Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-04 / 9. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE 7 Népmozgalmi kimutatás. — 1914. február 24-töl 1914. március 3-ig — Születtek: Kaplonyi Imre zenész fia Elemér rk. Sziies Béla asztalossegéd fia Zoltán ref. Grósz Jakab banki tisztviselő fia György ág. h. ev. Schiff József szobafestő segéd leánya Mag­dolna izr. Hemli Salamon kereskedő fia Dezső izr. Sonkután László cipészsegéd halva szüle- í tett fia. Molnár Erzsébet fia György rk. Gerhes Gábor pályaőr leanya Hona gk. Pengász Lajos ) mézeskalácsos leánya Erzsébet rk. Szabó Sán­dor vonatfekező fia József, gk. Som István mozdonyvezető fia József ref. Kudelka István dohányos fia István 'rk. Tempfli Mihály szabó fia János rk. Ez évben a szülöttek száma 118. Kihirdetésre jelentkeztek: — Házasságot kötöttek: Kriszbai István elvált] ref. Szilágyi Virággal özvegy gk., Szalai Ge­deon ács özvegy ref. Báthory Emíliával elvált ref. Ez évben a házasultak száma 31. Megaltak: Hentes Margit gk. 12 napos, ránggörcs. Spitz Mihály izr. 11 hónapos, ráng- görcs. Gáti János sármunkás rk. 46 eves maj- zsugorodás. Daróczi Flóra gk. 1 hónapos, bél­hurut. Kaufmann Jakab kereskedő izr. 74 éves, szerviszivbaj. Sarkady Ferenc ref. 21 eves, tü- I dögümökór. Ez évben a meghaltak száma 85. Hivatalos rész. Hirdetmény. 2065—1914. k. szám. A cs. és kir. hadkiegészítő kerületi parancsnokság 1751—1914. E. B. szám alatti átirata folytán , alantirott városi hatóság közhírré teszi, hogy j az 1911. évi sorozási évfolyamhoz tartozó sza- { badságolt a gyalogsághoz tartozó legénység közül mindazok, kik jó magaviseletüek, Írni és olvasni tudnak a m. kir. csendőrséghez való felvételre önként jelentkezhetnek, ez esetben Írásbeli kérelmüket egyenesen az illetékes pa­rancsnoksághoz nyújtsák be. Nagykároly, 1914. március 3-án. Hetey, h. polgármester. Szabályrendelet Nagykároly r. t. város tiszti-, segéd-, kezelő-, rendőri- és szolgaszemólyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjellátásáról. Nyugdijszabályrendelet. I. Fejezet. Általános határozmányok. 10. §. A beszámítható szolgálati idő meg- állapításánál az egész éveken felülmaradó és ] hat hónapot meghaladó évhányad egész évnek számit, a hat havi, vagy az annál kisebb év­hányad pedig figyelmen kívül marad. 11. §. Beszámítható javadalmazás a rend­szeresített fizetés. Beszámítható javadalmazásnak nem tekint­hetők a tiszteletdijak, a működési, helyi, tiszti, j családi, vagy drágasági pótlékok, a lakáspén­zek, vagy a termeszeiben élvezett lakásoknak értéke, a természetben kiszolgáltatott járandó­ságok, élelmezések és ellátások, a földek ér- ! téke, a fajárandóság, az utazási, napidij, ló­tartási, szolgatartási, világítási, irodai- és egyen­ruha-átalányok, valamint általában mindazok az illetmények, amelyek csak bizonyos teljesí­tések fejében, vagy csak időről-időre engedé­lyeztettek, továbbá a jutalmak, az osztalékok, a jutalékok és más hasonló illetmények. 12. §. ügy az állandó, mint az egyszers- mindenkorra szóló ellátásokat mindig egész ko­ronákban kell megállapítani; a megállapításnál az ötven fillérig terjedő részösszeget el kell hagyni, az ötven fillérnél nagyobb részössze­get ellenben egész koronának kell venni. 13. §. Az alkalmazottaknál, úgy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóló ellátások folyósítására az igény azzal a nappal áll be, amellyel az alkalmazott a tényleges szolgálat köteléke alól felmentetett. Özvegyeknél és árváknál az igény az ellá­tások folyósítására az alkalmazott halálának, vagy holttá nyilvánításának napjával, utószülött árváknál pedig az árva születésének napjával j »*11 .be. Eltűnt és fel nem található alkalmazott ne­jénél és gyermekeinél az igény az ellátások folyósítására az alkalmazott eltűnésének nap­jával áll be. Nőalkalmazottak árváinál az igény a neve­lési járulék folyósítására, ha a gyermekek édes- j atyja nöalkalmazottat túléli, az atya halálának, ] vagy holttá nyilvánításának napjával áll be ab­ban az esetben, ha a gyermekek edesatyja nem teljesen vagyontalan és keresetképtelen ; 1 ha pedig a gyermekek édesatyja teljesen va­gyontalan és keresetképtelen, az igény a ne­velési járulók folyósítására a teljes vagyonta- lanságnak és kereseíképtelenségnek bekövetkez- j tével áll be. Szülődén, vagy a szülőtlenekkel egyenlők­nek tekintendő árváknál az igény a magasabb összegű nevelési járulék folyósítására teljes ár­vaságra jutásuk napjával, illetőleg azzal az idő­ponttal áll be, amelytől kezdve az özvegyi nyugdíjra egyébként igénnyel biró édesanyjuk­nak özvegyi nyugdija beszüntettetek Ha öz­vegyi nyugdíj egyáltalán folyóvá sém tetetett, valamint a szülőtlenekkel egyenlőknek tekin­tendő olyan árváknál, akik az alkalmazottnak ' jogérvéuyesen felbontott házasságából származ­nak, az igény a magasabb összegű nevelési já­rulék folyósítására az atya halálának napjával áll be. Ha az atyátlan árvák részére a 49. szakasz határozmánya értelmében korlátozott összeg­ben megállapított nevelési járulékot, illetőleg a szülődén, vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák részére a 44. szakasz alap­ján megállapított nevelési járulékot azért keli felemelni, mert az árvák valamelyike a neve­lési járulék élvezetéből kilépett, az igény a többi árvákat megillető magasabb összegű ne­velési járulék folyósítására azzal a nappal áll be, amely napon az illető árva a neveiesi já­rulék élvezetéből kilépett. 14. §. Az egyszersmindenkorra szóló ellá­tásokat egy összegben a megállapítás után azonnal, a iakbérnyugdijat az ellátás folyósi- ] tására való igény beálltának napját követő nap- ] tári évnegyed első j hónapjának első napjától kezdve előzetes negyedévi, az egyéb állandó! ellátásokat pedig az ellátás folyósítására való j igény beálltának napját követő hó elsejétől kezdve előzetes havi resztetekben kell folyó­sítani. A lakbérnyugdijat annak a naptári évne­gyednek a végevei; az egyéb állandó ellátáso­kat pedig annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, a melyben az ellátásra való igény megszűnt. 15. §. Az állandó ellátások élvezése a ma­gyar szent korona országainak ; továbbá a bi-! rodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak ; valamint Boszniának és Hercego­vinának határain belül helyhez kötve nincsen ; ezeknek az ellátásoknak másutt való élvezésé­hez a város képviselőtestületi közgyűlésének külön engedélye szükséges, amely engedélynek ! megtagadását nem kell indokolni. Az engedélyt egyszerre legfeljebb három évre lehet megadni. Az állandó ellátások kifizetése az ahhoz i való igény és a törvényszerű feltételek válto­zatlan fennállásának igazolásához van kötve. II. Fejezet. Az alkalmazottak ellátására vonatkozó határozmányok. 16. §. A véglegesen alkalmazott tisztviselő, segéd- és kezelő-személyzeti tag, ha beszámít­ható szolgálati idejének kezdetekor negyvene­dik életévét még be nem töltötte, az alább megkívánt feltételek valamelyikének bekövetke­zése esetén nyugdíjra tarthat igényt akkor, ha legalább öt évi tényleges alkalmazásban eltol-, tött beszámítható szolgálati ideje van. Azon tisztviselő, segéd- és kezelő-személy­zeti tag, ki szolgálati idejének kezdetekor negyvenedik évét betöltötte, továbbá az 1. §-ban felsorolt többi alkalmazottak általában az alább megkívánt feltételek valamelyikének bekövet­kezte esetén akkor tarthat igényt nyugdíjra, ha legalább tiz évi tényleges alkalmazásban el­töltött teszámitható szolgálati ideje van. Az alkalmazott kérelmére a nyugalomba helyezést el kell rendelni, ha az illető : a) olyan testi, vagy szellemi fogyatkozás­ban szenved, amely őt szolgálatának további ellátására véglegesen, vagy legalább huzamo­sabb ideig képtelenné teszi, vagy b) a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte, vagy c) hetvenedik életévét betöltötte, vagy végül d) ha a választás alá eső tisztviselő az ál­talános tiszlujitás alkalmával újból meg nem választatik, jóllehet állására pályáyott. Az alkalmazottnak nyugalomba helyezését hivatalból is el lehét rendelni, ha reá nézve a fenii a) b) vagy c) pontokban megkívánt fel­tételek valamelyike bekövetkezett, vagy ha be­tegség okából egyhuzamban több mint egy esz­tendő óta nem teljesített tényleges szolgálatot. Büntetésből senkit sem lehet nyugalomba helyezni. (Folyt, köv.) 347/1.—1913. vhtó szám. Árverési hirdetmény. A debreczeni kir. törvényszék 25817. és 1652. számú végrehajtást rendelő végzése alapján Kallós Pál ügyved altal’képviselt Egye­sült Érmihályfalvai Takarék és Érmelléki Hi­telbank Részvénytársaság végrehajtatok javára 1913. évi junius hó 13-ik napján foga­natosított kielégítési végrehajtás alkalmával le- es felülfoglalt ingókra, a nagykárolyi kir. járásbíróság 587 kor. tőke, ennek 1913. évi március ho 20. napjától járó 6 °/o kamata, 7A váltódij 148 K 96 f. biroilag már meg­állapított költség, 6 K 60 f. árveréstüzés dij és a még felmerülendő költségek kielégítése cél­jából az árverést elrendelem és ennek Nagy­károlyban végrehajtást szenvedők la­kásán 1914. évi március hő 14. nap­jának délutáni 2 óráját kitűzöm, ami­kor a biróilag lefoglalt és 699 K-ra becsült ingókat, u. m.: bútorokat a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is elfogom adni. A vételár az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-a határozataihoz képest azonnal és készpénzben fizetendő. A netáni elsőbbségi igények az 1881. évi LX. t.-c. 111. és 112. §-ai értelmében az árverés megkezdéséig jelentők be. Az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a értelmében az árverést az alábbi, ezennel csatlakoztatott alap- és felül foglaltatik javára is egyidejűleg elrendelem és pedig: 1. Közgazdasági bank r.-t. végrehajtató 400 K 2. Nagykárolyi Polgári Takarékpénztár r.-1 végrehajtató 1177 K 3. Nagykárolyi Önsegélyző Népbank r-t. végrehajtató 714 K 4. Özv. Müller Antalné végrehajtató 1000 K 5. Nagykárolyi Önsegélyző Népbank r,-t. végrehajtató 1750 K 6. Vida Sándor végrehajtató 400 K 7. vb. Jakobovits József cég végrehajtató 169 K 96 f. 8. Nagykárolyi Közgazdasági Bank r.-t. végrehajtató 500 K 9. Érmihályfalvai Takaréknénztár végrehaj­tató 630 K és járulékai iránti követelés ki­elégítésére. Minthogy az itt felsorolt végrehajtatók ja­vára az árverés egyidejűleg és egyenlő jogha­tállyal rendeltetett el, azt foganatosítandó, az árverést be nem szüntető végrehajtató javára és terhére az 1881. évi LX. t.-c. 105., 169. §-ai és az 1908. évi XLI. t.-c. 29. §-a értel­mében az árverés színhelyén megjelenni fogok. Az a csatlakoztatott végrehajtató, aki az árverést megtartani kívánja, azon körülményt, hogy követelésére nézve kielégítési jogot nyert — amennyiben az iratokból ez ki nem tűn­nék — az árverés helyszínén igazolni köteles. Kelt Nagykárolyban, 1914. évi február hó 14. napján. Rosenfeld Zsigmond kir. bir. végrehajtó. Tanuló lapunk nyomdájában felvétetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom