Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-03 / 5. szám
XXXI. évfolyam Nagykároly. 1915. február 3. 5. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ TÁ R S A D AJL M I_H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. ' 'S. Előfizetési árak: Egész <?vre..........................8*— kor. Fél évre ......................... . 4-— „ Ne gyedévre......................2- — „ Eg yes szám...............„ . —‘20 „ Tanitéknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bcrraentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Uj sorozás előtt. Negyvenéves korig már csaknem mind fegyverben vannak a kiszolgált katonák ; zászló alá hivták harminchat éves korig azokat a hadmenteseket, akiket az újabb sorozás elég erősnek talált a szolgálatra. Most sor kerül a népfölkelés két ifjú korosztályára, a tizenkilenc és húsz éves ifjakra, akiknek összeírása megkezdődött, hogy azután a sorozás és a bevonulás következzék. Hogy ez a két életkor a mi viszonyaink között mennyi erős, harcra- termett katonát tud adni, annak az a sok önkéntes jelentkező a bizonysága, aki ép a tizenkilenc és húszévesek közül került a hadseregbe. A magyar földön, különösen sik vidéken, a tizenkilenc és húsz éves legény legtöbbje nem satnya, nem félférfi, de munkabíró, izmos ember, aki ugyanúgy veszi ki a részét a napszámból, az arató-munkából, mint a nálánál idősebbek. Az iparoslegény ilyenkor régen tul- van az inas-soron, a munkás már teljes órabért kap, az intelligencia gyermeke pedig szellemileg is „érett“. A háború mindössze azon változtatott, hogy ez a két korosztály hamarább kerül a katonasorba, de ezek a hadsereg részére korántsem jelentenek másodrendű emberanyagot. A nagybajuszu népfölkelők százada mellé odakerülnek a pelyhedzö ajkú újoncok. Olyan vidékeken, ahol azelőtt a korai házasodás volt a divat, most már gyakori lesz az eset, hogy katona lesz az apa is, meg a fiú is. A vitézségen, a bajtársi érzésen kívül a természet legősibb érzése is össze fogja őket kapcsolni, amikor a hazáért harcba mennek. Az ifjú zászlóaljak, úgy érezzük, a maguk rajongó lelkesedésével, üde fellobbanásával, mintha uj tüzet öntenének 5 hadseregbe. Nein fáradt és nem ernyedt el a hat hónapos harc alatt se a hadsereg; ami változás rajta észrevehető, inkább a háború kiegyenlítő hatása. Az öregek megfiatalodtak, a kényelemhez, békéhez szokott vén csont ruganyossá lett, friss munkára képes a harcban ; a fiatalja pedig meghiggadt, elővigyázó lett: már nem kinálja ok nélkül egész testét a gépfegyvernek, nem kiván minden áron rohamot, hanem okosan használja ki a győzelem két kellékét: a számító megfontolást és a kínálkozó alkalom gyors kihasználását. A háború elején se ment rosszul, csak kissé több vért és életet pazaroltunk, mint amennyit kellett volna; de most — mondják a 1 harctéri emberek — milyen máskép, mennyivel jobban megy minden! Az öregek, az idősebbek tapasztalatai mellé a hadseregbe kerül és bizonyára a harcba jut az ifjak, a vidám legények dicsőségét váró, lobogó kedve. Csatakészségüket fokozza a nemes vetélkedés, amellyel nem akarnak mögötte maradni a többieknek. Ilyen versengésnek lehet tanúja a világhíres német hadsereg, melynek vezérkara az egyik ütközetről szóló jelentésében külön emelte ki, hogy a „harcban különösen az ifjú zászlóaljak tüntették ki magukat.“ Ami ifjú zászlóaljaink is ki fogják érdemelni ezt a dicséretet. Valaha nem hittük: a háború oly sokáig tarthat, hogy még rájuk is sor k«rül. Most, hogy a nemzet léte érdekében a nemzet egész erejét kell latba vetni, természetessé vált az ifjú korosztályok TARCZA A németek és az angolok. Melyik nemzet felelős a világháborúért ? II. (Folytatás.) Harnack beszédére feleletül az alábbi Írást kapta (szept. 5-én) egy norvég lelkész közvetítésével angol nyelven : London, 1914. aug. 27-én. Professor Harnack. Tisztelt Uram ! Mi, alulírott theologusok, akik Önnek személyesen és a német tudósoknak és vezérlő szellemeknek többet köszönhetünk, mint ameny- nyire ezt kifejezhetnék, fájdalommal szereztünk tudomást egy nem rég tartott beszédéről, melyben Nagybrittánia magatartását a jelenlegi háborúban, mint a civilizáció árulását tünteti fel. Szentül meg vagyunk győződve, hogy sohasem ragadta volna magát ilyetén Ítéletre, ha ismerné azokat a valódi okokat, melyek az angol népet a jelenlegi krízisben vezérlik. Engedjé meg egy jobb megértés kedvéért, hogy fölfedjük Önnek, az indító-okokat, melyek ! parancsoló kötelességünkké tették, nekünk, akik mérhetetlenül le vagyunk kölelezve Németországnak épugy személyesen, mint hivatalunk és hivatásunk terén, hogy a hadüzenetkor, egy nekünk oly drága ország- és néppel szemben az angol kormány oldalára szegődünk. Nem indít minket semmiféle vonzalom Franciaország iránt, a Németbirodalom ellen. A mi hajlandóságunk egészen más irányú. Egyáltalán angol nyelv szerint nincs a világnak még egy népe, mely szereteliinkben és csodálatunkban oly magas fokon állana, mint a német. Sokan közülünk német egyetemen tanultak. Még többen meleg baráti viszonyban állunk földiéivel. Mindnyájan kímondhatlan sokkal tartozunk a német theologiának, philosophiának és irodalomnak. Szellemi téren rokonszenvünk oly messzemenően német, hogy csak a legsúlyosabb okok sodorhattak odáig, miszerint Anglia és Németország között ellenséges viszony lehetőségére gondoljunk. Bármi néven nevezendő - olyan törekvéssel szemben pedig, mely a Német birodalmat izolálni, jogos kereskedelmi és gyarmati kifejlődését hátráltatni akarja, a legcsekélyebb rokon- szenvet sem érezzük. Sőt készek vagyunk nyílt tanúbizonysággal fellépni a Németország ellenségei által megindított ama kísérlet ellen, hogy íöldieinkben gyanút és rosszindulatot támasz- szanak ellene. Be kell azonban vallanunk, hogy minden reménységünk, mely egy a népek között létesülő tartós békére irányul és főképen a nemzetek közti viszony, melyet a civilizáció szelleme táplál, csak a szerződésszerű kötelezettségek ki nem kezdhető szentségén nyugodha- tik. Sohasem fogjuk törvénnyel helyettesíthetni a háborút, ha a részes hatalmak egyike kény s kedv szerint széttép ünnepélyes nemzetközi szerződéseket. Ilyen kötelezettségek — ami felfogásunk szerint — százszor szigoruabbak akkor, ha a semlegesség garantálását célozzák, Mndennemü ruhán emüek, csipkék, feilöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés I I Haüffel Samuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca59_ ármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek
