Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-12 / 32. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 Pozsony-Szentgyörgy búcsúja huszárjaitól.*) Nagy ünnepség keretében az egész intelli­gencia és polgárság jelenlétében búcsúzott el Szentgyörgy városa kedvelt huszárjaitól. Jelen volt Póka ezredes, Zahlbruckner őrnagy, s Góré százados vezetésével az egész huszárság. A tábori mise a főtéren volt, amelyet piarista nö­vendékpapok segédletével Braneczky József ce­lebrált. Mise alatt a városi fuvó-zenekar szebbnél-szebb egyházi énekeket adott elő a nép énekével kapcsolatban. Mise végén a ce- lebráns fellépett egy emelvényre és a követ­kező búcsúbeszédet intézte a huszárokhoz : Vitéz Huszárok! Kedves Barátaim! Világ- történelmi órákat élünk. Az igazság küzd a hami­sággal. A becsület fegyvert fogott a becstelenség letiprására. S amint egy igaz Isten van az égen, úgy az igazság is csak egy itt a földön, s ez az igaz­ság, a mi igazságunk I Fegyvert fogtunk megté­pázott, sárba rántott becsületünk megvédésére. Meg lehet-e Ítélni a kis, szorgalmas mehet azért, hogy támadójával szemben védekezik ? Meg lehet-e Ítélni a kis madarat azért, hogy csőrével, karmaival védi apró, bolyhos mag zatjait a vásott gyermek ellen ? Meg lehet-e Ítélni az oroszlánt, hogy gyilkosára ráront és ereje utolsó megfeszítésével széttépi ádáz el­lenségét ? És kérdem végül: meg lehet-e Ítélni egy nagy dicső nemzetet, hogy őseink drága vérével áztatta földjét, szent hagyományoktól megszentelt életét és becsületét utolsó csepp vérével, szive minden dobbanásával védi ? ügy az Isten, mint a világ itélőszéke előtt csak egy a felelet; Nem és Nem! Innen van a nagy lelkesedés, amely nem ismer félelmét, nem ismer csüggedést. A gyávák bátrakká lesznek, az asszonyok is férfiakká. Megismét­lődnek a nagy idők. Benne vagyunk abban a tűzben, amely a salakot fölolvasztja, de az aranyat annál fényesebbé teszi. Kedves Bará­taim ! Mi varryunk az arany, óvjuk meg érté­künket, s élesítsük fegyverünket! Isten azt pa­rancsolta és mi is azt tanítjuk: Ne ölj! És most énmagatn elsőnek mártanám tőrömet el­lenségem szivébe, mert életemhez önvédel­memhez jogom van ! Ha végig tekintek délceg soraitokon, öröm tölti el keblemet, izmaim megfeszülnek és büszke vagyok rá, hogy ily dicső nemzet fiának születtem ! A magyar hu­szár a világ első katonája, akinek a neve is rettegéssel tölti el az ellent. Hol van az a gát, amely a felkorbácsolt tenger hullámainak ellen­áll? Hol van az a fal, amelyet a vihar ereje megkímél ? Hol van az a bástya, melyet a vil­lám ketté nem szakit? — Ti vagytok a ten­ger zugó ereje! Ti vagytok a vihar bömbölése, amely elöl az ellenség sötét odúiba vonul vissza! A ti kardotok villanása az a villám, amely kettéhasitja az ellenség fejét! Olyan elöljáróitok, vezéreitek vannak, akik nem azt mondják; Előre, hanem: Utánam! Igen! Utá­nam ! Megállás, pihenés nélkül, amig homlo­kunkat és fegyvereinket nem övezi a dicső győzelem koszorúja 1 — Aki Istenben bí­zik, meg nem csalatkozik. Bízzatok benne ti is ! E végből mutattam be értetek szt. misé­met, s e végből megáldjak most a legfönsége- sebb Oltáriszentséggel. Szentgyörgy nemes vá­rosa nevében búcsúzom tőletek, s miden szavaimat bezárom, egy szívvel és egy lélek­kel kiáltsuk: Éljen a király! Éljen a haza! A huszárok és a közönség lelkesülten kiál­tottak háromszoros éljent. Ezután a huszárok megismételték esküjüket és szűnni nem akaró éljenzés között vonultak az állomáshoz, hogy rendeltetési helyükre: az északi határra men­jenek. *) A hazafias szempont mellett azért is érdekel minket ez a bucsuzás, mert a városi elöljáróság és Klacskó István főgimn. igazgató felkérésére a helybeli tanári kar egyik tagja, Braneczky József — aki mint póttartalékos éppen akkor Pozsonyban jelentkezett — tartotta úgy a tábori misét, mint a búcsúztatót. Híveimhez! Szeretett királyunk és ha­zánk harcba indult hadserege dicsőséges győ­zelméért, népeik boldogulását, jólétét és nyugodt fejlődését biztositó, tartós béke mi­előbbi kivívásáért, a legfelsőbb Hadúr zászlói alá vonult, vérüket feláldozni kész katonáink szerencsés visszaérkezéséért mindennapi ren­des esti istentiszteletünk keretében a háború tartama alatt külön imát fogunk mondani. Az alkalmi ima következő zsoltárokból áll : 20, 21, 29, 33, 35, 46, 60, 61, 70, 85, 121, 144,-149, 150. Jöjjetek, kedves híveim, e súlyos napok­ban minél számosabban és minél gyakrabban Isten házába! Boruljatok le alázatos, ájtatos lélekkel az igazságos és kegyelmes Mindenható színe előtt. Emelkedjetek fel hozzá. Imádkoz­zatok, könyörögjetek vallásos és hazafias fel­buzdulástokban hazánk, királyunk dicsőségéért, magyar nemzetünk és hü szövetséges népei igazságos, szent ügyének fényes diadaláért. Jöjjetek mindnyájan és imádkozzunk derék, á hazáértküzdő, hős és bátor katonáink testi ép­ségük és aggódó családjaikhoz való mielőbbi örömteli visszajövetelökérí. Áldozzunk minden lehető pénzbeli és más anyagi áldozatok mel­lett naponkénti templomi ájtatosságra egy kis időt is azokért, akik a harctéren életüket is készek feláldozni mindnyájunk békéje és bol­dogságáért ! Nagykároly, 1914. augusztus hó­ban. Schönfeld Lázár főrabbi. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik boldogult férjem: Farkas Lajos temetésén részt veitek, s megjelenésükkel mélységes bánatunkat és fájdalmunkat enyhíteni törekedtek, fogadják ezúton is, hálás köszönetünket. Özv. Farkas Lajosné és családja. Adakozzanak a Népkonyha céljaira. Vármegyénk közszeretetben álló főispánja a helybeli Népkonyha céljaira 10 métermázsa gabonát adományozott. E nemes cselekedet követésre méltó. A bevonult katonák család­tagjait segélyező városi bizottság kér minden­kit, adjon azt, amit tud az itthonmaradott, ap­juk nélkül élő családok élelemmel való ellátá­sára. Elfogad a bizottság mindenféle terményt. Egy kosár krumpli olyan kedvesen vétetik akár egy szekórnyi adomány. Mindennemű ter­ménybeli adományokat a városházánál vesz át a katonák családtagjait segélyző bizotság. A háború lelkesedése. Mig lenn dörög az ágyú, csattog a kard, addig itthon az egész országot a legnagyobb lelkesedés tölti el. A nagy idők emberei sem láttak olyan lelkese­dést, amilyen ma mindenfelé látható. Mágná­sok vagy szegények, öregek, fiatalok, gyerekek, nők, egyek érzelemben s akaratban. Megható jelenetek képeit örökítheti meg a krónika. A jelentkezőket összeiró hatóság előtt siketnéma fiú jelenik meg ; cédulára Írja nevét, önkéntes­nek akar állani. Természetesen lehetetlen fel- venni. A szegény fiúnak köny gördül az arcán, s 10 koronát ad, ezt Írva papírra: helyette­semnek. Egy szegény asszony beteg férje tá­vollétében évek óta egy lovával fuvarozgatva keresi kenyerét. A fuvaros asszony lovát ki­fogják s viszik a háborúba. Az egy néhány percig nézi a lovát s igy szólt: Ha volna pén- í zem, megvenném a párját. Nem magamnak. Azt is odaadnám. Óh, de mennyi ilyen lelke­sülő példát lehetne felsorolni. Kimutatás a behívott katonák hátrama­radottjainak gyors segélyezésére tett s a mai napig befolyt adományokról. I. Gyors segély címen a helybélieknek: Nagykárolyi Takarék- pénztár Egyesület 1000 K, Vetzák Ede bank- igazgató 500 K, Debreczeni István polgár- mester 100 K, Patek Béla 100 K, ifj. Gindele Ignác 20 K, Lukácsovits János 100 K, Péchy László és neje havi 50 K, augusztusról 50 K, Margit-alap (fizeti Péchy Lászlóné) havi 100 K, augusztusról 100 K, Perselypénz, fizette Péchy László 44 K, őzv. Stuller Sándorné 20 K, özv. Lenz Istvánná 20 K, Rédei Károly 20 K, Vidákovich Dániel 100 K, özv. gróf Ká­rolyi Istvánná 500 K, gróf Károlyi Gyuláné 500 K, Csaba Adorján 10 mm. gabona és 200 K, Berger Ármin 250 K, Rácséi Ede havi 10 K, augusztusról 10 K, Serly Gusztávné havi 20 K, augusztusról 20 K, dr. Sternberg Géza havi 50 K, augusztusról 50 K, Uosvay Aladár havi 25 K, augusztusról 25 K, Mándy Géza (Vallaj) 250 K, Nagykárolyi Szt. Antal persely 500 K, Nagykárolyi Ifjúsági Sport-Egyesület 20 K, Csilléry Dávid 25 K, Nagykárolyi Ipari és Gazd. Hitelszövetkezet 100 K, özv. Véber Pálné 5 K, Szolomájer Gusztáv 155. sz. alá­írási ivén 63 K 60 f., Lukács Mihály 20 K, Szolomájer Gusztáv gyűjtő-ivén 30 K 10 f., Szinház-Mozgó nevében Katz Izsák 7 K 80 f., Komáromy István 19. sz. gyüjtő-i\én 42 K 74 f., Lukovits Endre 168. sz. gyűjtő-ivén 16 K, dr. Vetzák Ede 133. sz. gyűjtő ivén Palczer Ernő havi 10 K, augusztusról 25 K, Huszár Jó- zsefné 116. sz. gyűjtő-ivén 60 K, Tömpe Ká- rolyné 120. sz. gyűjtő-ivén 22 K 50 f., Len­gyel Ferenc 6. sz. gyűjtő-ivén 14 K 70 f., Szolomájer Jánosné 110. sz. gyűjtő-ivén 26 K 70 f., ifj. Csőkör Ferencné 111. sz. gyűjtő- ivén 1 K, Jurcsek Béláné 140. sz. gyűjtő-ivén Jurcsek Béla havi 100 K, augusztusról 100 K, Darabánt Andrásné 69. sz. gyűjtő-ivón 2 K, Veber Tibornó 131. sz. gyűjtő-ivén 12 K, Ópitz Lászlóné 56. sz. gyűjtő-ivén 3 K. Ösz- szesen 5076 K 24 f. — II. Országos segély címen adakoztak: Szolomájer Gusztáv 155. sz. ivén Varga Imre 5 K, Szolomájer Gusztáv ivén 2 K, Lukovits Endre 168. sz. ivén 7 K, Jur­csek Béláné 140. sz. ivén Jurcsek Béla havi 50 K, augusztusról 50 K, Ópitz Lászlóné 56. sz. ivén gyűjtés 3 K. Összesen 67 K. Nagy­károly, 1914. aug. 11. Lukács Mihály, pénz­táros. A Vörös Kereszt-egylet helyi fiókja és a Nőegylet lankadatlan buzgalommal vég­zik az adott viszonyok között reájuk háruló nemes kötelességeket. A Nőegylet működését dr. Serly Móricz Ilka úrnő elnöknő vezeti ne­mes lelkesedéssel, a Vörös Kereszt-egylet sok­irányú akciójának megindítása pedig Csaba Adorján főispán, Debreceni István polgármes­ter, Péchy István elnök és dr. Vetzák Ede alel- nök dr. Sternberg Géza kórh. főorvos és szá­mos lelkes tag agilitásának tulajdonítható. Ezen egyesületek kiváló vezetőségének és a lelkes tagoknak érdeme, hogy városunkban a legtöbb vidéki várost messze túlhaladó nagyarányuság- gal indult meg a sokféle segélyakció, úgy hogy nálunk a háború idejére bizton sikerült a jó­tékonyságnak minden nélkülözést, eleve eny­híteni. Pályázat. A nagykárolyi iparostanoncisko­lánál megüresedett két közismereti tanítói ál­lásra a meghirdetett pályázat alapján pályázati kérvényüket a következő tanítók nyújtották be: Daróczy Pál, Lukovits Endre ig., Tirkanits Jó­zsef m. kir. állami, továbbá: Boska Tivadar és Nikora Ambrus gör. kath. elemi népiskolai tanítók. A háborús világ első halottja váro­sunkban. Az általános mozgósítás folytán Szabó László lénárdfalusi 41 éves bányász is jelentkezett városunkban, s ben is tartották katonának. Vasárnap hirtelen oly erős vérhá- nyási roham lepte meg, hogy a szegény katona elvérzett. Hétfőn délután temették a városi kórházból. A temetésen egy szakasz honvéd is megjelent. Á kiszenvedett katona özvegyet és 5 gyermeket hagyott maga után. Az amerikai magyarok. Newyorki je­lentés szerint az ottani osztrák-magyar kon­zulátuson óriási számban jelentkeznek osztrák és magyar állampolgárok a háborúban való részvételre. A konzulátus épületét valósággal megostromolják a harci vágytól égő honfiak tízezrei. A washingtoni osztrák-magyar nagy- követség már intézkedett, hogy a mozgósított tartalékosok hazájukba visszatérjenek. Két szjp fedeles és három nyitott kocsi, 5 darab nagy, erős, igás és két törek- hordó siekér mind használtak, de telje­Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltők, függönyök, teritök, sző­nyegek legtökéletesebb estése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! I Haúffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. Bármely kényes színű és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. sm~ Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom