Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-03 / 44. szám

1. / NAGYKÁROLY ES VIDÉKE Mindennemű ruhanemüek, csipkék, feilöltök, függönyök, teritök, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés I I %5»ra3fafj Haiffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59’. bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. W Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Tábori mise. Ily címmel az „Észak­keleti Újság Nagykároly és Érmellék“ c. lap­társunk a „Hírek* rovatában közzétett hírének utolsó sorai bap azt irta, ■ hogy: Halottak- napján „a református és ag. ev. sirkertekben szintén beszédeket mondnak az illető (eleke­det lelkészei.“ Nem ludjuk honnan vette e hírt laptársunk, a nevezett lelkészi hivatalok­tól bizonyára' nem, mert azok kijelentették volna, hogy a temelőben tartandó istentisztelet rendezése protestáns hitelveikkel ellenkezik. Az ilyen hírek közzététele előtt mindenesetre! helyes eljárás lenne az illetékes lelkészi hiva- j talokat megkérdezni, ennyi figyelmet azok mél­tán el is várhatnak. A reformáció 398-ik évfordulójának emlékezetére okt. hó 31-én ünnepélyes isten- tisztelet tartatott úgy a ref., mint az ág. ev. templomban. Mindkét helyen díszes ünnepi közönség vett részt, buzgó hálával adózván a poraikban is áldott hős reformátorok emléké­nek. A ref. templomban Kürthy Zoltán, az evangélikusoknál Rédei Károly tartotta az ünnepi beszédet. Rejtett élelmiszerraktár Krakkó­ban. Krakkóban a rendőrség egy házban, nagy rejtett élelmiszerraktárt Elidőzött föl, a többi közt 32 métermázsa bájai, 16 méter­mázsa magyar szalonnát, 100 zsák kávét, 32 láda. teát stb. A készletek értéke jó pár tíz­ezer koronára rúghat. A tulajdonost eddig nem sikerült kikutatni. A zempléni muszkajárás adatai. Zemplénmeg.ye alispánja jelentest terjesztett a törvényhatóság rendes őszi közgyűlése elé, amely beszámol az oroszokuak a megyébe történt' betöréséről is. A jelentés szerint a négy járásban, 138 községben 6174 ingatlan tulajdonos szenvedett kárt. Elpusztult 1276 lakóház, 1075 istáié, 1068 csűr és 1062 más épület. Kisebb mértékben megrongálódott 2437 lakóház, 3233 istálló, 3462 csűr és 2503 más épület. A kár 11,280. 961 korona. Halálos szerencsétlenség. Müller József csanálosi 62 éves gazdálkodó, tengerit szál­lított a mezőről. Az utón leesett a szekérről és oly szerencsétlenül, hogy az ökrök nya­kát összetaposták és sérüléseibe belehalt. A községben a részvét általános. Müllernek négy legény fia küzd a harctéren, az édes magyar szabadságért és még atyjuk végtisz­tességen sem jelenhettek meg. Lopják az aszfalt járó fedőit. A rendőr­séghez több helyről jelentés érkezett, hogy az aszfalt csatorna fedőket ellopják. A rendőrség szigorú indulatot indított és sikerült is három vaslemezt kikutatni. A tetes nevét a vizsgálat érdekében titokban tartják. Öngyilkosság. Szabó Mari 32 éves haja­don debreceni lakos városunkban Szabó Gyu­lánál a polgári iskola szolgájánál időzött. F. hó 25-ón délután öngyilkossági szándékból maró­lúgot ivott s dacára az orvosi segítségnek kedden reggel meghalt. Öngyilkosságainak oka ismeretlen. A hadimunkások bérének megál­lapítása. A honvédelmi miniszter leiratot küldött a gyárakhoz, amelyben közli, hogy a hadiszolgáltatásról szóló törvényhez kiadott miniszteri uta sitás szerint a soffőröket, mec­hanikusokat, gépészeket és kovácsokat .5 ko­rona napidijban kell részesíteni. A miniszter arról értesül, hogy több helyen ezt a rendel­kezést nem tartják be és ezért elrendeli, hogy hogy a leiratot minden gyárban függesszék ki és hozzák a munkások tudomására. A mun- j kások panaszukkal közvetlenül a honvédelmi j miszterhez fordulhatnak. Késelö kereskedöinas. Hétfőn délután lé­lekszakadva rohant a rendőrségre Fézer János a Steib Márton üzletében alkalmazott keres­kedősegéd és jelentést tett arról, hogy őt Túr­osán .Mihály tanuló megakarja ölni. A dolog úgy történt, hogy Fézer ebédelt az üzletben és egy vevő részére Túrosán a széket, amelyen ült, elakarta vinni, s minthogy Fezer ezt nem adta oda, kirántotta alóla, majd késsel rohant reá, hogy kiveszi a belét. Fézer futásra vette a dolgot s beszaladt a Blaskó-féio üzletbe. Túrosán azonban nyitott késsel ide is követte csak a jelenlevők közbelépése mentette meg Fézert, hogy 'furcsán tényleg meg ne valósítsa fenyegetését. A rendőrség lehütötte az ember- vérre szomjazó Turcsánt és megindította ellene az eljárást. A ki hadi kölcsönkötvényt jegyez, hazá­ját, csaladját és iparát egyaránt szolgálja. Kedvezményes áru tűzifa a álla­mi tisztviselőknek. Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének előterjesztésére a -föld- mivelésügyi miniszter a lippai főerdöhivatal kerületében termelt tűzifából 10.000 köbmétert a budapesti állami alkalmazottaknak rendelke-! ! zésére bocsátott, még pedig a kemény hasáb­fát 11 korona 20 fillérjével, a doronglát pedig 10 korona 20 fillérjével köbméterenként, a I mihez még a vasúti szállítás, a f'elaprózás és I a házhoz való szállítás költségei fognak járul- ! ni. A vidéki álami alkalmazottak tűzifa szük- | ségletéröl a miniszter valamennyi kincstári er­dőhatósághoz intézett rendeletével úgy gondos­kodott, hogy elrendelte, hogy a rendelkezésre álló' tűzifából elsősorban az állami alkalma- | zotttak igényei elégitendők ki, még pedig a ! piaci áraknál 30—40°/0-kal alacsonyabb árjegy- I zéki árakon. Az alkalmatlanoknak talált nép­felkelők uj sorozása. Az előbbi sorozáso- ! kon alkalmatlanoknak talált népfölkelök uj soro­zása tárgyában rendeletet adott ki a honvé­delmi miniszter a sorozó-bizottságoknak. E rendelet értelmében a sorozást vegyes bizott­ság végzi az ismert összeállításban. A szem­lén csupán a polgári elnöknek és a katonai í képviselőnőknek van döntő szavazata, a többi itagoknak csak tanácskozó szavuk van. Kato- | naorvos hiányában sorozási ügyekben jártas ! hatósági orvos is kirendelhető a szemlékre. Az orvosi viszgálatnál alkalmatlanságot elő­idéző régebbi okot az állítási lajstromból a ! bizottság tudomására kell hozni. Ha egyes fogyatkozások, különösen szívbaj, tüdőbaj, elő­rehaladott csuz, vagy közvényes bántalmak a szemlénél feltétlenül megállapíthatok nem vol­nának, az illetőt, ha egyébként alkalmasnak látszik, a legközelebbi helyőrségi kórháznak kell átadni. — A vegyes bizottság az orvosi javaslat után háromféle határozatot hozhat. És pedig a szemlén jelentkezőt: népfölkelósi szol­gálatra alkalmasnak, vagy alkalmatlannak mondja, vagy népfölkelósi felülvizsgálatra utasítja. A felülvizsgálaton azután csak két­féle határozat hozható. Az illetőt népfölkelósi fegyveres szolgálatra alkalmasnak, .vagy alkal- i matlannak találják. — A besorozottak bevo­nulására vonatkozóan később fognak intéz- kedni. A kolera Magyarország területéről a j szepteber 27-étől október 3-áig terjedő héten i 51 ázsiai kolerabegedés jelentettek 24 halálo­zással. Az állami tisztviselők fizetésének emelése. A kormány — hir szerint — azt tervezi, hogy az állami tisztviselők fizetését fölemeli, még pedig 20—30 százalékkal. Egyút­tal azonban a kormány ezt összeköti a mun­kaidő újabb beosztásával. Az uj beosztás abból állana, hogy jövőre a hivatalokban a munkaidő nem mint most, délelőtti 8 órától délutáni 2 óráig tartana, hanem délelőtt és délután is némi megszakítással. Ezenfelül szó van arról is, hogy az üresedésben lévő állá­sokat nem töltik be : ezzel elejét akarják venni a hivatalnoki állások nagy szaporodásának. A fizetésemeléssel együtt igy a tisztviselők munkája is fokozódnék. Első Magyar Altalanos Biztositó Társaság a legutóbb megtartott igazgatósági ülés Ormódy Vilmos vezérigazgató főrendiházi tag indítványára, e társaságnál hagyományos ha­zafias érzéstől áthatva, elhatározta, hogy a harmadik hadikölcsönből ismét 25 millió koro­nát fog a magyar királyi Penzügyministerium ulján jegyezni. Az előző két hadikölcsönből a a társaság 32 1I2 millió korona értékű czimle- tetf vett át és igy a most határozatba ment jegyzés összegét is beszámítva, az „Első Ma­gyar“ összes jegyzései — leányintézeteinek jegyzéseitől eltekintve 5-7 V2 millió koronára, vagyis oly összegre rúgnak, melyet eddig Ma­gyarországon és Ausztriában egyetlen pénzin­tézet sem jegyzett. Ezen fontos határozat meghozatalánál az intézet vezetőségét azon erkölcsi és hazafias szempont vezérelte, hogy a társaságnak, az utolsó évtizedekben követett szigorú tartalékolási elvének következményeké- pen hatalmassá vált anyagi erejét a legmesz- szebbmenő mértékben az állam által kibocsá­tott teljes biztonságot nyújtó és előnyösen ka­matozó czimletek nagymérvű vásárlása által a haza szolgálatába állitsa. Ezen a társaság által eszközölt ujabbi impozáns összegű hadi- kölcsön jegyzés, mely a jövőbe vetett hit leg­fényesebb bizonyítékát nyújtja, mint példaadó hazafias cselekedet a legszélesebb körben is bizonyára a legjobb hatást lógja kelteni. Ha eme nehéz időkben, összes gazdasági tényező­ink és pénzügyi vállalataink ugyan oly hazafias áldozat készségtől áthatva, a harmadik hadi kölcsön kibocsátását anyagi eszközeik teljes igénybevételével hasonló mértékben mozdítják elő, a harmadik hadikölcsön sikere végered­ményében minden bizonnyal az előzőket is messze túl fogja szárnyalni. A keresztek. A galíciai harcok vala­melyik színterén történt. Magyar és német tisz­tek találkoztak. A német őrnagy és majdnem az összes tisztek vaskereszttel voltak kitün­tetve. A magyar honvédek mellén semmi kitün­tetés, csupán a jubilemi medáliák. Az őrnagy egy honvédkapitányhoz fordulva kérdi: — Kamerád, hogyan van az, hogy önek közül, noha vitézi tartásuk, tetteik bámulatra méltó, oly kevésnek van édemkeresztje ? . . . — Ó kérem, nálunk is soknak van ki­tüntetése, csakhogy ezeket a kereszteket nem láthatni . . . E kitüntetések nehezen vehetők észre . . . — Minő kitüntetések ? — Keresztek. — Miféle keresztek ? — Fakeresztek . . . A német őrnagy némán szalutált s né­mán kezet fogott a honvédkapitánnyal. Hazaáruló az, a ki ha van miből, nem jegyez hadikölcsönt. Jegyezzünk nemzeti hadikölcsönt! r

Next

/
Oldalképek
Tartalom