Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-27 / 43. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 Mndennemü ruhanemüek, csipkék) feilöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! I Minta után való festés I I Hadfiéi Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban^ Kölcsey-utca I. sz A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59 bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen jó anyám végtisztességtételén való megjelenésükkel, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják a leghálá- sabb köszönetüuket. Nagykároly, 1915. október 25. Schnébli Jánosné sz. Klausz Erzsébet. Koszorú megváltás. Szentiványi Béla inagyaróvári kegyesrendi tanár ur özv. Klausz ; Endréné úrnő elhalálozása alkalmából Schnébli János m. kir. posta- és távirda felügyelő helybeli postafőnök ur utján koszorú megváltás címen 20 koronát küldött lapunk szerkesztőségéhez a nagykárolyi hadi árvák javára. Ezen összeget midőn köszönettel nyugtázunk, jelezzük, hogy rendeltetési helyére, illetve a Magyar Szent Korona Vöröskereszt Egylete helybeli fiókja állal felállítandó „Hadi árvaház“ alapja javára az egyesület pénztárába szol-" "áltattuk. Esterházy Miklós herceg rokkant- jai. Esterházy Miklós herceg elhatározta, Hogy a harctéren rokkanttá vált bármelyik alkalmazottjáról életfogytáig gondoskodik. Elhatározta továbbá a herceg, hogy ti Kárpátokban egy falut epittet azok részére, akik az orosz dulást végigszenvedték. Újból lefoglalják a gabonát? Egy lap azt írja, hogy mivel nem visznek elég gabonát piacra, a kormány október 15-ike óla újból lefoglalja a felesleges gabona készleteket. Állítólag 32 koronás árral rekvirálnáuak. A harmadik hadikölcsön. Özv. gróf Károlyi Istvánná, gróf Károlyi Gyuláné es gróf Károlyi György egyenként 100,000 korona hadikölcsönt jegyeztek. Helyettesítés. A nagykárolyi ref. egyház 1. hó 3-án töltötte be a lemondás folytan megüresedett kántortanitói állást, egyhangúlag megválasztva Bakó István gencsi kántortanitót. Nevezett katonai szolgálattételre bevonulván, az egyházközségnek sikerült helyettesül megnyerni volt kántortanitóját Tőtős Jánost, ki 40 évi szolgálata után a múlt évben vonult nyugalomba. Valóban méltányolni tudjuk Tőtős János buzgalmát, ki az első hivó szóra a megérdemelt nyugalmat odahagyva, sietett munkálni egyháza veteményes kertjének ügyet. A kamara ezúton hozza érdekeltsége tudomására, hogy értesülése szerint a boszniai szilva-kiviteli tilalom a már megvásárolt áruk kivitelét nem érinti, igy e tekintetben aggodalomra ok nincsen. Német találmány a zsirhiány megszüntetésére. Berlinben a sörgyártási szakiskola és kísérleti telep közgyűlésén Delbrück tanár azt közölte, hogy sikerült élesztőgombákból zsirt előállítani. Lindner tanár olyan élesztő- gombát tenyésztett, melyek száraz állapotban 18 százalék zsirtartalmat mutatnak fel. — A I találmányt iparilag is akarják értékesíteni. Két hadiárva neveltetését vállalta. Soboslai J. dr. Amerikába szakadt honfitársunk megkapó tanujelét adta áldozatra készséges hazaszeretetének, amidőn két hadiárvának neveltetésére vállalkozott. Erre a célra az első j félévi, 600 korona tardásdijat már megküldötte San Franciscóból. Hadiköncsönt jegyezni szent kötelesség! Milyen nagy lehet a koszorú? A jelenlegi szállítási nehézségek miatt, a koszorút tartalmazó postai küldemények makszi- mális kiterjedését hosszúságban 120, szelességben 80 és vastagságban 40 centiméterben állapították meg. Ezt a terjedelmet a koszom küldemények egyik irányban sem haladhad- ják meg. Tisza István gróf a zsirárak leszállításáról. Pápán a dunántúli református egyházkerület ülésen megjelent Tisza István gróf is, aki ott igen fontos és megnyugtató kijelentést telt. Egy internátus költségvetési tételei között a zsir ára kilogrammonként 8 koronával szerepelt. A miniszterelnök 6 koronával javasolta a zsir árának előirányzását, mert rövid időn belül rendelet fog megjelenni, amely a zsir árát egészen 6 koronáig fogja leszorítani. Bojkott a bécsi sertéspiacon. Becsben a szerdai napi sertésvásárra 4278 követés 2364. sovány sertést hajtottak föl. Minthogy az eladók a sertések árát még a múlt heti áraknai is drágábbra szabták a hentesek elhatározták, hogy tartózkodnak a vételtől. A polgármester intézkedésére az alpolgármester alkudozni kezdett a bizományosokkal. Hosszas tárgyalás után megegyeztek ázott az alapon, hogy az élősúly kilóját 5.50 koronáért adják. Téli ruhát kap 20.000 gyermek. A Hadsegélyzö Hivatal, nagyszerű példáját adta a társadalomnak, »hogyan kell jót tenni a harcosok gyermekeivel, akik közül nagyon sok akad, aki a téli időszakban különös nélkülözéseknek van kitéve, mert nincs téli ruhája. Sok ezer gyermek számára 46.000 méter posztót utalt ki a Budapesti Központi Se- gitőbizottság gyermek felruházó osztályának. Berlinfalva a Kárpátokban. A berlini magyar kereskedők és iparosok egyesülete délutáni otthont szándékozik létesíteni az ott tartózkodó osztrák és magyar harcosok részére egy feldúlt magyar kárpáti falunak pedig Berlinifalva néven való felépítését tervezi. E végből Mandel dr. elnök lelkes hangú felhívást bocsátott ki a berlini magyarokhoz. Szerb harangok a hadseregnek. A temesvári, belvárosi es gyárvárosi szerb hitközségek elhatározták, hogy a temesvári szerb templomoknak 6 harangja közül ölöt felajánlanak a hadseregnek és csak egy harangot tartanak meg a püspöki székesegyházban. Az amerikai gyümölcskereskedők almát küldenek minden harctér katonáinak Az Egyesült-Államok minden részéből való gyümölcstenyésztők és kereskedők bizottságot alakítottak, amely egy nagy almaküldeményt fog külön hajón Európába szállítani oly célból, hogy Európa minden hadviselő államának minden katonája a iövészárokban és a kórházakban egv-egy almát kapjon. — A szétosztást a Vöröskereszt-egyesületek végzik. — A küldeményt magánadományokbói bozták létre. — A gőzös hir szerint október 19-én indult Amerikából és november elején érkezik Európába. — A küldemény értékét 1.200,000 márkára teszik. A tűzifa maximális ára. Ismeretes, hogy a kormány elrendelte a tüzifakészletek bejelentését és Összeírását. Most, hogy a bejelentés már megtörtént és a készletek nagysága ismeretes, a belügyminiszter felhívta a vidéki városokat, hogy a saját hatáskörükben állapítsák meg a maximális árakat, még pedig mindenik város a helyi viszonyok tekintetbes vételével külön-külön. Vita a drágaságról. A közélel mezé- kérdésével hosszabban foglalkozott Békésmegye közgyűlése. A vitából az a tanulság szűrődött le, hogy a nyomasztó ólelmiszerdrága- ságot csak egyöntetű, az egész országra nézve érvényes kormányrendelkezésekkel lehe- csak megoldani. Minden élelmicikknek, áz élöt állatnak is, országosan kell megállapítani a maximális árát, mert csak igy lehet gátat vetni úgy a termelők, mint a közvetítő kereskedelem kapzsiságának, amely már-már tönkreteszi a fogyasztó közönséget. Első Magyar Általános Biztosító Társaság. a legutóbb megtartott igazgatósági ülés Ormódy Vilmos vezérigazgató főrendiházi tag indítványára, e társaságnál hagyományos hazafias érzéstől áthatva, elhatározta, hogy a harmadik hadikölcsönböl ismét 25 millió koronát fog a magyar királyi Penzügyministerium utján jegyezni. Az előző két hadikölcsönböl a a társaság 32 1/s millió korona értékű czimle- tett vett át és igy a most határozatba ment jegyzés összegét is beszámítva, az „Első Magyar“ összes jegyzései — leányintézeteinek jegyzéséből eltekintve 5-7 1/i millió koronára, vagyis oly összegre rúgnak, melyet eddig Magyarországon és Ausztriában egyetlen pénzintézet sem jegyzett. Ezen fontos határozat meghozatalánál az intézet vezetőségét azon erkölcsi és hazafias szempont vezérelte, hogy a társaságnak, az utolsó évtizedekben követett szigorú tartalékolási elvének következményeké- pen hatalmassá vált anyagi erejét a legmesz- szebbmenő mértékben az állam által kibocsátott teljes biztonságot nyújtó és előnyösen ka- nialozó cziinletek nagymérvű vásárlása által a haza szolgálatába állítsa. Ezen a társaság által eszközölt ujabbi impozáns összegű hadikölcsön jegyzés, mely a jövőbe vetett hit legfényesebb bizonyítékát nyújtja, mint példaadó hazafias cselekedet a legszélesebb körben is bizonyára a legjobb hatást fogja kelteni. Ha eme nehéz időkben, összes gazdasági tényezőink és pénzügyi vállalataink ugyan oly hazafias áldozat készségtől áthatva, a harmadik hadi kölcsön kibocsátását anyagi eszközeik teljes igénybevételével hasonló mértékben mozdítják elő, a harmadik hadikölcsön sikere végeredményében minden bizonnyal az előzőket is messze túl fogja szárnyalni. Szerkesztőség köréből. Dr. Merts László ügyvéd, a „Közérdek és Érmellék“ főmunkatársa, katonasághoz való bevonulása miatt, kilépett lapunk kötelékéből. Nagyvárad tojást vásárolt. Szinte rosszu esik olvasnunk a vidéki lappk hireit, amelyek azt közük, hogy más városok milyen nagy igyekezettel és áldozatokkal igyekeznek polgárságuk élelmiszer szükségletén segíteni, ügy érezzük megunkat, mint az éhes, fázos ember, aki benéz a gazdagok ablakán és a kályhában lobogni látja a tüzet, az asztalon párolog az étel. Sajnos, nálunk sem a kályha lobogó füzéről nem gondoskodik a város sem a párolgó életről. Százszorosán érezzük a nyomorúságunkat, a hátt szegénységünket, amikor ilyeneket olvasunk, mint most a nagyváradi lapokban, hogy Nagyvárad városa 76.200 darab tojást vásárolt. A város a tojás darabját 17.5 fillérért vette és 17 fillérért, tehát egy fél fillérért a beszerzési áron alul árusitja. Mindössze 396 korona ugyan az az összeg, amit a város vészit, de ez is élénken bizonyítja, hogy más város veszteségre, is hajlandó, de akadályt nem ismer, ha arról van szó, hogy a polgárságot élelmiszerrel ellássa Az elpusztult lóállomány pótlása. A lóállomány legnagyobb része hadiszolgálatra vonatott el. Csak a katonai célra alkalmatlan tűlfiatal, vagy hibás és beteg állomány maradt vissza, ami a gazdasági életben is súlyosan érezhetővé vált, annyival is inkább, mert a marhaállomány is lényegesen csökkent és lassúbb mozgású ökörfogatokkal sem pótolhatók a lófogatok. A háború folyamán már eddig is igen sok ló pusztult el, nem annyira az ütközetekben, mint inkább a tulleszitett munka, betegség, járványok következtében. Mindezeknek pótlásáról már idejekorán kell gondozkodni. Ezért felmerült az a terv, hogy katonai szolgálatot teljesítő kancák egy részét fedeztetik és majd elles idejére gazdasagokba vagy ménesekbe kiadják. A háború után szabadságolt "lovakat arányosan ismét széjjelosztják oly helyekre» vonnan a legtöbbet vitték el.
