Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-11 / 10. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKE 7 szettség rnegállapittatott. Ez alapon a város területén lévő összes kutyák 40 napi zár alá vétetnek. Figyelmeztetnek az ebtartó gazdák, hogy kutyáikat ejjel-nappal kötve tartsák, vagy pedig pórászon vezetve — harapás ellen — biztos szájkosárral lássák el. Ellenkező esetben ellenük kihágási eljárás fog folyamatba tétetni, s bűntetteim fognak. Nagykároly 1914. március 4. Csorba, rendőralkapitány. Hirdetmény és utasítás. 1632—1914 K. A hernyó, vértetü, cserebogár, darázsok és a marokkó-sáska stb. kötelező irtása tárgyában. Felhivatik a város közönsége, hogy a városnak úgy bel, mint külterületén a tulajdonukat képező, vagy felügyeletük alá tartozó földeken, kertekben, szőlőkben és udvarokban levő fákról a hernyó fészkeket, hernyókat, lepke tojásokat, gyűrűs hernyókat, továbbá a leginkább almafákon található vértetveket legkésőbb március hó végéig, de minden esetre még rügyfa- kadás előtt okvetlenül teljesen elpusztítsák és pedig úgy, hogy a fenti rovarokat azok, fészkeit, tojásait a fatörzséről lekaparva, a vérte- tüvel fertőzött kisebb galyukat levágva égessék el. Az irtás alkalmával különös súlyt kell fektetni arra, hogy a fák koronájáról a száraz level és a lepketojások áltál ellepett gályák levágassanak, leszedessenek. Az 1894. évi XII. t.-c. 50. §-a kötelezővé teszi a cserebogár irtását is, mert ezen rovarok elszaporodván úgy a földben élő pajorjuk, mint az abból kifej- lendő bogarak a hasznos növényeknek úgyszólván minden fajában kiszámíthatatlan karokat okoznak. A cserabogar április hó végén, május hó elején jelenik meg, ilyenkor a leg- fokozottabb pusztítást kell eszközölni es pedig legeeiszerübbeu úgy, hogy a bogarak áltál meglepett fát a kora reggeli órákban megrázzuk, a megdermett rovarok lehullnak, azokat összegyűjtjük félig vizzel telt edenybe (locsolóba) azután leforrázva és megszáritva a baromfi etetósere használjuk, vagy pedig gödörbe öntve mésszel jói összekeverjük es elföldeljük. A cserebogár pajorjának irtása is kötelező, mely abból áll, hogy a talaj ásásakor, vagy szántásakor a felszínre kerülő hernyókat elpusztítjuk. Élő cserebogarakat, valamint pajor-, jait a sertésekkel etetni nem tanácsos, mert az ezekben élő bélkaparó féreg a sertesre veszedelmes és elhullását is okozhatja. Ugyancsak az 1894. évi XII. t. c. 50. § a rendeli el a darázsok kötelező irtását is, mely legköny- nyebben úgy történik, hogy ha ezen különösen az érett gyümölcsökben jelentékeny kárt okozó rovarok leginkább eresz alatt, tetőzetben, fák odújában, vagy a földben található fészket kiszedjük es elégetjük. Figyelmeztetem a közönséget az előbb felsorolt rovarok pusztítása csakis a legkorábbi tavasszal végezhető sikerrel. A hernyó, vértetü, darázsok irtása még a fák rügyezése előtt, a cserebogár irtása pedig a megjelenése alkalmával azonnal, hogy az esetleg fellépő marokkói sáska irtása is eredményesen foganatosítható legyen, felhívom az összes birtokosokat, a mezőőröket, hogy amint a marakkói sáska jelenlétét észlelik a sáska néhány összefogott példányának bemutatásával hozzám azonnal tegyenek jelentést és a védekezést a hatósági intézkedések megtételéig is az 1912. évben 2665. sz. alatt a rész- birtokosságoknak, valamint a tagbirtokosságok- nak kézbesített „Útmutatás“ szerint teljesítsék. Kötelező végül a takarmány es cukorrépát pusztító lisztes rópabarkó, a nagyhamvas vincellérbogár irtása is és pedig évenként márciustól junius hó közepéig. Az összes felsorolt kártékony rovarok pusztításának ellenőrzését és foganatosítását a részbirtokosságok és tagbirtokosoknak és a hegyközség elöljáróságának szigorú kötelességévé teszem és felhívom őket, hogy a részekhez tartozó birtokosokat az irtás kötelező voltára és arra is figyelmeztessék, hogy a kártékony rovarok irtását saját közegeimmel a legszigorúbban ellenőriztetni és a mulasztók ellen a kihágási eljárást haladéktalanul megindittatni fogom. A kötelező irtás elmulasztása kihágást képez és az 1894. évi XII. t.-c. 95. §-a értelmében 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nagykároly, 1914. február 27. Debreczeni István, polgármester. Szabályrendelet Nagykároly r. t. város tiszti-, segéd-, kezelö- rendöri- és szolgaszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjellátásáról. Nyugdijszabályrendelet. 17. §. A testi, vagy szellemi fogyatkozás által előidézett szolgálatképtelenséget, vagy közhatósági orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni, vagy annak megállapítására az első fokú fegyelmi hatóság illetékes, amelynek határozata ellen az alkalmazott 15 napon belül felebbe- zéssel eihet. A nyugalomba helyezés elrendelésére illetékes képviselőtestületi közgyűlésnek jogában áll az orvosi bizonyítványban foglaltak valóságáról hatósági orvősi felülvizsgálat utján meggyőződést szerezni. A betegség okából tényleges szolgálatban nem töltött egy évnek .megállapításánál a köz- beesőleg szabadságon töltött időt egyáltalán nem, a közbeesőieg tényleges szolgálatban töltött időt pedig csak akkor lehet a nem tényleges szolgálat megszakításának tekinteni, ha ez a tényleges szolgálatban töltött idő az azt közvetlenül megelőzőleg nem tényleges szolgálatban töltött időnek felet eléri, vagy meghaladja. Az a körülmény, hogy a szolgálat képtelenséget öngyilkossági kísérlet folytán szerzett sérülés, vagy betegség idézte elő, az ellátásra való igényekre befolyással nincsen. A fegyelmi eljárás alá vont alkalmazottnak nyugalomba helyezését, illetőleg végkielógitte- tésé a fegyelmi eljárásnak jogerős határozattal történt befejezéséig függőben kell tartani. 18. §. Az alkalmazottnak nyugalomba helyezése végleges, ha a nyugalomba helyezendő : a) a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte, vagy b) hatvanötödik életévét betöltötte, vagy c) mint választás aljt eső tisztviselő állására tisztujitáskor meg. nem választatik. Minden más esetben a nyugalomba helyezés csak ideiglenesen 'történhetik. Az ideiglenesen nyugalomba helyezett alkalmazott köteles magát hivatalos felszólításra bármikor közhatósági orvos által megvizsgáltatni, amely vizsgálatnál arra is figyelemmel kel! lenni, hogy az ideiglenesen nyugalomba helyezett ez alatt az idq alatt mivel foglalkozott. Ha e vizsgálat alkalmával kiderül, hogy az ideiglenesen nyugalomba helyezettnek szolgálatképessége helyreállott, őt a tényleges szolgálat kötelékébe vissza lehet venni, még pedig olyan, vagy hasonló állásra, mint amilyent nyugalomba helyeztetése előtt betöltött. Ha a tényleges szolgálat kötelékébe való visszalépésre írásban felhívott nyugdíjas e felhívásnak a kitűzött záros határidő alatt elfogadható ok nélkül eleget nem tesz, nyugdiját azonnal be kell szüntetni s a nyugdíjas nyugdíjra való igényét saját személyére nézve végleg elveszti. Az ideiglenesen nyugalomba helyezett azt az alkalmazottat, aki az ideiglenes nyugalomba helyezéstől számított öt éven belül a tényleges szolgálat kötelékébe vissza nem vétetett, saját kérelmére véglegesen nyugalomba kell helyezni. Az ideiglenesen nyugalomba helyezett alkalmazottak a hatvanötödik életév betöltésével, vagy annak az időnek elteltével, amely a nyugalomba helyezéskor beszámított szolgálati időn felül még hiányzott ahhoz, hogy az illetőnek igénye legyen a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra, véglegesen nyugalomba helyezettnek kell tekinteni. (Folyt, köv.) Nyílttéri) Nyilatkozat. A „Nagykároly és Vidéke“ f. évi 9-ik számában „Egy nagykárolyi órafigyelő“ cim alatt egy közlemény jelent meg, melyben Kepes Herman helybeli órás ellenem csalás és sikkasztás miatt feljelentést tett a rendőrséghez. *) *) E rovat alatt közlettekért nem vállal felelőséget a Szerkesztőség. Az igazság érdekében kijelentem, hogy 1912. év végén egy órát adtam át Kepes Herman helybeli órásnak javítás végett, mikor is ö az óra kijavítás i helyett rábeszélt egy uj óra vé- | telére olyformán, hogy az órát nekem átadja j kipróbálás végett és ha meg leszek vele elé- j gedve az átvétel csak akkor válik kötelezővé. Én az órát, hogy hogynem elveszítettem, [ amit tanukkal is igazolhatok. Mikor is kijelentettem neki, hogy az órát kifogom egyenlíteni, I ö azonban ezt nem várta meg, hanem csalás- j ért jelentett fel, holott én csak egyszerű adósa voltam egy pár koronával, igy tehát Kepes j Herman urnák fenti állítása valótlanság s én j rágalmazásért ellene a törvényes lépéseket megtettem. Nagykároly, 1914. március 11. Rész Elemér. 466,1—1914. vhtó. Árverési hirdetmény. A szatmári kir. törvényszék 34168—913. számú végrehajtást rendelő végzése alapján | dr. Adler Adolf ügyvéd által képviselt nagy- j károlyi Kereskedelmi és Iparbank r.-t. végre- j hajtató javára 1913- évi augusztus hó 11-ik j napján foganatosított kielégítési végrehajtás I alkalmával a le- és felülfoglalt ingókra, a nagykarolyi kir. járásbíróság 18,000 K tőke, 16,000 K-nak 1913. évi jul. hó 1. napjától és 2000 K-nak | julius 10-töl járó • 6°/„ kamata, 1/3uí0 váltódij 279 K 22 f biróilag már megállapított költség, 4 korona 20 filler árveréstüzés dij és a még felmerülendő költségek kielégítése céljából az árverest elrendelem és ennek. Nagykárolyban végrehajtást szenvedő üzletében Széchenyi-utca 26. házszám alatt leendő megtartására: 1914. évi március hó 12. napjának délután fél 2 óráját kitűzöm, amikor a biróilag lefoglalt és 1516 | K-ra becsült ingókat, u. m.: sírkövek és egye- j beket a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfogom adni. A vételár az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-a határozataihoz képes: azonnal és készpénzben j fizetendő. A netáni elsőbbségi idények az 1881. ! évi LX, t.-c. Ili. és 112. §-ai értelmében az árverés megkezdéséig jelentők be. Az 1908. évi XL1. t.-c. 20. §-a értelmében j az árverést az alábbi, ezennel csatlakoztatott alap- és felülfoglaltatok javára is egyidejűleg elrendelem és pedig: 1. Dr. Mikolics György Zombor végrehajtató 600 K. 2. Bankegylet r.-t. Debreczen végrehajtató 7000 K. 3. Bankegylet r.-t. Debreczen végrehajtató 7000 K. 4. Dr. Melinda László Helyben végrehajlató 400 K. 5. Kaprioriai Márványbányák végrehajtató 380 K és járulékai iránti követelés kielégítésére. Minthogy’ az itt felsorolt végrehajtatok javára az árverés egyidejűleg és egyenlő joghatállyal rendeltetett el, azt foganatosítandó, az árverést be nem szüntető végrehajtató javára és terhére az 1881. évi LX. t.-c. 105., 169. §-ai és az 1908. évi XLI. t.-c. 29. §-a értelmében az árverés színhelyén megjelenni fogók. Az a csatlakoztatott végrehajtató, aki az árverést megtartani kivánja, azon körülményt, hogy követelésére nézve kielégítési jogot nyert — amennyiben az iratokból ez ki nem tűnnék — az árverés helyszínén igazolni köteles. Kelt Nagykárolyban, 1914. évi február hó 24. napján. Rosenfeld Zsigmond kir. bir. végrehajtó. Képviselőt keres. Egy jól bevezetett, minden ágazatot művelő Hazai Biztosító intézet, keres Nagykároly székhellyel óvadékkal rendelkező jól bevezetett és előkelő összeköttetésekkel biró ■ ■ mg i ügynököt. Ajánlatok B. J. jel alatt Szatmár postres- tante cimzendők.
