Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-13 / 19. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ Egyház-iskola. Köri gyűlés. A „Nagykároly—Mátészalkai Tanítói Kör“ f. hó 11-én d. e. az állami népiskola nagytermében tartotta szokásos évi gyűlését. A 80 főre menő testület ezúttal hivatásának ideális magaslatára emelkedett. — Teljesen félretette s nem foglalkozott azon égető anyagi és erkölcsi kérdésekkel — tanítói szolgálati pragmatika, nyugdíjtörvény revíziója, fizetési sérelmek halmazata — melyek a pedagógia problémáit meg kell, hogy előzzék. Mindig igaz lesz a keleti bölcsnek ama mondása : ahol nincs liszt, ott nincs tudomány. Ahol a tanító javadalmai a hasonló qualifi kációval biró — sőt a kisebb képzettségű állami tisztviselő javadalmai mögött is marad- ( nak, ott egy tanítói erkölcsi testületnek első! sorban ezekkel kellene foglalkoznia. Az elnöki megnyitó ugyan ilyen húrokat kezdett pengetni, de csakhamar más terrénumra csapott át, buzdítván a tanítókat analfabéta tanfolyamok létesítésére. Ez pedig azért égetően szükséges, mert az ui képviselőválasztási törvény erősen megszaporitja a sza vazók számát s máris tapasztalható, hogy a nemzetiségiek milyen hévvel igyekeznek az irás-olvasáshoz kötött cenzusnak megfelelni, mig a magyarság mély lethargiában leledzik. Azon veszélynek nézüak elébe, hogy teljesen túlsúlyra vergődik a magyar felett. No, de, mint mondám, félretettük a materiális dolgokat s az ideálizmus szemüvegén át vizsgáltuk a tanítás tudomány végnélküli mezejét. Az elnöki megnyitó után Száleczky Miklós j érendrédi igazgató-tanitó nagykészültségü beszédben méltatta Téglásné Egyed Gizella és és Herceg Péter ecsedi tanitóknak 25 éves tanítói múltját, amihez a köri gyűlés szívélyes gratulációját kapcsolta. Tirkanits József helybeli áll. tanító tanulmányra valló felolvasása: a vallás pedagógiai jelentősége és oktatásáról nívós vitát provokált ; Borbáth Andor mátészalkai tanító és Száleczky Miklós felolvasásai — előbbi az ismétlő iskolások oktatásáról, utóbbi a tanítók patronázf tevékenységéről — megszívlelendő pedagógiai kérdéseket fejtegettek, miért a köri gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A gyűlést megelőzőleg szép mintatauifásban élvezhettek a jelenlevők. A praktikus pedagógia legújabb vívmányait láttuk alkalmazva Horváth Jenő nagyecsedi és j Nagy Sándor helybeli tanítók együttes, illetve j egymást kiegészítő természetrajzi tanításában, i Horváth Jenő a népiskola ötödik osztályában ismertette a kutyát, melyet eleven alakban szemléltetett, Nagy Sándor pedig azonnal agyagból mintáztatta ki a növendékekkel úgy, hogy rövid pár perc alatt valóságos falkanyáj készült — különféle poziturában — a gyenge gyermekkéz alatt. Több kisebb ügy elintézése után a jövő évi gyűlés helyéül Szaniszló jelöltetett ki. A kellemes impressziókkal eltávozott tanítóság ezután a fehér asztalnál találkozott, hol több sikerült tósztot volt alkalmunk hallani. (R. M.) Nyíregyháza csak ideiglenes püspöki székhely. A hajdudorogiak monstre-küldöttsé- gét Tisza István gróf miniszterelnök és Janko- vich Béla vallás- és közoktatásügyi' miniszter pénteken délelőtt 11 órakor együttesen fogadták a képviselőház kupolacsarnokában. A 260 tagú küldöttséget Domahidy Elemér haldume- gyei főispán vezette. A küldöttség azért jött, hogy az uj püspökség székhelyét Hajdudorogra kérelmezzék. A küldöttség szónoka Újhelyi Andor szentszéki tanácsos, hajdudorogi plébános volt, aki beszédében utalt a pápai bullára és a királyi alapitó levélre, amelyek szerint az uj püspökség székhelye Hajdudorogon állítandó fel. A város hajlandó e téren a legnagyobb áldozatra. Tisza István gróf válaszában kijelentette, hogy bár kezdettől fogva ö is Hajdudorog mellett volt, kénytelenek voltak mégis az állam- kincstár szempontjából azt a várost választani, ahol a kultúrintézmények máris meg vannak. Hajlandó azonban Hajdudorogot más kulturális téren kárpótolni. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány a püspökséget csak ideiglenesen állítja fel Nyíregyházán, az ott már meglevő kullu rális intézmények miatt. A püspök bérmautja. Említettük már, hogy a fehérgyarmati esperesi kerületben 1914. junius 2-án veszi kezdetét a bérmálás. A bérmaut programmját az egyházmegyei hatóság következőkben á'lapította meg. Játik junius 2-án 9 órakor bérmálás Jankón. Junius 3. reggel 8 órakor bérmálás Fehérgyarmaton. Szatmárcseke junius 4. 8 órakor bérmálás. Mátészalka junius 5. fél 9 órakor bérmálás. Nyircsaholy junius 6. 8 órakor bérmálás. Papos junius 8. 8 órakor bérmálás. Pusztadobos junius 9. 8 órakor bérmálás. Vilka junius 10. 8 órakor bérmálás. Nagykárolyba érkezés 7 óra 59 p. Onnan indulás gyorsvonattal 9 óra 12 p. és Szatmárra. A szent kereszt ereklyéje Csanálo- Bon. Régenóhajtott vágya teljesült Csanálos virágzó község vallásos, munkás népének. Jelenlegi agilis plébánosának, Rónay Istvánnak kezdeményezésére, püspök ur Őméllósága és Dr. Lakatos Ottó nagyváradi minorila-rendfő- nök közbenjárása folytán hozzájutott a szent kereszt ereklyéjéhez, a mely ezüsttartóba foglalva vasárnap érkezett meg Rómából. Május 3-án, a kereszt feltalásának ünnepén, amely egyszersmind a 200 éves hitközség alapításának és a templom fővédöjének az emlékünnepe, népes bucsukörmenetben hordozták körül s bocsátották először csókra a hívőknek. Az ereklyét üvegharang alatt az egyik mellék- oltáron helyezik el és átadják méltó rendelte lésének, amely — hisszük — egy újabb és szebb kétszáz évnek a kiinduló hajnala. $ A megyei elemi iskolák vizsgabiztosai. A közoktatásügyi miniszter az elemi iskola hatodik osztályának záróvizsgálatára a csengeri körben Sinka Lajos nyug. ref. tanítót, az avasujvárosi körben Krncs József igazgató- tanítót, az erdődibe Neubauer Elemért, a fehér- gyarmati körbe Vlamár Ferencet, a nagybányai körbe Székely Árpádot, a nagykárolyi körbe Patek Bélát, a mátészalkai körbe Kathona Gézát, a nagysomkuiiba Veress Józsefet, a sza- niszlói körbe Lukovics Endrét, a nagypeleskei körbe György Mózest, a szatmári körbe Kothay Lajost, a szinérváraljai körbe Irinyi Sándort, a vállaji körbe Jankovits János igazgató-tanítókat vizsgabiztosokul kinevezte. Iskola-ügyek a megyében. A legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen Bodnár Györgj kir. tanfelügyelő jelentésében beszámolt a mull hónapban teljesített iskolalátogatások eredményéről. A jederi állami iskola céljaira kiválóar alkalmas házastelket vásárolt meg 24,176 ko rónáért. A nagykárolyi állami polg. iskola épe tési költségének részbeni fedezésére a városnál az építési segély második részletét 110 ezei koronát a miniszter kiutalta. Az érendréd iskola egy, kismajtényi kettő, a szamosdob egy, a jederi egy tanerővel fejlesztése engedő' lyeztetett. Ipar, kereskedelem, közgazdaság Felsőbb kirakatrendező szakiskola A kereskedelmi alkalmazottak országos egye sülete Budapesten felsőbb kirakatrendező szak iskolát szervez. A kerületi kereskedelmi é iparkamara felhívja az összes érdeklődőkéi hogy akik e tanfolyamon résztvenni kívánnak a szakiskola igazgatójánál Lázár Mórnál Bu dapest, IV. Kossuth Lajos-u. 9. sz. Holcze cégnél jelentkezni szíveskedjenek. Irodalom-művészet. Nagykároly a miskolczi zenekon gresszuson. A május 17-óre Miskolczra ösí szehivott zenei kongresszus látogatottsága, ma is biztosítottnak látszik, amennyiben a megh vott huszonhat város közül eddig már tizenkett jelentette be képviseletét és pedig : Eger, Epei ] jes, Kassa, Losonc, Lőcse, Mármarosszige [ Miskolcz, Munkács, Nagykároly, Nyitra, Sáto j aljaujhely és Szolnok; valószínű azonbai j hogy a meghívott városok valamennyien kéj I viseltetni fogják magukat, sőt olyan városc i is érdeklődnek a kongresszus iránt, amelye meghívást nem is kaptak. A kongresszust május 17-én délelőtt 10 órakor nyitják meg a miskolczi iparkamara dísztermében és annak tanácskozásait Balogh Bertalan, a Felvidéki Zeneszövelség elnöke, fogja vezetni. Nagykároly városát, illetőleg a Kölcsey-egyesület zenei szakosztályát: Obholczer Gyula, ny. pü. tanácsosba szakosztály elnöke fogja képviselni, ki azzal az utasítással megy oda, hogy ők is kívánnak belépni a felvidéki zeneszövetségbe. A közönség körébőr „Egy emléktábla és néhány akácfa “ A „Közérdek“ legutóbbi számában, a fenti citn alatt cikk jelent meg, mely igen alkalmas arra, hogy a lelkekben keserűséget fakasszon, de egyben arra is, hogy az ajkakra gúnyos mosolyt varázsoljon ; attól függ a cikk hatásának eredménye, ki mennyire ismeri magát a tényt, illetve azon okokat, melyek kedvező alkalmat nyújtottak egy nemzeti kis hősnek, hogy fiatalos érzelmeinek túllengéséből eredöleg nyilvánosságra hozóit sértő stilusgya korlátában kéjelegve gyönyörködjék. ízlés dolga: egyik ember becsületes irányú, zajtalan munkásságával szolgálja sok éven át a magyar nemzeti érzés ápolását, a nagyjaink iránti kegyeletes érzelem öregbítését és a közérdeket; a másik gorombaságokat szór embertársaira, hogy a közérdeklődést felkeltse, s mellék- coljait elérje. „Kegyelettaposó“, „nemzeti kegyeletet sértő“ stb. jelzők, ma a legdivatosabbak, mióta a Szekfü-féle könyv megjelent. A modern kis hősök kész jelzőket kaptak és csak egy parányi alkalom kínálkozzék annak beállítására, azonnal olt vannak, s vakon ütnek, rúgnak, dobálóznak. Mit törődnek ők azzal, hogy kiket ér alaptalan támadásuk, méltatlan szidalmuk. Elég nekik a száraz tény látása, — a cselekvés okait miért keresnék ? Jobb igy, mert hevesebben, tetszetősebben támadhatnak Más: senki, s a mások becsületes irányit évtizedes közszolgálati munkássága előttük: nulla. Csak ők a nemzeti hősök, csak nekik van joguk a magyar nemzeti érzés és a kegyeletes érzelem fitogtatására. Miért törődnének ők mások becsületességével ? IA fő, hogy belekapaszkodjanak valami I közérdekű kicsiségbe és aztán hajrá, jön i a megkövezés . . . Hangzatos jelzőknek, vastag goromba- Ságoknak, ügyesen beállított üres frázisoknak van most kelete. Ez kell a magyarnak! Igazán szerencse, hogy a tömeg nagyrésze tisztult elmével, józan Ítélőképességgel szemléli e törpe hősök vic- kándozásait, mert még bekövetkeznék az, hogy nemcsak egymást marná, de egymást ölné is a magyar. Ezen általános megjegyzés után szabadjon az igazság érdekében a jelzett ügyre vonatkosólag a való tényállást feltárnom. Ezen első tanév elején az állami elemi iskola udvarának egy nagyobb része olyan elhagyatott, rendezetlen •Az „audiatur et altera pars“ elvénél fogva készség- | gel helyet adunk e közérdekű felszólalásnak azon meg- ! jegyzéssel, hogy a cikk tartalmáért természetesen annak I írója és beküldője a felelős.
