Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-30 / 39. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉ K E 3 isti-» ül Mindennemű ruhanemiiek, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, sző­nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petőfl-utca 59. ármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. ísw Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pentosan eszközöltetnek Erre Jármi kezébe vette revolverét és a legénység közé lépett: — Ha még egy szót szól valaki, azonnal lelövöm. Ez a sors vár rátok akkor is, ha a motor még egyszer megfeneklik. Az erélyes fellépés hatása nem is maradt el. A legénység tovább dolgozott, a csónakok nem érték többet a Duna árterének fenekét. Reggel hét és félnyolc óra között érkez­tek meg a kitűzött helyre. A vihar megszűnt s a ragyogó nap egyszerre elfeledtetett min­den viszontagságot. A tisztek örömükben összeölelkeztek, azután munkába fogtak. Jármy kapitány az általa előre kikeresett helyen beásatta a két tarackot, aztán a tűz­vezető tüzérhadnaggyal a Duna partján a ví­zig előre ment, telefonállomást létesített s megkezdte a tulajkonképpeni feladatot, a szerb hajók szétrombolását. Ez reggel kilenc órakor történt s két órá­val később a szerbeknek már egy hajójuk sem volt Belgrad előtt. Legnagyobb részük elsülyedt s némelyiknek csakhamar csupán a kéménye kandikált ki néhány araszra a vízből. Azonkívül rombadőltek és lángban ál­lottak a megszállott épületek is. Féltizenegykor megérkezett Zimonyból Ho lub 1-ső vártüzérezredbeli főhadnagy. Érte­sítést hozott, hogy délután kettőkor Zimony felől is megkezdik Belgrád általános bombá­zását. Jármy tehát a tüzérség további akció­ját szintén délutánra rendelte el. A zimonyi tüzelés azonban elmaradt s igy a vitéz csa­pat másnap, augusztus 10-én, reggel öt óra­kor folytatta Belgrád északkeleti oldalának újra való lövetését. Hamarosan nagy eredményt értek el: föl- gyujtották és elpusztították a villanytelepet. A szerbek eljárására jellemző, hogy ezt a telepet minden oldalról román zászlókkal dí­szítették föl, hogy azt a látszatot keltsék, mintha az épület a román követség palotája volna. Jármy kapitány azonban minden két­séget kizáróan megállapította s a szétrombo- lás után az eredmény be is bizonyította, hogy a hely a villanytelep. Belgrád azóta sötét­ségben van. A szerb főváros egyik legsúlyo­sabb kárát tehát ez a vakmerő különítmény okozta. Ezután következett a főfeladat végrehaj­tása. Az egyetemi épületben elhelyezett s a Dunaparíról kitünően kivehető Marconi-állo- más Oroszországba küldött szikratáviratokkal már napok óta esengett pénzért és fölszeie- lési tárgyakért. Ezeket a szikratáviratokat a saját, jól elhelyezett rádió állomásunk min­dig fölvette. A szerbek marconijának két an- tenneje volt, az egyik az egyetemi épületben, a másik egy utcával odább. Jármy kapitány félkilenckor kezdte el a lövetést. Félóráig sem tartott a „belövés“, mert kilenckor az első teljes gránátok már szétrobbantak az egyetem épületén, óriási füstgomolyt támasztva az első és második emeleten. Ez fájt legjobban a szerbeknek. A hajók pusztulását még csak elnézték, annál is in­kább, mert a sürü füzek miatt nem tudták megállapítani, hogy mekkora erő vonult föl ellenük, de a rádió-állomás lövetése kihozta őket sodrukból s megszólaltatták a belgrádi vártüzérséget. Tizenkét centiméteres, a leg­modernebb Schneider-Oreusot-féle tarackokkal lőttek, még pedig meglehetősen rosszul. Alig kezdte el a tüzelést a jobboldal, a balpartról máris egy eddig elrejtett szerb üteg küldte acélüdvözleteit a magyar csapat felé, melyet tiz óra táján jelentősen segítettek a ^zimonyi nehéz mozsarak. Másfél órán keresztül tartott a kölcsönös tüzelés. Az eredményt a legkitűnőbb távcsö­vekkel ki lehetett venni. Mikor az első zi­monyi ágyúgolyó lecsapott a belgrádi vár mellett, két emeletnyi magasságra szökött fel a kivált föld. A kis vitéz csapat ebben a könnyebb helyzetben azt is megfigyelhette, hogyan robbannak föl hihetetlen precizitással kilőtt gránátjaik az egyetemi épület egyes szobáiban. A feladatot pompásan megoldották. A Mar- eoni-állomás elpusztult. Szerbiának Oroszor­szággal való gyors összeköttetése megszakadt. Egyelőre ennyit a szatmármegyei fiukról, lesz még ennek a cikknek sorozata is. Mert hősök a mi fiaink valamennyien, bátrak, mit sem félők, akiknek legendába illő csodatetteit garmadával hozza felénk a hir. A polgárőrség megalakulása. Hétfőn délután 5 órakor Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester elnök­lete alatt megalakult a polgárőrség. Debreczeni István üdvözölvén a vá­rosháza tanácstermében megjelent 80 városi polgárt, előadta, hogy rendkívüli eseményeket élünk, melyek rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségessé. A város személy- és vagyonbizton­sága szükségessé teszi, hogy a mozgósí­tás folytán megcsappant városi rendőrség támogatására a város polgársága össze­álljon. Régen gondoltak az irányadó körök ennek az eszmének a valósítására, csak azt várták, hogy ez a kérdés a belügy­minisztérium részéről szabályoztassék. Most, hogy e tekintetben a belügymi­niszteri rendelet megjelent és a szabály­zatterv meg van, elérkezett az, ideje an­nak, hogy az eszme testet öltsön. Ezután Demidor Ignác rendőrkapitány felolvasta a szabályzattervezetet, melyet a megjelentek elfogadtak, s a polgármester el­fogadottnak jelentette ki. A tervezet a vármegye alispánja utján a főispánhoz, onnan a belügyminiszterhez felterjeszte­tik s a visszaérkezés után fog a részle­tes alakulás megtartatni. Polgárőrökké eddig a következők jelentkeztek: Debreczeni István polgármester, Néma Gusztáv főjegyző, Kovács Aladár pénzügyi számellenőr, Simkó Aladár lapszerkesztő, Ig- nácz László banktisztviselő, Albanézy Gyula fodrász, Kovács Dezső ügyvédjelölt, Meszessy Ferenc asztalos, Luczay László keresk. isk. tanuló, Kronovits Emánuel jogász, Czékus István p. ii. tisztviselő, Komáromy Lajos p. ü. tisztviselő, Kertész Béla jogász, Luczay János borbély, Komódy Lajos tímár, Dr. Sternberg Zoltán ügyvéd, Varga Imre főkönyvelő, Hanus Ferenc főkönyvelő, Fazekas Vilmos me­gyei tisztviselő, Szentgyörgyi Gyula megyei tisztviselő, Kiéli Ödön kereskedő, Lang Samu bankigazgató, Pajka Vilmos p. ü. számtiszt, Kálmán Miklós ügyvédjelölt, Szolomáyer Gusz­táv városi pénztárnok, Tömpe Károly városi tisztviselő, Balázsi Márton városi tisztviselő, Ősz János városi tisztviselő, S. Nagy Miklós városi tisztviselő, Huszár József városi jegyző,- Klie József városi tisztviselő, Reszler Antal pénztárnok, Zoltán Benő bankhivatalnok, Soly- mossy István honvédszázados, Dr. Melinda László ügyvéd, Vitek Károly zenetanár, dr. Taub Géza ügyvéd, Jakabffy Gábor építész, Róth Mór utazó, Tóth János földmunkás, Kaufmann Jenő bankigazgató, Gorzó Bertalan levéltáros, Toka Jenő megyei tisztviselő, Gregor György gazd. intéző, Fülep István | irodaigazgató, Csipkés Jenő jbirósági tisztv., Makai Lajos kereskedő, Patai Sándor joghal- gató, Orosz Lajos kereskedő, dr. Adler Adolf ügyvéd, Singer Lipót kereskedő, Beniczky Ist­ván vármegyei tisztviselő. Singer Mór keres- ; kedő, Cukor Márton nagybirtokos, Fried Mór szodagyáros, Róth István Lajos pénztárnok, Rupprecht József városi tisztviselő, Gábor Ar- I mand bankigazgató, dr. Merts László ügyvéd, ! Csipkés Károly bankigazgató, Illés József fő­mérnök, Grünfeld Miksa magánzó, Kertész Sán­dor kereskedő, Kronovits Jenő kereskedő, Weinberger Ferenc kereskedő, Róth Károly birtokos, ifj. Rácz János bádogossegód, Ma- tuska István gazdasági iskolai igazgató, Gábriel Ferenc iparos, Markovits Dániel gőzmalmi fő­könyvelő, Csetneky Lajos vármegyei tisztviselő, Rencz Antal adóhivatali tiszt, Török Endre adóhivatali alkalmazott, Taub Mihály termény­kereskedő, dr. Schuszterits Béla vármegyei közigazgatási gyakornok, Hirsch Sándor köny­velő, Herschkovits Dezső fakereskedő, Hersch- kovits Ernő utazó, Czeiszler Vilmos gőzmalmí tisztviselő, Sző!lös Aladár művezető, Boros­tyán István földbirtokos, Haucsits Béla szabó­iparos, Nagy Pál fodrász, Zsennyei István asztalos, Blau Sándor kereskedő, Éles István lápi hivatalnok, Klein Zoltán kereskedő, Turóczy István asztalos-iparos. Kaufmann Izidor gőz- malmi igazgató, Szeghő Ödön bankigazgató, Csanálosi József banki könyvelő és Szántó Miksa pénzügyi számtiszt. A kolera. A városunkba menekültek közül, a múlt hé­ten kettő megbetegedett. Az egyiknél egy gye­reknek vérhas állapíttatott meg, s az illető 24 óra után meghalt; a másik koleragyanusnak talál­tatott, a járvány kórházba szállitatott az ösz- szes elövigyázati intézkedések megtétettek, s az ürüléke megvizsgálás végett a fővárosba küldetett. Sajnos, de nem áll érdekünkben elhalgatni, hogy az ázsiai kolera esetének jelenléte lett megállapítva, s noha a kolerába esett egyén meggyógyult minden ember kötelessége elő­vigyázatosnak lenni, a kolera elleni vé­dekezés szempontjából a hatóság által falraga­szokon is közölt elövigyázati intézkedéseket figyelembe venni és lehetőleg megtartani, hogy az ide behozott kolera el ne terjedjen. Különösen szigorúan kell vigyázni, midőn városunkban sok idegen fordul meg, kik sokszor a harctérről jönnek, ahol nem csoda, hogy a kolera is megjelent, mert hiszen a háború többnyire ezzel együtt jár. Felhívjuk ennélfogva a közönség figyelmét a tisztaságra, amely fél egészséget jelent. Nagy gondot kell fordítani olyan halyek tisztán tar­tására, ahol sokan fordulnak meg. Tisztán kell tartani ruháinkat, testünket, kezünket. Lelkiisme­retesen kell törődni az ételek tisztán tartásával. Nem tanácsos nyers gyümölcsöt, nyert zöldsé­get és zöldpaprikát enni. Egyáltalán csak fris­sen főtt vagy frissen sült ételeket tanácsos enni, kész hideg ételeket pedig csak akkor, ha kel­lőleg meg voltak védve külső szennyezéstől. Gyanús, vagy kellemetlen szagu, elváltozott szinü, szóval romlásnak indult ételeket, hentes­árukat, zöldségfélét azonnal a szemétbe kell dobni. Élelmiszerüzletekben, vendéglőben és kór­házakban szigorúan kell gondoskodni az ételek és italok tisztán tartásáról. A kutakat meg kell védeni minden szennytől. Különösen: csatorna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom