettel figyelik a harctéren küzdő családtagok sorsát és gyászolják a hősi halottakat. A Hősök Emlékét Megörökítő Orszá­gos Bizottság ezúton hívja fel az ország közönségét, az érdekelt családokat és tes­tületeket, hogy a fentjelzelt adatokat az elesett hősök fényképeivel együtt címére (IV. Hajó-utca 16. Budapest.) sürgősen küldjék be. százados, Both László, Budaházy Miklós és Sarvay János főhadnagyok, Budaházy Mihály hadnagy és vármegyebeliek Kosa Ignátz Szamosszegről, Füzesséri Lajos, Géressi Já­nos és Szántó Emil Mátészalkáról, Jakab József Kocsordról, Lakatos Péter Nagydobos­ról, Sándor Mihály Válfajról és Molnár An­tal Kisszekeresről. VOTT MAR MALTOST? Dupla maláta tavaszi sört! MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉG „Hage n m a ehe ru sörgyár gyártmánya KŐBÁNYÁN. Főraktár: Ifj. Matolcsy Sándornál : : NAGYKÁROLY Gróf Karolyi GyÖrgy-tér 50. Hol ezen kívül hordókban és PALACKOKBAN Sálon Bajor és Királysorok kaphatok. És minden jobb üzletben, szállodákban s vendéglőkbe • úgy helyben, mint vidéken o-o raktáron v n. o o HÍREK Meghívás. 1715-1915. k. szám Nagykároly, r. t. város képviselőtestülete, tagjait 1915. évi február hó 21 napján d. e. fél tizenegy órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkí­vüli közgyűlésre. Nagykároly 1915 február 15-én. Debreceni, polgármester. Tárgysorozat: 1691 1915. k. szám. 1. A polgári fiú és leány iskolának sebesült katonák ápolása végett át­engedése ennek folytán a státusquo izr. isko­lának 200 koronáért kibérlése, esetleg a róni. kath elemi iskola céljaira helyiség bérlete iránti intézkedés. A laktanyából a helyiörség és a vasúti ezred katonáinak kitelepítése, a lakoság nál elhelyezése iránti intékedés. 2. A Vörös | kérész Egylet megkeresése a szüksógkórház átengedése iránt. 3. A városi lakosság liszt szükségletének iránti biztosítása iránti intézke­dése. Képviselőnk — képviselőjelölt. A Ma­darász József halálával megüresedett sárke-; reszturi kerületben — a fővárosi lapok hír­adása szerint — a függetlenségi és 48-as párt részéről dr. gróf Károlyi Józsefet, váro­sunk országgyűlési képviselőjét jelölték. Levelek Prsemyslből. A szombati posta 15 cérnával összefűzött levelezőlapot hozott az „Est“-nek Przemyslből többen értesítik hozzátartozóikat, hogy a második ostrom harmadik hónapjában egészségesek, forró öleléseiket és csókjaikat küldik az értük ag­gódó és imádkozó hitvesüknek, gyermekük­nek és szülőknek. Az ezen levelezőlapok aláírói között vannak ismerőseink Suránszky Lisztreguirálás Nagykárolyban. A ka­tonaság kenyérszállitója bejelentette, hogy liszthiány miatt kenyeret szállítani nem tud. Az alispáni hivatal sürgős intézkedésre fel­hívta a városi rendőrkapitányi hivatalt. Ez alapon a rendőrség a Mügőzmalomban a ka tonaság részére lefoglalt 80 métermázsa rozslisztet. Tehát van liszt. A katonaságnak már van kenyere. Hát a közönségnek ? Vagy az most nem jön számításba? Az koplaljon s várja az éhhalált ? Az alispáni jelentés. Vármegyénk alispánja holnap tartandó vár­megyei rendes közgyűlés elé terjesztett jelen­tés bevezető részben a következőkben emlékezik meg a most dúló világháborúról: Tekintetes törvényhatósági bizottság! A tronörököspár megrendítő tragédiája után gyors egymásutánban fejlődött bonyodalmak a történelem eddig legnagyobb méretű világhá- j borújára vezettek, színtere 3 világrész, küzdő-; felei az Ó-világnak majdnem összes népe. A helyzet kénvszerüsége monarchiánkat is bele- j sodorta a nagy háborúba, nemzetünknek jut- 1 tatva a döntő szerepet. A magyar nép ezred- j éves múltjából merített bizalommal es önérzettel küzd összes erőinek megfeszítésével. Vitézsége, áldozatkészsége, kitartása és ereje, kiapadha­tatlan hazaszeretete megmutatták a világnak, hogy nem az a kimerült, veszni indult faj, amilyennek feltüntetni és elhitetni igyekeztek és kezdték, akik azt érdekükben állónak hiszik, megmutatta államalkotó és fentarló erejét, megmutatta, hogy a monarchia legerősebb, legmegbízhatóbb támasza. Annyi vér, annyi ál­dozat, oly hősies erőkifejtés, oly önérzetes el­szántság és vitézség egy nemzettől csakis egy jobb jövőnek lehet záloga, melynek tudatában pillanatig nem hanyatló törhetetlen bizalommal néz fajunk a végkifejtés felé, a legszentebb hazafias kötelesség teljesítésének tudatában, nem sziinö lelkesedéssel vonul hadba, küzd, vérzik, szenved emberfölötti erőkifejtéssel min­den katonánk, érez, áldoz, tűr és büszke ön­érzettel tekint hozzátartozóira minden itthon maradt. A megifjadott magyar genius phőnix- szárny csattogása mintha volna e szellem, mely áthatja magyar hazánk minden zugát, „Mindent a hazáért“ lett az erkölcsnevelő jelszó, egy zászló alatt testvérekké forrasztva mindent, ami még nem rothadó. Hinnünk kell, hogy uj hosszú századok sorának szól a ma, mert annyi dicsőséges életért, annyi kiömlő hősi \ érért háiádatlant nem táplálhat magyarok földje. A létért folyó e szünetet nem engedő harc­ban másként nem is lehet, mint hogy minden köztevékenységet leaöt a háború erszágszerte és igy vármegyénkben is. Közönségünknek minden tényezője, minden még oly szerényen kis tagja is érzi a kötelességet, amit a nehéz idők rónak reá, megadással tűr, áldoz, neme- | sebb közszellem halja át különösen polgársá- j guakat és népünket, általános az igyekezet ! használni és lenni. Ezek után meleg szavakban parentálja el vármegyei közélet kidőlt egyik erős oszlopa1 Jéksy Zsigmondot és kegyeletteljesen emléke­zik meg a vármegye egyik jeles elhunyt hiva- I talnokárói dr. Olsavszky Viktorról a nagysom- ! kuli járás közkedvelt jeles orvosáról, végül beszámol az elmúlt év utolsó negyedév törté­netéről melynek érdekes részeit lapunk legkö- j zelebbi számában fogjuk közölni. Nagy tűz riasztotta fel a város közönsé­gét f. hó 12-én hajnali fél 4 órakor. Á Birto­kossági Malom kigyuladt. A tűz valószínűleg belülről, eddig még ismeretlen okból ütött ki. A nagyon megcsappant létszámú tüoltóságnak ; óriási erőfeszítéssel sikerült az irodát géphá- I zat és olajraktárt megmenteni. A tetőzet leégett Nem lehet eléggé méltóan elitélni és megbó- j lyegezni a nagy közönség nagy közönyét, me- jlyel a hiányos tűzoltó és rendőr személyzet j megfeszített munkályát teljestétlenséggel nézte, anélkül, hogy még a felszólítások dacára is j kellő segítséget nyújtott volna ily közveszély : alkalmával. Nem szógyeneljük magunkat.? Kath. Legényegyesület március 15-én | vasárnap d. u. 6 órakor szép műsor keretében ünnepli meg 1848. március 15-emléket részletes műsort a jövő számban közöljük. A budapesti tőzsde. A rekvirálások ja­vában folynak és pedig elég jó sikerrel. így hát nem csoda, ha gabonanemüekben a héten ismét nem volt — hivatalosan — semmiféle üzlet. Ellenben élénk üzleti tevékenység folyt \ a főváros különféle kávéházaiban levő zugtőzs­déken, hol a galic:ai menekültek kik jó pár százezer koronával menekültek, mindenféle élelmiszert igen magas árakon összevásároltak Búza, rozs, kukorica, rizs, szalonna bab stb. | mind keresett cikkeik voltak ezeknek a galíciai menekülteknek melyeket rendszerint a veszé- lyeztelett vidékekre szállítottak, hol az ő üzlet­felük horribilis magas áron adták túl a szegény népnek. Természetes, hogy ezek üzérkedése \ mellett a hivatalos tőzsde úgyszólván eltörpült i vagy ha nem is törpült el, de jelentősége j alábbszált, és természetes az is, hogy ezek a zugkalmárok az árakat rendkívüli módon fel. Ennek folytán emelkedett minden éleim' cikk oly elképzelhetetlen magasra. Elitéit malomigazgatók. Általános a panasz egyes malmok ellen, hogy a megállapí­tott maximális árakat nem tartják be, hanem minden elképzelhető módon kijátsszák a kor­mánynak a maximális , árakra vonatkozó ren­deletét. A lisztkészletekett pedig fe" •' • ózzák a helyet hogy a közönség rendelkezésére bo- csájtanak. Ebből kifolyólag több mállóm ellen indíttatott meg az eljárás é? ó iig két esetben állapíttatott meg a kihágás véísége. Bebizonyult, hogy a Temesvári mümalom r.-t. 1 !et csak korpával egyetemben adott el s a korpát az illető kereskedővel tettemesen a napi áron felül fizettette meg. Ha a vevő nem has: i'iatta a korpát, a malom azt visszavette tőle, de jelen­tékenyen olcsóbbán, úgy hogy a lisztet a meg­állapított árnál sokkal drágábban kapta a ke­reskedő. A temesvári rendőrkapitányság a ma­lom társtulajdonosát, Prochaska Edét ezért tizen­négy napi elzárásra és 200 K pénzbüntetésre ítélte. Egy másik esetben beigazolódott b a nyitrai Árpád gőzmalom Beck Ernő r.-u a maximális árakon főiül minden zsák liszt után 5 K küjöndijat szedett. A városi rendőrkapi­tánysága azért a malom igazgatóját, Fuchs Emilt tiz napi elzárásra és 100 K pénzbün­tetésre ítélte a kivételes intézkedésekről szóló törvény alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom