Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-11 / 6. szám
4 NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ mODERN RUHAFESTÉS UT\ ITÍ ITD n7\| GALLÉROK GŐZMOSÁSA BÁRMILY DIVATSZINRE M J I MJILl\ \ ML tükörfénnyel hófehérre Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.) külsőleg hasonlít; majd mikor becsapatásdról tudomást szerez, dührohamában barátjait lakásáról elkergeti. De végre is — bár előbb is megtehette volna — belátva, hogy a telefonáló nő, ha nem is szőke, kék szemű stb., de ennivaló teremtés, véget vett lelki tusijának, befejezi a darabot s boldogan zárja a nőt karjaiba, kiről már tudjuk, hogy férjétől a főhadnagy miatt elválik. A telefonáló nő szerepét Vécsei Ilonka tökéletes művészettel játszotta. Benne mindvégig csak gyönyörködni lehetett. Szelestyei főhadnagyot Marossv alakította a változó kedéiyhar,- gulatok kitűnő megkülönböztetésével. R. Tóth József a korhelykedő, kicsit buta, de nagyon jó fiú, Decskó hadnagy szerepét csodálatra méltó élethüséggel tette mindig dicséretre méltó alakításai remekévé. Salgó Ilonka a táncosnő szerepében pompásan ivott s tűzzel csókolód- zott. A főhadnagy tisztiszolgája, Németh szerepe jobb volt, mint a játéka. A többi szereplők annyi dicséretet érdemelnek, hogy — jóakarattal szemlélve a dolgokat — rnegszólásra nagy okot nem adtak. — A közönség általában jól szórakozott s különösen a II. felvonás végén a szereplőket többször hivta a lámpák elé. Szultán. Vasárnap, 8-án este, Bródy Irén jutalomjátékául Verő Gvörgy regényes operettje a Szultán került színre. A jutalmazandó művésznő telt házat vonzott, sok-sok szép virágot és lelkes tapsokat kapott. Az operette régen közismert kedves dalát: „Szeretlek Roxelánom . . .“ a szultán őfenségének a közönség viharos kívánságára háromszor is el kellett énekelnie. Az egész est az Ö megérdemelt ünneplése volt. Ének tudása és terjedelmes, képzett hangja szépen érvényesült. A többi szereplőket bizonyos jóakarattal kell elbírálni, mert tekintetbe kell venni a viszonyokat és a rendelkezésre álló személyzetet. Roxelane szerepére például kitűnő lenne Salgó Ilonka — természetesen, ha énekes és nem táncosnő volna. Mindamellett N. Szelényi Ilonka Roxelane szerepében kedves volt és csinosan énekelt. Salgó Ilonkának már a megjelenése kedves. Gáspár, a rettenetes, Marossy a kellemetes basa, Váradra főenuch szerepében jók voltak. Németh, a francia követ, sem alakjával, sem szavaival cseppet sem imponált. Á karmesternek nehéz, sok dolga volt. Az éneken az előkészítés látszott, de az eredmény a kar születési fhibájá- nál fogva csak elégséges. MAUTHNERODON CS. ÉS KIR. UDVARI MAGKERESKEDÉS A Máv. tiszti- és aitisztikarának táncestélye. A tánces'élyek, bálok sikerének fokmérőjéül többféle körülményt vesznektekintetbeéssorolnak fel a hozzáértő bírálók. így a jelenlevők szá- ' mát, a vendegek kedélyhangulatát, jótékony- célú báloknál: a tiszta jövedelem nagyságát, a ,?oh’ sem halunk meg!“ jelszót hangoztató vidám ifjúság —• nó meg közbe-közbe úgy elvétve a meglett emberek is — a bál időtartamát (értsd alatta: mikor mentünk haza) stb. j Mi meg megtoldhatnánk még azzal, hogy igv vidéken, nem tulnagy és nem túlságosan tagozott lakosságú városban a táncestélyek sikerének egyik igen-igen fontos fokmerője, hogy azon a város polgárságának minden száinba- vehetö rétege részt vegyen ! Csakis igy nevezhető ez a bál vagy táncestély igazán a vá- j ros polgársága mulatságának. Ha már most a felsorolt körülményeket figyelembe véve, végig tekintünk a jelenlegi nem éppen rövid farsang j s bálokban szegénynek éppen nem mondható eddigi estélyeken, a pálmát — a városi D.tl- egyesület estélye mellett — kétségkívül a Máv. tisztikarának táncestélye nyerhetné el. Pedig — szerényen „Tea-estély“-riek címezve a tánc- mulatságot — nem is pályázott arra. A lánccal egybekötött Tea-estélyen oly hatalmas vendégkoszoru jelent meg, hogy a hatalmas állomás tágas I. és II. osztályú váró és étterme alig alig volt képes befogadni. Az egybegyült vendégsereg vidám hangulatban, igazi jókedvben mulatta át az éjszakát. A bálnak véget, (Mikor mentünk haza ?), igazán a nagyon is kivilágosodott kivirradt vetett. A „Koszoru-alap“ tiszta jövedelme is — mit alább közlünk — az estely sikerének fényes bizonysága. És „last, but not least“ — az estélyen részt vett városunk polgárságának szine-java. Az est mintegy találkozó helye volt a város külöm- böző társadalmi osztályainak s együtt, egymás mellett vidám kedélyhangulatban töltötték el ez estét, mely után mindnyájan a barátságos együtt lét kedves emlékeivel távoztak. És valljuk meg őszintén, igazán, igy van ez jól,, helyesen. A mindennapi életben, — egy-egy város lakosságának eletében — annyi lánc, annyi ezer kapocs fűz össze bennünket. A legszebb, a legdicserendőbb dolog7"ha igy a vidám órákban is együtt látjp. az ember a város polgárságát. A Máv. tiszti- és altisztikara estélyének sikerét különben még két nagyon is figyelemre méltó körülménynek köszönheti. Az egyik az a meleg érdeklődés s az a szeretet, amellyel a társadalom a Máv. derék tisztikara iránt viseltetik, amelyet az teljes mértékben ki is érdemel. A másik körülmény pedig az, hogy a rendezőség — igen bölcsen és helyesen — a meghívón is és élőszóval is felkérte az estélyen megjelenő hölgyeket, „hogy minél egyszerűbben megjelenni“ szíveskedjenek. A táncestélyek célja végre is — mint a neve is jelzi — a tánc, nein pedig a drágábbnál-drágább, fénye- sebbnél-fényesebb, diszesebbnél-diszesebb női toalettek bemutatása. Hagyjuk ezt a drága passziót az anyagi javakban duslakodó főúri köröknek. A kedves estély lefolyásáról egyébként röviden a következőket: A rendezőség zöld fenyőgalyakkal s vasúti jelvényekkel igen Ízlésesen és ügyesen feldíszített két teremben fogadta a nagy számban érkező vendégeket. Fél- kilenc órakor együtt volt a hatalmas társaság s kezdetét vette a tea-estély Fátyol Józsi zenekarának remek jatéka közben. A háziasszonyi tisztet Aczél Ferencné úrasszony volt szives elvállalni s az ö mindenre kiterjedő figyelmével a következő urleányok, mint házileányok, szolgálták fel a vendégeknek a teát : Steib Ilonka, Barna Giziké, Rokk Ilonka, Lovass Margitka, Lovass Ilonka, Vörös Berta, Nagy Berta, Fábián Mariska, Réthy Mariska, Kaizler Erzsiké, Andó Erzsiké. A kedélyes, vidám teázás után, mely az étteremben folyt le, a közönség átvonult a II. osztályú váróterembe, hol a fiatalság táncra perdült s vidáman ropta v!eiiycs hajnalig. Éjfélkor tombola volt, amelyen a nagyobbrészt szives adományok utján összejött tárgyakat sorsolták ki a vendégek között. A legérteke- sebb tárgyakat: 1 virágvázat Steib Ilonka és virágkosarat Lovass Ilonka nyerte. Az étteremben Kardos Mihály vasúti vendéglős kitűnő konyhája látta el figyelemmel a vendegeket. Bevetet volt 674 K. Kiadás 400 K. Tiszta maradvány 274 K. A „Koszoru-aláp“-ot a következő telülfizetésekkeí gyarapitották : dr. Cukor Lajos, dr. Jekel László, dr. Schönflug Béla, Reök Béla és Singer Lipót 10—-10 korona. Lindenbaum Miksa 8 K. Aczel Ferenc, Szon- ner János, Sclmebli János es Kecskeméthy György 6—6 K. Vörös Zsigmond, Tóth György, Bakó István, Radimeczky Géza, Tóth Antal, Reszler György, Onucz József, Papp József és Szalkay Sándor orsz. képviselő 5—5 korona. Bikfalvy István, Kisded Sándor, Ozsvath Imre, Onday Mihály, Drenyovszky Mihály, Kémény László 4—4 K. Gsanalosi Janos, Gindele István, Blaskó József, Tornbori Ernő, Braneisz József, Rubletzky Kálmán, Csipkés Károly, Simkó Aladár és N. N. 3—3 korona. Dr. Vet- zák Ede, Gzily György, Fábián Mariska, Sturza Romuiusz, Tardí Gabor, Dreuyovszky Lajos, Erdei Gabor, Baumli Janos, Papp Sándor, Papp Zsigmond, Ozsváth Imre, Karninszky Vilmos,^ Kerekes Ödön, Marian Ferenc, Steib Antal es Gaal József 2—2 K. Ando Ferencné, Szentiványi Béla, Juhász Ferenc, iíj. Kuszka Mihály, Pászkoiy Dénes, Balázs Márton, Réthy Endre, Faragó István, Tóth Elek, Orbán Ist- i vánné, Papp György, Szegedi N., Biró József, I Kindris József, Szabó Endre, Kerekes Bertalan, Dipoid Ferenc, Molnár Ignác és Márkus N, !1—1 K. SZOMORÚ IIIREK. Irta: KOSZTKA MIHÁLY. Vergődő, kínos, véres fájdalommal Százszor is átolvastam leveled. Fel-felcsukló hangod kisírt belőle, Ahogy altatgatod szerelmedet ... És égetőbb hir is jött kis mamádtól: Hogy megroppant lelked szenved nagyon. Es megbocsátva nékem immár minden : Látogasalak meg egy-egy napon. Letipró szégyen korbácsolta lelkem, S virrasztóit minden éjszaka velem. S reám lehelte maró kínját, búját E fájó tiszavirág szerelem. Telezokogtam minden éjszakámat, S fürösztém szellemcsókba arcodat. És te, mint hallom: Szeqény kis virágom, Pont hétig jártad báli táncodat ... / HÍREK. A nagykárolyi pénzügyigazgatóság ügybeosztása. Nagykároly, február hava. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató még a múlt hó folyamán állapította meg a pénzű zyigazgatóság fogalmazási karának ez idei uj beosztását. Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató elé i terjesztendők kiadmányozás céljából az I.. IV. I és V. ügybeosztások összes darabjai. A többi j ügyosztályból a pénzügyminisztériumhoz és a közig, bírósághoz intézett jelentések, a köz- igazgatási bizottság ügydarabjai, továbbá a kiküldetési rendelvények és az adószámlák lát- tamozása. Azonkívül azok az elintézési tervezetek, melyeket ilyenekül külön kijelöl.
