Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-18 / 11. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1914. március 18. II. szám. NAGYKÁROU ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................8‘— kor. Fé l évre..................................4’— , Ne gyedévre.........................2* — „ Egye s szám.........................—'20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentellen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 üli. Kéziratok nem adatnak vissza. gasztosabb kifejezést a kisdedek oltalmában leli. Az emberszeretet e leg eszményibb tárgyát: a gyermeket és ennek oltalmát végre felismerte századunk; tudatára ébredt annak, hogy az ember legszebb, legszeretik nevezni ideális gondolkozást! etn- nemesebb hivatása, l a 'sajat fajának berek a mai korszakol. Mi ugyan azt nemesbítésén, tökéletes bitesén fáradozik hisszük, hogy több joggal : „A hadi ké- és erre a legtermészetesebb ut az utó- születek őrjöngése“, „A tőke hatalmának dóknak istápolása és nevelése. Nem ki- tultengése“, ,,A pénzbarácsoíás paroxiz- váriunk közhelyekkel élni, de hiszen is- musa“, ,,Az álfelvilágosodás paranoiája“ meretes a legszerényebb kertész tapasz- stb. jelzője volna alkalmazandó. Tisztel- talata, aki tudja, hogy zsenge korában a jük ama nemes és ideális gondolkozást, legrakoncátlanabb cserje és fa is könnyen mely a világ léggyámoltalanabb lényét és idomítható, de ha egyszer nagyra nőtt, mégis legnemesebb csemetéjét állítja a meddő minden fáradozás. És itt a gyer- rnai emberiség gondoskodásának köz- mekvédelem ama pontjába érkeztünk, pontjába. A farkas, a tigris is gondozza ahol a vélemények —'“‘sajnos — diamet- kölykét, a természet beleoltotta az anya- reális irányban szétágaznak, szeretetnél fogva; a végtelenül magasabb Ahhoz szó sem fér, hogy az első és szellemi nivon álló embernél az anya- feladat ép, erős és egészséges gyerme- szerelet természetes ösztönéhez csatlako- kék nevelése. Ezt ösztönszerüen megteszi zik még egy sokkal magasabb, ethikai a vadállat, megteszi a kultúra legalacso- principium: az ember szer etet, mely legma- nyabb fokán álló bushman is. Sőt töb„A gyermekvédelem századának“ i bet is tesznek, az élet nehéz küzdelmére is kioktatják fajzatukat, hogy megállbassa helyét a vadon számtalan veszélyeivel j szemben, hogy megszerezhesse táplálékát. A kultúra emberének ily irányú fejlődésre természetesen nincsen szüksége, hiszen a mi modern életünkben nem a legjobb futó, a legizmosabb ökölvívó viszi el a pálmát, eltekintve a mai sportélet atavisz- tikus elfajulásától; a mai élet küzdelmére az intellektus fejlesztése készit elő. Azt hisz- szük, eleddig véleményeltérés nem létezik, mert hiszen minden józanul gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy a kultúra mai magas fejlettségi fokánál még a legigénytelencbb munkásnak is a műveltségnek oly minimumára van szüksége, hogy tisztességesen megélhessen, mely korábbi, fejletlen kulturkorsza- kokban az átlagot messze túlhaladta volna. Sajnos azonban itt kezdődik a nagy eltérés. Vezető embereink nagy része, a nevelési rendszer legnagyobb sikerének te. RUBLETZKY KALMAN női- e§ uritSiviil-ari llába IAGYIÍAROL1, 18. Ajánlja legdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, kész jehérne- miiekben, úgyszintén színes és jeher da must asztalteri fékekben. TÁRCZA. ■ ■ ünnepi beszéd március 15. felett. — Elmondotta a polgárok szabadság-lakomáján Vidákovich Dániel főgimnáziumi igazgató — Elbukott a zászló a Trencsén alatt fekvő hámri csatatéren s a hosszú küzdelemben elfáradt kurucok nemsokára ezután itt a közelben a majtényi síkon leteszik a fegyvert. A hatalmas ellenfél elégetted máglyán a tárogatókat, hogy azoknak mérföldre rikoltó, a kuruc szivekbe markoló, bánatosan kesergő hangja fel ne ébreszthesse a csüggedő magyart. A meddő és sikertelen küzdelem után visszavonultak a békés otthonba, bizva-biznak a szebb jövőbe, mélységes hazaszeretetet oltanak az unokákba. A parázs, a nemzeti lelkesedés üze, a lelkesedésnek égbői lopott prométheuszi tüze nem hamvadott el, csak hamu alá került, ám a 48-as év március idusán a szabadság szele elfutta róla azt, hogy a szikra életet öntsön a kétkedő, csüggedő szivekbe. A nagy és nehéz megpróbáltatások kiinduló pontja volt március 15. 1848-ban, a férfias honszeretet s egyszersmind a magyarság közös ügyeiért való lelkesedés napja az. A március idusát követő szabadságharc története, forrása a fénynek és hőnek. Fény volt a dicsőséges diadal, hő volt a nagy tettek elkövetéséhez a hazaszeretet. Igaz, márciusnak még nincs szobra, de van, annál kiáltóbb szobra van az októbernek. A márciusi ifjak 24 óra alatt békés és törvényes utón vívták ki a reformokat. Más országokban ez polgárvérbe került És április 11. a pesti események kényszerítő hatása alatt adja meg a sajtó-törvényt, mely megadta az óhajtott szabadságát a gondolatnak, melyet csakhamar gyáván koboznak el az októberi akasztások és főbelövetések után. Március idusa a Brutuszok-napja, a szabadságért küzdő Brutuszok-napja, mig április 11. a Peizisztrátusok elől visszavonulni kénytelen Szólonok-napja. A márciusi ifjak 12. pontban foglalják össze mindazt, mit az egyenlőség, testvériség és szabadság biztosítékainak, föltételeinek tartottak. Nem mondottak újat, hisz 1842-ben, tehát 6 évvel azelőtt Szatmárvár- megye — a szabadság bölcsője — körülbelül ugyanezen pontokat köröztette pártolás végett a többi hatóságokkal és a megyékkel. Uj volt azonban a forma, a lélek erőssége, mely azt megelevenítette. A mérsékeltebbek előbb százezer emberrel akarták aláíratni a 12. pontot hogy igy terjesztessék az országgyűlés elé. A mereszek a népfelség elvétől ittasodva inkább Petőfit követik, mint a higgadtan számító Homokinjfioi literenként 72 fillérért kapható Kisded Sándor fűszer kereskedésében Nagykároly. jjipBW— A borvásárló közönség saját érdekében is győződjék meg jóságáról és olcsóságáról.
